Dunántúli Napló, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-22 / 196. szám

Ara: 70 fitléf II V5í&g proletárjai, egyesüljetek! Dunáimul napló XXV. évfolyam, 196. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja augusztus 22., csütörtök „Veszélye keräSlek szüciaiisia építésink eredménfei“ A CSKP KB, a csehszlovák kormány és nemzetgyűlés tagjai egy csoportjának felhívása A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjainak, a csehszlovák kormány és nemzetgyűlés tagjainak egy csoportja, amely felkérte a testvérországok kormányait és kommunista pártjait, nyújtsanak haladék­talan segítséget a csehszlovák nép számára, az alábbi felhívást adta ki: Csehszlovákia polgárai, munkások, parasz­tok, dolgozó értelmiségiek, férfiak és nők, fiatalok! Politikai hovatartozásra, nemzetiségre, val­lásra és társadalmi helyzetre való tekintet nélkül fordulunk mindenkihez, akinek drága szocialista hazánk és akinek az valóban ha­zája, önökhöz fordulunk ebben a pillanatban, amikor eldől az ország sorsa. Olyan pillanat­ban, amely egyszersmind történelmünk és további szocialista és demokratikus fejlődé­sünk kulcsmozzanata marad, olyan pillanat­ban, amikor húszéves erőfeszítéseink, áldo­zataink, munkánk által kivívott értékekről van szó, amikor minden kockára került. Olyan időszakban fordulunk önökhöz, ami­kor szocialista építésünk eredményeit veszé­lyeztetik azok az erők, amelyek visszaélnek a CSKP Központi Bizottságának januári plé­numán maga a párt által kezdeményezett haladó lépésekkel, amely lépéseket azóta a párt őszintén megvalósít, az igazi demokrácia megteremtése és az igazi humanizmus, vala­mint azon eszmények érdekében, amelyek kedvesek hazánk minden becsületes polgá­rának. A párt kezdeményezésére Januárban arra az útra léptünk, hogy keressük és megtalál­juk a szocializmus új arculatát, amely meg­felel népünk életmódjának és gondolkozásá­nak és amellyel a társadalom és az egyén minden perspektívája összekapcsolódik. A párt nyíltan megbírálta a múlt hibáit. Hatá­rozottan válaszvonalat húzott maga és a sze­mélyi hatalom korszaka közé, amely utóbbi valóban eltorzította a szocializmus humánus és demokratikus jellegét. Minden becsülete­sen gondolkodó hazafi tevékeny részvételével cs támogatásával, a párt határozottan új kor­szakot nyitott azzal a legbecsületesebb szán­dékkal, hogy kijavítja a múlt hibáit és megteremti a feltételeket hazánk jövendő gazdag és boldog élete számára. Az alapvető polgári jogokat, amelyek min­dig eleven kapcsolatban álltak népünknek a demokráciáról és a humanizmusról alkotott elképzeléseivel, újból helyreállították az ak­cióprogram elgondolásai és haladó szelleme alapján. Ez az akcióprogram szocialista fel­emelkedésünk hosszú időszakra szóló plat­formjának készült és megkapta népünk so­hasem tapasztalt tömeges támogatását. Elsősorban ez az egyöntetű támogatás Iga­zolta üj ütünk helyességét és vonzóerejét. Különösen ez a tény bizonyította, hogy a ja^- nuár előtti Időszak hibái ellenére a szocia­lizmus eszméi mélyen meggyökereztek ha­zánkban, népünk a szocializmust életének természetes közegeként fogja fel. Népünk mély törekvése a jogra és az igazságra való­ban kifejezésre jutott a januári plénum ál­tal megjelölt haladó eszmékben. Ezen esz­mék segítségével a társadalom kijutott az egészségtelen közöny állapotából és így tel­jesen megnyílt a lehetőség az egészséges, ed­dig ki nem használt kezdeményező erő ha­talmas áramlásához. Népünk nagyszerűen helyt állt ebben a történelmi próbában és újból magasfokú érettségről tett bizonyságot. Társadalmunk ezen útkeresési és átalaku­lási időszakával sajnos visszaéltek saját cél­jaik, a politikai küzdőtérre való aktív fel­lépés érdekében azok az erők, amelyek hosz- ezú éveken át várták a kedvező pillanatot, hogy lerontsák a párt hitelét, vitássá tegyék politikai és erkölcsi jogát a társadalom ve­zetésére. Ezeknek a jobboldali erőknek gya­korlatilag kezükre játszottak a párton belül és a pártszervekben is bizonyos erők, s ez­zel ellentmondásba kerültek a párt elveivel és céljaival, a proletár nemzetköziség esz­méivel. Ezek együttesen arra fordították erejüket, hogy rendszeresen megsértsék politikai re­formunk alkotmányos jellegét és összpontosí­tott harcot indítottak a párt és az állami szervek pozitív erőfeszítései ellen, amelyek a januári célok megvalósítására irányultak. Ezek az erők piszkos kampányt szerveztek egyes funkcionáriusok lejáratására, köztük a CSKP új vezetőségének olyan tagjai ellen is, Zklk bátrak voltak nyilvánosan felhívni a figyelmet a fenyegető veszélyre és látták a tényleges helyzetet annak minden bonyolult­ságában. Az említett erők megsértették a közrendet, életre keltettek alantas naciona­lista szenvedélyeket, nem riadtak vissza cseh­szlovák szocialista hazánk megrágaímazásá- tól, népünk, pártunk, hadseregünk, biztonsá­gi szerveink becsületes munkájának megrá- galmazásátói, követelték külpolitikánk meg­változtatását. Piszkos kampányukban eljutot­tak a Szovjetunióval való szövetség elleni támadásokig is, különösen a Varsói Szerződés fegyveres erőinek törzskari gyakorlataival kapcsolatban, valamint a szocialista orszá­gokkal való barátság elleni támadásokig. Ez­zel a szocialista országok számára teljesen elfogadhatatlan légkört teremtettek. A Csehszlovák Kommunista Párt, a köztár­saság kormánya és a nemzeti front rend­kívüli türelmet és megértést tanúsított. Ám nemegyszer, különösen a májusi plé- numon hangsúlyozták: az elsőrendű feladat az, hogy meg kell hiúsítani a jobboldali, szo- cialista-elfenes erők terveit, meg kell akadá­lyozni, hogy valamilyen hibás lépés révén veszélybe kerüljön az akcióprogram megva­lósítása. biztosítani kell. hogy a további part­vonal kérdését ne a szélsőséges nézetek hívei döntsék cl, hanem a párt egészséges haladó magva. A nyilvánosság előtt teljes támoga­tást kell nyújtani a párt- és állami appará­tusnak, a hadseregnek, a belbiztonsági szer­veknek. az ügyészségnek, a bíróságoknak, a népi milíciának — egyszóval konszolidálni kell a helyzetet. Csakhogy a szélsőséges jobboldali erők, amelyek ebben a nagyieiküségben és türcl- mességben, valamint abban, hogy a párt va­lóban demokratikus módon igyekezett meg­oldani egy komoly politikai kérdést, nem a párt erejét látták, hanem gyengeségét és méginkább fokozták tevékenységüket. Prá­gában, mint ismeretes, sokezres spontán gyű­léseken különféle elemek támadásokat intéz­tek a párt ellen, sértegették a párt képvise­lőit, akiket nemegyszer ők maguk kénysze- ritettek e gyűléseken való részvételre. A város központjában aláírásgyűjtő kam­pányok kezdődtek a népi milícia felszámo­lására. Azokat a kommunistákat, akik eze­ken a spontán utcai gyűléseken álláspontjuk védelmében felszólaltak, durván elhallgattat- ták és többizben fizikai erőszakot alkalmaz­tak velük szemben. Sokakat azok közül, akik az „Anto-Praga” üzemben annakidején alá­írták a dolgozók levelét, szégyenteljes módon üldöztek, sőt elbocsátottak a munkából. A sajtóban — bár csak közvetve — folytatódott a vezető funkcionáriusok megszégyenítése, más fondorlatos eszközökkel, s ez a szerve­zett bomlasztó tevékenység az utóbbi napok­ban elérte tetőpontját: a jobboldali szélsősé­gesek csoportja nyílt támadást intézett a CSKP KB titkárságának prágai épülete ellen. A szélsőséges erők tehát nem szívlelték meg a párt felhívásait, hanem tovább fokozzák bomlasztó tevékenységüket, arra törekedve, hogy hazánkban mindenáron konfliktust idézzenek elő. Ennek folytán olyan helyzet állt elő, amelyben nyilvánosan és rendszeresen meg­sértik a hat testvéri kommunista és munkás­pártnak partunk képviselői állal is aláírt pozsonyi nyilatkozatából folyó kötelezettsé­geket. Polgártársak és polgártársnők! Ma kockán forog mindaz, amit dolgozó népünk az el­múlt húsz év alatt hozott létre; kockán fo­rog a szocializmus minden vívmánya. Az események nem csupán a szocialista de­mokráciához vezető utunkat fenyegeti, ame­lyért januárban kiálltunk, hanem a szocia­lizmus alapjait, köztársaságunkat is. A népünkkel szemben érzett magasrendű felelősség tudatában az igazi hazafiság s a nemzetközi szocialista szolidaritás érzésével eltöltve internacionalista kötelességeink tu­datában, magunkra vállaltuk annak kezde­ményezését, hogy minden hazafias erőt tö­mörítsünk szocialista jövőnk és hazánk érde­kében. A testvérgyilkos harc veszélye, ame­lyet a reakció előkészített, s amely a Iipani csata (1431-ben — a szerk.) tragikus meg­ismétlődésére vezetett volna, arra késztetett bennünket, hogy történelmi elhatározással segítséget kérjünk a Szovjetuniótól és a töb­bi testvéri szocialista országtól. Szövetsége­seink megadták nekünk ezt a segítséget ép­pen úgy, mint 1945-ben, amikor számunkra a lét vagy nem-lét kérdéséről volt szó. (Folytatás a 2. oldalon.) Alkotmánynapi ünnepségek Baranyában Nyers Rezső elvtárs beszélt a bátyi szövetkezeti napon Nyers Rezső elvtárs ünnepi beszédét mondja. Kissé még hűvös, de végre derűs idő köszöntött az al­kotmány ünnepén Bolyra. A baranyai teremlőszövetkeze- tek, fogyasztási és értékesítési illetve kisipari termelőszövet­kezetek — a több éves ha­gyománynak megfelelően — szövetkezeti napot rendeztek a község hatalmas parkjában. Külön autóbuszok sokasága szállította az embereket a fa­luba. s délelőtt 10 óra előtt már több ezres tömeg várt az ünnepi nagygyűlés kezdetére. Az elnökségben helyet fog­lalt Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, Rapai Gyula, a Központi Bizottság tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára, Szirmai Jenő, a Központi Bi­zottság tagja, a SZŐ VOSZ el­nöke, Rév Lajos, az OKISZ elnöke, megyénk és a mohácsi járás társadalmi, gazdasági és kulturális életének; számos ve­zető személyisége. Nagy Sán­dor, a Megyei Párt-végrehaj­tóbizottság tagja, a MÉSZÖV elnöke nyitotta meg az ünne­pi nagygyűlést majd átadta a szót Nyers Rezső elvtársnak. A szocializmus alapjai szilárdak Nyers elvtárs pártunk Köz­ponti Bizottsága nevében kö­szöntötte Boly, a mohácsi já­rás s a környék dolgozóit, szövetkezeti mozgalmának képviselőit, majd megállapí­totta: szívesen veszünk részt a mai ünnepségen, mert von­zó a program, mert igazán ünnepelni közösen lehet. Mint az alkotmány ünnepén szo­kás, közösen teszünk hitet a munkás-paraszt szövetség, a néphatalom, a szövetkezeti eszme mellett és kinyilvánít­juk azt, hogy egyéni szándé­kaink egybeesnek az ország közös érdekeivel. — Mindez azt bizonyítja, hogy a szocializmus alapjai szilárdak — folytatta a szó­nok. — A történelem most azt a feladatot jelölte ki szá­munkra, hogy erre az alapra — miként az építők a ház alapjaira — építsük fel a szo­cializmus teljes épületét. Lé­tesítsünk olyan otthont, me­lyet valóban otthonának érez minden becsületes dolgozó ember. Szövetkezeti ország vagyunk A magyar szocialista fejlő­dés kezdettől fogva összekap­csolódott a szövetkezeti moz­galom tél-hódításával. Nem vé­letlenül. Nehéz elképzelni a szocializmust szövetkezetek nélkül. Persze fordítva is igaz a tétel: a szövetkezeti mozgalom sem fejlődhetne túl egy bizonyos határon, s le­hetne igazán hatékony szocia­lizmus nélkül. Erre bizonyí­tékot szolgálnak a mai nyu­gati országok szövetkezetei is. Látható: ha a szövetkezete­ken belül szolidaritásra tö­rekszenek is, azon kívül már a kizsákmányolás, a farkasok törvénye uralkodik. Ezért stagnálnak ott a szövetkezeti vállalkozások. A szövetkezeti szolidaritás csak akkor lehet igazi és teljes, ha összekap­csolódik a szolidaritás intéz­ményes, társadalmi rendszeré­vel. Ez pedig a szocializmus. Magyarország a szocializ­mus révén a nagy szövetkeze- j ti országok közé emelkedett, í Az erről szóló adatok impo­zánsak. A szövetkezetek há­rommillió tagot képviselnek, a dolgozó lakosság 30 százalékát foglalkoztatják és az ország nemzeti jövedelmének 20—22 százalékát állítják elő. A szo­cialista vállalatok több mint felét a szövetkezetek képezik. Nagy ntunkukedv országszerte Hazánk gazdasági helyzeté­ről szólva Nyers elvtárs el­mondotta, hogy a termelés, a forgalom és ellátás egyaránt a terv szerint halad. Igaz, nem érezhetjük a célban ma­gunkat, hiszen éppen csak el­indultunk egy általunk vá­lasztott új gazdasági sziszté­mával, tehát sportnyelven szólva még a startnál va­gyunk. Hosszabbtávú gond­jaink tehát még megoldatla­nok. Mégis, minden okunk meg­van an-a, hogy józan optimiz­mussal nézzünk a jövő elé. Gazdaságpolitikánk összhang­ban áll adott helyzetünkkel, realitásra törekszik, utat en­ged, sőt serkenti a dolgozó kollektívák össztevékenységét Nagy a munkakedv ország­szerte, mind többen vannak, akik értelmét látják annak, hogy jobb módszerekkel dol­gozzanak, hogy racionalizálják a munkafolyamatot, hogy job­ban megismerjék a piaci le­hetőségeket. Ez az erős mun­kakedv és szélesedő vállalko­zási kedv most a mi legfon­tosabb társadalmi tőkénk, me­lyet a nép javára gyümölcsöz- tethetünk. Nyers elvtárs részletesen szólott az egyes népgazdasági ágak helyzetéről, fejlődéséről. Mint mondotta, a szárazság ellenére megtermeltük az or­szág kenyerét; az elmúlt hét hónapban 6 százalékkal nö­vekedett az ipari termelés. A legdinamikusabban a vegy­ipar, gépgyártás, híradástech­nika és fémtömegcikkek gyár­tása növekszik. Egyre inkább napirendre kerül a munkaictó csökkentése. Januártól 120 ez­ren, júliustól kezdve pedig to­vábbi 450 ezren dolgoznak csökkentett, 44 órás munka­időben. Űjabb lépéseidet tet­tünk azirányban, hogy a tsz- parasztság a társadalombizto­sítási jogok és juttatások te­rén elérje a bérből és fize­tésből éló munkások, alkal­mazottak színvonalát. Népünnepély a parkban Nyers Rezső elv tára nagy tetszéssel fogadott beszéde után színjátszó- és népitánc- csoportok léptek a közönség elé. A többi között fellépett a dunaszekcsői fogyasztási szövetkezet leány tánccsoport­ja, a szaporcai tánccsoport, mely egy lakodalmas nép; já­tékot adott elő. A népi együt­tesek műsorát megtekintették a nagygyűlés elnökségének tagjai is. Nyers Rezső a késő délutá­ni órákban megtekintette Pé­csett a KISZÖV—MÉSZÖV ipari termékkiállítását majd pedig az őszibarack- és virág- kiállítást, majd felkereste a TIT Bartók klubját Huségjirtaimat adtak az egyházasharaszti Jóbarát Tsz-ben Az ünnepség szónoka: Rapai Gyula, a Megyei Pártbizottság első titkára Az első törzsgárda tagjait avató ünnepi közgyűlésre jöt­tek össze augusztus 19-én az egy házasharaszti Jóbarát Tsz tagjai a kistapolcai elágazás­nál. A környező községekből autóbuszok szállították az ün­neplőket. A szabad téren fel­állított emelvényen foglalt he­lyet Rapai Gyula, a Megyei Pártbizottság első titkára, dr. Földvári János, a Megyei Ta­nács vb-elnökhelyettese, dr. I Szabó József, a Siklósi Járási j Pártbizottság első titkára, dr. Vida Sándor, a Járási Tanács vb-elnöke. Mintegy nyolcszáz főnyi ünneplő előtt emelke­dett szólásra Rapai Gyula, a Megyei Pártbizottság első tit­kára. Beszédének bevezető ré­szében elmondotta, hogy ez a tsz a kezdeményezők közé tartozik, az országban is ; elsők között alakította nag üzemi gazdaságát. Kezdem nyezéseik között különösen mai jelentős, amikor hűsé jutalmat ad arra érdemes ta, jainak, ez is kifejezi a t belső rendjének megszilárdi lását. Eddig hűségjutalm csak bányászatban adtak, mai naptól kezdvé pedig ei nek a tsz-nek kezdeményezi se azt bizonyítja, hogy a ; munka eredményeként lehi tőség nyílott a hűségjutaln rendszer kiterjesztésére, következőkben Alkotmányun jelentőségét méltatta. — Büszkén beszélünk arró hogy Magyarországon munkái paraszt hatalom van, sah, (Folytatás a 3. oldalon) * 1 s

Next

/
Thumbnails
Contents