Dunántúli Napló, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-10 / 212. szám
1968. szeptember 10. Dunanttui naoio 3 Zrínyiemlékünnepség (Folytatás az 1. oldalról) órakor kezdődött a Városi Tanács dísztermében. Tren- csényi Waldapfel Imre akadémikus bevezető előadása után Perjés Géza, hadtörténész katonai vonatkozásokról, dr. Péczely László docens a Zrínyi-életmű máig ható tanulságairól beszélt. Molnár Imre, a Szigetvári Várbaráti Kör elnöke pedig egy újonnan felfedezett Zrínyi-vonatkozású munkát ismertetett. Fehér János, as eszéki színház operaénekese Abranovics-^Adal- berg Zrínyi című zenedrámájából ad elő részleteket Lejtényi Éva művésznő Perjés Géza előadását illusztrálta Zrínyi-szemelvényekkel. Ugyancsak délelőtt 11 órakor, de a Zrínyi Filmszínházban kezdődött egy másik, igen jelentős program is: KISZ-szemináriumot szerveztek A kommunista ifjúsági mozgalom 30 éve címmel. Erre két megye, Somogy és Baranya több, mint kétszáz különböző beosztású KISZ-ve- zetőjét és ifjú gárdistáját hívták meg. Gál Lajos, a Párttörténeti Intézet munkatársa tartott itt előadást. Bevezetőben idézte Lékai Jánost, aki fél évszázada, huszonöt éves korában, mártírhalála előtt írta: „A történelem leggyönyörűbb korszakában éltem, a történelem legnagyobb harcában veszek részt!” Ezek után Gál Szoboravató és megnyitó ünnepség a várudvaron Lajos, a Kommunista Ifjúsági Mozgalom megalakulását, a Tanácsköztársaság utáni munkáját, majd röviden e mozgalom utolsó éveinek történetét ismertette. A hallgatóság értelmére és érzelmeire egyaránt ható előadáshoz többen hozzászóltak, így Láng Lászlóné, Pécs Bánki Donát úti úttörőcsapat , vezetője, Pető Sándor, a siklósi járási KISZ-Blzottság és Varga Teréz, a Somogy megyei KISZ- Bizottság titkára. Délután szintén sűrű egymásutánban következtek a különböző műsorok. Egyik legsajátosabb rendezvény a vár északi oldalán játszódott le: jelmezes történelmi lovasjáték, Deli Vid története. A Bucsky Mihály által rendezett látványos műsor talán a legtöbb nézőt vonzotta. A lovasokat Eszenyi János, a Görösgalli Állami Gazdaság ménesének vezetője tanította be, Zrínyit pedig Verte János, a bölyí gazdaság brigádvezetője „alakította”. Tinusz János városi tanácselnök 42 emlékplakettet és 38 emblémát' nyújtott át az ünnepség szervezésébén és előkészítésében résztvevőknek. A Pécsi József Attila Művelődési Ház irodalmi csoportja Rudolf Gyula rendezésében a Végváriak című műsort adta elő. Este a Zrínyi téren emlék- tüzet gyújtottak, ahol a Tinódi Kórus, Bánffy György színművész és a honvédzenekar lépett fel. Nyolc órakor pedig Szigetvár hőseire emlékeztek. Itt Bánffy György a Szigeti veszedelemből Zrínyi esküjét- mondta el, Vértes Tibor a Megyei Tanács vb-titkára pedig ünnepi beszédet mondott. Tíz óra után az ünnepi láng kioltásával fejeződött be az idei Zrínyi emlékünnep. Vasárnap délelőtt a Pécsi-tónál Vitorlásverseny a hegyek között így sikert aratott az MHSZ kiállítása Nem tévedtünk pénteki tudósításunkban, amikor arról adtunk hírt, hogy az I. Vásárhelyi Pál vitorlás emlékversenyen öt egyesület tizennégy hajója vesz részt. Arra, ami történt, a verseny rendezői sem számítottak. Szombaton este 8 órakor, minden előzetes bejelentés nélkül megérkezett a Pécsi-tóhoz a balatonfüredi Vörös Meteor pótkocsis teherautója, megpakolva négy hajóval: „Gyerekek, mi is itt vagyunk, lehet még nevezni?” És őszintén szólva váratlanul érte a rendezőséget a lakosság előlegezett bizalma, szokatlanul nagyfokú érdeklődése is. Bár a verseny — dr. Tarifs Zoltán, a Magyar Vitorlás Szövetség elnökének köszöntőjét és Kiss György, a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatójának ünnepi beszédét követően — csak fél 11 órakor vette kezdetét, már kora reggel megindult a kirándulók áramlása a 130 ka- tasztrális hold vízfelületű Pécsi-tó felé, 153 személygépkocsit , legalább ugyanannyi motorkerékpárt és 1500—2000 főnyi közönséget sikerült „megszámolnunk” a tó körül. Kiss György ünnepi beszédében kitért azokra az időkre, amikor a tó még csak utópiának látszott. „Azt hiszem, a pécsiek kimondhatatlanul vágytak' már egy igazi tóra. Már Duna—Dráva csatornára is gondoltunk, irigykedve figyeltük a Duna-parti városokat vagy Keszthelyt. Van csodálatos Mecsekünk, mondogattuk, de nincs vizünk, sokszor sajnos még ivóvizünk sincs.. Palkó Sándort, a Megyei Tanács vb-elnökét viszont már a jövő foglalkoztatja. „Néhány napon belül elkészül az út, s autóbusszal sem lesz gond megközelíteni a tavat. Abban az öbölben vitorlás kikötő épül, ahol most kukoricát lát, már fenyőt ültet-- tünk el. Az út alatt horgászfalu létesül, itt balra kispar- cellák, gyümölcsösök egész sora népesíti be a partot; a pécsiek mintegy 160 üdülőtelket vásároltak. A nézők nem terveznek, nem emlékeznek. Önfeledten átadják magukat e napfényes vasárnap délelőtt örömeinek, nadrágra, fürdőruhára vetkőzve figyelik a Kalóz-típusú vitorlások manővereit, Hamvas Imre MVSZ-edző jóvoltából még azt is tudják, hogy mit látnak. Szép ez a sport, csak nehéz megjegyezni, hogy mikor hova kell ülni, melyik vásznat mikor kell kiengedni, és hogy felhúzni vagy leereszteni kell-e az uszonyt... A vendég sportegyesületek versenyzőinek már nagy gyakorlata van ebben. A Budapesti Spartacus 49-es számú hajója, fedélzetén Feller Károllyal és Konrád Tamással szinte külön versenyt vív a 490-essel, s amikor utóbbiak — Fejér Vilmos és Mészáros Miklós, a Székesfehérvári Vízügyi SC versenyzői — elsőnek futnak be a célba, egy teljes körrel (tehát a 6 kilométeres távon két kilométerrel) megelőzték a bizony még kezdő házigazdákat. A Pécsi Vízügyi SE sportolói közül Abosi Tibor és ifj. Abosi Tibor hajója fut be elsőnek, ők vehetik át az MVSZ vándordíját.' Hirtelen erős zúgás reszket- teti meg a levegőt és egy repülőgép csap le az előbb még vitorlásokkal teli tóra. Alig két méter magasságban szeli át. még nekimegy a völgyzáró gátnál levő tribünnek! A pécsi születésű Heit Gáspár, a budafoki motoros kiképzés vezetője érkezett meg csehszlovák, Trainer-típusú műrepülőgépével, a tribün közvetlen közelében rántja fel a magassági kormányt. Egycsapásra minden szem őt követi. Nehezebbnél nehezebb gyakorlatokat hajt végre virtuóz módon, biztos kézzel, aztán lassan eltűnik Pécs irányában. A tanulékony közönség, bár vitorlásokat most először látott Baranyában, szakértő módjára értékeli a versenyt. Igen, a 111-es vitorlája nem mindig volt tele széllel, a pécsieknek még meg kell tanulni. hogy a szelet préselni nerti szabad, viszont az remek volt, amikor az 1-es hajó kifogta a mögötte haladónak a vitorlájából a szelet... A hajók a szél járáshoz alkalmazkodva manővereznek, forgolódnak, itt minden a szél körül forog. És a Pécsi-tavon kedvező a szél. ■ (Kéri) €RnyŐ €LÖTT 1967 — AZ ‘A HOSSZŰ, FORRÓ NYÁR A világ haladó közvéleménye minden nyáron szorongással tekint az Egyesült Államok nagyvárosaira, ahol a néger gettók népe mind elkeseredettebben lázong embertelen sorsa, a fajüldözés, az igazságtalan megkülönböztetés, az ország konzervatív törvényei ellen, s ahol a rend- őrsortüzek és a gumibotok próbálnak gátatvetni az egyre súlyosodó és egyre szenvedélyesebb népmozgalomnak. A Holland Televízió filmje a negyedik „forró nyár” eseményeit örökítette meg. Képsorokban és különböző, gyakran egymásnak ellent is mondó felfogású emberek nyilatkozatainak tükrében vázolta fel 22 millió néger megdöbbentő helyzetét. A humanista töltésű film az interjúkból, kommentárokból, j filmrészletekből építette fel hűvös, intelligens és becsületesen elkötelezett álláspontját. A világ leggazdagabb kapitalista országa az utóbbi években sok elrettentő példával szolgált a világ közvéleménye előtt. Elnök és elnökjelölt gyilkosságokkal, erőszakkal, politikai malasztok- kal, mindezeken felül pedig a legsúlyosabbal, az agressziós vietnami háborúval — amelybe az Egyesült Államok vezetői minden megkülönböztetés nélkül vetik be a négereket. A négerkérdés az amerikai társadalom diagnosztikai kérdése. Megoldása nem képzelhető el a szélsőséges oldalról, de nehezen képzelhető el a passzív erőszak- mentesség oldaláról. A holland film — a nyugati polgár számára szükségképpen fontos didaktikai elemekkel — e kérdésnek a súlyosságát és bonyolultságát idézte fel. KIRA GEORGIEVNA Nyekraszov hazánkban is jól ismert író. E novella drá- matizálása (a dramatizálás Huszárik Zoltán munkája) ugyancsak jól jelezte, hogy a dolgok mélyétől soha visz- sza nem riadó, a lélek bonyolult rezdüléseiben járatos író Nyekraszov. A dramatizálás ugyan néhány színt megszüntetett, a rendezés pedig egy kissé tovább egyszerűsítette, tovább sodortatta a köznapi egyszerűség felé a történetet — és a néző a végén jogosan kezdett gyanakodni, hogy a komor, szikár történetet észrevétlenül átvezették valami furcsa s nem is egészen világos nosztalgiába — maga az írói erő ki- küzdötte a maga helyét. Kira Georgievna csodálatos, már- már csehovi jelentőségű hősnő (Ruttkai Éva rendkívül jól játszotta) aki talán sohase volt igazán szobrász, de művésze volt az érzelmeknek. Az életében egyszerre jelenlévő három férfi — a 22 éves gyanútlan és lírai lelkületű Jurocska, a „jogaiba” ismét belépő férj, aki sok évvel azelőtt koholt vádak áldozata volt, és Nyikolaj Jvanovics, a kihűlő szerelmét melengető Nyikolaj Ivanovics, akit Ajtay Andor a szokott rezgőhangú stílusában színészileg egyszerűen felmentett a mélyebb feltárulkozás kötelezettsége alól. Kira sorsát végül is érzelmei pecsételik meg, és ezért szomorú a sorsa, és az a véletlennek számító körülmény játszik még közre* hogy 3 férfival nem az élete egy-egy olyan szakaszán találkozott velük, amikor kü- lön-külön boldog lehetett volna velük, hanem egyszerre léptek fel a morál különböző vértezetében: mint az ifjú tisztaság, mint az örök hitvesi kötelezettség és mint aa érzelmi eleset,tség vértezetében. A tv-játék bár jó volt — visszamaradt a nézőnek egy olyan érzése, hogy elmélyültebb rendezéssel s talán kissé „hűtlenebb” dramatizá- lással még jobb is lehetett volna. TÖRTÉNETEK A RÉGI IDŐKBŐL A magyar irodalom kissé elfelejtett öregje a 85 éves Balázs Sándor. Bemutatásával a televízió olyan adósságot törlesztett, amelyet csak az irodalom nagy barátai tartottak számon. Balázs Sándor négy jelenete, miniatűrje ha miliőjében, témájában, megoldásában kissé távol is esik tőlünk, ha kissé túlzott is már a korkülönbség a régi idők és az új idők között — érzékeny érzelmi világában, finomrajzú jellemeiben egy híres írói generációhoz tartozik. Egy múlt társadalom történeteit helyenként kissé talán körülményesen, a faragott almáriumok hangulatában mondta el, de írói hevületéhez, humanizmusához kétség nem férhetett. Ezt különösen az erőteljesen lírai ihletségű Amáli néni című jelenetben éreztük, amely az est műsorából a legjobban tetszett. Visszafogottsága, a cselédlányok világának mélységesen bánatos világának áb rázolása mögött fölsejlett egy érdekes írói arcéi, jelezve a magyar irodalom sokoldalúságát. (T) Véget ért a velencei filmfesztivál Vasárnap este véget ért a 29. velencei filmfesztivál. A fesztivál fődíját, az Arany oroszlánt Alexander Klüge nyugatnémet filmrendező, — „Artisták a cirkusz porondján” című filmje nyerte el. Az „Elmélet” című olasz és az „Arcok” című amerikai film a legjobb női, illetve férfi alakítás díját nyerte el. Az említett dijakat Laura Betti, illetve John Marley kapta. A zsűri a legjobb elsőfilmes rendező díjával Breg- stein holland rendezőt jutalmazta „Kompromisszum” című filmjéért. A vitorlásverseny élmezőnye az utolsó fordulónál
