Dunántúli Napló, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-19 / 220. szám

1968. szeptember 19. Dunantmt nanio 3 Széles körű a tsz-ek melléküzemági tevékenysége Korlátlan lehetőségek Zöldség- és gyümölcsszárító, húsfeldolgozó üzemeli létesítését javasolják — tejleszteni kell a kőbányákat, tégla- és mészégetőket A két baranyai tsz-szövet­ség a közelmúltban felmérte a közös gazdaságok kiegészítő melléküzemági tevékenységét, hogy a helyzet ismeretében a szövetség javaslatot tehes­sen e tevékenységi kör kiszé­lesítésére, fejlesztésére a ter­melői kapacitások kihaszná­lása, többletjövedelem-szerzés és a tsz-tagság jobb foglal­koztatása érdekében. Kezdeti eredmények A vizsgálatból kiderül, hogy a melléküzemágak kialakítá­sa terén Baranya szép sike­reket ért el, de a fejlődés las­sú, á tsz-ek összes árbevételé­ben a melléküzemági bevétel alig képvisel volument. A megye tsz-einek össz-árbevé- tele 1960-ban közel 1.3 mil­liárd forint volt, s ebből a melléküzemek árbevétele nem egészen 60 millió forint, vagy is 4,6 százalék. Tavaly 6,4 százalékra javult ez az arány, B 1968-ban a tervezett 1.7—1.8 milliárdos összes árbevételből a melléküzemi tevékenység 156 millió forintot képvisel, de még így sem éri el a 10 százalékot. Azonban túl a számokon, leszögezhetjük, hogy a tsz-ek segéd- és melléküzemági tevé­kenysége igen sokszínű és szé­leskörű. Faipari tevékenysé­get 49 tsz folytat, élelmiszer- boltot 45, vendéglátóegységet négy, termelői borkimérést két, élelmiszerfeldolgozó üze­met két tsz működtet. A szö­vetkezetek saját takarmány­keverő üzemei tavaly 1297 va­gon tápot gyártottak. Hat épí­tési, egy gépi könyvelési, há­rom sertéshizlalási, két fafel­dolgozó és egy lucernaliszt- gyártó TÖVÁLL működik a megyében. Emellett 39 úsz­nék van saját építőbrigádja, 18 tsz foglalkozik tégla-, cse­rép-, illetve mészégetéssel. Ki­sebb számban találkozunk nádpallókészítő, vasipari te­vékenységet folytató, villany-, víz-, csatornaszerelő és kút­fúró, motortekercselő és gép­javító részlegekkel. Több félkész és készárut A fenti felsorolás koránt­sem nyújt teljes képet a tsz- ek segéd- és melléküzemágai­ról, azt azonban érzékelteti, milyen sokrétű ez a tevékeny­ség. Néhány vonatkozásban azonban, mint a vizsgálat is rámutat, a tsz-ek mélyen le­hetőségeik alatt maradtak. Lassan fejlődik ez a tevékeny ség megyénkben mindenek­előtt a félkész- és késztermé­kek előállítását illetően. A mezőgazdasági termékek fél­készáruvá történő feldolgozá­sára csak két tsz vállalkozott: a bólyi Kossuth és a dráva- sztárai, mindkettő zöldségsa­vanyító üzemet tart fenn. A tsz-szövetségek előzetes köz- gazdasági informálódás után paradicsomlényerő üzemek be indítását javasolták a paradi­csomtermelő tsz-eknek. — A mohácsi tsz-szövetség terüle­tén, Dunaszekcső, Dunafalva, Babarc és Lánycsók, Bere- mend, Lippó, Siklós, Egyhá- zasharaszti, Majs és Magyar- bóly érdeklődik e tevékeny­ség iránt. Hasonlóan nagy érdeklődés nyilvánul meg a lucernaliszt, gyártó üzemek iránt. A tsz- szövetség , társulásos formát javasol. Körzetek kialakítását Mágocs, Sásd, Szigetvár, Mo­hács-sziget, Somberek, Boly, Pécs várad, Újpetre, Sellye, Kémes és Diósviszló közpon­tokkal tartja célszerűnek. A tsz-ek egy része emellett igyekszik társuláson kívül, sa­ját szárító üzemet létesíteni, mint például Siklós és Majs, kisebb kapacitással, de 'így nemcsak a lucerna, hanem egyéb terményeinek szárítását is megoldhatná. Eddig egyetlen baranyai tsz foglalkozott mezőgazdasági eredetű késztermék előállítá­sával, és ez a gyümölcsszörp­jeiről ismert Nagykozár. A belvárdgyulaj tsz-ben rövide­sen beindul a borpalackozás. A szövetség ezeken kívül a nagyobb gyümölcs- és zöld­ségtermelő tsz-eknek — Mo­hács, Boly, Beremend, Siklós, Szederkény, Mozsgó és Sásd — gyümölcs- illetve zöldségszá­rító üzemek létesítését java­solta. Javaslatot tett tsz hús- feldolgozó üzemek létesítésére. Miután a sertéshizlalás növe­lése céljából Belvárdgyulán, Véménden, Somberekén és Mohács-szigeten tízezres, sza­badszentkirályi, kétújfalusi és vajszlói központtal pedig öt­ezer férőhelyes sertéshizlaldák épülnek. Az iparral összhangban A tsz-ek tulajdonában lévő bányák — homok, kő. kavics stb. — téglagyárak és fafel­dolgozó üzemek jelenlegi mű­ködése a spontaneitáson ala­pul. A tsz-szövetség helyesnek tartja ezek fejlesztését össze­hangolva az iparral legalább 10 éves távlatra kidolgozni. A kőbányák fejlesztésénél a tu- ronyi, a siklósi, a pécsváradi, szederkényi, bükköséi, me- cseknádasdi, kővágószőlősi és hetvehelyi üzemeket célszerű nagyobb arányban fejleszteni. Ezt többek között az indokol­ja, hogy a Dráva szabályozá­sához és a nagy beremendi építkezésekhez jóval több kő szükséges a jelenleginél. A tsz téglagyárak közül a szövetség a kis üzemek termelésének szinten tartása mellett a ba­barc!, geresdlaki, berkeséi, mágocsi, gödrekeresztúri, ma­gyarteleki és a drávasztárai fejlesztését javasolja, a tsz mészégető esetében pedig a hetvehelyi és bükköséi üze­mek bővítését látja célszerű­nek. A fafeldolgozó tevékeny­ség koncentrálását az újpetrei, ibafai, mozsgói, pellérdi, ga- réi, hetvehelyi, sellyei és sik­lósi tsz-ek már meglévő üze­meiben javasolja a szövetség. Jórészt kialakult a tsz-ek saját gépjavító bázisa, de a középszinttől felfelé e forgá­csolási, géplakatosi munkák elvégzésére berendezkedett tsz-gépműhelyek kapacitása az év bizonyos időszakában nincs kihasználva. Helyes, ha a tsz-ek ezt a szabad kapacitást más megrendelőnek végzett mun­kával lekötik. Ugyanez vonat­kozik az asztalos, bognár, ács, kovács, lakatos és egyéb rész­legekre is. amelyek feles ka­pacitásuk erejéig a lakosság­nak végezhetnek szolgáltatáso­kat. Nem javasol viszont a szövetség olyan ipari szolgál­tatásokat — fodrászat, cipő­javítás stb. —, amelyek távol esnek a mezőgazdasági jelleg­től. Ezek további fejlesztése indokolatlan, s fokozatosan j vissza kell adni őket az ipar- : nak. (Rné) | Több fogyasztási cikk a Szovjetunióból A hazánkban tartózkodó szovjet belkereskedelmi kül­döttség vezetője, A. I. Sztru- jev belkereskedelmi minisz­ter szerdán délután eluta­zott Budapestről. A küldöttség megállapo­dott a magyar belkereske­delem vezetőjével a követ­kező évi választékcserében. E szerint jövőre körülbelül 10 százalékkal nagyobb ér­tékű fogyasztási cikket cse­rél közvetlenül a két ország belkereskedelme. A tárgya­lások eredményeként jövőre magyar fogyasztási cikk- kiállítást és árubemutatót rendeznek Kisinyevben és Minszkben. Rendhagyó vb-ülés Mohácson Jövőre tízmillióért építenek lakásokat Októberben nyit a Duna-parti halászcsárda Nem a megszokott módon — a tanácsteremben — kez­dődött tegnap a Mohács vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának ülése. A bizottság tagjai autóba ültek és végig­járták a várost, a helyszínen tekintették meg: mi épült és milyen építkezések kezdődtek meg abból a pénzből, amit megszavaztak a város fejlesz­tésére. A Duna partján létesített halászcsárda előtt álltak meg először az autók. A mintegy kétmillió forintos beruházás­Havonta három szabadnap ■ B Ötnapos munkahét * az Ércbánya Vállalatnál? Az ünnepek köré csoportosítják a szabad időt — Hideg élelmet visznek le a bányába Meglehetősen szokatlan lát­vány: leszállás előtt minden uránbányász kap egy vászon­táskát, amelyben élelmiszer van és azt lent fogyasztják el a munkahelyen. A korábbi egészségügyi meggondolások miatt étkezni lent szigorú­an tilos volt. Most engedé­lyezik, egyelőre, kísérletkép­pen a III. üzemben. De a „kísérlet” tulajdonképpen nem is csak a munkahelyi étke­zésre irányul; ez csak egyik feltétele annak, hogy a Me­cseki Ércbánya Vállalatnál végül is sikerül-e megoldani havi három alkalommal az 5 napos munkahetet? Tehát a munkahétről és nem a mun­kaórákról van szó, hiszen köz­tudomású, hogy az uránbá­nyában eddig is csökkentett munkaidőben dolgoztak. Nézzük csak a korábbi gya­korlatot! A vájvégen dolgozók napi 6 órát töltöttek el köz­vetlenül a munkahelyen és át­lagosan, mondjuk három na­ponként, még volt 60 perc időtartamú robbantási túlóra. A kiszolgálók napi 7 órát dol­goztak. Ezzel a beosztással a havi 3 szabadnapot biztosí­tani nem lehetett. A vállalat vezetősége meg­bízta a III. üzem vezetőit, hogy dolgozzák ki az ötnapos munkahét rendszerét. Egyetlen hónap alatt nemcsak a szer­vezési feladatokat hajtották végre, hanem a tervezetet a dolgozók elé terjesztették és a dolgozók 91.7 százaléka tit­kos szavazással elfogadta. A vájvégiek most a napi 6 helyett 6 óra és 45 percet dolgoznak, de ez idő alatt el­végzik a robbantást is, amely­re továbbra is megkapják a — Becsúszott a sorompó alá. Magyarszéken kedden 19 óra 28 perckor egy a tehervonat részére lezárt sorompónál Dó­ra László, sásdi lakos motor- kerékpárjával nem tudott megállni és a sorompó alatt a vasúti pályatestre csúszott. A motor vezetőjét és utasát, Dóra Lászlónét a mentők a Komlói kórházba szállították. 1 állami vállalatik, szövetkezetek, egyéniek, FIGYELEM! VÁLLALATUNK ZÁROS HATÁRIDŐN BELÜL AZ ALÁBBI MUNKÁKAT VÁLLALJA: a) SZEMÉLYI és TEHERGÉPJÁRMŰVEK: szervize, I—II. szemléje, felújítása. b) VILLAMOS HÁLŐZATI ÉS ÉPÜLETGÉPÉSZETI SZERELÉSEK, JAVÍTÁSOK: új létesítmények villamosítása, villamos hálózatok felújítása, technológiai szerelések, energiamérések, vízcsatorna-szereié sek. c) IPARI SZOLGÄLTATAS: lakatos, hegesztő, forgácsoló munkák végzése. d) MEZÖGAZDASÄGI ERŐ- ÉS MUNKAGÉPEK JAVÍT ÁSA. e) MEZÖGAZDASÄGI GÉPI MUNKA: szántás, vetés, szállítás, kukorica és napraforgó betakarítás. Termelőszövetkezetek a 2/1967. PM—MÉM sz. rendelet szerint 50 százalékos kedvezményben részesülnek. MEZÖGAZDASÄGI GÉPJAVÍTÓ VÄLLALAT C S E R K Ü T obbantási pótlékot. A kiszol­gálók munkaideje napi 7 órá- •ól 7 óra 55 percre nőtt. Ez- «1 a rendszerrel mintegy .előlegként” ledolgozzák azt a lárom teljes szabadnapot, unely egy hónapban minden lolgozónak megjár majd. Az úgynevezett meddő idő is — •rtendő ezalatt az utazás, a munkaeligazítás, leszállás, majd munkaidő után a ki­szállás, fürdés, ismét utazás, ami összesen napi 3 órát je­lent — lecsökken. A három szabadnapot vál­takozó időben adják ki. Az üzem vezetői erre az évre el­készítették a beosztást. Több­nyire ünnepnapok köré cso­portosítják a szabad időt. Nézzük például a novembert. November 7-e csütörtökre esik az idén. Ez munkaszüneti nap, tehát péntekre és szombatra kiadnak két szabadnapot, így a vasárnapot beleszámítva a dolgozók négy egybefüggő na­pon át élvezik a szabadságot. Karácsonykor az I-es, illetve a II. csoport az ünnepekkel, vasárnapokkal együtt felvált­va 5—5 teljes napon át mun­kaszünetet tart. Az egybefüg­gő szabadnapoknak főként a távollakók — mondjuk a bor­sodiak — örülnek legjobban, mert huzamosabb időt tölt­hetnek el otthon. A borsodiak egyébként korábban havonta két napot kaptak hazautazás­ra, de ez fizetetlen szabadság volt, tehát anyagilag hátrá­nyos helyzetbe kerültek. Most viszont fizetett szabadnapokon utazhatnak. A III. üzem dolgozóinak na­pi munkaideje 12.3 százalék­kal nőtt, ezzel együtt a ter­melés is: az eddigi számítá­sok szerint mintegy 17 száza­lékkal. A két szám közötti nem egészen 5 százalékos különbözetet a megnöveke­dett hasznos-munkaidő okozza. Az új munkarendnek ter­mésize tesen feltétele volt az étkezés rendszerének megvál­toztatása. Minden bányász — leszállás előtt 13.50 forint ér­tékű — de ingyenes meleg­étkezésben részesült. Ezt az indokolta, hogy bár az urán­bányász 6 órát töltött el köz­vetlenül a munkahelyen, a vájvégen viszont a meddő-idő annyira megnyújtotta a dol­gozók elfoglaltságát, hogy a két étkezés között gyakran 10—11 óra is eltelt. Márpedig a bányában étkezni tilos volt. Az utóbbi években aztán ki­derült, hogy sugárfertőzés egyáltalán nem, viszont gyo­mormegbetegedés annál gya­koribb volt. Ma hidegélelmet visznek le a bányába és akkor étkez­nek, amikor éppen megéhez­nek. A rendszeres és szigorú orvosi vizsgálat megállapítot­ta, hogy a lenti étkezés nem okoz sugárfertőzést. Ennek ellenére különböző óvintézke­déseket vezettek be. Étkezni csak alapos kézmosás után szabad. A hidegélelem — meg néztünk néhány csomagot — ezen a napon a következők­ből állt: egy vajas, egy sajtos, egy kolbászos szendvics, to­vábbá gyümölcs és hét-hét szem piroshéjú retek tisztítva. A Mecseki Üzemi Vendég­látó Vállalat helyi konyhájá­ban állítják össze a csomago­kat. A kolbász, szalámi, sajt héját gondosan eltávolítják Minden szendvicset, gyümöl­csöt s egyebeket külön csoma­golnak, s így a dolgozók a szendvicset közvetlenül kézzel nem is érintik. A munkaidő alatti többszöri étkezésen kí­vül aztárt kiszállás után az üzemi étteremben melegételt is fogyaszthatnak, három­négy forintért, a többit a vállalat téríti. A kísérlet még nem ért vé­get, de az eddigi tapasztala­tok pozitívak. K. F. — Ankét. „Kisfeszültségű fo­gyasztói légkábelcsatlakozók” — címmel ankétot rendez a Magyar Elektrotechnikai Egye­sület és a DÉDÁSZ szeptem­ber 19-én reggel 8.30 órai kez­dettel a Technika Házában. Megnyitót mond Németh Ist­ván, a DÉDÁSZ igazgatója. A kétnapos ankéton öt előadás, illetve gyakorlati bemutató lesz. ESŐS IDŐBEN Foto: Erb János sál létesített épületben már az utolsó simításokat végzik, — október elsején nyit az üz­let. A Dunára néző üvegfalon át szinte az egész Dunaka­nyart belátni, gyönyörű a pa­noráma. A halászcsárda egyik „slágere” lesz: egész nap te­lefonon is megrendelhető a halászlé és kívánatra házhoz szállítják. Nem messze innen épül a Vízügyi Igazgatóság új szék­háza. A 2 millió 200 ezer fo­rintos költséggel épülő három- szintes épületet jövőre adják át rendeltetésének. A következő állomás: ugyan csak a Duna közelében épülő strand. Az 50x25 méteres be­tonmedence már elkészült, most a medence környékét rendezik. A strand területén vendéglátó egység is helyet kap majd. A 2 millió 600 ezer forintos költséggel épülő sport uszodát jövőre átadják. A Jenei völgyben létesült vízműnél álltak meg ezután az autók. A közel 50 milliós vízmű, illetve az eddig elké­szült 50 kilométer hosszú ve­zetékhálózat jóminőségű ivó­vízzel látja el a várost. A vá­ros lakóinak többsége örül a vízvezetékhálózatnak, a víz­műtársuláshoz 9 millióval já­rultak hozzá. A víztorony, az ABC áru­ház, a véradóállomás és még számos új létesítmény meg­tekintése után tanácskozásra ültek le a vb tagjai és meg­tárgyalták, hogy 1969-ben és 1970-ben milyen létesítmé­nyekkel gazdagodjék a város. A jövő évben 10 millió 735 ezer forintot, 1970-ben pedig 500 ezer forintot fordítanak a belvárosban épülő 101 lakás­ra. De már ebben a tervidő­szakban megkezdik a IV. öt­éves terv lakásépítkezéseinek előkészítését. A IV. ötéves tervben a lakásokat a Liszt Ferenc utca északi oldalán építik. Az induló lakásszámot 180-ban határozták meg. 1969— 1970 években a város vizét elvezető csatornaátemelő megépítésére 14 millió forin­tot költenek. A IV. ötéves terv során 14—15 millió forintos beruházással 120 férőhelyes ideg-elmepavilont létesítenek a kórház udvarának délkeleti részén. A kiviteli tervdoku­mentáció elkészítésére 1969- ben kétszáz-, 1970-ben pedig háromszázezer forintot fordí­tanak. 1970- ben új rendelőintézet kezdi meg működését, építése megkezdődött. A megye köz­ponti forrásból biztosította a létesítmény megvalósításához, a berendezések, felszerelések beszerzéséhez szükséges 6.2 millió forintot. Gondoltak a város vezetői a sportolókra is. Igaz, hogy a lakosság is jelentős társa­dalmi munkát ajánlott fel az új sportpálya elkészítéséhez, sőt a kiviteli terv is társadal­mi munkában készül. A tár­sadalmi munkával el nem vé­gezhető feladatok megoldá­sára egymillió forintot fordí­tanak! Uj klubkönyvtár épí­tését kezdik meg 1969-ben, amelyet 1970-ben fejeznek be. Jövőre egymillió 600 ezer fo­rint értékben sor kerül út­javításokra, útépítésre. Garay Ferenc — Bulgáriába látogat szep­tember 20. és 30. között dr. Földvári János, a Megyei Ta­nács elnökhelyettese. Dr. Föld­vári János a bolgár TIT meg­hívására több városban, illet­ve mezőgazdasági nagyüzem­ben tart majd előadást, A ter­melés tervezése és szervezése a mezőgazdasági tsz-ekben és állami gazdaságokban címmel. — Az almaszüret megkez­dődött a napokban a Pécsi Állami Gazdaság mohácsi or­szágút mentén fekvő csaknem 240 holdas almáskertjében. A Jonathán almák közepes ter­mést ígérnek. A három hétig tartó szüreti munkákban a Nagy Lajos Gimnázium sző­lész-borász szakközépiskolájá­nak 40 tanulója is résztvesz. 4

Next

/
Thumbnails
Contents