Dunántúli Napló, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-21 / 222. szám

fttS. szeptember 21. Dunanttm naoto 3 A gazdasági reform első éve Alapot teremt további fejlődésünkhöz Foci Jenő beszéde az MTESZ jubiláns küldöttközgyűlésén A Megyei Tanács és Pécs városi Tanács VB-iilése T ovábbfej tészták az orfüi üdülőtelepet RerktWvüH küldöttközgyű­léssel ünnepelte húszéves fennállását pénteken a Techni­ka Házában a Műszaki és Természettudományi Egyesüle­tek Szövetsége- A küldöttköz­gyűlés elnökségében helyet foglalt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Je­len volt Nagy Józsefné köny- nyűipari miniszter is. A küldöttközgyűlést Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, a MTESZ elnöke nyi­totta meg, majd Valkó Endre főtitkár vázolta a szövetség húsz éves történetét. A vita során felszólalt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke is. Bevezetőben a gazdasági re­form megvalósításáról szólva megállapította: egyesek annak idején úgy képzelték, hogy ha az első két-három hónapban nem omlik össze minden, ak­kor már jól kezdődött az új mechanizmus működése. Ezzel szemben ő maga személyesen már előzetesen olyan értelem­ben bízott az átmenet zökke­nőmentességében, hogy 1968- ban, tehát az új mechanizmus első évében sem lesz rosszabb gazdálkodásunk eredménye, mint az előző évben, vagy években, ami egyúttal meg­teremti az alapját annak, hogy a következő esztendőkben túl­lépjünk eddigi eredményein­ken. A legnagyobb siker azon­ban egyelőre nem is annyira a gazdálkodás tényleges, adat­szerű eredményeiben jelent­kezik, mint inkább abban, hogy a közgondolkodásban a reform elvei meglepően gyor­san, a reméltnél sokkal ha­marabb váltak uralkodókká. Híért sikerült a reform bevezetése? — Miért sikerülhetett ná­lunk így a reform bevezetése, és miért lehetünk olyan ma­gabiztosak a reform további sorsát illetően — tette fel a kérdést a Minisztertanács el­nöke, — amikor más orszá­gokban is foglalkoztak a gaz­daságirányítás megreformálá­sával, de nem mindenütt be­szélhetnek eredményeikről, olyan magabiztosan, mint mi? Kell beszélni erről a kérdés­ről, egyrészt azért, hogy ma­gunkban is erősítsük azt a tu­datot, másrészt azért, mert ez­zel valamilyen mértékben ta­lán másoknak is hasznára tu­dunk lenni. A kérdésre a válasz az, hogy helyesen határoztuk meg a reform alapelvét, és nem féltünk attól, hogy minden te­rületen egyszerre az összefüg­gések szerves egységében va­lósítsuk meg a reformot Há­rom évet szántunk az előké­szítésre, a felmerült gondola­tok megvitatására a társada­lom egészével. így, mire a re­form bevezetésének időpontja elérkezett, elveivel egyetértett a párt legfelső vezetése és a kormányzat egésze, a széles közvélemény pedig túlnyomó- részt értette, és amennyire ér­tette, annyira már egyet is értett vele. Akik pedig akkor ingadoztak, azokat az eredmé­nyek győztek meg, s a továb­biakban még inkább meg fog­jak győzni­— Nálunk a reform sem egyetlen, megnevezhető sze­mély szellemi terméke volt, nem volt „apja” és nem volt „anyja”. A munkában jelen­tős és elismerésre méltó sze­repük volt a közgazdászoknak, de a reform mégis a párt és a kormány irányításával, az ellentétes nézetek nyíltszíni összecsapása útján alakult ki úgy, hogy a felelősség is, de az érdem is közös. A továb­biakban is ilyen módszerekkel fecü előrehaladnunk nemcsak a reform továbbfejlesztésében, hanem társadalmunk életének minden más területén is. Nem élünk légüres térben — Nagyon fontos szerepe van a mi gazdasági refor­munknak eddigi sikerében an­nak a tudatnak — folytatta Fock Jenő —, hogy nem élünk légüres térben. Vigyáztunk ar­ra, hogy a nemzetközi közvé­lemény, de elsősorban az a szocialista közösség, amelynek tagjai vagyunk, többé-kevésbé helyesen értse azt, ami ná­lunk történik, sőt lehetőleg értsen is vele egyet. Ha ezt a követelményt későn vettük volna észre, beláthatatlan ká­rokat okozhattunk volna ma­gunknak is és az egész szo­cialista közösségnek is. Éppen ezért nagyon sűrűn kifejezés­re juttattuk, hogy vállalt kö­telezettségeinknek minden kö­rülmények között eleget te­szünk. Ehhez az álláspontunk­hoz továbbra is ragaszkodunk. Ezután részletesen ismertet­te az iparban, a mezőgazda­ságban, a külkereskedelem­ben, a fizetési mérleg és az életszínvonal alakulásában el­ért idei eredményeiket. A továbbiakban Fock Jenő nemzetközi kérdésekről be­szélt. — A nemzetközi helyzet igen bonyolult és súlyos — mondotta. — Az ameiikai im­perialisták növelik agresszió­jukat a hősiesen harcoló vietnami nép ellen. Fokozódik az izraeli agresszió a Közel- Keleten és feszült az euró­pai helyzet is, különösképpen a bonni militaristák revan- sista politikája és a neonáci erők NSZK-beli aktivizálódá­sa miatt. Nem romantikus ál­modozással, hanem reálpoli­tikával kell figyelni a nem­zetközi eseményeket, és igye­keznünk kell erőnkhöz ké­pest befolyást gyakorolni a külpolitika alakulására. Támogatjuk a csehszlovák munkásosztályt — Nem közömbös számunk­ra, hogyan alakul a helyzet a szomszédos Csehszlovákiá­ban. A magyar dolgozók, mint eddig tették, a jövőben is tá­mogatják a csehszlovák mun­kásosztály helyes törekvéseit, amelyeket a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bizott­sága januári és májusi ple­náris ülésén jelölt meg a múltban elkövetett hibák ki­javítására, a szocialista rend továbbfejlesztésére. Mi egyet­értettünk azzal, hogy a cseh­szlovák elvtársak felléptek a régi, hibás, szektás vezetés el­len. Helyeseltük, hogy a gaz­dasági-társadalmi élet sok fon tos területén a mai követel­ményeknek megfelelően, alko­tó módon igazítani akarnak a szocializmus építésének mód­szerein. Több ízben felhívtuk azonban figyelmüket saját ta­pasztalatainkra, azokra a ve­szélyekre, amelyek a nemzeti sajátosságok túlzott előtérbe helyezéséből, a jobboldallal szembeni fellépés elől való kitérésből, a munkásosztályra való támaszkodás elmulasz­tásából fakadnak. — A kétfrontos harc hiá­nyában Csehszlovákiában az ellenforradalom veszélye reá­lissá vált. Rámutattunk, hogy nemcsak szóban, hanem saját határozataik és nemzetközi kötelezettségeik szellemében tettekben is következetesen fel kell lépni a szocializmust, a párt vezető szerepét támadó erők ellen. Proletárinternacio­nalista kötelezettségünk értel­mében azért nyújtottunk ez­után fegyveres segítséget a csehszlovák népnek, hogy el­háríthassák az esetleg nyíltan velük szemben is fegyverrel jelentkező ellenforradalmi ve­szélyeket, szilárdítsák meg a szocialista rendet és törvé­nyességet, gyorsuljon meg a nagyon szükséges konszolidá­ció. A szocialista társadalom épí­tése Csehszlovákiában a moszkvai megállapodás mara­déktalan betartásával biztosít­ható. A magyar párt és kor­mány továbbra is mindent megtesz, hogy a konszolidáció minél gyorsabban bekövetkez­zék. Fock Jenő a párt Központi Bizottsága és a kormány ne­vében köszönetét fejezte ki a jubiláló MTESZ vezetőségének és tagjainak fáradságos, el­mélyült és odaadó munká­jukért, különösen azokért az erőfeszítésekért, amelyekkel a reform előkészítéséhez és si­keres bevezetéséhez járultak hozzá. A Megyei Tanács végrehajtó bizottsága még a múlt évben meghatározta az orfüi üdülő­terület fejlesztésével kapcso­latos legfontosabb feladatokat és elfogadta az 1967—70-es évekre vonatkozó intézkedési tervet. A pénteki vb. ülésen az in­tézkedési terv alapján végzett múlt évi munkát és a jövő évi feladatokat tárgyalták meg. A tavaly elfogadott prog­ram szerint elkészült a me- csekrákosi főtér és környéké­nek parkosítási terve. Ennek alapján még az ősz folyamán megkezdik az elhanyagolt tér rendezését és többek között társadalmi munkában megépí­tik a játszóteret és egy kis­pályát, továbbá kialakítják a sétányokat. Ugyancsak elké­szült az orfüi tó keleti olda­lán létesítendő skanzen tanul­mányterve, s ennek alapján megkezdték a tervezési mun­kálatokat is. A skanzen ki­vitelezését ugyancsak jövő év márciusában kezdik meg, de a skanzen központját képező — különben is rossz állapot­ban lévő — épületeket a köz­ségi tanács kiüríttette. A múlt évi vb határozatnak megfele­lően erre az esztendőre több mint 2 millió forintot fordí­tanak az üdülőterület fejlesz­tésére. Ez az összeg fedezi a klub-könyvtár építését, továb­bá a vállalati és tanácsi üdü­lők közötti utak építését is. Az elmúlt időszakban meg­épült a vízmű hálózat egy része 2 tározóval. A Toplica forrás vizének felhasználásá­val megépül majd a harma­dik tározói is. Ezzel végered­ményben befejezik a vízmű felépítését és így kitűnő ivó­vízzel látják el Mecsekrákos községet és az orfüi tó mel­letti hétvégi üdülőtelepet, vállalati üdülőket és a hor­gászfalut. A horgászfalu egyébként' folyamatosan épül a Pécsi tó és Tekeresi út közötti terü­leten. Itt eddig 71 telket ad­tak el és a telkeken eddig felépült kb. 15—20 horgász­tanya. A vállalati üdülőtele­pen 32 telket mértek ki. Ezek közül 20 parcellát külön­böző közületek kezelésébe ad­tak át. A Mecseki Szénbá­nyák, a Pécs városi Tanács és az Ércbánya Vállalat pél­dául felépítette üdülőjét és már üzemelteti is. Az orfüi tó mellett már 182 teleknek van gazdája, illetve a vásárlás folyamatban van. Az első ütemben kiosztott terület be­építése már majdnem teljes. A fejlesztés során pontosan nyilvántartják a társadalmi munkaórákat. A múlt évben 3432 munkaórát teljesítettek a felajánlók, ebben az évben pedig eddig 7826 munkaórát teljesítettek a társadalmi mun­kások. A jövő évre áthúzódó munkák közül meg kell emlí­teni a mecsekrákosi klub­könyvtár építését, amelyet az idén megkezdenek és a jövő nyárra elkészül. Szállásréten KISZ táborhely épül, a szük­séges területet már a KISZ fiatalok megkapták. A Sásdi Járási KISZ Bizottság a ta­nácsi üdülőtelep részén 100 fős KISZ tábort kíván építeni, amelynek a tervezése most van folyamatban és a meg­valósítás szakaszosan 5 éven belül történne meg. A már korábban jóváha­gyott intézkedési terv alap­ján a következő két esztendő­ben több jelentős beruházást szeretnének realizálni. Meg­építik a klub-könyvtárhoz ve­zető utat, továbbá egy téli csónaktárolót a Pécsi tó part­ján, és ugyancsak a Pécsi tó környékén létesítenék az úgy­nevezett bungalow-telepet is. Szerepel a tervben többes között egy 80 férőhelyes turis­taszálló építése is, azonban a programnak e pontja fölött élénk vita támadt, ugyanis a turistaszálló költségei meg­haladnák az öt-hat millió fo­rintot. A végrehajtó bizottság elfogadta a fejlesztési terve­zetet, azonban — és ezt a vita is igazolta — a turistaszálló építéséhez szükséges anyagi fedezetet előbb elő kell terem teni, sőt még azt megelőzően alaposan meg kell vizs­gálni, hogy ennek a létesít­ménynek üzemeltetése kifize­tődik-e, gazdaságos lesz-e. A tegnap délelőtti ülés má­sik napirendjén az új gazda­sági mechanizmus bevezetésé­nek tapasztalatai a tanácsi iparban címmel az ipari osz­tály által benyújtott jelentést tárgyalták meg. száma egy-két emberöltő alatt több mint kétszeresére nőtt és 1966-ban Pécsett az össz­lakosság 14.3 százalékát tette ki, jelenleg 15—16 százalék között van. Az idős emberek egy része a szociális otthoni ellátást igényli. Pécsett 1967 őszén az Alkotmány u. 77. számú épületnek — mintegy 2 millió forintos költséggel — megkezdődött a szociális be­tegotthonná való átalakítása, amelyben 60 idős embert he­Aranyat érő bárányok Cj szociális otthon Pécsett A 60 éven felüliek arány-1 lyeznek el. Az épület átadási határideje november 15. Két­ségtelen, hogy a Városi Ta­nács az utóbbi években sokat tett a szociális ellátás javítá­sáért, a gondozottak élelme­zési. egészségügyi és kulturá­lis ellátása jó. Mindemellett a szociális otthoni férőhely ellátottsága nem kielégítő, az egyre növekvő igényeket tel­jesíteni nem tudják. Többek között erről is tárgyalt teg­nap a Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága. Szó esett ar­ról, hogy a város mindhárom kerületében működik öregek napközi otthona, de a II. és III. kerületi napközi otthon szűk és korszerűtlen. Megszer­vezték a területi (házi) szo­ciális gondozást, — négy te­rületi gondozónő végzi ezt a munkát. A vb megtárgyalta, miként lehetne az egyre nö­vekvő elhelyezési igényeket kielégíteni? Saját erőforrásból a férőhelyek növelésére alig van lehetőség, ez irányú fej­lesztésre csak a IV. ötéves terv végén kerülhet sor. A gondot azonban addig is eny­híteni kell. A vb ehhez igény­be kívánja venni a pécsi nagy üzemek segítségét. Az üzemek vezetői az 1966-ban tartott megbeszélésen helyeselték, hogy közös anyagi erőforrás­ból szociális otthont létesít­senek. Szorgalmazni kell en­nek megvalósítását. Megbízta a vb a tanács egészségügyi osztályát, hogy a panzió rend­szerű ellátás lehetőségeit is vizsgálják meg ez év végéig. Felhívta a II. és III. kerületi tanács végrehajtó bizottságát, hogy újólag vizsgálják meg az öregek napközi otthonai kor­szerűsítésének lehetőségeit és erről tájékoztassák a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­gát. A Városi Tanács VB a költségvetés keretem belül a legmesszebbmenőkig segíteni kívánja az arra rászoruló idős emberek ellátását. Amint mondotta ehhez nem csupán a darabszám növeke­dése segítette hozzá a szövet­kezeteket, hanem a leszerző­dött juhok szakszerű és gyors hizlalása, következésképpen a szállítási idő maximális lerövidítése is, ami nagyon fontos szempont a szünetnél­küli konkurrencia harcban. Ennek köszönhető, hogy az év­ről évre emelkedő vágójuh export során egyre magasabb árat értek el a külföldi pia­cokon. Például 1962-ben az élő juh kilójáért még 29 dollár­centet kaptak, 1967-ben már 41.5 dollár-centre emelkedett az export juh kilogrammja. — Ez év végétől pedig újabb kedvezményt kapnak a szerződő felek, mondotta. — Ugyanis az eddig biztosított felvásárlási áron felül jelentős jövedelem növekedést hozhat számukra az exportból szár­mazó tiszta haszon utáni ré­szesedés is, amelynek nem ke­vesebb, mint 85 százalékát kapják meg januártól kezdve. Ez azt jelenti, hogy ha a jövőben egy-egy jó üzletkö­tésből például kilogrammon­ként 5 forint tiszta hasznot érünk el ebből a termelő pluszként 4 forint 25 fillért kap, ami persze a minőség­től és a szállítási időtől füg­gően növekedhet, illetve csök­kenhet is. Elmondotta még, hogy ez az új szerződésforma az eddigieknél nagyobb felelőssé­get hárít majd a termelőkre, mert nagyon gondos és szak­szerű takarmányozást követel meg tőlük. Ebben pedig se­gítségükre lesznek a gazdaság állattenyésztő agronómusai, de a szerződést kötő vállalat is, amely korszerű szakkönyvek­kel, tanácsokkal látja el a juhtenyésztő szövetkezeteket. Balaton* fenyvesen újonnan épülő 1970 NYARÁBA BEKÖLTÖZHETŐ üdülőtelepen társasüdülő lakrészek előjegyezhetek. Cím: Pécsi 2. számú Ügyvédi Munkaközösség Pécs, Kossuth u. 22. szám. Telefon: 23-13 A Gyapjú és Textilnyers­anyag Forgalmi Vállalat pécsi kirendeltsége 1948-ban léte­sült, vagyis 20 évvel ezelőtt kötötte meg első szerződéseit a megye termelőszövetkezetei­vel, állami gazdaságaival. — Baranyában annak ide­jén még valójában csak kí­sérleti munkának számított a miénk, — mondotta Czimer József, a kirendeltség vezető­je, — hiszen a mohácsi járás kivételével alig, vagy elálta- lán nem volt hagyománya a juh tenyésztésnek. A meglévő néhány gazdaságban is jobbá­ra cigája és cikta, vagy nép­szerű nevén sváb juhokat te­nyésztettek, ami a gyapjú mi­nőségét tekintve csak a házi­ipari céloknak felelt meg. Ezért az első és legfontosabb feladatunk az volt, hogy a korcs állományt fokozatosan Eelcseréljük merinói fajtára, ami a későbbiek során meg is hozta a maga szép eredmé­nyeit. Például amíg 1950-ben a nég erősen vegyes szerződé­- ses juh állomány után 1009 i mázsa zsíros gyapjút vásárol­- tak fel a gazdaságoktól, 1967- t ben már közel 3200 mázsát, t ami egyúttal bizonyítéka a- juh tenyésztés fellendülésének is. Tulajdonképpen csak 1951­- ben kezdett meghonosodni i partnereinknél a gyapjú juh, ■ s vele együtt a vágó juh szer­■ ződéses tenyésztése — mon- ; dotta —, de már 1955-ben- 1500 tenyész és 8000 vágó ju- i hot vásároltunk fel tőlük, ami í 1967-re tízezer tenyész és több, • mint harmincezer vágó juhra emelkedett. Ami a felvásárolt gyapjú ' minőségét illeti elmondotta, ■ hogy az elmúlt 20 év alatt • teljesen felzárkóztak az or- 1 szágos átlaghoz, és emellett 1 azt is elérték, hogy ma már f az ország gyapjútermelésének ' több mint 4 százalékát a ba­ranyai termelőszövetkezetek, állami gazdaságok szolgáltat­ják. Természetesen ehhez hoz­zájárult az is, hogy a hazai felvásárlási árak lényegesen I magasabbak a világpiaci ára­kénál, ami nyilvánvalóan meg­növelte a gazdaságok tenyész­tési kedvét is. Ami pedig a kirendeltség vágójuh forgalmát illeti elein­te csupán belföldi fogyasz­tásra vásárolták fel és csak j 8 évvel ezelőtt kezdődött el országosan a vágójuh expor­tálása, amelyből Baranya is jelentősen kivette részét. Pél­dául amíg 1960 ban még 4700 darabot, 1967-ben már több mint 24 ezer pecsenye juhot exportáltak főként görög, olasz, francia és észak-afrikai piacokra és ez utóbbi a nép­gazdaságnak 250 ezer dollárt, a szövetkezeteknek pedig 12 millió forint jövedelmet ho-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents