Dunántúli Napló, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-07 / 210. szám
W68. szeptember 7. Dunanttm nama 3 A KISZ-fiatalok javaslatai Hogyan módosítsák a kollektív szerződéseket ? Kerüljön a szerződésekbe a lakásépítési akció támogatása és a képesítés nélküli fiatalok ügye! Jegyzefszerűen sürítem a tanácskozáson elhangzottakat, hogy minél több vélemény, jó tapasztalat kerüljön nyilvánosságra. Vitaindító Gyimesi Gáspár, a KISZ megyei Bizottság ifjúmunkás felelőse. Az előadás témája: A kollektív szerződés- kötések tapasztalatai és feladatai az ifjúság érdekvédelme szempontjából. Színhely a Pannónia Sörgyár kultúrterme. Rendező szervek: a KISZ Baranya megyei Bizottsága és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. Résztvevők a megye ipari üzemeinek KISZ-titkárai, illetve szakszervezeti funkcionáriusok. — Kilenc hónap telt el a kollektív szerződések érvény- belépésétől. Ez év végén, a tapasztalatok alapján módosítani kell a szerződést, és az új majd két esztendőre szól — mondotta az előadó. — Egykét kivételtől eltekintve, sajnos, a szerződések nem tartalmazták a KISZ lakásépítkezési akció üzemi anyagi támogatásának lehetőségeit. Pedig van erre mód. örvendetes viszont, hogy a Szigetvári Konzervgyár vezetői élve a szerződés adta lehetőségekkel, jutalomban, illetve pótszabadságban részesítették azon a szakmai vetélkedőn eredményesen szereplő ifjúmunkásokat, amelyet az iparág Pakson szervezett. — A módosított szerződés tervezésekor rögzíteni kell azt, hogy az üzemben ifjúsági vezetők áthelyezése vagy elbocsátása esetén feltétlenül kérjék ki a KISZ-vezetőség véleményét. — A fiatalok munkaidejét pontosan meg kell határozni a szerződésekben, különösen a négy-, illetve hatórások esetében. Az 1016. számú kormányrendelet kimondja, hogy a KISZ-szervezet anyagi támogatására van lehetőség. Nem kötelessége ez ugyan a gazdasági vezetésnek, de nincs is megtiltva. A KlSZ-alap- szervek hassanak oda, hogy ez realizálódjon. Az első hozzászóló: Czeti Vilmos, Komlói Helyiipari Vállalat: — A Szakma Ifjú Mestere mozgalmat mi megszervezzük. De ehhez képzett oktatók, továbbá a munkadarabokhoz szükséges különböző alapanyagok kellenek. Enélkül mozgalmat szervezni nem lehet. Az új kollektív szerződésben ezt biztosítani kell. Az 1968-as kollektív szerződésben sportpálya létesítését is feltüntettük. A fiatalok 50 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak, a gazdasági vezetés pedig 50 ezer forintot adott volna. Sajnos, a tanácsi szervek a pályához szükséges területet nem nekünk adták. Neumann Ádám, Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat: — Helyes intézkedése volt a vállalatvezetésnek az, hogy idei szerződés alapján az ipari tanulók a tanulóidő második felében már teljesítménybérben dolgozhattak. Ez a bérezés ösztönzően hatott a tanulmányi előmenetelre. Másik intézkedés: a jó és jeles rendű ipari tanulók a szakmunkás- vizsga után a kezdő szakmunkásokra megállapított bér fel ső határán felül egy forint pluszt kaptak az órabérre. Nem helyes viszont — és ezt rendezni is szeretnénk majd az új szerződésben —, hogy a technikumi végzettségű fiatalok kezdetben 4 forintos óra bérrel végeznek fizikai munkát. A négy forint kevés, főként huzamosabb időre. Az új szerződésben rendezni kellene a képesítés nélküli fiatalok helyzetét is. Sok olyan fiatal van nálunk, akik szívesen dolgoznának olyan munkán, amely érdeklődési körüknek megfelel, és három-négy évi segédmunka után szakmunkás tanfolyamra iratkoznának. Ez vállalati érdek is. Dr. Rugási Endre, a Pannónia Sörgyár igazgatója, mint a fiatalok házigazdája kért szót. Kijelentette, hogy a kollektív szerződés tervezéséhez feltétlenül meghívják a KISZ- szervezet vezetőit. Másik bejelentése nem kevésbé kellemes meglepetés volt: a közelmúltban öt ifjúmunkásunk kapott a gyártól lakást. Ezt a gyakorlatot az arányoknak és persze a lehetőségeknek megfelelően a jövőben is folytatják. Berta Sándorné, Pécsi Vegyesipari Vállalat: — Már év elején bevettük a szerződésbe, hogy az öt évet nálunk eltöltő fiatalok törzsgárda tagok lehessenek és megkapják az ezzel járó pénz jutalmat is, a rájuk eső nyereségrészesedés-összegen felül. Jókai János, MÁV Pécsi Igazgatóság: — A szerződés biztosította végre az utazó személyzetnek is az éjjeli pótlékot. De — ami különösen a fiatalokat érinti — az utazószemélyzet még mindig havi 300 órát dolgozik, bár a szerződés 240—250 órát állapít meg. Nem tartják be az illetékes vezetők. A fiataloknak így sem idejük, sem kedvük nincs szórakozásra, tanulásra. De még a 250 óra is sok lenne. Az a célunk, hogy a javító-személyzetnél bevezetett és be is tartott (!) kedvezményhez hasonlóan az utazószemélyzet se dolgozzon többet havi 210 óránál. * Csupán néhány felszólalást jegyeztünk fel. Nehéz volt a választás, hiszen a több órán át tartó ülésen a fiatalok kertelés nélkül feltárták a hátrányokat. amelyek megszüntetését az 1968. évi szerződés még nem biztosította. De hiszen éppen az volt a cél, hogy a közeljövőben módosításra kerülő kollektív szerződés két évre még pontosabban meghatározza a dolgozók és a munkaadók jogait és kötelességeit. Országos ankét a városok tisztaságáról A köztisztasági gépek a Geister Eta utcai bemutatta!. Pormentes szemétszállítás Pécs területének négyötödéről szállítják el a szemetet Eltűnnek a kukák? — Tanulmány a zagytó hasznosítására Tegnap délelőtt 9 órai kezdettel folytatta munkáját a tervszerű szemétszállítás megszervezésének problémáit tárgyaló ankét az MTESZ pécsi székházában. A jövő útja Csorbíts József, a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat igazgatója, a pénteki tanácskozás első előadója bevezetőben utalt arra, hogy a fejlett országok nagyvárosaiban a miénktől eltérő, korszerűbb szeméttárolási és szállítási megoldásokat alkalmaznak. Ezek. például az égetés és a komposztálás nálunk is megvalósíthatók lennének, az égetés kapcsán nyert energiát több területen hasznosíthatnánk, a komposztálás feljavítaná a termőtalajt A Pécsi Köztisztasági Vállalat ma hat Kuka és hét úgynevezett félpormentes gépjárművel rendelkezik, továbbá a szűk és meredek hegyi utak két lovaskocsi működtetését is szükségessé teszik. A vállalat az elmúlt évben Kuka gépkocsikkal 39 630, félpormentesekkel 47 788, lovaskocsikkal pedig 4566 köbméter szemetet szállított, tízezer lakóház 30 ezer lakását, vagyis Pécs mintegy 80 százalékát kapcsolva be a szemétszállításba. Kerényi István, a vállalat főmérnöke, előadásában áttekintést adott a pécsi szemét- szállítás jelenlegi helyzetéről. A kertváros jellegű településeknél — mondotta — félpormentes gépkocsikkal oldottuk meg a gyűjtést. Ezek teljesítménye igen jó. és mivel szinte menetrend szerint járnak, az edényeknek egészen rövid ideig kell csak kint lenniük az utcán. A pormentes szemétgyűjtésnél edényekPécs—Tatabánya 45:36 A porcelángyáriak jutottak a döntőbe Nem is tudom, hogy hol kezdjem, olyan szellemesen vezették be a műsort a rádiósok és olyan jó kedvem van. A Pécsi Porcelángyár Rákóczi szocialista brigádja tegnap esti szereplése alapján bejutott a „Mesterségünk címere” rádióvetélkedő döntőjébe, s mint Rapcsányi László, a pécsi riporter mondta, most már semmi sem menti meg az 50 ezer forinttól. A vetélkedő kérdéseinek egy része alapos tudást, felkészültséget igényelt: Örömmel jelenthetem, hogy Rózsa Bé- láék ebben is jobbnak bizonyultak ellenfelüknél, a tatabányai XV/c akna 10-es számú frontfejtő szocialista bi'i- gádjánál. Hamar megszerezték a vezetést, szinte kérdésről- kérdésre jobban elhúztak, s amikor az úgynevezett lutri kérdésekre került a sor, már jelentős előny birtokában hall gatták a hangrulett különben mókás, de számukra inkább idegesítő nyivákolását. Egyébként ebben a játékrészben is sikerült egy ponttal megelőzni a tatabányai csapatot. Hét pontot a pécsi rádióhallgatók lelkes közreműködésével szereztek, tudniillik hét pécsi lakos jelentkezett az egyik feladvány megfejtésével a Széchenyi téren parkírozó URH-s kocsinál, szemben a tatabányai öt jelentkezővel. A körkapcsolásos vetélkedő talán legizgalmasabb komplex feladata a következő volt: a csapat tíz ruhatári jegyet kapott, ki kellett találni, hogy hová szólnak és e tíz helyről el kellett hozni az oU letétbe helyezett csomagokat. A tíz csomagból végül tíz mag | netofon szalag került elő, melyekre egy magyar drámarészletet vettek fel. A szalagok sorrendje ismeretlen volt, a rádió technikai beosztottjai a brigádtagok iránymutatása szerint ragasztották össze őket. Alig néhány perce futhatott a szalag, amikor az egyik versenyző, Hazafi János jelentkezett, hogy ő tudja a megfejtést, Heltai Jenő Néma leventéje van a szalagokon. Ez kemény nyolc pontot jelentett a pécsieknek, előnyüket már nem hozhatta be a lelkesen hajrázó ellenfél. A vetélkedő végeredménye: Pécs—Tatabánya 45:36. Szívből gratulálunk a jól versenyző csapat minden tagjának. (Kéri) ről is gondoskodtunk, a félpormenteseknél sajnos ez nem áll módunkban. így viszont a lakosság sok helyen rossz vödrökben, mosdótálakban, öreg kosarakban tárolja a szemetet A fejlesztési lehetőségekről szólva elmondotta, hogy az új lakótelepeken a Kuka hajfis rendszerű szemétszállító járművet kívánják alkalmazni, mert az jobban tömöríti a szemetet, mint a jelenleg használatos cseh Kuka, ugyanakkor 1000 literes edényekkel dolgozik, amely 10 hagyományos kukaedénynek felel meg. Ennek beállításával eltűnik az utcákról a sok kuka és egyéb, ma már korszerűtlen szemét- tároló. A régi városrészben és főleg a kertváros jellegű településeken az osztrák Vib- ró szemétszállító gépjármű bevezetését tervezik. Ehhez nem szükséges típusedényekről gondoskodni, a különböző méretű szemetes edények közvetlenül a járműbe űrít- hetők. Por és hulladék A pécsi szemétszállítás higiéniájával dr. Szabó Lajos, a Pécs városi KÖJÁL közegészségügyi felügyelője foglalkozott. Előre bocsátva a szemét összegyűjtésének és elszállításának objektívnak mondható, a város fekvéséből és domborzati viszonyaiból eredő nehézségeit, rámutatott néhány egyáltalán nem szükségszerű szennyeződési és fertőzési forrásra. — Az új beépítésű lakótelepeken 1957-től kezdődően építettek ugyan a kívánalmaknak megfelelő szeméttároló helyiségeket, de az elszállítás gazdaságossága érdekében és egyéb tényezők folytán ide csak akkor kerülnek be a szemetes edények, ha a városba magas látogató érkezik. A lakók, tisztelet a kivételnek, a tartály mellé szórják a szemetet és további sorsával nem törődnek. A háztulajdonos vagy megbízottja aztán vagy eltakarítja, vagy nem. Pedig a gyűjtőedényekkel akkor is probléma van, ha bennük — és nem mellettük — van a szemét. Nagy súlyuk miatt ugyanis a rendszerint többnyire idősebb és csökkent munkaképességű házfelügyelők nem tudják egyedül mozgatni őket. A következmény: kint maradnak a szabadban, a járda szélén, a kíméletlen kezelés következtében fedelük leszakad, oldaluk behorpad, aljukon szivárog a beleöntött folyadék, a szél hatására fel is borulnak. Nem jobb a helyzet a fedeles bádogtartályokkal sem. Az előadó szóvá tette a szemét felrakása során keletkező por és hulladék kiküszöbölésének szükségességét, valamint a gyakran az esti órákban történő szemétfelrakás zajos voltát. Hová kerüljön a szemét? Várnai Tivadar, a Pécs városi KÖJÁL egészségügyi főmérnöke vetített képekkel illusztrált előadásában a pécsi szemétszállítás távlatait a gazdaságosság oldaláról tárta a hallgatóság elé. A rövidebb szállítási távolság érdekében mintegy harminc évre visszamenően mindig a városközpont közelében kerestek téglagyári gödröket és egyéb mélyebben fekvő feltölthető területeket. A közeli helyek azonban egyre inkább fogynak, a Pécsi Köztisztasági Vállalat 1973-ban már arra kényszerül, hogy a várostól 10 kilométer távolságra szállítsa a szemetet. Ugyanakkor a Pécsi Hőerőmű salakját tartalmazó tüskésréti zagytó- rendszer jelenleg parlagon hever, ráadásul komoly mértékben szennyezi a környező városrész levegőjét. Az összehasonlító talajtani vizsgálatok azt mutatják, hogy az erőműsalak nem tartalmaz olyan anyagokat, amelyek kizárnák a növényvilág életlehetőségeit. Igaz, viszonylag kevés benne a kolloidális szemcse, de ezen éppen a szeméttel való takarás segítene, hiszen a korhadó szemétből a csapadékkal együtt rengeteg kolloidszemcse mosódik a mélybe. A zagytórendszer a jelenlegi 75 hektár területről legalább 150 hektárra növelhető. Ez pedig annyit jelent, hogy a város- központ közelében másfélmillió köbméter szemét lerakására alkalmas terület áll rendelkezésünkre, mely a szemét feltöltés befejeződése után erdősítésre, a papírgyártás alapanyagát képező nemesnyárfa termelésére kiválóan hasznosítható. Ezzel a megoldással a szemétszállítás költségeiben mintegy 39 millió forint megtakarítás jelentkezne a 30 éves tervidőszak alatt. —■ Az illetékes szervek egyetértettek abban, hogy a salaktavakat — a porzás megszüntetése és a növényvegetáció elindítása céljából — földdel kell letakarni. A Mély építési Tervező Vállalat tanulmánytervében 30 centiméter vastag földtakarót állított be. Ha el is fogadjuk, hogy ez elegendő, 450 ezer köbméter föld szállítási és el- egyengetési költségeivel, kereken 23 millió forinttal kell számolnunk, mely ugyancsak megtakarítható, ha a területet föld helyett szeméttel fedjük le. Ha ehhez hozzá vesszük, hogy a nemesnyártermelés a 30 éves tervidőszak alatt kereken 54 millió forint termelési értékkel kecsegtet, összesen 116 millió forint a megoldás kínálta előny, nem számítva a nemes devizában mutatkozó megtakarítást. K. T. Ma és holnap Szigetvárott Zrínyiemlékünnep A szigetvári Zrfnyi-em- lékünnepségek sikere most már csupán az időjáráson múlik: a rendező bizottság mindent elkövetett azért, hogy a rendkívüli alkalomhoz illő műsorösz- szeállítással emelje a történelmi megemlékezés önmagában is messzire világító fényét, s egyúttal a rendezvény, a város jóhírét. Az ünnepségsorozatot ma „A pedagógusok és az úttörők — nem hivatalos — napja9* vezeti be. Délelőtt 9 órakor ankét kezdődik a Városi Tanács nagytermében a hazafias nevelés iskolán belüli lehetőségeiről, s a vár külső parkjában ugyancsak 9 órakor indul a városi és járási összetett úttörő honvédelmi verseny, melyet holnap megyei szinten folytatnak. A mai nap képzőművészeti eseménye még a „Vázlatok a kuruc- korról” című kiállítás megnyitója délután 3-kor a dzsámiban: Martyn Ferenc Munkácsy-díjas művész olajfestménysorozatát mutatják be ez alkalommal a közönségnek. A Zrínyi-emlékünnepet holnap délelőtt fél kilenckor nyitják meg a várban, s ugyanakkor ünnepélyesen leleplezik Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész Zrínyi lovasszobrát. Díszegységek felvonulása vezeti be fél 11 órakor a költő Zrmyi szobránál a Felszabadulás téren rendezett emlékünnepséget, míg a költő Zrínyi Miklós és a Szigeti veszedelem témakörének szentelt tudományos tanácskozás dr. Trencsényi Waldapfel Imre akadémikus bevezető előadásával 11 órakor kezdődik a Városi Tanács nagytermében. Ugyanebben az időpontban nyitják meg a Zrínyi Filmszínházban Dél- Dunántúl ifjúsági vezetőinek szemináriumát a kommunista ifjúsági mozgalom 50 évéről, s ugyanekkor kezdődnek a második napi küzdelmek a megye úttörőinek honvédelmi versenyén is. A délelőtt utolsó eseményeként fél 12-kor helytörténeti kiállítás nyílik a Járási Könyvtárban „Szigetvár 1566—1966’* címmel. Délben kamarahangversenyt rendeznek a dzsámiban, melyet négy órával később folytatnak ugyancsak a nevezetes műemléképületben. A sportrendezvények sorát 13 óra körül nemzetközi kosárlabdamérkőzés nyitja meg a sportpályán, melyre renü- Iőmodellező-verseny és labdarúgó-mérkőzések következnek. A „Végváriak” című irodalmi műsor 15 órakor kezdődik a várpark Kamaraszínpadán, s ugyanekkor indul a Városi Művelődési Házban a „Ki tud többet Szigetvárról” vetélkedő úttörő-mezőnye. Egy órával később már a vár északi oldala is benépesül: végvári lovasviadalban mérik itt össze erejüket a lovasjátékok résztvevői. Az ünnepségsorozat fél hatkor a Városi Tanács nagytermében folytatódik ismét, ahol emlékplaketteket adnak át. Este 7-kor a Zrínyi téren gyújtanak em- léktüzet és Szigetvár hőseire emlékeznek egy órával később is a vár nyugati oldalán. A Pécsi Filharmonikus Zenekar történelmi operák részleteiből összeállított műsora után — 10 óra tájban — már a nagyszabású ünneoségsoro- zat záróaktusa következik.
