Dunántúli Napló, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-28 / 228. szám
fi Dunantmi imvto 1964. szeptember ÜL Sikeres asyrákgyógyííás atomreaktorban Tokió, 1968. szeptember 21. (UPI). Egy 29 éves asszonyt bocsátottak el ma a Tokiói Egyetemi Kórházból, miután — a japánok szerint a világon első ízben — agyrákjá- tcüL nukleáris energia segítségével meggyógyították. Az asszony, akinek a nevét nem hozták nyilvánosságra, 10 órát töltött egy atomreaktorban augusztus 20-án, miközben agydaganat- ját neutronokkal bombázták. A Tokiói Egyetem — Japán egyik legkiválóbb Intézete — idegsebészei azt mondják, hogy a kezelés elpusztított minden ráksejtet a daganatban. Azt állítják, ez volt az első eset a világon, hogy ilyen kezelés eredményes volt Az orvosok elmondották, hogy a beteg kilenc kilót hízott a kezelés óta eltelt egy hónap alatt. Majdnem halott volt amikor a kórházba behozták. Tűz ellen jéggel Megégetett ujjúnkat gyorsan vízbe mártjuk. Ez az ösztönös mozdulat sokkal hatékonyabb, mint ezt az orvosok feltételezték. Nem is ajánlották eddig, pedig hasznosságát megmagyarázta egy ausztráliai professzor. Szerinte nagyon is helyes kisebb égési sebeknél a hideg víz alkalmazása. Első cél a fájdalom megszüntetése, azután a mielőbbi hegesedés elérése. — A professzor kutyákon és macskákon végzett kísérleteket. Az égési sebeknél l,b másodpercnyi vízbemáríás után összehúzódik a seb, a hideg hatására nem képződik hólyag és a bor felszívó képességét is gátolja a hideg víz. Az álmok nem hazudnak? Diagnózis — álomképek alapján Uj típusú karprotézist mutattak be a Massachussets-l Techn&ó. piai Intézetben. A művégtagot izomerő igény bevétele nélkül moh gathatja az ember, csupán akarat koncentrációra van szükség. A sérült azokat a természetes elekt romos impulzusokat hasznosítja, amelyek akarata következtében a karcsonk régóta igénybe nem vett izmaiból indulnak ki. Ezek az impulzusok kis elektromos motort hoznak működésbe a könyök ben, mellyel a müalkar fel- és le* mozgatható. A kis motort elemek t áplálják, impulzusát a bőrfelületre kapcsolt elektródáktól kapja. A kísérletek során egy páciens négy és fél kilogrammos súlyokat emelt fel és Z2J kilogrammos tárgyakat cslpömagasságban tud ott tartani. Á kávé nem józanít ki Ludwig Prokop sportorvos irányításával vizsgálatokat folytattak. E kísérletek során tizennyolc 20 és 28 év között, 57—89 kilogramm súlyú fiatalember normális, 800 kalória értékű vacsora után fél órán belül meghatározott mennyiségű konyakot ivott. Az egyik csoport annyi konyakot kapott, hogy véralkohol értéke Ö,8-ra, a másik annyit, hogy véralkohol értéke 1,3 promillia emelkedett. Félórás szünet után valamennyi kísérleti személynek Uétesésze 200 milligramm koffeintartalmú babkávét kellett elfogyasztania. Majd másfél, kettő és negyed, illetve három óra múlva megmérték az Illetők v éralkohoJkonceníráció- ját. Az eredmény meglepő volt: a véralkoholkoncentrációnak mind átlagértékei, mind maximáléríékei a kávé elfogyasztása után ahelyett, hogy mint várták, csökkentek volna, emelkedtek. A vizsgálatok azt is megállapították, hogy sem a 0,8 promillt sem az 1,3 proinillt fogyasztott „ivóknál** nem állott be a reakciógyorsaság javulása. Kiderült, hogy a feltevés, amely szerint az alkohol okozta ártalmakat erős babkávé fogyasztásával ellensúlyozhatjuk, tévedésen alapszik. SZENTQYÖRC/YI ALBERT Szeptember 16-án volt 75 éves Szentgyörgyi Albert a világszerte ismert magyar biokémikus. Nevét 1937-ben ismerte meg a világ, amikor az orvosi Nóbel-díjat kapta „a biológiai égésfolyamatokkal kapcsolatos felfedezéséért, különös tekintettel a C vitaminra.” Budapesten született 1893. szeptember 16-án. Miután Budapesten tanulmányait befejezte, Pozsonyban gyógyszertannal, Prágában és Berlin ben elektrofiziológiá- val, Hamburgban fizikoké- miával foglalkozott. 1920- ban a ley derű egyetem gyógyszertani intézetében, később a groningeni fiziológiai intézetben dolgozott 1927-ben Cambridge-be került Rockefeller ösztöndíjjal, majd egy évig Amerikában dolgozott mielőtt visszatért Cambridge-be. 1930-ban a Szegedi Egyletemen az orvosi kémia profesz- szorává nevezték ki, 1935- ben a szerveskémia tanszék vezetését is átvette. A második világháború után Budapesten lett az orvosi kémia professzora. 1947-ben telepedett le az Egyesült Államokban, ahol a Woods Hole-i (Massachusetts) Izomkutatási Intézet kutatási igazgatója. Kutatási témái brilliáns karrierje során: a sejtléksg- zés kémiája, az aszkorbin- sav elkülönítése, az izom- összehúzódás és a növekedés szabályozás. Szentgyörgyi professzor több tudományos társaság tagja. Egy ideig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Harvard és liegei egyetem tanára volt. 1963- ban a cambridge-i egyetem díszdoktora lett, a Budapesti Orvostudományi Egyetem pedig 1968. januárjában arany diplomával tüntette ki. Két évvel ezelőtt az International Science and Technology című amerikai folyóiratnak adott nyilatkozatában munkamódszeréről és terveiről azt mondta, hogy munkája során ő abban különbözik talán más tudósoktól, hogy Inkább intuícióit követi, mintsem határozott célt tűzne maga elé. Azt mondta, ha olyasmi jut eszébe, amit későbbi kísérletekkel, amelyek új kutatási területeikre vezetnék, igazolni és ellenőrizni lehet, ő egész energiáját erre az új területre összpontosítja. Az emberiségbe és a humanizmusba vetett hitét költeményei is tükrözik. Ezeket a Psalmus Humánus című oratóriumában foglalta össze. Szavai az atomkor tudósainak lelkiismeretéhez szólnak. Az oratóriumot, amelynek zenéjét Jámbor Ágnes szerzetté, a Budapesti Rádió is bemutatta. A hanglemezfelvételt a tudós elküldte Johnsonmak és más államférfiaknak. Érdekessége a műnek, hogy az angol és magyar nyelvű verseket Szentgyörgyi professzor maga mondja éh ségben jutnak szervezetünkbe, mint őseinkébe. Ha tehát a városban és a magasabb társadalmi rétegek körében erősebben jelentkezik az akcele- ráció, akkor ez nyilván a táplálkozás különbözőségének a íolyamárrya. De ez ellen az elmélet ellen is szól néhány meggondolás. Mert épp a legviharosabb akceleráció megindulása óta (mintegy negyven éve) nem mutatható ki említésre méltó növekedés a hús-fehérje fogyasztásban, a a két világháborúval kapcsolatos nélkülözések sem hagytak nyomot a felfelé ívelő akceleráció folyamatán. Meggyőzőbben hangzik az a magyarázat, amely genetikus tényezőkben keresi a jelenség Okát. Egymástól alkatilag erősen eltérő állatok és növények keresztezésénél megfigyelték, hogy utódaik rendkívül vitálisak és gyorsan fejlődők voltak. Ez nyilván az embernél is hasonlóképp van: távoli vidékek egymástól erősen különböző genetikus-alkati jegyű emberei ugyancsak igen életképes egyedeket kell, hogy a világra hozzanak. Nos, az elmúlt száz év alatt, a közlekedés rohamos fejlődése, a nagyvárosokba min denürmen beözönlő embertömegek elkeveredése, valamint a társadalmi és vallási korlátok lehullása folytán beállt ez a genetikailag kedvező állapot. Dr. Friedrich Nőid karls- ruhei biológusnak sikerült az összefüggést is kimutatnia a szülők hazáját elválasztó távolság és a gyermekek nagysága között. Freiburg város és környéke sorozóbizottságában tevékenykedve kikérdezte a behívott fiatalembereket szüleik származása felöl. A megkérdezett 4344 rekrutát a feleletek alapján csoportokba osztotta és ezzel a várakozást is felülmúló egyértelműséggel sikerült kimutatnia a gyanított törvényszerűséget: az azonos községből származó szülék gyermekei voltak a legkisebbek (átlag: 171,5 cm). Ezeknél már azoknak a szülőknek a fiai is átlag fél cm- rel magasabbak voltak, akiknek szülőfaluja 1—10 km-nyi távolságra fekszik egymástól. A legmagasabbak (átlag 174,1 cm) szülei több, mint 100 km- nyi távolságban lévő helységekből származtak. Am itt is merülnek fel ellen vetések. így például Norvégia távoleső, elszigetelt vidékén, ahol genetikai keveredésről aligha lehet szó, kiváltképp magasrrövésű emberek élnek. És végül is az ugyanazon hely ségből származó szülők sorköteles fiai, a 171,5 cm-esek, még mindig nyolc centiméterrel magasabbak, mint a száz évvel ezelőtti rekruták összesített átlaga. Reumások mekkája Pofiurctán műanyagból olyan Spandex-nek nevezett műszálat készítettek, mely b 61 a gumi- harisnya előnyös tulajdonságait is magáxtbanfoglalé gyógy harisnya készíthető« A gyógy harisnya külsőben hasonlít a nylon harisnyához, • így feltűnés nélkül viselhető. Ilymódon a divat és a technika összhangba kerül. A lepra kórokozója Egy japán laboratóriumban került kitenyészteni a lepra korokozóját (Mycobacterium leprae) — közölte dr. Toyota Murohashi, a Japán Országos Közegészségügyi Intézet munkar társa. Dr. Murohashi megjegyezte, hogy a lepra teljesen hatásos kezelését eddig leheteti lenné tette az, hogy nem is- merték a betegség megjelenési körülményeit. Dr. Murohashi ugyanolyan módszert használt, mint a bél* hurut okozójának tenyészeténél, mivel a két baktérium hasonlít egymáshoz. Csí raem I ékezet? Az állatok pszichológiáját tanulmányozó tudósok egy csoportja érdekes kísérleteket végzett a tyúktojás csírájával. Az inkubációs időszak folyamán (4—18 nap) a tudósok egyenletes időközönként hangrezgé- sekkei besugározták a tojásokat. A kikelt csirkék most mindannyiszor a hangrezgéseket kibocsátó készülék köré sereglenek, valahányszor az ismerős ütemes hangokat sugározza. Ezek a csirkék más ritmusok és hangok iránt közömbösek. Mikroszkóp élőszövetek elemzéséhez Dr. Frans van dan Bosch New York-i professzor mikroszkópot tervezett, amely lehetővé teszi, hogy az orovosolz es tudósok élő szöveteken rendkívül rövid idő alatt elemzéseket hajtsanak végre. Az elemzések Z0—60 pere alatt készülnek el, a jelenlegi mikroszkópokkal v>égzett elemzésekhez szükséges több nap. sőt több hét helyett. Van den Bosch professzor három évig dolgozott mikroszkópon. Véle- •ménye szerint a mikroszkóp sok életet megmenthet, mivel az orvosok egy órán belül felismerhetik a betegséget és alkalmazhatják a helyes gyógymódot. A 9,1 m hosszú. 1.8 m magast mikroszkóp súlya 181,4 kg. FeU szereléséhez külön szobára ton szükség. Megtalálták a fogszuvasodás baktériumát Tiz év sem telik bele és árrá leszünk a fogszuvasodáson — jelentette ki dr. Seymour J* Kreshover, a washingtoni Országos Fogászati Kutató Intézet igazgatója. Sikerült kimutatni ugyanis a betegséget okozó baktériumot. „Most arra készülünk, hogy döntő ütközetre induljunk ellene** — jelentette kJ Kreshover doktor. — Ha az orvosok állandóan figyelemmel kísérnék az emberek álmait megbetegedésük előtt, a betegség idején és a gyógyulás időszakában, — állítja Vaszilij Kaszatkin, az orvostudományok kandidátusa, — sok jellegzetes változást észlelhetnének az álomképekben. A legtöbb beteg ugyanis már a betegség jelentkezése előtt rosszakat álmodik. Jelez a szervezet Kaszatkin leningrádi kutató 30 esztendős megfigyelések nyomán jutott erre a következtetésre, s ez alatt az idő alatt körülbelül 6000 ember álmait elemezte. A kutató szerint az orvos az álomképek alapján sok esetben jóval a betegség jelentkezése előtt elkészítheti a diagnózist! Nézzünk néhány példát, milyen pontossággal lehet álomképek alapján megállapítani a bekövetkező megbetegedés időpontjait Vaszilij Kaszatkin adatai szerint a torokgyulladást és az influenzát, a heveny bronchitist és a légző- utak hurutját, a furunkulu- sokat és a bőrön keletkező gennyes keléseket, a heveny vakbélgyulladást, a heveny bélhurutot, a gyomor- és bélfertőzést a betegség kitörése előtti éjszakán „meg lehet jósolni”. A heveny vérhast a betegség kitörése előtti éjszakán, vagy egy-két nappal előtte, a hastífuszt és a kiütéses tífuszt egy héttel a betegség kezdete előtt, a deli- rium-tremenst öt-tíz nappal, az intoxikációs elmebajt egy héttel előtte, a neurózisokat néhány hónappal előtte meg lehet állapítani. Az álomképeken alapuló betegségmegállapításban nincs semmiféle misztikum: „a diagnózist készítő” álom jelentkezésének ideje csaknem teljesen megegyezik a betegség lappangási időszakával. Lidérces álom Miben jelentkezik hát a különböző megbetegedések „álomtünetei”? Milyenek az álomképek a különböző konkrét esetekben? A „betegségjelző” álmok főleg abban különböznek a szoi kásos álmoktól, hogy maka- csui visszatérnek és azonos : típusúak. Az ember képzett- t sége, foglalkozása, szakmai- ismeretei sajátos színezetet kölcsönöznek ezeknek az ál, moknak. Ezért például az az ; orvosnő, aki torokgyulladás- ■ ban fog megbetegedni, álmá- ; ban „fehér lepedéket” lát a : torokban, az orvosi ismeretekkel nem rendelkező ember pedig egyszerűen valamilyen toroksérülésről álmodik. — A megbetegedést jelző i kellemetlen álomképek és je- : lenetek — mondja Vaszilij . Kaszatkin — a betegség konk- , rét sajátosságaival vannak • összefüggésben, s az álmok- , ban meglehetős pontossággal tükröződik a betegségfolyamat lokalizálódása. Így például a tüdő megbetegedése esetén nehéz légzés- , sei járó álmokat lát az em- . bér, a végtagok és a törzs izmainak megbetegedése előtt pedig álmunkban nehezen mozgunk. Szívbetegségek kezdete előtt lidérces, nyomasztó álmokat látunk, halálfélelmet érzünk. Minden olyan esetben, amikor álmaink érzelmi és vizuális háttere kellemetlen, nyugtalanító, az idegrendszer mintegy figyelmeztet a közel-' gő veszélyre. Az idegek érzékenyen felfogják „adókészülékeikkel” az érzékszervek alig észrevehető jelzéseit, s az agykéregben olyan jeleneteket és szituációkat keltenek, amelyek szokatlanok és ijeszlőek, másképpen aligha figyelnének fel ezekre az aggasztó jelekre. Betemet a föld... Az ember álmában vízben fuldoklik, ki akar jutni, de nem tud, légzése nehéz. Vagy hegyre mászik, lélegzete elelakad. Baleset történik, s az ember mellkasát betemeti a föld. Kényelmetlen, szorító öltözék, félelem, Iszonyat... Természetesen mindez alvás közben. A lehetséges diagnózis: tüdőgulladás, bronchitis, • mellhártyagyulladás, tuberkulózis. A neuraszténiás betegek álmukban sokszor olyan helyzetbe kerülnek, ami elősegíti a betegség jelentkezését. Ezért az ideggyógyász az ilyen álmok elemzése útján tiszta képet alkothat a beteg állapotáról és a betegség legfontosabb előidéző okairól. Kiderült, hogy a neuraszténiás emberek álmukban sokkal lo- gikusabban gondolkoznak, mint az egészséges emberek! S aki nem álmodik? De mi a helyzet akkor, ha az ember semmit sem álmodik? Ez is az idegrendszer „vészjelzése” lehet! Az álomképek csökkenése a szokásos állapothoz viszonyítva esetleg a legfontosabb idegfolyamatok gyengülésére, a pszichikai tevékenység elsivárosodására mutat. Lehetséges, hogy ez például a koponyán belül nyomás emelkedésének következménye. Száz év alatt nyolc centit nőtt az emberiség Miért nagyobbak a mai gyermekek? c Napjainkban a gyermekek ' általában nagyobbra nőnek, 1 mint régebben. Magasságuk öt-tíz, sőt néha tizenhárom •> centiméterrel haladja meg a L korábbi átlagot Az akcele- • rációnak nevezett jelenséget a múlt század közepén kezdték észlelni, a századforduló után pedig szinte feltűnően raeki1 lendült Svédországban épp 2 úgy észlelhető, mint Japánban f vagy Olaszországban. Függet- " len tehát az éghajlattól, a ! földrajzi és faji különbségek- ä tőL 3 Az egyik magyarázat úgy ■ hangzik, hogy korunk napimádása, a sok strandolás, a könnyű, szellős ruhák jelen- ’ tűsen megnövelik a testet érő fény mennyiségét és ezzel a csontozat fejlődéséhez elenged hetetlenül szükséges D-vita- j min is nagyobb tömegben jut t a szervezetbe. Ezenkívül pedig az elektromos világítással a nappal még hosszabbá is vált Csakhogy kiderült: elsősorban a nagyvárosi gyermekek nőnek nagyobbra. Márpedig éppenséggel a falusi gyermek kap több napot Azt is mondogatják, hogy a táplálkozás javulása nyújtja a jelenséf; magyarázatát. Régebben sokkal szűkösebben állt rendelkezés'-e az élelem mint ma; a népesség nagy része nélkülözött Az ipari forradalom azonban száz év óta döntő módon feljavította az ellátást és az egyes ember is sokkai ésszerűbben válogatja meg táplálékát. Ma több hús, több főzelék és fehérje, több cukor fogy, mint régebben. A létfontosságú aminosavak a fehérjékben nagyobb mennyi
