Dunántúli Napló, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-03 / 181. szám
f968. augusztus 3. DUTiantmi napio 5 A leggazdagabb és legszebb múzeumok (Varga Gyula felv.) Védett területek Baranyában A Természetvédelmi Törztkönyvbe kerül Orfű környéke, a Keleti-Mecsek és a szaporcai mocsárvilág A leggazdagabb és legszebb múzeum maga a szabad természet, s egyúttal legolcsóbb is. Az országostól eltérő éghajlati adottságai folytán, Baranya különösen gazdag egyrészt délszaki, másrészt észa- kias jellegű ritka növénytársulásokban. A tájegység jellegzetes növényi flóráját, még- inkább az egykori igen gazdag állatfaunáját — mint mindenütt a kulturált világon — itt is pusztulásra ítélte a civilizáció. A baranyai erdőségekből már kipusztult a hiúz. A vadmacska és a hermelin is kiveszőben van, a Dráva homokos síkját kivéve, nincsenek már mérgeskígyóink sem, a délszaki kapcsolatot állatvilágunkban már csak néhány ritka madár, lepke- és bogár- faj őrzi. Az ember tájátalakító munkája az eredeti növényvilágot is kihalással fenyegeti. Ha nem védjük meg, lassan örökre elveszítjük a nagy szabadtéri múzeum legértékesebb kincseit. Törölték a fekete góly át E múzeum gazdag anyagát jelzi, hogy Baranyában három ezer bogárfaj és 800 lepkefaj él, és hozzávetőleg 1400 virágos növény. Ez utóbbiak közül 12 hazánk területén csak itt ismeretes és őshonos. Ilyenek a Nagyharsányi-hegy oldalán nyíló magyar kikerics, vagy az ugyancsak délszaki lónyelvű csodabogyó, az olasz müge, a rozsdás gyűszűvirág, az illatos hunyor és a kaukázusi zergevirág, vagy a Keleti-Mecsek legszebb délszaki növénye, püspökszentlászlói vad pünkösdi rózsa. A „múzeumi katalógus” vagyis a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályán őrzött Baranya megyei Természetvédelmi Törzskönyv, mégis igen szegényes. Gyér bejegyzéseinek sorából az elsőt 1940 augusztus 10-én írták be, ekkor nyilvánították védette a pécsi Istenkúti forrást. Néhányat már töröltek. Az 1941-ben bejegyzett ritka egzotikus madarunkat a fekete gólyát már nem keil védeni, hisz a háború alatt — miután kivágták fészkelő helyét, a kölked— karapancsaj erdőt — teljesen kipusztult. A ugyanabban az évben bejegyzett abaligeti barlang azóta országos hírűvé vált. Az 1942-ben törzskönyvezett Tenkes-hegyi cseppkőbarlang azonban a mai napig nincs feltárva, bejáratát kőtörmelék zárja el. Feltárásáért sokat tehetne a terület gazdája, a Siklósi Magyar— Bolgár Testvériség Tsz, mely a barlang közelében üzemelteti kőbányáját. A sellyei arborétum A törzskönyv utolsó bejegyzése 1966-ban kelt, ekkor nyilvánították védetté a selymei arborétumot, s ezzel természetvédelmünk új, korszerű szakaszához érkezett. Az 1780- ban telepített arborétum francia parknak készült, s csak az 1820-as 1850-es években alakították át angol parkká. Messze földről, Ázsiából, a két amerikai kontinensről, Afrikából származó fáit és díszcserjéit alaposan megtépázta a világháború. A sellyei községi tanács azonban gondos gazdának bizonyult, s a szépen fejlődő arborétum ma a legjobb kézben van. 1969-re készül el a sakkszerű parkosítási terv, a parknak saját faiskolája van, melyben a ritka fákat maguk nevelik fel és ültetik ki. Még a villanykábeleket is a föld alá bujtatják, hogy az oszlopok látványa ne zavarja meg a park eredeti hangulatát. Ez az arborétum Dél-Dunántúl legszebb és fáit tekintve is legfaj- tagazdagabb parkja lesz, ahol a délszaki tulipánfától, az észak-amerikai fenyőfákig a fajok gazdag változatossága található. Három friss bejegyzés A természetvédelem mindnyájunk ügye. Nemcsak valamely szerv, de bármely állampolgár élhet bejelentéssel, s kérheti egy-egy természeti érték védetté nyilvánítását. E joggal mind többen élnek Baranyában is. Rövidesen egyszerre három friss bejegyzés kerül majd a törzskönyvbe; Orfű és környékének, valamint a Keleti-Mecseknek védetté nyilvánítását a Megyei Tanács vb-a javasolta, a jellegzetes egykori drávai mocsárvilág még fellelhető darabkájának, Szaporca környékének védettségi kérelmét, Vörös László Zsigmond, a Pécsi Tanárképző Főiskola tanára terjesztette be. Ezen a vidéken a Dráva holtága és a | régi falusi kenderáztatók környékén a bejelentő olyan jellegzetes növénytársulásokat, ritka állatokat — mint például a selyemüstökös gém, a vörösgém, a törpegém, a kis- kócsag vagy a bakcsó, együttélésük táji sajátosság — fedezett fel, amelyek utolsó őrzői á táj régi arculatának. Hasonlóan ritka állatok élnek az orfűi patakban, őshonos e sebes vizű patakban a ritka kövirág, a sebespisztráng, őshonos halai a domoly- kó és a küllő, jövevény halai a szivárványos pisztráng, az angolna és a kínai növényevő amur. A szomszédos Vízfő- forrás a Mecsek legnagyobb karsztvize. Mögötte járható — s a becslések szerint öt kilométer hosszú — barlang van, melyből eddig 150 métert tártak fel. Itt található a szuadói és körtvélyesi völgyek összetalálkozásánál az erózió által kialakított festői Sárkányszakadék a Sárkányforrással. Ide sétautat terveznek, hogy a szép látvány megközelíthetővé váljék. Rákvár és Réka vára Az „őstermészetet” leghábo- rítatlanabbui megőrző Keleti- Mecsek védetté nyilvánításával napirendre kerülhet az alig ismert régi váraknak Máré vára — ennek rekonstrukcióját már meg is kezdték — a Mecseknódasd vidékén lévő Réka vára és az Óbánya melletti rákvári rom feltárása is. Védetté nyilvánítják a püspökszentlászlói kastélyt — mely most szociális otthon — és annak parkját, mivel itt virul az ugyancsak védett vad pünkösdirózsa. Védett lesz a Réka-völgy vagy Halaspatak- völgye, az óbányai patak völgye egész Kisúj bányáig, s védettséget élvez majd a pécs- várad—zengővárkonyi szelíd- gesztenyés, amely itt őshonos. Az erdő egyes fáinak életkora félezer éves ma már. Egy nagy nemzeti park lehetne akár az egész Keleti-Mecsek, ha gazdasági szempontok ezt nem gátolnák. Az itt lévő erdők fahasználatát azonban nem tudja nélkülözni a népgazdaság, így csak bizonyos pontjai válhatnak védetté e tájnak, ha az Országos Természetvédelmi Hivatal ráteszi a pecsétet, ami reméljük, nem késik soká. — Rné— í — Jónapot doktor úr! — Jónapot Maczák néni! Hogy van? Maczák néni kifordítja szemét az ég felé, ami azt jelenti, hogy is kérdezhetek ilyet, természetes, hogy nincs jól. Hogyan is lehetne jól egy ilyen idős asz- szony, amikor ebben a korban ugyebár kéremszépen minden eléri az embert De ha jól volna akkor is eltitkolná, hisz mi öröme van egy nyugdíjasnak, kérem? Az a kis buszbérlet amivel ide-oda utazik, meg ha valami baja van, mert miről is beszélgethetnének annyit az udvarház sok-sok nénikéjével, ha nem egymás bajáról. — Kedves doktor úr, írjon fel nekem egy doboz Gicát meg azt a Ciciéit, vagy mi a fenét — Természetesen nekem tudnom kell, hogy a Gica az Anti< neuralgicát jelenti a Ciciéi pedig az Azophein Coffein Citricumot — Meg olyan sárga drazsét — teszi hozzá sietve. — Melyik sárgát? — kérdezem, mert sok van ám belőle. Kisütjük közösen barkovbázva, és megegyezünk Belloid tablettában. Ősz a pécsi utcákon Őszi hangulatot idéznek a pécsi utcák és terek a lombjukat hullató iákról. A mecsek- alji várost díszítő platánok, kársak, juharok és vadgesztenyefák közül sok máris elérkezett a téli pihenő küszöbére: az aranysárga vagy melegbarna levelek szomorkásán hullanak. A belváros egyes vadgesztenye fái viszont szépen búcsúznak: újra kinyíltak a gyertyaszerű fehér virágok. A vad- gesztenye másodvirágzása tipikus őszi jelenség: szeptember végén vagy október elején — a vénasszonyok nyarának hatására — szokott néha előfordulni. A Kertészeti és Parképítő Vállalat szakemberei elmondották: a kánikula napjaiban ötven fokon „ízzotf’ a fatörzsek lábát körülvevő aszfalt-, illetve kőburkolat, nem csoda tehát, hogy a fák abnormálisán gyors fejlődésre kényszerültek. A főpálya udvarra vezető Szabadság úton több fiatal platán el is pusztult a rendkívüli szárazságtól és forróságról. Tv-film készül a pécsi mézeskalácsosokről Csütörtöktől vasárnapig Pécsett dolgozik a tv egy kisebb stábja. Mézeskalács művészet címmel tv-filmet készít Kútvölgyi Katalin rendező, Halász Mihály operatőr és mint szakértő, Csalog Zsolt, a Néprajzi Múzeum munkatársa. A kihalóban lévő foglalkozást bemutató filmben a pécsi mézeskaláesos dinasztia két kései, ma is dolgozó tagja, Járányi Andor és Járányi Béla mutatják be a mézeskalácskészítés fortélyait. A tv-kamera elkíséri őket egészen a vasár nap tartandó vásárig, ahol portékájukat árusítják. Árpád-kori aranypénzek Kincset találtak a nagyliarsányi dózeresek Ifj. Hammer Mátyás és Szentkirályi János nagyhar- sányi lakosok a kőbányában dolgoztak ezen a napon is, s a kő feletti meddő földréteget hordták le, amikor megcsillant előttük az arany. A dózeres abbahagyta a munkát és közelebbről szemügyre vette az izgalmas leletet. Arany és ezüstpénzek voltak a föld alatt, kb. 40 centiméter mélyen. Július 30-án Sehmieder József bányavezető jelentette a Janus Pannonius Múzeum régészeti osztályán, hogy Nagy- harsányban, a kőbányában 70 darab régi pénzt találtak. Ne mulassza el felkeresni nakázó tavat! — olvassuk a Felkerestük. Üzenjük mindenkinek: a üzemel. Felkeresni addig is a vár északkeleti (oldalán lévő csó- szigetvári vár . előtt. ! tó kiszáradt. Őszi esők után ismét lehet, de minek? I Kiss Attila régész másnap kiment a helyszínre, és megállapította, hogy a XI. századból, tehát az Árpád-korból származó pénzekről van szó, amelyek azonban külföldiek. Szabályos kincslelet ez — ami muzeológus nyelven azt jelenti, hogy a lelet közelében sem temetőnek, sem településnek nincs nyoma, a talált kincset tehát egykori tulajdonosa elásta a föld alá. Kincslelet a nagyharsányi dózeresek felfedezése a szó köznapi értelmében is kb. 15 grammnyi aranyról van szó, ami önmagában is érték. — Múzeumi értéke ennél jóval nagyobb. Részint ritka az e korból megmaradt pénz, részint ez a lelet nagyon jó állapotban, teljes szépségében maradt meg. A pénzek közelében talált egyetlen darab hullámvonalas cseréptöredék azt jelenti, hogy a kincset hajdani tulajdonosa cserépedénybe zárva ásta el. A lelet már a múzeum széfjében van, a róla készült leltár körülbelül így fest: egy aranygyűrű (vastag, szépen megmunkált). két aranyszalag, három Krisztus-fejes aranyérem, 23 dorob S-végű ezüst- karika és egy sereg ezüstpénz. A pénzek a húszfilléres és az egyforintos érmék közti nagyságúak, csak a három kis aranypénz kisebb, mindössze félcentis átmérőjű. A három közül kettő kopot- tabb. egyiken viszont teljes szépségében látható a gyönyörűen kidomborított, parányi Krisztus-fej. A kincseket még majd szak emberek megvizsgálják, pontosabban meghatározzák — az azonban már biztos, hogy a laikus számára is szép leletek jórésze ott lesz majd az új régészeti kiállításon. A két megtaláló természetesen magkapja az őket megillető jutalmat a múzeumtól. (h. e.) MACZÁK NÉNI — Háromszor egyet szedjen belőle étkezés után. — Nem szedek én ugyan egyet sem. — Hát mit csinál vele? — Cserélek a Gugyerák- néval. két sárgát adok neki egy pirosért. — És mi az a piros, és miért szedi a pirosat és miért nem íratja fel, ha használ? — akasztom kérdéseimet a nyakába. Maczák néni ravaszkodik. — A pirosat Svájcból küldi a sógora, de nem mutatja meg a dobozát. A múltkor adott belőle. Nagyon jó fejfájás ellen, meg minden ellen. De neki pont nem használ, ezért cserél velem, mert az én sárgám meg jó neki a reumájára. De nem mondom ám meg neki, hogy ez Belloid, mert akkor felíratná és nem cserélne velem. Azt mondtam neki. hogy ez meg a hollandi gyógyszer. A múlt héten Fuczeknétól egy sárgáért három kéket is kaptam. Van ám nekem minden színű tablettám, több mint a patikának. — Maczák néni ezután még rám zúdított egy szóözönt, amiben a modem gyógyszerelés alapelveit fejtegette és már már bíztam, hogy átadja helyét egy valódi betegnek. De az ajtóból visszafordult. — Jaj doktor úr, majd elfelejtettem, írjon föl olyan tablettát. amitől kéket lehet (közelebb jön, súgva) pisilni. — Vestint gondol Maczák néni? Nem is tudtam, hogy hólyaghurutja van. — A doktor úr! Nincs az nekem, meg nem is lesz. Hanem tudja, ennek a Gu- gyeráknénak a sógora olyan tablettát is küldött Svájcból. amitől kéket tud izél- ni. Most azzal flancol és amúgy is fönn hordja az orrát A múltkor is átkiabál az udvaron amint épp teregettem a ruhái, aszongya, hogy — na Maczákné tudnak-e olyan tablettát csinálni Magyarországon, amilyent Svájcban? Mert ha én beszedek egy svájcit, olyan színűt (megint közelebb jön és megsúgja, hogy mit csinál Gugyerákné), amilyet akarok: — Hát megérti ugye doktor úr. bosszantja az embert az ilyen eset. Csak nem maradhatunk le külföld mögött? Nem igaz? — Mondja, nincs olyan, amitől piros, fehér, zöldet lehetne? ... — kérdezte fellelkesülve. és arcára kiült a honszeretet. — Mert ha ilyen lenne. Gugyerákné biztosan megpukkadna mérgében. Felírtam a Vestint. Maczákné az ajtóból megint visszafordult. — Még egy dobozzal kérek. — Elég ez Maczák néni — mondom. — De ez másra, kell - válaszolja. — Ezzel is cserélni akar? — mérgelődöm. — Dehogy kérem, feloldom vízben a tablettákat és pulóvert festek benne Az egész környék nálam festet. A Patyolat elbújhat az én művem mellett. Azzal végleg elment, s a folyosó visszhangzott diadalmas nevetésót"! Szala: István 1 i KIsújbánya a Keleti Mecsekben
