Dunántúli Napló, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-28 / 201. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek 1 V Ara: 70 Hllér Dunanmu napio XXV. évfolyam, 201. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. augusztus 28., szerda Hazaérkezett Moszkvából a magyar párt- és kormányküldöttség A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége — amely részt vett a szocialista országok párt- és kormánydelegációinak moszkvai találkozóján — kedden hazaérkezett Budapestre. A magyar delegációt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezette. A küldöttség tagjai voltak: Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke és Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságnak tagjai. Nemes Dezső Bukarestbe utazott Nemes Dezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja rövid látogatásra Bukarestbe utazott. Nemes Dezsőt a Ferihegyi repülőtéren Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője búcsúztatta. Az elutazásnál jelen volt Dumitru Turcus, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Bukarest. Nemes Dezső, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, az RKP KB meghívására baráti látogatásra Bukarestbe érkezett. A moszkvai megállapodás A nyugati propaganda, a szocialista ellenes politikai körök az elmúlt hetekben abban reménykedtek, hogy sikerül a terv: Csehszlovákia kiszakitása a békét védelmező, az új világot építő közösségből. Most megfelelő választ kaptak a csehszlovák és a szovjet vezetők tárgyalásai után nyilvánosságra került történelmi jelentőségű dokumentumban. Eddig sem volt kétséges, hogy a szocialista közösség nemcsak megérti, hanem helyesli is azt a nagyjelentőségű folyamatot, amely január óta Csehszlovákiában elindult. A szocialista országok, az ezeket vezető kommunista pártok, — soraikban a mi hazánk kormánya és a Magyar Szocialista Munkáspárt — egyetértettek a konzervatív, szektás-dogmatikus politikával való szakítással. Egyetértett a szocializmus minden híve azzal a szándékkal is, hogy a csehszlovák gazdasági életben a múltból megmaradt hibás módszereket és elképzeléseket nemcsak felszámolják, hanem korszerűvel, újjal erősítsék a szocialista gazdaság rendjét. Mindig tiszteletben tartjuk a szocialista közösség együttműködésének alaptörvényét, amelynek lényege: minden párt alkotóan maga oldja meg a szocialista fejlődés időszerű kérdéseit, számításba véve a nemzeti sajátosságokat, feltételeket és közben szigorúan, következetesen betartja azokat az általános törvényszerűségeket, amelyeket a marxizmus—leniniz- mus országhatároktól függetlenül ír elő minden szocialista ország számára. Amikor azonban veszélyben vannak a szocializmus alapvető vívmányai, már nem egy ország ügyéről, hanem közös kötelességről, közös védelemről van szó. Ezért léptek a szövetséges csapatok az elmúlt napokban Csehszlovákia területére. A moszkvai közlemény ugyanakkor hangsúlyozza: „a szövetséges országok csapatai, amelyek ideiglenesen Csehszlovákia területére léptek, nem fognak beavatkozni a Csehszlovák Szocialista Köztársaság bel- ügyeibe. Mint a tárgyalófelek Moszkvában megállapították, a jelenlegi helyzetben legfonto- •abb az ágcsernyői, majd az ezt követő pozsonyi tanácskozásokon megfogalmazott elvek megvalósítása. Csehszlovák részről kijelentették: „A párt és állami szervek egész munkáját valamennyi síkon olyan hatékony intézkedések biztosítására irányítják, amelyek a szocialista hatalmat, a munkásosztály és a kommunista párt vezető szerepét, a Szovjetunió és az egész szocialista közösség népeihez fűződő baráti kapcsolatok fejlesztésének és megerősítésének érdekeit szolgálják,” Tisztában vagyunk azzal, hogy csehszlovák elvtársaink nehéz politikai harcok előtt állnak, amelyekben támogatnunk kell őket. A mi konszolidációs tapasztalataink is bizonyára segítséget jelentenek számukra a nehéz és bonyolult problémák megoldásában. A leglényegesebb magyar tapasztalat éppen az, hogy a harc a szocialista holnapért egyszerre két fronton folyik. Az imperialistákat most az nyugtalanítja, hogy a szocialista államok és a kommunista pártjaik összeegyeztetik és koordinálják nemzetközi lépéseiket, hogy így együttes erővel tehessenek meg mindent a békéért, a szabadságért és a szociális haladásért. A történelmi jelentőségű moszkvai megállapodás megfelelő alap a politikai kibontakozáshoz, amely egyaránt szolgálja a csehszlovák nép, a nemzetközi munkás- mozgalom érdekeit és Európa biztonságát. A magyar közvélemény természetesen nagy figyelemmel kísérte és kíséri a szomszéd testvérországban zajló eseményeket. Az MSZMP vezetősége, egész tagsága és a magyar nép- milliók együttérzéssel és megértéssel fogadták csehszlovák elvtársaink fellépését a múlt hibái ellen és a szocialista jövendő eredményeiért. Amikor pedig a rendbontás és zűrzavar erői is felütötték fejüket, a testvéri aggodalom szavaival szóltunk, majd pedig a proletár internacionalizmus szellemében cselekedtünk. A mi elvi politikánk a megújhodást támogató rokonszenvtől a cselekvő segítségnyújtásig és a mostani megállapodásig változatlan volt és maradt: ezért üdvözöljük tiszta szívvel a moszkvai dokumentumot. Befejeződtek a szovjet—csehszlovák tárgyalások Közlemény a tanácskozásokról Moszkva. Augusztus 23-án befejeződtek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Svoboda elnök vezette küldöttsége, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja és kormánya vezetői között folytatott tárgyalások. A TASZSZ az alábbi közleményt hozta nyilvánosságra a szovjet—csehszlovák tárgyalásokról: 1968. augusztus 23—26 között Moszkvában szovjet— csehszlovák tárgyalások folytak, amelyekben részt vettek: Szovjet részről — Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Alek- szej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, Nyikolaj Pod- gornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, Andrej Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Dmitrij Poljanszkij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnök- helyettese, Alekszandr Sele- pin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, Pjotr Seleszt, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Gennagyij Voronov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az OSZSZK Minisztertanácsának elnöke, Konsztantyin Katusev, az SZKP KB titkára, Borisz Po- nomarjov, az SZKP KB titkára, Andrej Grecsko, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere; Csehszlovák részről — Lud- vik Svoboda, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Alexander Dubcek, a CSKP KB első titkára, Josef Smrkovsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlésének elnöke, a CSKP KB elnökségének tagja, Old- rich Cernik, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, a CSKP KB elnökségének tagja, Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Frantisek Barbirek, a CSKP KB elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökhelyettese, Jan Pillér, a CSKP KB elnökségének tagja, Emil Rigó, a CSKP KB elnökségének tagja, Josef Spacek, a CSKP KB elnökségének tagja, Old- rich Svestka, a CSKP KB elnökségének tagja, Milos Jakes, a CSKP KB Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke, Jozef Lenárt, a CSKP KB elnökségének póttagja, a CSKP KB titkára, Bohumil Simon, a CSKP KB elnökségének póttagja, Gustav Husák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökhelyettese, Alois Indra, a CSKP KB titkára, Zdenek Mlynar, a CSKP KB titkára, Martin Dzur vezér- ezredes, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság honvédelmi minisztere, Bohuslav Ku- cera igazságügyminiszter, Vladimir Koucky, Csehszlovákia moszkvai nagykövete. őszinte, elvtársi vita keretében megtárgyalták a nemzetközi helyzet jelenlegi alakulásával, az imperializmusnak a szocialista országok ellen irányuló fokozódó mesterkedéseivel, a legutóbbi csehszlovákiai helyzettel és az öt szocialista ország csapatainak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területére történt ideiglenes bevonulásával Ösz- szefüggő kérdéseket. A felek kifejezték azt a szilárd kölcsönös meggyőződésüket, hogy a jelenlegi helyzetben a legfontosabb azoknak a közös döntéseknek a megvalósítása, amelyeket az ágcsernyői találkozón fogadtak el, továbbá azoknak az elveknek és tételeknek a megvalósítása, amelyeket a pozsonyi tanácskozás fogalmazott meg, valamint mindazoknak a gyakorlati lépéseknek a következetes végrehajtása, amelyek a I tárgyalások során elért meg- ! állapodásból fakadnak. A szovjet fél kijelentette, hogy megérti és támogatja a CSKP, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság vezetőségének álláspontját, | amely a CSKP Központi Bizottsága januári , és májusi plénumain a társadalom irányítása módszereinek tökéletesítése céljából a szocialista j demokrácia fejlesztése és a szocialista rendszer marxilenini alapokon történő megerősítése céljából elfogadott határozatokból szándékszik kiindulni. Megállapodás született azokról az intézkedésekről, amelyek célja a Csehszlovákiában kialakult helyzet mielőbbi rendezése. Csehszlovák vezetők tájékoztatást adtak tervbe vett legközelebbi intézkedéseikről, amelyeket e célból határoztak el. Csehszlovák részről kijelentették, hogy a párt és állami szervek egész munkáját valamennyi síkon olyan hatékony intézkedések biztosítására irányítják, amelyek a szocialista hatalmat, a munkásosztályt és a kommunista párt vezető szerepét, a Szovjetunió és az egész szocialista közösség népeihez fűződő baráti kapcsolatok fejlesztésének és megerősítésének érdekeit szolgálják. A szovjet vezetők, kifejezésre juttatva, hogy a Szovjetunió népei a szocialista Csehszlovákia népeivel barátságra és testvériségre törekszenek, megerősítették azt a készségüket, hogy a legszélesebb körben és őszintén együttműködjenek a kölcsönös tisztelet, az egyenjogúság, a területi sérthetetlenség, a függetlenség és a szocialista szolidaritás alapján. A szövetséges országok csapatai, amelyek ideiglenesen Csehszlovákia területére léptek, nem fognak beavatkozni a Csehszlovák Szocialista Köztársaság belügyeibe. Megállapodás született e csapatok kivonásának feltételeiről, amely a csehszlovákiai helyzet rendeződésének megfelelően megy végbe. A csehszlovák fél közölte, hogy a csehszlovák fegyveres erők főparancsnoka megfelelő parancsokat adott a fegyveres erőknek azzal a céllal, hogy ne tűrjék el az incidenseket és konfliktusokat, amelyek a nyugalom és a közrend megsértéséhez vezethetnének. Utasította továbbá a CSSZK katonai parancsnokságát, hogy tartson fenn érintkezést a szövetséges csapatok parancsnokságával. Azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában megvitatják az úgynevezett csehszlovákiai helyzet kérdését, a CSSZK képviselői kijelentették: a csehszlovák fél nem kérte, hogy a Biztonsági Tanács megvizsgálja ezt a kérdést és követeli, hogy vegyék le a napirendről. Az SZKP és a CSKP vezetői megerősítették azt az eltökéltségüket, hogy a nemzetközi színtéren megingathatatlanul olyan politikát folytatnak, amely a szocialista közösség szolidaritása megszilárdításának, a béke és a nemzetközi biztonság megvédésének érdekeit szolgálja A Szovjetunió és Csehszlovákia, akárcsak korábban, határozott visszautasításban részesíti a militarista, revansis- ta és neonáci erőket, amelyek arra törekednek, hogy felülvizsgálják a második világháború eredményeit, megsértsék a fennálló európai határok érinthetetlenségét. Ismételten megerősítették azt az eltökéltségüket, hogy feltétlenül teljesítik mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket a szocialista államok között kötött több- és kétoldalú szerződések alapján vállaltak, hogy erősítik a szocialista közösség katonai erejét, fokozzák a védelmi Varsói Szerződés hatékonyságát. A tárgyalások nyílt, elvtársi és baráti légkörben folytak. Ludvik Svoboda köztársasági elnök rádióbeszéde Csehszlovákia helye a szocialista közösségben van Prága. Ludvik Svoboda csehszlovák köztársasági elnök kedden délután a Prágai Rádióban beszámolt a moszkvai tárgyalások eredményeiről. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság valamennyi polgárához fordulva az elnök bevezetőben ezt mondotta: — Nég3mapos moszkvai tárgyalás után ismét itt vagyunk önök között, hazánkban. Dubcek, Cernik és Smrkovsky elvtásakkal és a többi elvtársakkal együtt jöttünk vissza. Nem volt könnyű sem önöknek, sem nekünk. Lélekben mindig önökkel voltunk. — A tárgyalásokon — folytatta Svoboda elnök — erőt adott nekünk az önök számtalan bizalomnyilvánítása. Szívből köszönjük; mindany- nyioknak, meggyőződésem, hogy megfeleltünk ennek a bizalomnak. Segített nekünk az a megfontoltság és az a nagyfokú fegyelem, amelyet önök mindannyian, csehek és szlovákok, dolgozóink és fegyveres alakulataink tanúsítottak. Az elnök ezután hangoztatta: — Mint katona, jól tudom, milyen vérontással járhat egy konfliktus, amely polgárok és korszerűen felfegyverzett hadsereg között zajlik le. S mint az önök elnöke annál inkább kötelességemnek tartottam mindent megtenni, hogy ez ne következzen be, hogy ne hullassák értelmetlenül vérüket nemzeteink, amelyek mindig barátságban éltek, ugyanakkor azonban biztosítva legyenek hazánk és népünk alapvető érdekei. — Alapos érdekeink fűződnek ahhoz — hangsúlyozta az elnök —, hogy felújuljon a bizalom és az őszinte együttműködés országaink között, amelyeket közös út és sorsközösség fűz össze. A mai világban Csehszlovákia helye a szocialista közösségben van, és nem is lehet máshol. — Mint már Moszkvából közöltem, sőt erről önök maguk is meggyőződhetnek, mindazokkal az elvtársakkal együtt tértem vissza, akik a tárgyalásokon részt vettek, s ők itt nyomban átveszik azokat a tisztségeket, amelyek betöltésére önök demokratikusan megválasztották őket, s ebben a tisztségükben teljes bizalmukkal támogatták. Ez hazánkban az élet normalizálásának első, de számunkra fontos lépés. — Ezzel magától értetődően — folytatta az elnök — összefügg a Szovjetunió és a többi szocialista ország erőinek kivonása közrtársaságunk területéről. Elvi megegyezésre jutottunk arról, hogy fokozatosan végrehajtják ezeknek erőknek a kivonását. Addig azonban jelenlétük politikai realitás. Az értelem és a fegyelem, amelyet eddig tanúsítottak, szükséges előfeltétele a kérdés végleges megoldásának. Mint elnök, hazafi és katona teljes felelősséggel mondom ezt önöknek. A nép bizalmáról és a szocializmus iránti hűségének megnyilvánulásairól beszélve, Ludvik Svoboda kijelentette, hogy ez óriási tőke, hatalmas erő. Hozzáfűzte: és mi figyelembe vettük ezt abban a törekvésünkben, hogy biztosítsuk hazánk további fokozatos szocialista fejlődését — A CSKP Központi Bizottsága januári, áprilisi és májusi plénum-határozataiból kiindulva — folytatta az államfő —, a jövőben is fejleszteni kívánjuk a szocialista tár(Folytatás a 2. oldalam) 1
