Dunántúli Napló, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-27 / 227. szám
Vll&g proletárjai, egyesüljetek I Ara: 70 fill* Dunámon napló XXV. évfolyam, 227. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. szeptember 27., péntek Hideg van Korán beköszöntött a hideg idő. Kedden Pécs környékén a legmagasabb napi hőmérséklet 12 fok volt A tegnapra virradó éjszaka 7 fokig süly- lyedf a hőmérséklet. A kályhákban már a legtöbb helyen vígan ropog a tűz, de Pécs távfűtéses lakásaiban kékülnek, dideregnek az emberek, és magukban fohászkodnak: hátha felfigyel a Hőszolgáltató Vállalat a realitásokra, hátha szakit a szokásokkal, és megkezdi a fűtést — mivel hideg van. Több ezer emberről van szó, akik miután hazatérnek a többé-kevésbé már meleg mun kahelyekről, otthon magukra öltik a téli holmikat, s várják a határidőt, amikor annak rendje-módja szerint befűfik majd a lakásokat. Sok-sokszáz gyerekről van szó, akik a villanymelegítők hősugarai mellett tanulnak otthon, vagy ami ennél még sokkal rosszabb: szüleik a gáztűzhely segítségével próbálnak elviselhető hőmérsékletet teremteni a lakásban. S a még kisebbekről van szó, az egész picinyekről, akiket ezekben a napokban a megfázás veszélye nélkül nem, s csak különböző szülői lelemények révén lehet megfürdetni. S az öregekről, a nyugdíjasokról és a betegekről, akik a takaróik alá bújva várják a1 jobb időket. Vajon így kell ennek lennie? A rendeletek szerint igen. Az 1966 tavaszán hozott minisztériumi rendelkezések előírják, hogy „... az év október 15. napja és a következő év április hó 15. napja közötti időben (fűtési idényben) kell fűteni. .. Az év október 1. és 16. napja, illetőleg az év április 15. és 30 napja közötti időben akkor kell fűteni, ha a külső hőmérséklet napi középértéke ... előreláthatólag nem haladja meg a plusz 10 fokot, illetőleg három egymást követő napon a plusz 12 fokot...’’ — Jogilag nincs lehetőségünk, hogy október 1. előtt fűtsünk — mondják a Hő- szolgáltató Vállalat vezetői. — De hozzá kell tennünk, hogy műszakilag sem, mert nem készültünk fel. Elsejére leszünk teljes üzemkészek. A vállalat egyébként sem lépheti túl a rendeleteket. — Akkor sem, ha történetesen hideg van? — A vállalat elismeri az igényt, fűteni azonban csak október 1. után lehet. És csak akkor, ha a hőmérséklet lehetővé teszi. További kérdéseket lehetne feltenni. Például, hogy menynyivel hidegebb a napi 12 fokos hőmérséklet, mint; a 13 fokos? Mert 12 foknál már lehet fűteni, 13 foknál még nem lehet. Az ember mindkét külső hőmérsékletnél didereg a fűtetlen lakásban. A rendeletekef nyilván azért hozták, hogy bizonyos dolgokat szabályozzanak, de előfordulhat. hogy a gyakorlat kétségessé teszi a rendeleteket. Ennek felismerésében bízva — ha továbbra is zord marad az idő — ötezer távfűtéses lakásban talán majd nem kell azért fohászkodni, hogy 1—2 fokkal szálljon alá a kinti hőmérséklet, és így átmelegedhessenek a radiátorok. Hiszen abban a kérdésben vé- gülis nem lehet vita, hogy a távfűtés a lakosságot szolgálja. S nem a rendeleteket. T. 11 Ivovi pártmunkásüdöttség látogatása Mohácson és Dunaszekcsőn Négymillió forintos költséggel korszerűsítik, bővítik a Délkelet-Dunántúli Mezőgazdasági Kutató Intézet bicsérdi telepét. A kutató munkához laboratóriumokat, irodákat, tárgyalótermet és raktárt építen _k. A korsz.-rűsítési munkákat jövő év februárjában fejezik be. — Szokolai felv. — Tíz óráról nyolcra csökkentik a munkaidőt az állami gazdaságokban Bolyban és Villányban bevált — 1970-ig minden gazdaság áttér A csökkentett munkaidőre történő áttérés volt a központi témája annak a tanácskozásnak, amelyet csütörtökön délelőtt a Bólyi Állami Gazdaság székházában tartottak meg, a MEDOSZ megyebizottsága, az Állami Gazdaságok megyei főosztálya és a tíz baranyai állami gazdaság illetékes szakvezetőinek részvételével. A tanácskozás színhelyéül azért választották Bolyt, mivel a gazdaság — csakúgy, mirrt Villány — kísérletképpen már ebben az évben áttért a csökkentett munkaidőre, s így átadhatta ezzel kapcsolatos tapasztalatait. A téma aktualitását pedig az adta meg, hogy 1969. január 1-el fokozatosan valamennyi gazdaságban el kell kezdeni az áttérést, s az 1021/1967-es kormányrendelet értelmében 1970 végéig a 8 órás munkaidőre történő áttérést mindenütt be kell fejezni. A jövő évi kollektív szerződések készítését a következő hetekben kezdik meg az állami gazdaságok. Ezeknek már tartalmazniok kell a munkaidő csökkentésével kapcsolatos konkrét feladatokat. A mezőgazdaság kampány jellege miatt a kérdés bonyolultabb, mint az iparban. Egységes módszert nem lehet javasolni, mert az adottságok a gazdaságok között, de üzemen belül az egyes-egyes ágazatok és munkahelyek között is igen eltérőek. Az alapelv egységes csupán, a jelenlegi 10 óra helyett napi 8 órára, illetve heti 48 órára kell csökkenteni az állami gazdasági dolgozók munkaidejét, ami évi 2500 órának felel meg. A bó- lyiak és villányiak például a szabad szombatos formát választották a dolgozók egyetértésével. A másik fontos alapelv, hogy a dolgozók keresete az áttérés után nem lehet kevesebb, mint azt megelőzően volt. A munkaidőcsökkentést csakis a műszaki színvonal egyidejű növelésével lehet végrehajtani. Erre nyomatékkai hívta fel a figyelmet Szabó János, a Bólyi Állami Gazdaság főagronó- musa, aki tájékoztatta a résztvevőket, hogy ők milyen műszaki fejlesztést eszközöltek a sikeres áttérés érdekében. Egyidejűleg minden munka- területen nem lehet csökkenteni a munkaidőt. Bolyban mindenekelőtt azokat a munkákat emelték ki, amelyek korábban nagy munkacsúcsokat okoztak, s kézimunka igényük igen magas volt. Ilyen munka például a szállítás, ahol a rakodást és az anyag rövidtávú mozgatását kézzel végezték. Ennek kiküszöbölésére az idén a gazdaság szállítószalagok, mozgatható garatok és markoló-rakodó berendezések vásárlásával teljesen gépesítette a szállítást. Tíz nagyteljesítményű homlokrakodó beszerzésével gépesítették a. szalma kazalozását, vásároltak egy belga komlószedő gépet, s azon fáradoznak, hogy a komló betakarítását is teljesen gépesítsék. A kukoricabetakarítás gépesítését 40 százalékról 80 százalékra növelték. Míg korábban az ország minden részéből toboroztak kukoricaszedőket, , ma már erre nincs szükség. A műszaki fejlesztés tette lehetővé, hogy a dolgozók rövidebb idő alatt ugyanannyi, sőt, több értéket állítanak elő, mint korábban alacsonyabb műszaki szint mellett, a napi 10 óra alatt. Az állattenyésztésben a két műszak bevezetésével viszonylag körmyen megvalósítható az áttérés hiszen a munka egész éven át folyamatos. A növénytermesztésben és az azrt kisegítő üzemágakbán például a traktoroknál, nem lehet mereven ragaszkodni a napi 8 órához, télen ennél kevesebb, nyáron, a nagy csúcsokban ennél valamivel több lesz a munkaidő, de az évi 2500 órát nem haladhatja meg, ellenkező esetben a gazdaság köteles túlórát fizetni. A dolgozók munkahelyre és hazaszállítása is nagyobb pontosságot igényel a gazdaság részéről. A megyénkben tartózkodó Ívovi pártmunkásküldöttség tegnap délelőtt dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkárának kíséretében a mohácsi pártbizottságot látogatta meg. Vendégeinket Baris István, a járási pártbizottság titkára, Borsos János, a városi pártbizottság titkára, Pálkuti Keresztély, a Mohács városi Tanács vb-el- nöke, Józsa István, az Uj Barázda Tsz elnöke, valamint a városi pártbizottság munkatársai fogadták. Baráti beszélgetés után megtekintették a mohácsi új mozit, ahol vendégeink tiszteletére a városi művelődési ház népitánc-együttese és a városi szimfonikus zenekar adott műsort. Ezután Knoll István Diákváros című filmjét nézték végig, majd a mohácsi múzeumba, utána pedig a Farostlemezgyárba látogattak, ahol Fáy Mihály igazgató kíséretében megtekintették az üzemet. Ebéd után a küldöttség a megyei, járási és városi vezetők kíséretében kishajóval utazott Dunaszekcső- re, ahol Porkoláb József tsz- elnök, Bocz Lajos, a községi tanács vb-elnöke és Suba Zoltán párttitkár fogadta a vendégeket. A vendégek Dunaszekcsőn a község gazdasá- j gi, társadalmi és kulturális I életével ismerkedtek. Átépítik a Park mozit Tizenkilenc méter széles vetítővászon Rossz időben is a kertben Körülbelül 15 millió forintos költséggel építteti át a Moziüzemj Vállalat a pécsi Park mozit, amely ezután Pécs első, 70 milliméteres film vetítésére is alkalmas filmszínháza lesz. Az átalakítást két ütemben oldják meg. Az első ütem programja szerint — ez körülbelül 9 millió forintba fog kerülni — a jövő év nyaráig a kertmozit építik át. Emelt rendszerű nézőtere egy amfiteátrumhoz fog hasonlítani. A homorú vetítővászont alacsonyabbra helyezik. A nézőtér érdekessége, hogy a 70 milliméteres filmek finomabb szemcsézettsége miatt az első sorokban jobbak a látási viszonyok, mint hátrább. A helyárak is természetesen A Hazafias Népfront Megyei Bizottságának ülése Csütörtökön délelőtt a Megyei Tanács nagytermében kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága. Az ülésen a megyei bizottság tagjain kívül résztvettek a járási, városi népfrontbizottságok elnökei és titkárai is. Sztergár János, a Hazafias Népfront megyei titkára az elnökség megbízásából részletes beszámolót terjesztett elő a népfront IV. kongresszusa határozataiból adódó megyei feladatokról. A megyei bizottság úgy határozott, hogy az elkövetkezendő években különösen kiemelt feladatként kezeli a hazafias neveléssel, a szocialista intézmények működését segítő, a szocialista demokrácia fejlesztésével, az A magyar parlamenti küldöttség Koreában Szerda este a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Népi Gyűlésének elnöksége, mint már jelentettük, fogadást adott a magyar parlamenti küldöttség tiszteletére. A fogadáson megjelent Pék Nam Un, a Koreai Legfelső Népi Gyűlés elnöke és Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke. I káspárt küldöttsége. Újabb pártkiildöttségek érkeztek Budapestre A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását Előkészítő Bizottság ülésére csütörtökön Budapestre érkezett a Bolíviai Kommunista Párt, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, a Csehszlovák Kommunista Párt és a Lengyel Egyesült Munifjúság nevelésével összefüggő tennivalókat. A beszámolóhoz hozzászólt: Szlobonyi Tiborné, Benkő László, Raífai Ernő, Nagy Pál, Rameisl Ferencné, dr. Zsák László, Kovács Jenő, Mórócz János és Krasznai Antal. A tanácskozáson határozatot hoztak a Felszabadulási Emlékbizottság létrehozására, amely előkészíti hazánk fel- szabadulása 25. évfordulójának megünneplését. majd ennek megfelelően alakulnak. A nézőtér fölé tető- szerkezetet emelnek, az előadásokat „rossz idő esetén’’ is megtarthatják. A tetőszerkezetet hangszigetelő burkolattal látják el, ezzel lényegesen csökkentik a zajhatást, és így orvosolják a környék lakóinak évek óta jogos panaszát. A korszerűbb vetítést szolgálják a technikai változások is, mint a 19 méterre na- gyobbított vetítővászon, az NDK gyártmányú vetítőberendezés, és az öt hangszórócsoport, amely a hang sztereó- hatását biztosítja. A második szakaszban alakítják át a belső mozit A terem is meredekebb lejtést kap, új parkettát, új székeket, rejtett világítást, korszerű ruhatárt. — A Park mozi ilyen nagyarányú átalakítása városrendezési szempontból is figyelmet érdemel — mondta Rejtő János, a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója. — Az átépítés bizonyos foltig megváltoztatja a környék arculatát. Pillanatnyilag még több probléma vár megoldásra. Ezekhez az illetékes tanácsi szervek megértését és segítségét kérjük. Az országbem vidéken — az átépített pécsi Park mozihoz hasonló 70 milliméteres filmszínház eddig csak Szegeden és Nyíregyházán van. Egyébként a Park mozival egyidő- ben párhuzamosan kezdik meg Mohácson is az új moziban a 70 milliméteres filmek vetítését Megkezdődött a honvédelmi oktatás az iskolákban. Ennek keretén belül szerdán a Művészeti Gimnázium növendékei az MHSZ porcelángyári vezetősége irányítása mellett lövészeten vettek részt a külvárosi lőtéren. í * i
