Dunántúli Napló, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-20 / 221. szám
Ara: 70 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek 1 Dunámon napló XXV. évfolyam, 221, szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. szeptember 20., péntek A tartalomból: Változás a csehszlovák kormányban Kilépni az ismeretlenségből [ Megfelelő piacot találtak a ktsz-Gk Kiállítás Északon! Leszakadt az úttest j Rádió- és tv-műsor Dr. Szabó Zoltán Baranyában Az egészségügyi miniszter ma ellátogat Szigetvárra, Csertőre és Pécs}áradra Dr. Szabó Zoltán egészség-I főosztályvezető, és> Sándor Já- ügyi miniszter tegnap dél-1 nos főmérnök. A minisztert után Pécsre érkezett. Útjára a Baranya megyei Tanács elkísérte dr. Aczél György . épületeben Palkó Sándor, a Forradalmi évfordulók Még frissen él emlékezetünkben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójával kapcsolatos ünnepi megmozdulás, még alig múltak el a tavaszi, nyári ünnepségsorozatok. Régen tapasztaltunk akkora aktivitást és érdeklődést, amely szinte a társadalom minden rétegét magával ragadta. Talán nem felesleges, ha ezúttal a forradalmi ünnepek közeli hazai évfordulóiról szólunk. A pártszervezetek, a társadalmi és tömegszervezetek tervszerűen készülnek a méltó megemlékezésre. Sok más esemény és napi tennivaló közepette dolgoznak az év elején összeállított tervek megvalósításán, hogy nemzeti múltunk nagy hármas évfordulóját valóban különleges eseménnyé avassák. Ezek az ünnepek, a most következő magyarországi forradalmi évfordulók nagyszerű alkalmat teremtenek a hazafias nevelésre s tovább mélyíthetik társadalmunk tagjainak a szocialista múlt, e gazdag örökség iránti tiszteletet és szeretetek Mindezt természetesen csak akkor, ha sikerül a beavatottak szűk körén túl igazi tömegmozgalommá tenni az 1918—19-es forradalmakra való emlékezést: megmutatni az összefüggést a szovjet-oroszországi október és a Magyar Tanács- köztársaság forradalmi vívmányai közt, érzékeltetni a folytonosságot, amely összeköti napjainkat is az akkori eseményekkel. Erre számtalan lehetőség kínálkozik. Ha valaki néhány órát eltölt a levéltárakban, s belelapoz a még fellelhető korabeli újságokba, egykori írásokba, jegyzőkönyvekbe — legyenek ezek bármilyen hiányosak is — megdöbben attól a felismeréstől, hogy milyen hézagosak az ismereteink ezekről az időkről. Különösen a helyi vonatkozások feltáratlanok még, s ha azért akad is ennek egy-egy tudományos igényű feldolgozása, ritka, mint a fehér holló a népszerű, a közvéleményt is formálni tudó, egyszerű és közérthető kiadvány. Ilyen ritkaság az a tanulmánykötet, amely már a Tanácsköztársaság 40. évfordulójára jelent meg pécsi tudományos kutatók feldolgozása és szerkesztése alapján. Ma is kézikönyvnek tekinthető mindazok számára, akik a kor történetét akarják megismerni. S e napokban van sajtó alatt egy újabb hézagpótló mű, a Baranya megyei munkásmozgalom történetét dokumentáló válogatott kötet. Az évfordulóra jelenik meg, s egyelőre még csak az 1918-as év októberéig ölelik fel az előkutatott, eddig nem publikált dokumentumokat, de már dolgoznak a második kötet összeállításán is. Ez az örvendetes ambíció bizonyára gyorsan az érdeklődők kezébe adja ezt a munkát is. Nagyon szükséges ez, és minden más gyűjtés is, mert a korlárs visszaérniékezők egy- K fogynak. Némelyüknek csak végső távoztával döbbenünk rá: mit mulasztottunk, mit vesztettünk, hogy nem mondattuk tollba, magnószalagra mindazt, amit emlékezetükben megőriztek. Mentsük meg, ami menthető, kutassuk fel, ami felkutatható! — ezzel a jelmondattal indultak útnak már a nyáron a kellően felvilágosított, hozzáértő aktivisták, fiatalok, úttörők százai, hogy minden községben előkeressék a szekrények, irattárak mélyén rejlő emlékeket. A megye hagyománygyűjtő szakkörei pontos tervek alapján végzik munkájukat, s máris sok levél, fénykép, újságpéldány került elő. A városok és községek párt-, társadalmi szervei a munkás- mozgalom ma még névtelen katonáinak állítanak majd emléktáblát, utcákat, tereket neveznek el róluk. Pécsett nagyszabású, reprezentatív kiállítás körvonalai bontakoznak ki, a művelődési szervek vándorkiállításokat állítanak össze, amelyeket az ünnepek előestéjén sokezren tekinthetnek meg. A tanácsok pályázatokat hirdettek meg tárgyi emlékek gyűjtésére, irodalmi, képzőművészeti és zenei művek alkotására. Az öntevékeny művészeti csoportok sajátos eszközeikkel, a szóval, a zenével igyekeznek kifejezni az ünnepek tartalmát. A Dunántúli Tudományos Intézet, az MSZMP megyei Oktatási Igazgatósága tudományos ülésszakon tárgyalja meg e kor legfontosabb jellemzőit, tanulságait. Választ igyekeznek adni azokra a kérdésekre, amelyekről eddig keveset, olykor szinte semmit sem tudunk. És természetesen nem hiányzik e nagy munkából a kiszisták tömege, ők a hármas évfordulóval egyidőben külön ünnepet is ülnek, hiszen erre az időszakra tevődik elődjük, a KIMSZ megalakulásának félévszázados évfordulója. Ünnepi gyűlésekkel emlékeznek, kiállításokat rendeznek, összekötik vele az évenként visszatérő akciók értékelését Az 1918-as polgári demokratikus forradalom, a KMP megalakulása és a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója így válik majd személyes élményünkké, ismereteinket, tudásunkat gazdagító kiemelkedő eseménnyé. A Magyar Tanácsköztársaság évfordulója nemzetközi szempontból is jelentős esemény lesz. Megünneplésében osztozni fognak velünk a testvérpártok szerte a világon. Ránk figyelnek, velünk örülnek, mérlegre teszik sikereinket, eredményeinket. Az évfordulóra való készülődés tehát sokrétű: feltárni a múltat, bemutatni a szocializmust építő ország mai valóságát, hazánk új arcát is, a történelem távlatainak tükrében. Az évfordulók méltó megünneplése a szocialista építés újabb erőforrásai lesznek egész népünk számára. B. í végrehajtó bizottság elnöke fogadta. A találkozón részt vett Takács Gyula, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese, és dr. Kóbor József, áz egészségügyi osztály vezetője. Dr. Szabó Zoltán időszerű egészségpolitikai kérdésekről tárgyal megyénkben és Baranya egészségügyi hálózata távlati fejlesztésének kérdéseit tanulmányozza. Ennek kapcsán tegnap délután látogatást tett a megyei kórházban. Ma a megye állami vezetői és országgyűlési képviselők társaságában Szigetvárra látogat. Felkeresi a szigetvári járási kórházat, megtekinti a történelmi nevezetességű várat, majd a csertői nevelőotthonban tölt pár órát. A délutáni órákban a pécsváradi vár ásatásainak megtekintése után tér vissza Budapestre. Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter (balról a második) és kísérete a Megyei Tanács vezetőivel beszélget. Erb János felvétele Egész Dél-Dunántúlon szüretelnek ROTIIADAS FENYEGETI a REKORDTERMÉST — TÖBB MINT EZER EMBER A VILLANYI SZŐLŐKBEN — MÉG MINDIG KEVÉS A HORDÖ — MIT TANÁCSOLNAK A SZAKEMBEREK? A múít héten még csak a ] korai szőlőfajtákat szüretel- j ték a megyében, s azokat is csak elszórtan. Ezen a héten viszont — amint az Állami Pincegazdaság közölte — már a Villány—siklósi hegyvidéken, Pécsett, Pakson, Somogybán, a Balaton déli oldalánál, tehát az egész Dél- Dunántúlon megkezdődött az általános szüret. — Még a hűvös augusztus sem tudta ellensúlyozni a forró nyárelő hatását — mon dotta dr. Diófási Lajos, a Szőlészeti Kutató Intézet tudományos munkatársa, arra célozva, hogy az ilyen korai szüret valóban ritkaság. Hozzátette, hogy a szüret meggyorsítása mellett dönt egy másik és — sajnos — egyre erőteljesebben jelentkező tényező is: a rothadás. Az egész országban erős a rothadás, s a sok eső és a viszonylag nagy meleg miatt egyelőre még javulásra sincs kilátás. Az erős rothadás miatt a szakemberek meglehetős mér téktartással nyilatkoznak a várható hozamokról y illetve minőségről. Heiner László, a Villány—Siklósi Állami Gazdaság főkertésze például csupán annyit közölt, hogy „jónak ígérkezik a termés és a minőség is elég kedvező még”. Elmondotta, hogy ezer ember szüretel a gazdaságban, s — ha az időjárás egy kicsit jobban kedvez — 30 ezer hektoliter borra számítanak a múlt évi 17 ezer hektóval szemben. Bár 10 ezer hektó bor elhelyezéséhez szükséges hordót szedtek össze az ország különböző hordókészítö ktsz-eitől, még mindig hiányzik vagy 5 ezer hektónyi tárolóhely. Mindemellett kevés a tárolótér is, ezért rengeteg bort és szőlőt fognak átadni az Állami Pincegazdaságnak, többet, mint bármikor korábban. — Hamarosan leszüreteljük a termés felét — közölték a villányi tsz-ből. — A holdankénti átlagtermés 40— 45 mázsa, a tavalyi 30 mázsával szemben, az oportói must cukorfoka eléri a 21— 21,5-öt is. Mindez nem várt kellemes meglepetés. Az olasz rizling must cukorfoka azonban csak 17, s közben megindult a rothadás. A siklósi tsz is 40 mázsa feletti átlagtermésre számít, annak ellenére, hogy jégkár sújtotta a szőlők egy részét. A tramini borszőlő 24 must cukorfokot mutatott. A termés tekintélyes részét ők is az Állami Pincegazdaságnak adják el, mert a meglévő borozó, sőt a tervezett harkányi új borozó ellenére sem tudnak mit kezdeni a nagy tömeggel. Mint mondották, a palackozás egyelőre nem kifizetődő, sokkal ésszerűbbnek látszik folyóborként értékesíteni a termést. Negyven mázsa feletti hozamokról, 18—20 must cukorfokról tudósította szerkesztőrégünket a Pécsi Állami Gazdaság is. Az Állami Pince- gazdaság Mecsekvidéki Üzemének igazgatója, Kurucsai József elmondotta, hogy szeptember 15-ig 100 ezer hektoliter borra kötöttek náluk szerződést, 15 ezer hektóval többet, mint az 1964-es rekordtermés azonos időszakában. Ennek ellenére, még . most is naponta több ezer hektó borra kötnek szerződést a termelők, s az eddigi adatok szerint mintegy 25 ezer mázsa szőlőt kívánnak átadni még. Végezetül megkérdeztük a szakemberektől, mit tanácsolnak, van-e valamilyen védekezési mód a szőlő rothadása ellen? A mielőbbi szüret — válaszolta dr. Diófási Lajos. — Ha a must cukorfoka a Villány—siklósi borvidéken el érte a 19-et, Mohács környékén pedig a 18-at, nincs értelme várakozni. A későn érő fajtáknál viszont — olasz riz- ling, furmint stb. — ajánlatos váltva szüretelni: most a rothadót, egy későbbi időszakban az egészséges fürtöket. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy erre nincs mindenütt „mód” — tette hozzá a tudományos munkatárs. Az Állami Pincegazdaság vezetői azt ajánlották, hogy a termelők semmiképp se feledkezzenek meg a kénezés- ről, mert penészes, illetve rothadó szőlőből készült must bora hajlamos az ún. barna-j törésre. Bányászaink jubileumi versenye A Mecseki ^Szénbányák dolgozóinak a jubileumi munkaversenyre tett felajánlásaikban első helyen szerepel a balesetmentes termelés. Ezzel is csökkenteni kívánják a balesetek gyakori előfordulását és biztonságosabbá tenni a nehéz és veszélyes föld alatti munkát. Az igazgatóságon most értékelték a felajánlások augusztusi teljesítését és ennek során elsősorban a komlói Kossuth- akrrán értek el szép eredményeket. A fejtési csapatok köziű első lett Szinger Márton szocialista brigádja, amely baleset nélkül 116,3 százalékos teljesítéssel 1112 tonna szenet termelt terven felül. Az elővájási csapatoknál a felajánlást négy csapatnak sikerült teljesít eme. Első lett Mohai István ezüstfokozatú szocialista brigádja 262,3, második Madách Mihály ézüstf okozató brigádja 133, harmadik Egyed József szocialista brigádja 132, negyedik Juhász István szocialista brigádja 126 százalékos tervteljesítéssel. A négy brigád egyetlen baleset nélkül, 55 folyóméter vágatot hajtott ki terven felül. 170 ezer dolláros üzlet Negyvenötezer köbméter követ szállítanak Nagy harsányból Jugoszláviába Hétfő óta kőszállító gépko- I csi-konvojok járnak Nagy- harsány és a jugoszláviai Hercegszőlős között: 16-án reggel megkezdődött ugyanis annak a szerződésnek a realizálása, melynek értelmében a Komlói Kőbánya Vállalat 45 ezer köbméter útalapanyagot szállít az eszéki Slavonia Commerce Vállalat munkahelyeire. A két vállalat között létrejött 170 ezer dolláros üzletből a 12-es Autóközlekedési Vállalat is jelentős részt kapott, a több, mint 50 ezer tonnányi kőanyagot ugyanis pécsi teherautók juttatják el a nagyarányú útépítés színhelyére. A szerződésnek megfelelően 25 tehergépkocsi na- j pi 400 köbméter követ visz át a határon BeremendnéL A szállítási útvonal hossza mintegy 60 kilométer, s miután az útviszonyok meglehetősen rosszak, a vállalat legjobb gépkocsivezetőiből állította össze az Autóközlekedési Tröszt eddigi legnagyobb külföldi megbízatását teljesítő „expedíciós” brigádot. A Kőbányavállalat egyébként — kihasználva a nagy- harsányi üzem rendkívül szerencsés fekvését —, máris újabb tárgyalásokat kezdett. Szó van 8000 tonna cukorkő szállításáról, s megbeszélések folynak a nagyharsányi malom által termelt kőporliszt nagyobb exportjáról is. Kél vagon minta máris útnaü indult. ►
