Dunántúli Napló, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-13 / 189. szám

1968. augusztus 13. Dimantmi naoio 3 Máriakéménd vagy Pécsvárad? A gyermekek érdeke Az iskolai körzetesítés gondjai — Megéri elviselni az átmeneti kényelmetlenségeket — Kinek van igaza Erzsébeten ? Élménybeszámoló a VIT-ről — Nem küldjük Máríaké- méndre a gyerekeinket! — lényegében emiatt az állás­pont miatt mentük ki Erzsé­betre. Az ősztől kezdődően ugyanis megváltozik az erzsé­beti felső tagozatos gyerekek útiránya, nem Pécsváradra kell bejárniuk, mint eddig, hanem Máriakéméndre. így kívánja az új körzeti beosz­tás. Persze nem mindegyik felső tagozatos diákot, csak a leendő ötödikeseket irányítják Kéméndre. A másik három osztály tanulóit, nagyon he­lyesen, nem bolygatják meg azzal, hogy a már megszo­kott helyett új iskolába kül­dik. Kétfelé utazzanak? De azt mondják erre az er­zsébeti szülők, legalábbis a szülők többsége: — Mi megszoktuk már Fécs- váradot. nagyobb hely, mint Kéménd, járási székhely volt. Sokan ezzel is érveltek: — A környéken mi voltunk az úttörők mi engedtük elő­ször felsőtagozatos gyerekein­ket messze iskolába, naponta buszozni. Legyen annyi jo­gunk, hogy továbbra is az évek óta a megszokott köz­ségbe küldhessük őket. Külön panaszuk van azok­nak, akiknek egyik gyerekük ötödikes, másik hatodik, hete­dik avagy nyolcadik osztály­ba jár majd az ősszel: — Hogyan lehet azt kíván­ni, hogy kétfelé utazzanak a gyerekek, kétfelé alkalmaz­kodjon a szülő, például két faluba járjunk szülői értekez­letre? M3 lett a sok ellenkezés­ből? A júniusban végzett egész negyedik osztály, vagy­is, összesen kilenc tanuló egy­ségesen a pécsváradi általános iskola előjegyzésébe került. Még az a kislány is, akinek édesapja pedagógus, sőt, ép­pen az említett osztályt ta­nította. — Apukám, mindenki Pécs­váradra megy. — mondta — akkor én szakadjak el az osztályomtól és kerüljek Ide­gen gyerekek közé? S a pedagógus papa meg­értette kislányának ösztönös pedagógiai igazságát. Persze ez csak részletigazság. Kinek mi a jó? Beszélgettünk az erzsébe­tiekkel: végülis meggondol­ták-e, hogy annyira ragasz­kodnak Pécsváradhoz? E köz­ben három féle érdeket állí­tottunk egymás mellé: a szü­lők, a pedagógusok és a gye­rekek érdekeit. Előbb azonban álljon itt néhány összehason­lító adat a két iskola hely­zetéről. dagógusok érdeke a döntő fontosságú, hanem a gyere­keké. Ez pedig világosan Má­riakéménd mellett szól. Mind­ezekhez képest viszonylag gyenge érv, hogy egy-két évig a kétgyermekes szülők­nek két faluba kell járniuk szülői értekezletre, továbbá, hogy Erzsébet megszokta már Pécsváradot Ezeknek a vi­szonylagos kényelmetlensé­geknek az árán születhet meg később a nagyobb kényelem, vagyis, hogy minden erzsébeti felső tagozatos diák egyazon iskolába, mégpedig jó isko­lába járjon. Az átmenet min­dig nehéz, de megéri elvi­selni. S nemcsak az erzsé­betieknek éri meg, hanem a megye többi községének is, ahonnét már évek óta gondos szervező munkával, nagy költ­séggel lassan valamennyi fel­sőtagozatos gyereket szakosí­tott körzeti iskolába irányí­tanak. Földessy Dénes Szaporodtak a gomba- mérgezések A Baranya megyei KÖ­JÁL élelmezésegészségügyí csoportjától hallottuk: az esős idő igen kedvezett a gombáknak és ennek kö­vetkeztében sajnos sokan kapnak a megyében gom­bamérgezést. Ezért a KÖ­JÁL a következők közlését kérte szerkesztőségünktől: —■ Évek óta szomorú sta­tisztikai adatok számolnak be a gombamérgezések szá­máról és súlyosságáról. Az újságok, a rádió és a kü­lönböző felvilágosító mód­szerek révén többször fi­gyelmeztettük erre a lakos­ságot, de részben tudatlan­ságból, részben felületes­ségből az ehető gombák közé mégis mérges gombá­kat kevernek. Ezért ismé­telten kérünk mindenkit, hogy csak hatósági gomba­ismerők által megvizsgált gombát fogyasszon. Gom­bamérgezés vagy annak gyanúja esetén azonnal for­duljon orvoshoz. Továbbá a mérgezés, vagy annak gyanúja esetén az illetőt sürgősen kórházba kell szállítani és az orvos meg­érkeztéig elsősegélyben ré­szesíteni. Ezenkívül fontos követelmény, hogy a gom­bából készült ételt senki se tegye el másnapra, mert azt néhány órai tárolás is, úgy megváltoztathatja, hogy mérgezést okoz. Házalótól, utcai árustól senki se vá­sároljon gombáti Végül a mostanában szinte nap mint nap előforduló gom­bamérgezések arra intenek, hogy a felsorolton kívül is minden egészségügyi elő­írást szigorúan be kell tar­tani. Az élmény­beszámolóval egyidőben a VIT Küldöttel kiállítást rendeztek a Szófiában kapott emléktárgyakból Derűs napok Szófiában Két órán át tartott a küldöttségek bevonulása — Lenyűgöző volt a népviseletbe öltözött ifjúság Talán magukat a VIT-kül- dötteket, akik csütörtök éjjel érkeztek haza Baranyába, ér­te a legváratlanabbul a hír, hogy péntek délután élmény- beszámolót tartanak a Tudo­mány és Technika Házának Bartók klubjában. Szerencsére az élmények olyan bő tárhá­zával tértek vissza Szófiából, hogy minden különösebb fel­készülés nélkül kiállhattak a fiatalok elé. Lu/cács János, a Baranya megyei KISZ-bizottság első titkára csaknem egy órán ke­resztül sorolta a fesztiváli na­pok felejthetetlen élményeit, és a mosolygós arcokat, élén­ken csillogó szemeket látva az volt a benyomásom, hogy el­hallgatták volna akár félnapig is. öt Papp György né, a Szi­getvári Városi KISZ-bizottság titkára, majd Csővári Mihály, a MÉV kísérleti kutató üze­mének dolgozója követte a sorban, de nekik is, a töb­bieknek is maradt még tarso­lyában jóriéhány kedves, derűs történet a riporter számára. A szovjet—magyar találko­zón a szokások „összeütközé­sének” lehettek tanúi. Orosz szokás szerint legelőször ke­nyérrel és sóval kínálták őket, és Méhes elvtárs olyan nagy darab kenyeret tört le, hogy a szovjet delegáció vezetőjé­nek üdvözlő szavaira sokáig csak bólogatni tudott; magyar ember evés közben nem be­szél. Az arab—magyar talál­kozón elsőkézből értesülhettek arról, hogy történik arab ba­rátainknál a házasságkötés. A jövendőbelit a férfi szülei vá­lasztják ki, maguk a fiatalok az esküvő pillanatáig nem Is találkoznak. A válást nem is­merik, de a férjnek rendkívül Óriás szegfűk a szegedi virágkiállításon A szegedi VI. országos vi­rágkiállításon a zsűri döntése alapján 25 különböző díjat ítéltek oda. Most első ízben jugoszláv és csehszlovák ker­tészeti szakemberek is helyét kaptak a bíráló bizottságban. Nagydíjra érdemesítették a budapesti Sasad tsz virágker­tészeti remekeit, a hódmező­vásárhelyi Kertészeti Vállalat nyolc-tíz centiméter átmérőjű óriásszegfűit, a budapesti Roz­maring Tsz különleges kak­tusz-kollekcióját és a szentesi Termál Tsz vágott szegfűit. Az idei „illatos parádét” nem­zetközi rangra emelték a ju­goszláv és csehszlovák kiállí­tók. Különdíjjal jutalmazták a szabadkai és az érsekűjvári kertészeti vállalatot. A díjak és oklevelek ünnepélyes ki­osztására augusztus 20-án a szegedi Tisza szálló nagyter­mében a fesztiválzáró gálaes­ten kerül majd sor. Tizenhatezer gólya Az egyetemi felvételek a számok tükrében A Művelődésügyi Miniszté­riumban ezekben a napokban dolgozzák fel az idei egyete­mi és főiskolai jelentkezések és felvételek statisztikai ada­tait. Az előzetes tájékoztatás szerint az 1968—69-es tanév­re 45 794-en jelentkeztek a fel­sőfokú oktatási intézmények nappali, esti és levelező tago­zataira. A korábbi években megkezdődött tervszerű pálya- irányítás csökkentette ugyan a kirívó aránytalanságokat, de az eltérések karonként még mindig jelentősek, az egyes egyetemeken és karokon nem volt ritka a három-négyszeres túljelentkezés, így például a Pécsi Jogi Karon, a budapes­ti és a Szegedi Bölcsészkaron, a tanárképző főiskolákon, a tanító- és óvónőképző Intézetek­ben, az orvostudományi egye­temeken és egyes agrártudo­mányi intézetekben. A Test­nevelési Főiskolán hatszoros, a művészeti főiskolákon nyolc­szoros volt a túljelentkezés. Kisebb volt az érdeklődés á műszaki egyetemek egyes ka­rai, valamint a természettu­dományi karok tanári szakai iránt. Néhány felsőfokú tech­nikumba a vártnál keveseb­ben jelentkeztek, s ezért a Művelődésügyi Minisztérium pótfelvételt is hirdetett. A gyorsmérleg adataiból ki­derül, hogy az idén a nappali tagozatra összesen 11 683 fia­talt vettek fel, közülük a fi­zikai dolgozók gyermekeinek aránya 43,8 százalék. A lányok aránya megközelíti a tavalyi létszámot, 43,2 százalék. A munka mellett az esti tagoza­ton tanulhat szeptembertől 1619 hallgató, közülük 42,4 százalék a lány, s a levelező tagozaton 2737 pályázónak si­került felvételt nyernie. A lá­nyok aránya itt is meglehető­sen magas, 36,5 százalék. Az ország műszaki egyete­meinek nappali tagozatára az idén 2262 diákot vettek feL Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemen Budapesten, valamint a szegedi, a debre­ceni, a pécsi és a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetemen összesen 1813 fia­talt vettek fel a nappali ta­gozatra. Az orvostudományi egyete­mekre, ahol többszörös volt a túljelentkezés, az idén 1166 pályázót vettek fel, s e lét­számban a lányok aránya 60,40 százalék. Az agrártudományi intézmé­nyekbe a 2200 jelentkező kö­zül 809, a felsőfokú mezőgaz­dasági technikumokba a 2224 pályázó közül 920 hallgatót vettek fel. nagy becsülete van, a család­ban teljesen kiszolgálják és szabadon megcsalhatja a fele­ségét. Az izraeli—magyar ta­lálkozón az egyik izraeli kis­lány a Ritka búzát adta elő a magyar vendégek tiszteletére, de énekeltek olyan dalokat is, melyek Johnson háborús po­litikáját ítélik el. A spanyol és portugál haza­fiak melletti szolidaritási gyű­lésen a magyar szónok fel­idézte a hagyományos spanyol —magyar barátságot, utalt a magyar internacionalisták te­vékenységére, Zalka Máté és M unni eh Ferenc nevét dörgő tapssal fogadták a jelenlevők. Mivel napközben dolgoztak, tanácskoztak, egymást látogat­ták a különböző delegációk, a tulajdonképpeni szórakozás a késő esti órákban vette kez­detét. Szófia egyik főutcája valóságas jelvénybörzévé ala­kult át a fesztivál idejére, vé- geláthatatlanul hullámzott raj­ta a tömeg, gépkocsival meg sem lehetett közelíteni. — Egyik éjjel arra vetőd­tünk a barátommal — meséli László Emil, a Szigetvárt Já­rási Pártbizottság osztályveze­tője. — A különböző népvise­letbe öltözött fiatalok látvá­nya lenyűgöző volt, remekül szórakoztunk a nagy cserebe­rén. Egyszer csak feltűnt egy csinos kislány, minden beveze­tés nélkül odaugrott a bará­tomhoz és nyári, kívül hord­ható® ingéről lecsavart egy ezüstösen fénylő gombot. Igaz, nem kívánta ingyen, átnyúj­tott érte egy ritka jelvényt. Én ezen is remekül szórakoz­tam, a barátom már kevésbé. Papp Györgyné, elvégre lo­kálpatriotizmus is van a vi­lágon, örömmel újságolja, hogy megismerkedtek a bol­gár néphadsereg egyik alezre­desével, akiről kiderült, hogy a második világháborúban Szigetváron lakott a várban. Borisz Piszanovnak hívják, megvan a címe, szeretnék meghívni Szigetvárra. — A nyitó ünnepségen, a felvonuláson és szinte min­denhol lehetett találkozni Tye- reskovávál és Leonowal — mondja Somogyvári Gizella, a Beremendi Cementgyár KISZ- titkára. — Szegények, azt hi­szem, többet dolgoztak mind­annyiunknál, aligha utazott haza egy hivatalos delegáció is az ő aláírásuk nélkül. Herda János, a Pécsi Balett tagja is először a megnyitóról beszél. — Nagyszerű volt, amit a bolgár fiatalok a zászlókkal produkálni tudtak, öt-hatféle Színnél dolgoztaik, adott jelre egyszerre engedtek le egy-egy zászlót, — VIT-jelvényt, béke­galambot, különböző szövege­ket formáztak velük. A dele­gációk bevonulása csaknem két órán keresztül tartott. A bolgár táncosok, mintegy ez­ren, nehéz, szokatlan lépések­kel, hétnyolcados ütemben táncóltak be, szóval ez tény­leg remek volt. Egyik nap megnéztem a népitáncceok versenyét, ahol a magyar KISZ-együttes tánckara három arany- és egy bronzérmet nyert Nem irigyeltem a zsű­rit. Mintegy háromszáz cso­port vett részt a versenyen, indiai, magyar, szovjet és még nem tudom, hányféle táncot láttunk, és szinte mindegyik más és más stílust képviselt Érdekes volt a szovjet együt­tes versenyszáma, melyben technikai különlegességek tu­lajdonképpen nem voltak, mégis nagyon hatásosnak bi­zonyult. Piros fényben úszott az egész színpad, a táncosok apró, gyors lépésekkel, kezük­ben zászlóval szaladtak ke­resztül jobbra, majd balra, így szóban nem is lehet vissza­adni, de olyan jól hatott, hogy utána percekig zúgott a taps. Schremff Mária, a tőttösi KISZ-szervezet termelési fele­lőse részt vett a nemzetközi faültetésen. Az egyik fenyőfa különösen megnyerte tetszé­sét, bólogatott, hogy ez meg­felel, és megfordult, hogy ásó után nézzen. Közben azonban eltűnt a fa. Csakhamar kide­rült. hogy a bólogatást bolgár fiatalok tagadásnak vették, mert náluk vízszintesen ingat­ják fejüket, ha igent monda­nak valamire. A magyar küldöttség tagjai rengeteg programon vettek részt, izgalmas politikai vitá­kat folytattak több szocialista és kapitalista ország fiataljai­val, délután aludtak, hogy meghallgathassák a szálláshe­lyükön lévő jugoszláv zenekar és a Sirius együttes „verse­nyét” — ezt a minden éjjel ismétlődő koncertet, hangere­je miatt muszáj volt meghall­gatni —. és csak most, haza­érkezésük után jut majd idő tapasztalataik összegezésére, a fesztivál mérlegének megvo­nására. Kéri Tamáa Építkezők, figyelem! Siklósi téglagyáraknál vá­sároljon olcsó IV. osztályú B 30-AS BLOKKTÉGLÁT ÉS MAGASÍTOTT TÉGLÁT. Jelenleg kapható, 1000 dara­bonként a blokktégla 831 forint, a magasított tégla 290 forint. Befizetés: SIKLÓS, TÜZEP-TELEPEN ; Pécsváradon a tanárok min­den ötödik osztályban általá- J ! ban negyvennél több gyér- 1 I mekkel küzdenek. Kéménden i a létszám mindig harminc < alatt van., A két iskola szak- ; 1 tanári ellátottsága egyaránt < ; jó, minden lényeges tantár- i ! gyat azonos szakon végzett : pedagógus tanít. A korszerű 1 1 felszerelés is egyformán meg- J van, televíziókészülék és más : audiovizuális berendezés mind g két helyen rendelkezésre áll. 1 . Sőt, ha a kéméndiek kisebb i I gyermeklétszámát állítjuk i szembe a pécsváradiak na- i gyobb létszámával, akkor 1 jobb is a máriakéméndi fel- < szereltség, mert egy tanulóra i több készülék jut. Nagyjából 1 egyforma a távolságuk is i Erzsébettől, s a tanítás vége ; és a busz indulási ideje kö- : zctti időt mindkét iskolában ! tanári felügyelet mellett lehet ! eltölteni. Hasonlóképpen egy- i aránt megszervezhetőnek lát- 1 szik az utazó gyerekek kísé­rete is. Továbbá Erzsébet az iskolai igazgatás szempontjá- ; ból Máriakéméndhez tartozik. [ Pécsváradon viszont van ; gyógyszertár, ktsz, komoly szaküzleti hálózat. Mármost kinek mi a Jó, ; vagy éppen hátrányos mind- ' ezekből? A szülőknek: Jó, ha Pécsváradra járnak, mert elhozzák a gyógyszert, ! bevásárolnak, s ha több gye- ! rek van a családban, hát együtt utaznak, egy iskolával ; kell tartani a kapcsolatot A pedagógusnak: ; Jó, ha Máriakéméndhez tar- ! toznak, mert ott van a anya- ! iskola, s a gyerekek otthoni ! sorsáról, viselkedéséről, egyé- ; niségéről könnyebben beszá- ; molhatnak, mindezeket job- 1 ban segíthetik, mint a velük semmiféle jogviszonyban nem ! álló pécsváradi iskola eseté- [ ben. ] A gyerekek: ] Jó, ha Máriakéméndre jár- ; nak, mert az oktatás és ne- 1 velés hatékonysága — ezt ma ! már a laikusok is megértik — ! sokkal nagyobb a harminc | alatti mint a negyvenen fe- ] lüli létszámú osztályban. S jó 1 azért is, mert ha Kéménden ! például esetleg egy tárgyból J gyengének találják az erzsé- j heti fiúkat és leányokat, ak- ; kor az igazgató házon belül < intézkedik, hogy Erzsébeten < megjavuljon a példaként em­lített tárgy oktatása. / j Átmeneti kényelmetlenség j Egyebekben mindhárom fél- < nek mindegy, hogy melyik < faluba utazgatnak a tanulók. í Végülis a három érdek közül nem a szülők és nem a pé- j

Next

/
Thumbnails
Contents