Dunántúli Napló, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-29 / 202. szám

T968, augusztus 29. Dunantmi naoio 3 Dolgozóink örömmel üdvözlik a moszkvai megegyezést Pécsett és a megyében foly­tatódtak a röpgyűlések, me­lyeken a Moszkvában lezajlott szovjet—csehszlovák tárgya­lásokról megjelent közleményt is értékelték a dolgozók. A hozzászólók, az elküldött táviratok egyértelműen tük­rözték a gyűlések részvevői­nek megnyugvását a tanács­kozások ilyetén alakulása fe­lett. Nagypeterden a tsz 27 tagú szocialista brigádja tegnap, már a tanácskozások ismere­tében röpgyűlést tartott A brigád tagjai örömmel nyug­tázták azt a tényt, hogy az SZKP és a CSKP vezetői is­mételten megerősítették: olyan politikát folytatnak, amely a szocialista közösség szolidari­tása megszilárdításának, a bé­ke és a nemzetközi biztonság megvédésének érdekeit szol­gálja. A moszkvai megállapo­dásnak történelmi jelentősége van. megfelelő alap a kibon­takozáshoz, amely a csehszlo­vák nép, a nemzetközi mun­kásmozgalom érdekeit és Eu­rópa biztonságát egyként szol­gálja. A Szentegáti Állami Gazda­ság hét üzemegységében ösz- szesen mintegy 600 dolgozó részvételével tartottak mun­kásgyűlést a tegnapi nap fo­lyamán. Az elhangzott véle­ményeket összegezve az álla­mi gazdaság levélben fordult pártunk Központi Bizottságá­hoz, hangsúlyozva, hogy mély­ségesen egyetértenek a tanács­kozás eredményével, a jelen­legi helyzetben a legfonto­sabb valóraváltani azokat a közös döntéseket, amelyeket a moszkvai tanácskozáson hoz­tak. A csehszlovák elvtársak előtt még nehéz feladatok áll­nak, politikai harcukban to­vábbra is támogatnia kell őket a szocialista közösségnek, a Varsói Szerződés tagállamai­nak, köztük hazánknak is. Tegnap délután munkásgyű­lést tartottak a Szigetvári Gépjavító Állomáson is. A gépjavító állomás kollektívája egyetértéssel vette tudomásul a moszkvai megállapodást. Szemle a Technika Házában Feljövőben a tanácsi ipar Mit láthatnak az érdeklő­dők a Technika Háza nagy­termében a tanácsi vállalatok termékkiállításán, amely na­ponta 10—18 óra között szep­tember 4-ig tekinthető meg? A seregszemlét kezdjük a Komlói Helyiipari Vállalattal, elsőként ennek a vállalatnak a termékei, „Carbon” márka­jele ötlik a belépő szemébe. Ami a férficipő-különleges- ségeket illeti, igazán különle­gesnek, „origináltnak” csupán két fazon nevezhető: mind­kettő meggypiros bőrből ké­szült, áruk 312 és 347 forint. Változatos papucskollekció, s • azt is feltüntetik, hol vásá­rolható; a Dél-dunántúli Cl- pőnagy kereskedelmi Vállalat­nál. A textilkonfekció viszont a hazai piacokon nemigen jelent választékbővítést, egy részük nagy sorozatban készül, a fejlődő országok vásárol­ják. Bútoraik feltétlen érdek­lődésre tartanak számot, biz­tosan magára vonja majd a figyelmet a mini kétrészes heverő, világoszöld huzattal; kinyitható, könnyen alakítható. Mutatós termék a fekete mű­bőrből készült előszobafal, irányára 1000 forirrt. A vállalat közvéleményku­tató lapokat és levelezőlapo­kat nyomatott; „Kérjük, ha észrevétele van, akár a for­mával, akár a konstrukcióval, vagy minőséggel kapcsolat­ban, úgy juttassa el vélemé­nyét a túloldali címre e la­pon fenntartott üres hely fel- használásával ... Viszontlátás­ra a szaküzletbetT". A Pécsi Ruhaipari Válla­lat — a kiállítók között az egyetlen városi tanácsi válla­lat, a többi ugyanis megyei — férfi- és nőiruha-kollek- cióján kívül javítórészlegének széles tevékenységi körét is bemutatja. A kényelmes fotel huzata fekete sky anyagból készült Készítenek Trabant gépkocsiülést szövettel, mű­bőr díszpárnát, tűzálló védő­kesztyűt, de még szakács­sapkát is. Tetszetősek női fel­öltőik, különösen egy bordó velúrkabát, állítólag nem is olyan drága, 1789 forint, de ennek eldöntését talán hagy­juk a női látogatókra, A Mohácsi Vegyesipari Vállalat hatalmas szekrényét állította ki, nem szekrény: 6 mezős kapcsolótábla, ára 213 ezer forint. Ugyanitt két­részes heverő, készült a Ve­gyesipari Vállalat és a Mo­hácsi Építő Ktsz kooperáció­jában (!) Jegyezzük meg a be­mutatott női és férfiruháik ugyanakkor készülhettek vol­na nagyobb fantáziával is. A Patyolat Mosoda Vállalat sok­féle szolgáltatását kínálja, s látogatóinak díszzsebkendő­vel kedveskedik. Megszámoltam, kereken 15 féle tevékenységet végeznek, ilyeneket: bőrfestés, műszövés, szemfelszedés, autókárpit, nyakkendő tisztítás, átalakítás, emblémakészítés, nadrág él­tartósítás stb. A Szerelőipari és Szolgál­tató Vállalat, rövidébb nevén MEGYESZER V. termékeit üzemelés közben mutatja be. Kilenc termékének mindegyi­ke újítás eredményeként szü­letett. Ezek: tranzisztoros lép­csőház világítási automata, a hangostelefon — több mellék- állomással, vízszintszabályozó berendezés, amelyet szinte az egész országba szállítanak, az akkumulátoros fénycsővi­lágítás, amelynek a víkend- házak, kempingek lakói ve­szik majd nagy hasznát, lát­ható ezenkívül több villamos- ipari berendezés és készülék. A kiállításon kisebb anyaggal szerepel még az Építőanyag­ipari Vállalat, beton kerti asztala már a tavalyi kiállí­táson is nagy sikert aratott. Tablón mutatta be tevékeny­ségét a Talajerőgazdálkodási Vállalat. Mint hírlik, jövőre a megyei tanácsi és a városi tanácsi vállalatok együtt rendezik meg kiállításukat, mégpedig nagyobb helyiségben, a Nagy Lajos Gimnáziumban és a továbbiakban nem egy, ha­nem kétévenként M. Z. Ugyancsak tegnap tartottak röpgyüléseket a Sopiana Gép­gyár dolgozói. Ismertették a moszkvai tanácskozások ered­ményét a dolgozókkal, akik egyetértésüket fejezték ki a közlemény tartalmával. A me­gyei vállalati döntőbizottsági elnökök tegnap a KPVDSZ József utcai művelődési házá­ban értekezletet tartottak több, mint 200 fő részvételé­vel. három és fél év munká­jának értékelése céljából. Ezt az alkalmat felhasználva táviratot küldtek az MSZMP Központi Bizottságának és a kormánynak, kifejezésre jut­tatva megnyugvásukat és örö­müket a moszkvai megállapo­dás felett. A megyénkben tartózkodó olasz szakszervezeti delegáció vezetője, Massazza Gal Adria­no, elutazásuk előtt, tegnap mondott beszédében szintén kitért a tanácskozás méltatá­sára. „Világos volt előttünk is, hogy a csehszlovák esemé­nyek milyen veszélyt jelente­nek Európa biztonságára. Jó érzés volt látni a dolgozók komoly, fegyelmezett maga­tartását itt önöknél. A leg­utolsó hírek, a moszkvai ta­nácskozásról kiadott nyilatko­zat megnyugtatott bennün­ket.” A Pécsi Állami Gazdaság műszaki és adminisztratív dolgozói előtt tegnap délelőtt Nagy József igazgató ismer­tette a moszkvai nyilatkozat teremtette új helyzetet. Mohá­cson a Kesztyűs Ktsz-ben, a Selyemgyárban, a Farostle­mezgyárban és a Városi Ta­nácson került sor röpgyűlésre a tegnapi nap folyamán. A Pécsi Kesztyűgyárban mintegy 150o dolgozó vett részt a tegnap megtartott röp- gyűléseken, ahol a moszkvai tanácskozásról kiadott közle­mény ismertetése után távira­tot fogalmaztak a Központi Bizottságnak. Ebben többek között a következőket írták: Mindannyian feszült figye­lemmel kísérjük a Csehszlo­vákiában zajló eseményeket. Meggyőződésünk, hogy a cseh­szlovák munkásosztály a test­véri szocialista országok segít­ségével úrrá lesz a nehézsé­geken és újult erővel építi a szocialista rendszert országá­ban. örömmel fogadtuk a moszkvai megegyezés hírét. Egyedül a pécsi járás terü­letén nyolc helyen zajlottak röpgyűlések a szerdai nap fo­lyamán, mintegy ezer dolgozó tett hitet pártunk politikája és a moszkvai nyilatkozat mellett Minden második baranyai lakos biztosított Ezüstserleget nyert az Állami Biztosító Baranya megyei Igazgatósága A biztosítási tevékenység legszebb, országos munkasike­rét ünnepelték tegnap este az Olympia étteremben tartott ünnepélyes munkaértekezletü­kön az Állami Biztosító Ba­ranya megyei Igazgatóságának dolgozói, amelyen részt vett dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára is. A gazdaságirányítási rendszer reformja óta eltelt időszakban a megyék igazgatóságai közül ugyanis a baranyai működött legeredményesebben. Ezt is­meri el a főigazgatóságtól ka­pott oklevél és az ezüst ván­dorserleg, melynek két koráb­bi kiváló munkasiker után a baranyai igazgatóság most már végleges védője lett. Az oklevelet és a serleget Ormai Olivér vezérigazgatóhelyettes nyújtotta át dr. Vámhidy Lászlónak, a megyei igazga­tóság vezetőjének. Az év elején szoros verseny kezdődött a biztosító igazga­tóságok között, ebben a félév végére „több testhossz” előny­re tett szert a baranyai igaz­gatóság. A verseny fő célki­tűzése a lakosság korszerűbb biztosítási szükségleteinek ki­elégítése volt. A lakosság szé­leskörű biztosítási védelmét célzó új vagyon- és személy­biztosítási módozatok jöttek létre, elterjedésük, népszerű­ségük az egy körzetfelügyelő­re jutó állományszaporulattal érzékeltethető, mely Baranyá­ban megközelíti a havi 25 000 forintot. A lakosság vagyon- és személybiztosításaiból ere­dő díjbevétel 19 százalékkal emelkedett az elmúlt év ha­sonló időszakának eredményé­hez képest és a megyében számontartott biztosítások 12 ezerrel 187 ezer darabra sza­porodtak. Gyakorlatilag csak­nem minden második bara­nyai lakos rendelkezik vala­milyen biztosítással. Idén az állami vállalatok, állami gaz­daságok és a termelőszövet­kezetek is fokozott érdeklő­dést tanúsítottak a biztosítá­sok iránt. A megyében műkö­dő állami vállalatok 95 szá­zalékának van biztosítása, va­gyon- és tűzbiztosítást kötött a megye valamennyi állami gazdasága és elemi károk ese­tére az összes termelőszövet­kezet biztosította magát. Az egyes biztosítási módo­zatok iránti érdeklődés hul­lámzó. Az a tény például, hogy a tavalyihoz képest el­Dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára. Ormai Olivér, az Állami Biztosító vezérigazgató-he­lyettese és dr. Vámhidy László, az Állami Biztosító Baranya megyei igazgatója az oklevelet nézegetik, előttük a serleg, mely végleg a megyeieknél marad szaporodtak a közlekedési bal­esetek, arra ösztönözte a gép­kocsitulajdonosokat, hogy Casco biztosítást is kössenek, mert a Casco saját káraikra is fedezetet nyújt. Az év ele­jén mintegy ötszáz baranyai autótulajdonosnak volt Casco- ja, most pedig nyolcszázan rendelkeznek ezzel a biztosí­tással. A bányászok érdeklőd­tek leginkább az életbiztosítá­sok iránt. A baranyai bányá­szok 90 százalékának van va­lamilyen biztosítása, az üzemi dolgozóknak körülbelül 75— 80, a tsz-tagoknak pedig mint­egy 50 százaléka biztosított. Ami a személyi tulajdon vé­delmét illeti, elegendő egy-egy betörés ahhoz, hogy emelked­jék az épület- és lakásbizto­sítások száma, amelyekből je­lenleg 62 ezer darabot tarta­nak nyilván. A megyei igazgatóság díjbe­vételeivel arányosan (sőt, nem is mindig arányosan, mert a belvárdgyulai tsz-nek az idén befizetett biztosítási díj két és félszeresét fizették vissza kártérítésként!) emelkedtek a kártérítésként kifizetett össze­gek is. 1967. I. felében 13 és fél millió, idén az I. félévben több mint húszmillió forint kártérítést adtak biztosította- iknak. A termelőszövetkezetek a tavalyi I. félévben kiutalt 6 millióval szemben idén csak­nem 11 millió forint kártérí­tést kaptak. Az új biztosítás­sal rendelkező tíz állami gaz­daság közül idén nyolcat ért kár, ezek közül a Bólyi Álla­mi Gazdaság komlótelepeit ká­rosító jég és vihar miatt 2 895 000 forint kártérítést ka­pott a gazdaság. Ormai Olivér vezérigazgató­helyettes azzal adta át a ván­dorserleget Immár véglegesen megőrzésre, hogy a díj rangot jelent. A biztosítás baranyai dolgozói jól megértették az új gazdaságirányítási rendszer lé­nyegét, gyorsan és tartalma­sán oldották meg feladataikat. ■— Az év utolsó harmadába lépve elmondhatom — jelen­tette be —, hogy most állanak előkészület alatt javaslataink a biztosítások jövő évi fino­mítására. Felkészülünk rá, hogy a lakosság differenciáló­dó igényeinek megfelelően mindenkinek a legcélszerűbb biztosítást ajánlhassuk. Az Állami Biztosító megyei Igazgatóságának az I. félév­ben legeredményesebben tevé­kenykedő dolgozói között 40 ezer forint jutalmat osztottak ki az ünnepélyes munkaérte­kezleten. H. M. A Kalevala nyelvén énekelnek A Komlói Helyflpari Vállalat bútorai Most már minden elfogult­ság nélkül kimondhatjuk, hogy aki a finn énekkari kultúrá­val kíván közelebbről megis­merkedni, annak Pécsre kell jönnie. A Dél-Finnországi Di­ákegyesület énekkarának mos­tani baranyai vendégszerep­lése ugyanis csupán folytatá­sa, ám rendkívül színvonalas­nak ígérkező folytatása a Lahti Férfikar és , a Lahti Oratórium kórus látogatásá­val oly szépen induló sorozat­nak. Pécs, Nevelők Háza. Még a lökhajtásos repülőgépek korá­ban sem állítható, hogy ki­fejezetten a szomszédból lá­togatott el hozzánk ez a rend­kívül szimpatikus együttes, mely most itt, a vendéglátó kamarakórus hajlékában pró­bál. Dalaik jórészét is messzi északról hozták magukkal ba­rátaink: Sibelius, Madetoja, Toivo Kuula művei szerepel­nek a pécsi és siklósi hang­verseny műsorán. Ahogy elő­ször „behallgatok”, még a dallamnál is jobban leköt a világ magánhangzókban tán a legdúsabb nyelvén ejtett- énekelt szöveg. Néhai finn- tanulmányók ködlenek vissza nyomokba; száraz grammati­kusok ... itt kellett volna kez­deni! Közvetítőnyelvben — ven­dégek és vendéglátók oldalá­ról egyaránt — nincs hiány. Németül vagy angolul társa­loghatunk mégis leginkább, miután a magunk részéről le­mondunk arról, hogy a finn­ugor együttélés kora óta né­miképp módosult magyar nyelv akármely finom és di­daktikus előadásával ébreszt- gessük vendégeink nyelvi tu­datában a rokonságot. Felettébb külsődleges témá­val, az együttes „egyen”-jel- legű' tányérsapkájáról kezd­jük a beszélgetést. — Ezt a sapkát nemcsak énekkari tagjaink viselik Hel­sinkiben, hanem minden érett­ségizett diák — világosít fel készségesen Juhani Aloha el­nök s egyúttal feleségét, az együttes titkárát is bemutat­ja, akinek tányérsapkája tör­ténetesen kéznél van. — Sapkánk alapszíne fe­hér és narancs — fűzi tovább a szót immáron titkári minő­ségben a feleség —, ezt a dél- finn „nemzetiségű” diákok viselik, akik valamennyien a Dél-Finnországi Diákegyesü­lethez tartoznak. Ez Finn­ország legnépesebb diákegye­sülete: mintegy hat és fél ezer tagja van. — S egy kiváló énekkara — sietek kimondani, hogy ezek- után Ilkka Kuusisto-t, az együttes orgonaművész karna­gyát itteni benyomásairól kérdezhessem. — Két évvel ezelőtt már jártunk Magyarországon: a debreceni kórusfesztiválon is­merkedtünk össze és kötöt­tünk rendkívül tartalmasnak ígérkező barátságot a pécsi kamarakórus vezetőivel, tag­jaival. Pécs külön élmény szá munkra csodálatos műemlé­keivel, s a tájjal, mely olyan harmonikusan foglalja magá­ba ezt az első érzékelésre is kultúrcentrumot. A magyar kóruskultúráról s különösen az iskolai zeneoktatásról az­előtt is csupa jót hallottunk. A Kodály-módszer iránt rend­kívül nagy az érdeklődés Európában. — Műsorukban Bárdos- és Kodály-mű is szerepel!? — Igen, s rendkívül igényes feladat volt betanításuk. A magyar népdalra épülő zenei művek különleges ritmusa, a gyorsabb tempó önmagában is a legteljesebb összpontosítás­ra kötelezi kórustagjainkat. A mi „északibb” tempera­mentumunk — bizonyíthatom nem csupán közhely. Erre már csák előhozako­dók kis magánértesülésem­mel, miszerint a karnagy úr szüleinek házassága délsza- kibb, sőt kifejezetten magyar- országi fogantatású. — Anyám és apám valami­kor az első világháború után, ugyancsak egy kórussal ér­keztek Magyarországra. Ayám mint kórustag, apám pedig mint újságíró. Addig csak fe­lületesen ismerték egymást, dehát a Balaton, a holdfény és cigányzene ... „emlékezik” a fiatal karmester nagyon kedves mosollyal az arcán. — Mi vagyunk a hetvenhe- tedik — veti közbe tökéletes összhangban az elnökházaspár. — ? ? ? — A kórus történetírói gon­dosan számontartják, hányán házasodtak kebelünkön belül. Harmincöt év alatt 78 házas­ság a pillanatnyi végered­mény. Nem is csodálkozom ezen — gondolom magamban —, míg végignézek a felszabadul­tan tréfálkozó társaságon, mely a próba végeztével nő­tagjait „árusítja ki” vidám bemondások közepette: a ven­déglátók egy-egy új család­tag körében költik el majd a vacsorát. És ez az a pillanat, amikor magam is szívből saj­nálom, hogy nem vagyok kórustag. Boda Miklós j

Next

/
Thumbnails
Contents