Dunántúli Napló, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-28 / 228. szám

I snptember 28. rtmontott nat>to Hogyan lehetne jobban? A szolgáltatások jelenlegi helyzete a NEB-vizsgálat tükrében A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság szervezésében het­ven városi, járási vállalat és kts*. illetve vidéki kirendelt­ség szolgáltató tevékenységét vizsgálta felül a NEB mint­egy hatvanfőnyi népi ellenőre. A vizsgálatok eredményét ki­bővített ülésen tárgyalták meg, amelyen a megyei, városi párt­ós tanácsi szervek képviselőin kívül részt vettek a szolgál­tató tevékenységben érdekelt KISZÖV. KIOSZ. Továbbá néhány kulcsfontosságú vál­lalat és ktsz képviselői U. A vizsgálatokat összefogla­ló jelentés nagy általánosság­ban pozitívan értékeli a la­kosság növekvő igényeit mind nagyobb területen ellátó ta­nácsi vállalatok, ktsz-ek és kisiparosok tevékenységét, amelyeket példákkal is alátá­maszt. Különösen egyes ktsz- ek olyan irányú kezdeménye­zését emeli ki, amelyek a régi partnerek magatartása mel­lett újak lekötését, követke­zésképpen a szolgáltatás to­vábbi kiszélesítését célozzák. Például az Autó- és Motor- Javító Ktsz minden olyan meg rendelőjének, aki gépjármű­vének összes javítási munkái­ra huzamos időre szerződést köt. ez esetben a javítások számláiból 10 százalékos ked­vezményben részesül és e mel­lett a javításokat is soron kí­vül végzik el számára. Ha­sonló kedvezményben része­síti — törzsmegrendelőit — a Minőségi Ruházati Ktsz is, továbbá a Pécsi Fényképész Ktsz, amely szezonidőben in­gyen hívja elő azokat a fil­meket, melyek képnagyításai nála készülnek. Bevált és to­vább bővül a Villamosipari és Gépjavító Ktsz szerződéses karbantartási akciója is, mely­nek lényege az, hogy havi átalány összege befizetése el­lenében, a szövetkezet külön javítási díj felszámítása nél­kül vállalja a meghibásodott gépek soron kívüli javítását. Természetesen más vonat­kozásban is javult a lakosság javítási, szolgáltatási igényei­nek kielégítése a falvakban is. Azonban a NEB vizsgálata szerint vidéki viszonylatban korántsem beszélhetünk alap­vető változásokról. Különösen a járási székhelyektől távol eső, kis lélekszámú községek­ben akadozik, sőt nagyon sok helyütt egyáltalán nincs biz­tosítva még a legelemibb szol­gáltatás sem. Például a javí­tásra szoruló rádióit, tv-készü- lékek, háztartási gépek, vagy éppen lábbelik javítása, illet­ve begyűjtése éppúgy megol­datlan, mint a falusi lakosság házkarbantartási igényeinek kielégítése. Okai? A NEB-vizsgálat tapaszta­latai szerint még a meglévő vidéki fiókhálózat nagyrészé­ben is komoly problémát okoz a javításhoz szükséges, és fő­leg importból származó al­katrészek beszerzése, de ezek hazai gyártásáról sem történt megfelelő gondoskodás. Ennek következményeként, igen sok gondot okoz különösen a ga­ranciális javítások elvégzése. Nem kisebb probléma a ktsz-ek fejlesztésére fordítha­tó anyagi eszközök és hitelek korlátozott volta, amely az előző évekhez viszonyítva je­lentősen csökkent minden szolgáltató vállalatnál. Ugyan­is az érvényben lévő közép- lejáratú hitelkonstrukció foly­tán gyakorlatilag már az el­ső félévben kimerültek a fej­lesztési lehetőségek, s ezért a bankok a középlejáratú be­ruházási kérelmeket egysze­rűen visszautasítják. Többek között tehát ez is gondot je­lent a meglévő fiókhálózat (399 egység) rendszeres kor­szerűsítése, nem is beszélve a hálózat további bővítése szempontjából. Mindez össze­függ a fentebb már említett kisebb községek ellátatlansá­gával, illetve a szolgáltatások es ökk en tésével, amit egyrészt a szolgáltató egységek ren­delkezésére álló gépek, beren­dezések szükségesnél keve­sebb száma, másrészt korsze­rűtlen, elavult állapota is súlyosbít Ugyancsak probléma a szak­ember hiány is, különösen a háztartási gépjavítás, a cipész, a férfiszabó, a fodrász, továb­bá az építő- és szerelőipari szolgáltatásban, ami a kantár tevékenység elburjánzását von ta maga után. Ez utóbbihoz nem kis mértékben hozzájá­rult az is, hogy az illetékes szervek eléggé bürokratikusán csak kétéves szakmai gya­korlathoz kötötték a műkö­dési engedélyek kiadását ami nemcsak a szakmai utánpótlás elé gördít akadályokat, ha­nem kedvét szegi a szakmát választó fiataloknak is. Az említett problémák meg­oldására, vagy legalábbis eny­hítésére javaslatokat is tett a Baranya megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság. Többek kö­zött célravezetőnek tartaná, ha a felsőbb szervek a ve­gyes árutermelést és javítási szolgáltatást is végző vállala­tok, ktsz-ek fejlesztési alap­ját képező nyereségrészt olymértékben mentesítenék az adó alól, amilyen mértékben részt vesznek a szolgáltatási tevékenységben. Ami pedig a vállalatok, ktsz-ek beruházási célokat szolgáló hiteligényeit illeti, a NEB szerint indokolt volna ha az illetékes szervek az eddi­gieknél hosszabb terminusra szabnák a visszafizetések idő­tartamát, és egyúttal a hitel kamatlábát is a vállalatok eszközlekötési járulékával azo­nos mértékben állapítanák meg, A szakmunkás-hiányra vo­natkozóan javasolták, hogy a ktsz-eknek nagyobb figyelmet kellene fordítani a már fen­tebb említett fiatal szakem­Nyaralót építenek a Pécsi-tón ál a Mecseki Szénbányák részére. Ez év végére a hat szo­bából álló rész elkészül, jövő re még további nyolc szobával folytatják a nyaraló építését Az ország egyik legerősebb vetőmagtermelő körzete Dél- Dunántúl. A három megyé­ben: Tolnában, Baranyában és Somogybán több mint 300 millió forint értékű vetőma­got termelnek meg évről év­re, helyesebben ekkora for­galmat bonyolít le a felvásá­rolt 1500—2000 vagon minő­ségi vetőmagból a Vetőmag Vállalat Dél-dunántúli Alköz­pontja, amely 1962-ben ala­kult meg dombóvári székhely- lyel. A legfontosabb cikkek tekintetében Baranya az elő­kelő első helyet foglalja el a három megye között. A vál­lalat által forgalmazott fajta- borsónajk például kétharma­dát Baranya mezőgazdasági üzemei termelik meg, s a bor­só határozza meg a megye ve­tőmagprofilját A vállalat 86 baranyai tsz-szel áll szerződé­ses kapcsolatban, s az állami gazdaságokat is beleértve évente 25 ezer holdon termel­tet Baranyában különböző ve­tőmagot S ebben a kalászo­sok még nincsenek is benn. A vállalat törzsgazdaságai kö­zül a Bólyi Állami Gazdaság a legjobb, s rögtön utána a belvárdgyulai Közös Üt Tsz, mely évente 1000—1500 hol­don termel szerződéses mag­vakat Modern ipari üzem Dombóváron a vasútállomás mellett 8,5 holdon terül el az 1962 óta egész nagy gyárte­leppé terebélyesedett modem magtisztító üzem. Jó termés esetén 2 ezer vagon, vagy még ennél is több növényi mag érkezik be ide évente. Sajnos az idén a nagy tavaszi-nyári aszály miatt, ennek csak mintegy felét várják. Szeptem­ber 1-ig 879 vagon futott be, s december 31-ig 1230 vagon­nál többre nem számítanak a gyenge terméshozamok miatt Ilyen aszályos évben érté­kelhetjük igazán azt a hatal­mas mennyiségű vetőmagkész­letet melyet a vállalat évről érvre biztonsági célokra tarta­lékol. Ez a tartalék a megye szükségletének 60 százalékát fedezi. Igaz ez a tartalék most nagyon megcsappan, de ennek a készletnek köszönhető, hogy az aszály ellenére zavartalan lesz az őszi és az 1969-es ta­vaszi vetőmagellátás. Az el­múlt négy évben 750 vagon kapacitású raktártér épült fel itt a telepen, s most épül egy újabb 100 vagonos raktár, hogy a kényes vetőmagot szű­kös év esetére szakszerűen tá­rolhassák. Nemcsak bővült, de korsze­rűsödött is az üzem. 1966-ban szerelték fel — közel 5 mil­liós beruházással — azt a mo­dern, 8 gépegységből álló, fo- tócellás angol gépsort, amely — Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának első titkára a Fegyveres Erők Nap­ja alkalmából ünnepi köszön­tőt mond a rádióban szomba­ton 17 óra 45 perckor és a televízióban vasárnap 18 óra 15 perckor. Építtetők, ügyelem! Most vásáré!js meg épftőanyag-szllkségletél « wwwrtAHnH tüzeld, és építőanyag telepen (Baranya »egye) P—9—G jelű betongerendák A—18-tól A 32-es áthidalók, kerítésoszlopok, Nyílászáró szerkezetek, redőnyök, faragott fa, gömbrúd, állványfa, fenyőfűrész áru, nád palló, bitumen, kandallócsempe, samott-tégla, gipsz. Járdalap, valamint Jugoszláv »inas* lemez padlóburkolásra UDVARIAS KISZOLGÁLÁSSAL, NAGT VÁLASZTÉKKAL VARJUK KEDVES VEVŐINKET! TELEFON: 258 SZENTLÖRINC szín szerint válogatja szét a magvakat. A szabványtól el­ütő színű világosabb vagy sö- tétebb borsószemeket — ame­lyek rendszerint más fajtáj ú- ak — az érzékeny fotócella jelzésére bekapcsolódó auto­mata sűrített levegővel „lövi” ki a többi közül. A gép a si­ma felületű magvak, nemcsak borsó, hanem bab, rizs, bab­kávé, sőt mazsola stb. váloga­tására alkalmas, de más cél­ra is felhasználható. Tóth Já­nos műszaki vezető elmondot­ta, hogy a Pécsi Kesztyűgyár a színes bőrök válogatására szándékozik ilyen gépet be­szerezni. önálló exportjog Az érdes felületű magvak tisztasága 99,9, gyakran 100 százalékos, s a legkényesebb külföldi vevők — angolok, hol­landok, németek — igényeit is maximálisan kielégíti. A magexport az idén kissé visz- szaesett az alacsony termések miatt, mert a belföldi igényt az export rovására is ki akar­ja elégíteni a vállalat Távla­tilag azonban igen jók az ex­portlehetőségek, különösen a borsóféleségekből, melyek ter­melésében Baranya megyének döntő szerepe van. A vállalat jelenleg az AGRIMPEX-en ke­resztül exportál, de 1970-re ön­álló exportjogot kapott, ami a termelő partnert is előnyösen érinti, hiszen az exportból származó többletbevételt a vállalat meg kívánja osztani a tsz-ékkeL Jól szolgálta a vállalat és a termelő üzemek közötti part- ( neri kapcsolat elmélyítését az 1967-ben bevezetett új árrend­szer, az, hogy a korábbi fix árakról áttértek, az alapár és kiegészítő ár, illetve költség- térítés alkalmazására. Ebben az évben 15 millió forintot fi­zet ki a vállalat költségtérítés címén a tsz-eknek, s ezzel részt vállal a termelői kocká­zatokból. Mivel ez árforma jól bevált, az 1969. évi szerződés- kötéseknél is ezt alkalmazzák. Az őszi vetésű magvakra már megkötötték a szerződéseket, s a következő hetekben meg­kezdik a tavaszi vetésű mag­vak szerződéskötéseit is. Vonzó árak Ezzel a lehetőséggel minden bizonnyal élnek is majd az üzemek, hiszen több cikknél, például a fajtaborsónál, ami Baranyát különösén érinti, igen vonzóak az árak is. Kü­lönösen jó lehetőség kínálko­zik az étkezési borsó, a ta­karmány-vetőborsó, a lucerna­mag és a napraforgó értéke­sítésére. Az alapár változatlan marad, az árkiegészítés azon­ban egyes cikkek esetében igen jelentős, a szarvaskerep- nél például mázsánként ötszáz forint, az olajlennél 300, a repcénél ugyancsak 300, a kö­lesnél 70, az étkezési borsó­nál 20 forint az árkiegészítés, hogy csak néhány cikket em­lítsünk. A nemesített vető­magvak termelői áraira vo­natkozó végleges irányszámot október 1-ig kapja meg a vál­lalat, melyek alapján megköti majd termelő partnereivel az 1969. évi szerződéseiket. — Rné — Látogatás Dél-Dunántúl vetőmag-központjában belföldi magellátás nem érzi meg az aszályt — Bevált az új termelői árrendszer — A vállalat szerződéses ajánlatai 1969 tavaszára Megvalósulnak a javaslatok A pécsi járásban a me­gyei tanácstagi körzeti megbeszéléseken 54 fel­adat megoldásához kér­ték a lakók a vb segít­ségét. A vb hathatós in­tézkedésekkel járult a kérelmek teljesítéséhez. Bakonyán megépítették a bekötőutat, Hird belterü­letén árokrendezést vé­geztek, Hosszúhetényben utat építettek, útjavítá­sokat végeztek, Kistót- faluban két utcát villa­mosítottak. Kökényben is bekötőút épült, Kővágó- szöllősön befejezték az iskola építését, Mecsek- nádasdon átalakították az orvosi rendelőt, Po- gányba Is bekötőút épült, Szabadszentkirályon fel­újították a tűzoltószer­tárt, Szalántán bővítették az iskolát, Szentlőrincen az orvosi lakást tataroz­ták, KRESZ-táblákat he­lyeztek el, Űjpetrén vil­lamosították az újtelepet, felújították a fogorvosi rendelőt — és még szá­mos kérést teljesítettek. Az említett 54 feladat közül 27-et megoldottak, 19 megoldása folyamat­ban van, 8 kérés végle­ges megoldására csak később kerül sor. A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság tájékoztatása szerint Tár­cái od, a Könyves Kálmán Műve­lődési Házban megtartott lottód sorsoláson, a 39. játékhéten a kö­vetkező számokat húzták ki: 20, 24, 71, 77, 87 A szeptember 30-án a Sportfo­gadási és Lottó Igazgatóság szék- házábán megtartandó nyilvános havi tárgy nyeremény sorsol ásón » lottó 38. játékhetének szelvényei vesznek részt. Régi harcosok nyomában A munkásmozgalom helyi történetének kutatása, forrás- kutatása — a nagy évfordu­lók jegyében — reneszánszát éli. Nemcsak a „hivatásos” kutatók tevékenykednek, nem­csak a múzeumok gyűjtik és tárják fel a rendkívül válto­zatos emlékanyagot: az egész folyamat valami jó értelem­ben vett mozgalommá szélesedett. A különböző szin­tű párt, állami és társadalmi szervek, az iskolák, a tudo­mányos és népművelési intéz­mények azonfelül, hogy ösz­tönzik, mindent elkövetnek azért, hogy irányt szabjanak, értelmet adjanak ennek a mozgalomnak. A későbbiek folyamán bizonyosan gondjuk lesz arra is, hogy a kampány- szerű fellendülésen túl folya­matosan Is megőrizze értékeit A Janus Pannonius Múzeum Helytörténeti Osztályán mos­tanában rendszerezik azt az anyagot mely a munkásmoz­galom helyi veteránjainak személyi adatait visszaemlé­kezéseit tartalmazza, és jó­részt a különböző ifjúsági pá­lyázatok eredményeképpen állt össze. — Magunk is rendszeresen ápoljuk kapcsolatainkat a ré­gi harcosokkal — mondja Fancsovits György vezető muzeológus, — s igyekszünk minél többet megőrizni emlé­keikből. A néprajzi gyűjtés eszközeivel és pontosságával dolgozunk, jó lenne persze, ha több időnk lenne. Gyak­ran arra kérjük veteránjain­kat, hogy maguk rögzítsek rö- videbben-hosszabban vissza­emlékezéseiket. Legutóbb ép­pen házon belül tettük ezt. Ki gondolta volna, hogy Török Dénes bácsi — teremőrünk — együtt érettségizett Szamuely Tiborral Győrben és később is volt néhány találkozásuk?! A kutatómunka társadalmi bázisa rendkívül széles. Né­melyik honismereti szakkör — alkotó kapcsolatban a kuta­tókkal, tanárokkal — egészen önálló munkát végez, nemegy­szer a veteránok tevékeny közreműködésével. A külön­böző pályázatok ugyancsak az „élő múlt” személyes meg­szólaltatására ösztönöznek. Nagyon kedves szokássá vált az iskolákban, hogy a KISZ- esek és az úttörők meghívják ünnepségeikre a „nagy idők tanúit”, vagy kimennek hoz­zájuk és felköszöntik őket. Történeteiket is feljegyzik és igyekeznek minél többet ta­nulni belőlük. 1 1- i berek bevonására, másrészt — 2 és a megoldás szintén a íel­- sőbb szervekre vár, — anya­• gilag is érdekeltebbé kellene t tenni a szolgáltató vállalato- t kát, saját ipari tanulók felvé- : telére, illetve kiképzésére. Tér : mészetesen olyanféleképpen, ■ hogy az iparitanuló-képzés • költségeit részben, vagy egy- i részben a vállalati bruttó . eredmény terhére számolhas- : sák el. ! Végezetül a megyei és a • megyei jogú városi tanácsok i elnökeit is felkérte a NEB, hogy a tanácsi fejlesztési ala­pok felhasználási lehetőségein ■ belül segítsék elő a javító szolgáltató tevékenység folto­■ zását, beleértve a helyiség i juttatásokat is, amelyek külö­nösen vidéki viszonylatban indokoltak. P. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents