Dunántúli Napló, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-17 / 193. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I V Ara: 70 ffflfr Dunámon napló XXV. évfolyam, 193. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. augusztus 17., szombat Március Sl’ig Meg kell kötni az 1969—70. évi kollektiv szerződéseket Tegnap délután nyilvános pártnapot tartottak a Tanárképző Főiskola dísztermében, melynek előadója Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, megyénk országgyűlési képviselője időszerű külpolitikai kérdésekről tájékoztatta a jelenlevőket A mechanizmus első féléve megnyugtató választ adott kérdéseinkre Rapai Gyula elvtárs tájékoztatója István-aknán időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről Közel ötszáz kiszálló bá­nyász részvételével pártnapot tartottak tegnap délután Ist­ván-aknán. A pártnap előadó­ja Rapai Gyula elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Megyei Pártbi­zottság első titkára, a kelet­pécsi bányászlakta területek országgyűlési képviselője volt, •kit Stier József elvtárs, a «negyei pártvégrehajtó bizott­ság tagja, a Mecseki Szénbá­nyák pártbizottságának titká­ra is elkísért a nagymúlíú bányaüzembe. A megyei első titkár beszéde elején őszinte «zeretettel gratulált István- *tkna dolgozóinak abból az al­kalomból, hogy az elmúlt ne­gyedév kiemelkedő munkasi­kereinek elismeréseképpen né­hány nappal ezelőtt elnyerték a Mecseki Szénbányák leg­jobb bányakerülete címet. A bányászokat érdeklő idő­szerű bel- és külpolitikai kér­désekre válaszoló tájékoztató első részében a január 1-gyel életbeléptetett reformok eddi­gi tapasztalatait elemezte. — Egy évvel ezelőtt, ami­kor utoljára találkoztunk, leg­többen azt kérdezték: mit várhatunk? Nos, az elmúlt félév megnyugtató választ adott a kérdéseinkre, ami mindenekelőtt abban jut ki­fejezésre, hogy megerősödött az új gazdasági mechanizmus­ba vetett hit és bizalom. Mindenki látja: nincs munka­nélküliség. ellenkezőleg, lét- biztonságunk szilárdabb ala­pokon áll, mint valaha. Mi jellemzi az elmúlt hat hónapot? Nőtt a munka ter­melékenysége, javultak a gaz­daságossági mutatók, csök­kent a munkaidő, erősödött ez üzemi demokrácia. Termé­szetesen gondok is vannak. Akadozik az anyagellátás, za­varokat okoz a létszámhiány, problémák vannak a bérgaz­dálkodás terén — a mérleg azonban a pozitívumok túl­súlyát bizonyítja. — Sok szó esik az árak ala­kulásáról — mondotta Rapai Gyula elvtárs. — Érdemes hát pontos számvetést készí­teni. A múlt év júliusának árszínvonalát alapulvéve az élelmiszerek és élvezeti cik­kek színvonala ma 98 ,5 szá­zalékon áll, tehát csökkent. (Igaz: ezen belül a zöldség­árak mintegy 28 százalékkal emelkedtek.) Jól alakult a ru­házati cikkek ára is: a mai árszínvonal 98,7 százaléka a tavalyinak, A vegyesiparcik­kek ársüllyedése még jelentő­sebb: 2,1 százalék. A kiske­reskedelmi árszínvonal alaku­lása összességében is meg­nyugtató: az idei árak 1,2 százalékkal alacsonyabbak az elmúlt esztendő hasonló idő­szakának árainál. Az ipar és kereskedelem helyzetének elemzése után Rapai Gyula röviden ismer­tette mezőgazdaságunk hely­zetét. A nyáreleji aszály el­lenére megtermett az ország kenyere, sőt: rekord-búzater­mést takarítottak be megyénk szövetkezeti és állami gazda­ságai. A holdankénti átlag 17 mázsa volt — ami a szocialis­ta nagyüzemi gazdálkodás fö­lényének legfényesebb bizo­nyítéka. — Néhány szót a szénbá­nyászat elmúlt félévéről — mondotta áz előadó a tájé­koztató belpolitikai részének befejezéseképpen. — A me­cseki szén — mint ahogy ezt annak idején mondtuk —, piacképes volt, sőt bizonyos vonatkozásban hiánycikknek számított. A szénmedence jö­vője — ezt az eddigi tapasz­talatok is igazolják — bizto­sított, s a vállalat valameny- nyi dolgozója azzal a tudat­tal végezheti munkáját, hogy biztos kenyér van a kezében. Rapai Gyula elvtárs tájé­koztatója második részében külpolitikai eseményekkel fog­lalkozott, hangsúlyozva: az imperializmus széles fronton kezdeményez, s ez ellen csak a szocialista országok szilárd egysége nyújthat biztonságot. i A vietnami, közel-keleti, gö­rögországi. franciaországi ese­mények egyetlen nagy harc — a kapitalizmus és szocia­lizmus küzdelmének —, üt­közetei, s hogy ezek az ütkö­zetek kinek a győzelmével végződnek, az egyetlen becsü­letes munkásembernek sem lehet mellékes. Mohácson tegnap délután a Bartók Béla Művelődési Ott­honban pártnapof tartottak. Dr. Csendes Lajos, az MSZMP Baranya megyei Bizottságá­nak titkára tájékoztatta a résztvevőket az időszerű kül­politikai eseményekről. Jól sikerült pártnapot tar­tottak péntek délután a kom­lói Kossuth-bányán. Az üzem kultúrtermében mintegy há­romszáz dolgozó hallgatta meg Orbán Sándor, az MSZMP Központi Bizottsága munka­társának külpolitikai tájékoz­tatóját a vietnami, a közel- keleti helyzetről, az európai biztonság kérdéséről. A tartalomból: Amerikai taktikai Dél-Vietnamban T Bombamerénylet Lisszabonban ▼ Nagyszabású diáktüntetés Montevideóban T Felavatták a bárgyár i új üzemét ▼ Az olvasó kérdez,: az illetékesek válaszolnak ▼ Sokoldalú együttműködés ▼ Védjegy a komlói árukon r Ezüstkincset találtak A munkaügyi miniszter most megjelent rendelete ér­telmében ezúttal kétévi idő­tartamra, 1969—70-re új kol­lektív szerződéseket kell köt­ni. A szerződéseket 1969. ja­nuár 1. és március 31. között kell aláírni és kihirdetni, ha­tályba lépésükig az 1968-ra kötött szerződések érvényesek. A rendelettel egyidőben a munkaügyi miniszter és a SZOT elnöksége irányelveket bocsátott ki, amelyek támpon­tul szolgálnak az új szerző­dések megkötéséhez. Az idei tapasztalatok alapján megál­lapítják, hogy a kollektív szer­ződések rendszere megfelelő, lehetőséget ad a vállalati szer vek önállóságának növelésé­re. Az új gazdaságirányítási rendszer kibontakozása lehe­tővé teszi, hogy az 1969—70- re kötendő szerződések tartal­mukban továbbfejlődjenek. Az irányelvek felhívják a figyelmet, hogy a kollektív szerződés a Munka Törvény- könyvének vállalati végrehaj­tási szabálya. Nem kell tehát a szerződésben szabályozni olyan feladatokat, amelyek kizárólag a vállalatvezetőség­re vagy csak a szakszerve­zetekre tartoznak. A kollek­tív szerződésbe viszont fel kell venni a vállalat és a dolgozó jogait és kötelezettségeit érin­tő minden lényeges rendelke­zést A kollektív szerződésben nem ismételhetők meg a köz­ponti jogszabályok rendelke­zései. Az ilyen ismétlések fe­leslegesen növelnék a szerző­dések terjedelmét. Az irányelvek ezután a szer ződések elkészítésének mód­szereivel foglalkoznak, hang­súlyozva, hogy az első feladat az 1968-ra kötött szerződések tapasztalatainak értékelése. Az irányelvek külön is fel­hívják a figyelmet egyes fon­tosabb kérdésekre, amelyek körül az 1968-as kollektív szerződésekben problémák, félreértések adódtak. A fel­mondás szabályozása körül például több helyen tapasztal­tak visszásságot A felmondási idő mértékének meghatározá­sakor azt kell alapul venni, hogy a dolgozó pótlásához, Il­letve elhelyezkedéséhez álta­lában mennyi idő szükséges. Az indokolatlanul hosszú fel­mondási idő sem a vállalat sem a dolgozó érdekeit nem szolgálja. A vállalatra és a dolgozóra egységesen kell a felmondási időt megállapítani, akár a vállalat, akár a dol­gozó gyakorolja a felmondás jogát A munkaidő-beosztást olyan részletességgel kell szabályoz­ni, amilyen mértékben csak lehet A jutalomszabadság kérdését érintve, az irányel­vek felhívják a figyelmet hogy ez a legkiválóbb dolgo­zók elismerésének egyik for­mája. A részesedési alap felosztá­sáról szóló rész a többi kö­zött hangsúlyozza, hogy az 1— 3. részesedési kategóriák kö­zött előírt arányokat vállalati szinten be kell tartani. Az egyes dolgozók egyéni része­sedését a kategóriákon belül kell differenciálni. Ügyelni kell arra, hogy azonos mun­kakörben dolgozók azonos ka­tegóriába kerüljenek. Figye­lemmel kell lenni arra is, hogy a feltételeknek megfe­lelő dolgozó részesedését csak a fegyelmi, illetve a bünte­tések kiszabására érvényes szabályok alapján szabad csökkenteni vagy megvonni. Tizenkét és fél millió tankönyv Sajtótájékoztató az idei tankönyvellátásról Az idén további 74 féle re­form-tankönyvet kapnak a diákok — közölte Vágvölgyi Tibor, a Tankönyvkiadó igaz­gatója a Művelődésügyi Mi­nisztériumban pénteken meg­tartott sajtótájékoztatón. 1963 őszén jelentek meg az első reform-tankönyvek, s az el­múlt öt év alatt kicserélték az összes általános iskolai tan­könyvet és néhány kivétellel a gimnáziumi iskolai tan­könyveket is. Számos új szak­középiskolai, felnőtt oktatási Rapai Gyula elvfárs tájékoztató iát tartja és nemzetiségi tankönyv la elkészült. Ezzel párhuzamo­san megkezdődött az egyete­mi és főiskolai reform meg­valósítása is, s nem kevesebb, mint 125 új egyetemi tan­könyvet adtak ki. Az új tanévben az általá­nos iskolák tanulóinak 102 féle tankönyvet készítettek, 8 millió 300 ezer példányban. A szakközépiskolások részé­re összesen 169 féle új és utánnyomásos tankönyv jele­nik meg 3 400 000 példányban. A felnőtt oktatást az új tanévben 1? féle új tankönyv­vel és útmutatóval gazdagít­ják. összegezve tehát: az idén 380 féle tanköny v jelenik meg az alsó- és középfokú oktatás részére 12 és fél millió, 93 féle egyetemi és főiskolai tan­könyv 150 ezer példányban. A tervben mintegy 2800 új és utánnyomásos jegyzet megje­lentése szerepel még. A tankönyvek előállítási költsége jelentősen megnőtt. A végrehajtott árrendezés ki­hatása az, hogy az általános iskolákban — egy-egy osz­tályban az összes tankönyvért a szülőknek átlagosan egy— öt forinttal kell többet fizet­ni, mint korábban. Kivétel a 6. osztály, ahol változatlan marad a könyvek együttes ára. Jelentősebb a gimnáziu­mi tankönyvek árváltozása: osztályonként 20-tól 30 fo­rintig terjed az emelkedés. I »

Next

/
Thumbnails
Contents