Dunántúli Napló, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-11 / 188. szám

Ara: ! Forírrt Világ proletárjai, egyesüljetek! DunanTuil naplö XXV. évfolyam, 188. szón Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. augusztus 11., vasárnap A tartalomból: Bonni reagálás az NDK javaslatokra Cserjés nőtt a palahányón | Siva tanítványa a Duna-parton Igazofiatás a várőteremben | Kedvező változások | Éjfélkor a Pannóniában Az amerikai választási csata újabb elnök jelölt je: George McGovern szenátor Washington. Űjabb jelöltje van az ame- | rikai demokrata párt elnök- választási csatájának: Geor- I ge McGovern déldakotai sze- I Segít a brigád A Boráros téri aluljáró­ban elkövetett szörnyű gyilkosság tettesét 4 évi szigorított börtönre ítél­ték. Olvasom a lapokban a részleteket: egyetlen ütés, tucatnyi szemtanú.., s me­gint eszembe jut, milyen végzetes következménnyel járhat, ha akadnak emberek — s a jelek szerint szép számmal akadnak! —, akik csak saját gondjaikkal törőd­nek. A kérdés: hát ilyenek va­gyunk? — maga magát adja, s a felháborodás és döbbe­net súlya alatt a válasz is önmagától születik: igen. De aztán más is eszembe jut Néhai Öbert Károly, volt Béta-aknai vájár háza, mely külsőleg ugyan semmiben sem különbözik a szomszéd­jában álló családi házaktól, de amelynek az utcában mégis különös tekintélye van. Egy-egy újonnan fel­épült otthon mindig ese­mény az érintett körzetben, ez a ház azonban az átla­gosnál is többet „beszéltet” magáról. A magyarázat? Nem egy család építette, nem is kettő — családok tu­catja, egy egész szocialista brigád. Barátok, munkatár­sak, távoli ismerősök fogtak össze, s ha nem is köny- nyen, s nem is máról-hol­napra, de megvalósították tragikus körülmények kö­zött elhunyt társuk régi ál­mát A bányászok bajtársi szo­lidaritása mindig is fogalom volt — mondhatná valaki, de „Öbert-ház” nemcsak Komlón van, s nem is csak a bányavidékeken. Valami történt, valami el­indult, valami meghatóan nemes érik a mélyben — ezt mindenkinek éreznie kell, aki nyitott szemmel jár. Szinte mindennap minden gyárban, és minden faluban „elénk áll” a bizonyíték. A hidasi ládagyár szocialista brigádtagjai új otthont épí­tenek cigányszármazású kol­légájuknak, az uránbányá­szok egy csoportja rendsze­resen ellátogat a bükkösdi gyermekotthonba, ahol tu­catnyi „fogadott” gyermekük nevelkedik, az építők között pedig már törvény: névna­pon, születésnapon ajándék jár az öregeknek... Egyszó­val: ez is a képhez tartozik. Mindé» szinten és minden fórumon sok szó esik ma­napság a szocialista brigád­mozgalomról — s nemcsak azért, mert az idei év, tu­lajdonképpen jubileumi esz­tendő —, a számvetés azon­ban többnyire „anyagi” jel­legű. Tonnákban, millió fo­rintokban fejezzük ki, mit hozott számunkra ez a mind hatalmasabbra növő mozga­lom, pedig valamennyiünk érdeke lenne, hogy a terme­lési értékkel nem rendelke­ző eredményekről is minden­ki tudjon. A Mecseki Szénbányák szakszervezeti bizottságának egyik jelentésében olvasom: hatszázötven társadalmi mun kavédelmi őr járja rendsze­resen a legveszélyesebb mun­kahelyeket, hogy jó szóval, baráti szigorral óvja a figyel­metleneket és könnyelműeket a mindig ugrásra kész baj­tól. Másutt önkéntes keres­kedelmi ellenőrök százainak tevékenységéről hallok — „mindenütt ott vannak, éber­ségük a visszaélések meg­akadályozásának záloga” —, s ha első hallásra talán tá­volinak is tűnik a kapcsolat e széleskörű társadalmi te­vékenység és az Öbert-ház között, a mélyben azonos indító okokra bukkanunk. S ez az indító ok korunk emberének legértékesebb és legnélkülözhetetlenebb tu­lajdonsága: az egymásért ér­zett felelősség és az egy­mással való törődés. A Boa-áros téri ökölcsa­pás — mintegy felkiáltó jel — arra figyelmeztet, hogy a társadalomnak a lehető leg­szűkebbre kell vonnia a ga­rázdaságra hajlamos emberek körül a gyűrűt, jó lenne azonban, ha az „érem másik oldala” is mielőbb a közvé­lemény reflektorfényébe ke­rülne, mert itt is égetően szükséges lenne a gyors be­avatkozás. Igaz, ellenkező előjellel. A lehetőségek ha­tárainak kitágítására gondo­lok, mert egyre több példa van arra, hogy bár a szán­dék és áldozatkészség meg­van az emberekben, a ren­deletek és paragrafusok gá­tat szabnak a jóinddlatnak. Most legutóbb a komlói Kossuth-bánya pártbizottsági titkárával beszélgetve került szóba az a sok-sok gát, ami útját állja az önzetlen se­gítésnek. Lakásokat szeret­nének építeni a brigádtagok támogatásával, persze OTP- hitelre, ehhez azonban in­duló-összeg is kell — még­hozzá tetemes. De hát hon­nan? A leendő lakástulajdo­nosok többsége fiatal házas, háztartásukban a százasok­nak is súlya van, nem hogy élükre állított ezreseik len­nének. A szocialista brigád­tagok „természetbeni” segít­sége (a szak- és segédmunka jó részét magukra vállalnák) tízezreket pótol, de nincs olyan OTP-fiók, mely indu­lási alapként elfogadná ezt az „aranyalapot”. Félreértés ne essék, nem az OTP-alkal- mazottak és vezetők szándé­kával van a baj, a rendele­tek ilyenek. De hát akkor hiába a nemes szándék? M ás példát ia mondhat­nék (ki ne tudna esetet, melynek során a hivatalok labirintu­sa elnyelte az önként ajánl­kozó társadalmi munkás vagy aktivista beadványt?), de talán már az eddig el­mondottakból is kiviláglik, milyen óriási felelősség a tár­sadalom jóindulatával sáfár­kodni. Kincs ez vagy ha úgy tetszik pénz. És ami a Boráros téri és más hasonló körülmények között lezajlott gyilkosságok után megfogalmazott „ham­leti” kérdésre (közömbösek vagyunk vagy nem vagyunk közömbösek?) adandó választ illeti: azt javaslom, hogy a valóban közömbös százak ár­nyékával ne engedjük elta­karni a mások ügyével nem­csak törődő, azért áldozatra is kész emberek százezreit B. & Megkezdődtek az előkészületek Augusztus 31-én lesz a iiányászuap Az idei bányásznap au­gusztus 31-én, nagy politi­kai évfordulóink — a KMP és a KIMSZ megalakulásá­nak félévszázados jubileu­ma —, jegyében kerül meg­rendezésre. A megye három nagy bányászati vállalata — a Mecseki Szénbányák, a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat és az Aknamélyítő Tröszt mecseki körzete —, már július 30-án közös ope­ratív bizottságot hozott lét­re az ünnepségek előkészíté­sére Alapelv: a rendezvé­nyeknek — a hagyományok­hoz híven —, méltóképpen reprezentálni kell a bánya­munkásság politikai elköte­lezettségét, s ugyanakkor tükrözniük kell azokat a változásokat is, melyek év­ről évre szebbé és tartal­masabbá teszik a bányász- családok életét Augusztus 30-án este a csertetői emlékműhöz vonul­nak a pécsi üzemek dolgo­zói, ahol a nagyobb kenyé­rért folytatott harc 1937. évi mártírjaira emlékeznek. A szénbányászok mellett ez al­kalommal is ott lesznek az uránbányászok képviselői és a mecseki körzet aknamélyí­tői. Az ünnepi beszédet Markwart Károly, a Mecse­ki Szénbányák szb-titkára tartja. Komlón 31-én, szombaton kerül sor az ünnepi felvo­nulásra. A fáklyás emlék­menet résztvevői a munka frontján elhalt bányásztár­sak emlékművén helyezik el koszorúikat. A koszorúzási ünnepség után nagyszabású kultúrműsor várja a város lákóit Szeptember 1-én to­vább folytatódik a látvá­nyosnak és szórakoztatónak ígért program: a bányász­lakta körzetekben zenés éb­resztő lesz, majd színes sport- és MHSZ-bemutató következik. A bányásznapi operatív bizottság az idei ünnepség­re külföldi delegációkat is vár, s arról is gondoskodott, hogy valamennyi bányatele­pen bőséges árukészlet vár­ja a vásárlókat, illetve a szórakozni vágyó ezreket nátor szombaton Washington­ban sajtókonferencián jelen­tette be, hogy a párt augusz­tus 26-án kezdődő konvenció­ján indulni kíván a jelölt­ségért. A 46 éves szenátor, aki a második világháborúban bombázó-pilóta, később pedig egyetemi tanár, majd 1957- től 1961-ig képviselő volt magas beosztást töltött be John F. Kennedy kormány­zatában. Miközben a demokrata párton belül tovább élesedik a harc az elnökjelöltségért, Johnson elnök texasi birto­kán szombaton Richard Ni- xonnal, a republikánusok je­löltjével tárgyalt McGovern szenátor, az amerikai elnökválasztási kampány legújabb résztvevő­je sajtóértekezletén kijelen­tette, hogy nem számít hiva­talosan a Kennedy család és a Los Angelesben meggyil­kolt szenátorral elkötelezett delegátusok támogatására, de kapcsolatban áll a családdal és a delegátusokkal is. Prog­ramjának két fő pontjaként a vietnami háború befejezé­sét és a „belsebek begyógyí- tását” jelölte meg. Véget kell vetnünk a fajüldözés szé­gyenletes rendszerének és a nyomornak — mondotta, hangoztatva, hogy ez volt Ro­bert Kennedy programja is. Kennedy „megszerezhette vol­na a jelöltséget s nagy elnök lett volna belőle” — mon­dotta. Robert Kennedy számos egykori párthíve máris be­jelentette, hogy támogatja a déldakotai szenátor elnökje­löltségét. Elsők között bizto­sította McGovernt támogatá­sáról Pierre Salinger, John Kennedy egykori sajtótitkára, aki Robert Kennedy válasz­tási kampányának egyik fő szervezője volt. „Vándorolnak”a pillérek Eredményes kísérletek folynak Béta-aknán egymilliós megtakarítást ígérő újítással A hússzor húsz centimé­teres, vasakkal megerősített fakocka hivatalos neve: pil­léroldó szerkezet. Működése rendkívül egyszerű. A rög­zítő egység kiiktatása után az átló mentén elcsúszva két háromszögletű hasábbá válik az addig óriási nyo­mást is elviselő „kocka”, s ezáltal a fölé emelt épít­mény egyszerűen összeom­lik... A probléma, mely e szel­lemes újítás révén megol­dódott, sok évtizedes. A bá­nyák fabiztcBÍtású fejtései­ben eddig ugyanis egysze­rűen lehetetlen volt az óri­ási nyomással megterhelt pillérek visszarablása, s így évről évre sokezer köbméter értékes bányafa veszett kár­ba. Az év eleje óta kísérleti jelleggel alkalmazott pillér­eidé szerkezet lehetővé teszi a gyors és biztonságos visz- szarablást, s így ugyanaz a bányafa kerülhet be a fej­tés előrehaladásával mind előrébb kerülő pillérekbe. A többmilliós megtakarí­tást ígérő szerkezet súlya 18,5 kiló, s előállítási költ­sége is minimális. A kísér­letek befejezése után a me­cseki medence valamennyi aknájában rendszeresíteni kívánják. A rrmxtmális bts­tonság érdekében egyébként beépítés előtt a várható 30 tonnás nyomással szemben 50 tonnás próbanyomásnak tették ki valamennyit Az újítók Béta-aknai dol­gozók. | Hétfőn megyei szá utó verseny Lovas és repülőgépes növényvédelmi bemutató a szünetben Hétfőn délelőtt 9 órakor kezdődik meg a megyei szán­tóverseny a pogányi repülő­tér mellett. Az idei rendez­vény látványosabbnak ígér­kezik a korábbiaknál. A ren­dezőszervek ugyanis lovas, illetve repülőgépes növény- védelmi bemutatót iktattak be a szünetekben. Ennek megfelelően arra számítanak, hogy nemcsak szakemberek, hanem kíváncsi nézők is megjelennek a versenyen. Ennek előmozdítására a ren­dezvény látogatására buzdító röplapokat szőKak repülőgép­ről Pécs, Mohács. Szigetvár és Siklós fölött Magától értetődik, a leg­főbb esemény mégis a trak­torosok vetélkedője lesz. Min­den járás 5 személlyel ne­vezhetett be: a legjobb 4 felnőtt illetve az első he­lyezést elért ifjúsági trakto­ros vehet részt a versenyen. Ezenkívül a Pogányi Űj Ta­vasz Tsz indít még egy trak­torost, a rendezés jogán, összesen tehát 26-an vesznek részt a vetélkedőn. A trakto­rosoknak — az ekefejek szá­mától függően — 2—3—4 ezer négyzetméternyi területet kell felszántaniok, s az nyer, aki a legjobb minőségű mun­kát végzi el a megadott ha­táridőn belül. Tizennégy ta­gú bíráló bizottság mérlegeli az eredményeket. A felnőttek kategóriájába® az első helyezett 3 ezer, a második 2 ezer, a harmadik 1500, a negyedik 1000, az ötödik pedig 50o forint pénz­jutalomban részesül. Az első két helyezett jogot nyer ar­ra, hogy résztvegyen az au­gusztus 23-án megrendezendő kecskeméti országos szántó­versenyen. Az első három ifjúsági helyezett 2000. 1000, illetve 500 forint jutalmat kap, me­lyet a rendező szervek, illet­ve a KISZ Megyei Bizottság képviselői nyújtanak át Sok sikert a Mexikói olimpiám HONTI BÖBÉÉT TOLNAI MARTA LOVÁSZ LAZAR

Next

/
Thumbnails
Contents