Dunántúli Napló, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-19 / 195. szám
1968. augusztus 19. DUTiontmi napid 3 Miijeit lesz Pécs 2000-ben? öt ember, öt különböző vélemény. A kérdést — milyen lesz Pécs 2000-ben? — ezek után egy kerekasztal-beszél- getés keretében a Pécsi Tervező Vállalat három mérnökének is feltettem. Beszélgetésünk résztvevői: Dénesi Ödön Ybl-díjas, Gerő Balázs ' és Papp József. — Kezdjük talán a lélekszámúinál ... Papp József: Előre szeretném bocsátani, hogy számunkra a 2000. év tulajdonképpen közel van, hisz a ma problémáinak megoldása mellett húszéves, sőt ennél hosz- szabb lejáratú terveket is készítünk. A lakosságszámítás alapja az elmúlt időszak demográfiai mozgása és a népgazdaság távlati fejle fési terve. Eszerint a második évezred elején feltehetően 200— 210 ezer ember él majd városunkban ... Dénesi Ödön: Az urbanizáció üteme három fő tényezőtől függ. 1. A mezőgazdaság fejlődése, 2. az ipar munkaerő- igénye, illetve felvevő képessége és végül, 3. a természetes szaporulat. Véleményem szerint Pécs növekedését mindenekelőtt az befolyásolja majd, milyen ütemű lesz a mezőgazdaság gépesítése, s ennek következtében mekkora tömegeket „enged el” a falu. A félmilliós Pécs természetesen illúzió. . . — A város nyilván nemcsak nőni fog, de feltehetően meg is fiatalodik ... ' Gerő Balázs: Ma körülbelül a lakosság fele olyan lakásokban él, melyek nem felelnek meg a kor által támasztott minimális követelményeknek sem. Az a meggyőződésem, hogy az elkövetkezendő 30 esztendő a totális újjászületés időszaka lesz. Ma mintegy 60 négyzetkilométer a város alapterülete, 2000-ban előreláthatóan 65 lesz, a fejlődés tehát nem annyira meny- nyiségi, mint inkább minőségi jellegű. Mi marad? Dénesi Ödön: Pillanatnyilag négy olyan övezete van a városnak, mely méltó arra, hogy megérje a második évezredet Ezek közül a történelmi belváros a legfontosabb. Az Uránváros szintén része lesz a jövő városának, mint ahogy Meszes és a beépült Mecsek- oldal is szinte változatlanul megmarad. Papp József: Építészeti szempontból a belváros a legizgalmasabb probléma; ennek a rendkívül értékes területnek a megmentése ugyanis nem jelentheti azt, hogy változatlanul hagyjuk az öreg kifelé ugyan jól mutató, de alig-alig lakható épületeket A városrész jellegét, hangulatát fogjuk megmenteni. A nem-műemlék épületek kicserélődnek. __ Néhány városrész, például a szigeti, nyilván a fel- ismerhetetlenségig megváltozik ... D énesi Ödön: Ennek jelei máris láthatók, Ebben az övezetben totális rekonstrukcióra kerül sor, mint ahogy a budai kerület sorsa is ez lesz. Vegyes beépítésű, rendkívül impozáns negyedek alakulnak itt ki, bár felhőkarcolókról álmodozni naivság. Váltakozó épületmagasság, jelentős nagyságú zöldterületek, egy-két 20 —25 emeletes toronyház — ez lesz a jövő szigeti, illetve iMdai városnegyede. — És az -Új negyedek? Papp József: Három új beépítési övezettel számolunk I Az egyik — mint ez már szé- les körben ismert —. a mai megyeri kertvárostól eléír« esik. A másik a Makár-oldal a harmadik pedig a Kovács- teleptől nyugatra fekvő terű- let. Falu a városban? j — Nehéz elképzelni, mi lesz a sorsuk a csatolt területeknek. Vasasra, Pécsszabolcsra, Patacsra gondolok ... ! Gerő Balázs: Egy biztos: a gondokat nem buldózerokkal oldjuk meg. Dénesi Ödön: A városrendezőnek tudomásul kell vennie. hogy a kertes családi ház emberek tízezreinek álma. A csatolt községek „zöld” jelle- i ge tehát megmarad, csak az ■ épületek felszereltsége változik. 1 Gerő Balázs: Ha már a csend és nyugalom utáni . vágynál tartunk, néhány . szót az ipartelepekről. Ezek kiala- I kításánál az az alapelv, hogy a munkahelyeket nem szabad száműzni a városból. Lakó- j és ipartelepek váltakozva jelennek majd meg, természetesen megfelelően szeparálva ! egymástól. Ez egyébként nemcsak közlekedési probléma — | j elképzelhető milyen gondot | S jelentene a várostól távol fekvő ipari övezetbe szállítani a munkások tízezreit —, a | családok érdeke is ezt kívári- : ja, hisz a férjek mellett az j asszonyok is dolgoznak, s ilyen körülmények között egyáltalán nem mindegy, menynyi idő alatt érnek haza . .. Popp József: Természetesen a „szendvics-elv” csak olyan üzemekre vonatkozik, melyek nem okoznak nagy-zajt, s nem is szennyezik a környezetet. Dénesi Ödön: Három nagyobb iparterület kialakulása várható. Az egyik a pécs— budapesti vasúttól délre esik, a másik a harkányi vasúttól nyugatra, míg a harmadik a Diós-dűlő környékére kerül. Ez utóbbi kifejezetten szolgáltató jellegű lesz, míg az előző mindenekelőtt az uránvárosi asszonyokat lesz hivatott munkával ellátni. Autók, utak, garázsok — Ma gyakran emlegetik Pécset bányászvárosként. Jogos lesz-e ez a jelző 2000- ben? Dénesi Ödön: Szerintem már ma sem az. A város ipari város lesz, melyen belül természetesen jelentős ranggal bír majd a bányászat. A föld alatt foglalkoztatott létszám azonban sokkal kisebb lesz a mainál. Számításaink szerint felére csökken — ami egyébként az iparágnak is alapvető érdeke. Papp József: A foglalkozási prognózis szerint a mostani 36 ezerrel szemben 100 ezer embert foglalkoztat majd az ipar. A szolgáltató üzemekben 80—90 ezren fognak dolgozni. — Mai gondjaink közül a közlekedés az egyik legjelentősebb. Autók, utak, garázsok vonatkozásában mi várhatói Papp József: Az utakkal kezdeném, mert ezen a téren mj valóságos forradalmat remélünk. A közúti és gyalogos közlekedést ketté fogjuk választani. Dénesi Ödön: A közutak a telepek, lakótömbök peremén haladnak majd, míg a gyalogutak ezek belsejében. A közlekedés gyorsasága és biztonsága enélkül elképzelhetetlen. Gerő Balázs: Talán érdemes megjegyezni, hogy a tervezés során mintegy 50 ezer személygépkocsival, 9000 teherszállító járművel és 3—400 autóbusszal számolunk. A tö-1 megközlekedés fő eszköze to- j vábbra is az autóbusz marad, i A Megyeri város makettje Villamos, trolibusz, földalatti, semmiképpen sem lesz Pé-1 esett 2000-ig. Papp József: A buszmegállók a közutak és fő gyalogutak kereszteződésében kapnak he- j lyet. A cél ' az, hogy 5 perc i alatt minden lakásból gjér- hetők legyenek. Sugárút az „emeleten“ — És mi lesz a jó öreg Rákóczi úttal? Dénesi Ödö/i: Kétezerben már nem lesz a gyorsaság fékező je — hosszanti irányban ugyanis -új, emeletnyi magasan haladó gyorsforgalmi út szeli majd át a várost, s a Rákóczi úton csak a helyi jellegű forgalom bonyolódik. Papp József: A megsokszorozódó forgalom egyébként mind észak-dél, mind keletnyugat irányban új utakat kíván, s ennek megfelelően már készülnek is a tervek. Üt épül például a várfal felett az Északi körút nyomvonalának folytatásában, s a Magaslati út meghösszabbításáként a Mecsek oldalában is. Gerő Balázs: És egy idegen- forgalmi érdekesség: megépül a személyszállító drótkötélpálya ... — ötvenezer személykocsi, ötvenezer garázs ... Dénesi Ödön: Ennyi garázs számára nem lesz hely a „nap alatt”. A kocsik fele egészen biztos, hogy süllyesztett, illetve emeletes garázsokban kap helyet. *— Pécsiek és vendégek egyaránt gyakran mondják: gyönyörű ez a város, csak egy folyó, vagy valami tavacska kellene ... Gerő Balázs: Lesz. Meg vagyok róla győződve, hogy 2000. ben már csónakok és vitorlások szelik a Tüskés-rétet, itt ugyanis egy 1,5 négyzetkilométer alapterületű tó épül. Papp József: Azt hiszem, ez akár válasz is lehetne alapkérdésünkre. Az elmondottak, elképzelések, távlati tervek — időközben sok minden változhat —, egy azonban biztos: jó lesz Pécsett élni 2000-ben. Békés Sándor j Népművész — orvos Kívülről'az unalomig ismert panelház, bent az egyik lakásban horvát ágytakaró borítja a falat, a dohányzóasztalon egy sokac asszony köténye, a falon ivócsanak. pásztorbot, faragott lőportartó. A szemközti oldalon végigfutó könyvespolcon a könyveken kívül többnyire csak faragott dobozok, kobaktökök, tálak. Ha valaki azt hinné, ma- gárrmúzeufn ez, nem nagyot csalódna. Mindössze az a különbség, hogy dr. Hormay Mihály nem mindent úgy gyűjtött, sőt. A tárgyak nagyrésze saját keze munkája. A Kapoli emlékpályázaton eddig egy második és három harmadik díjat nyert faragásaival. * Egyébként sebészorvos, a pécsbánya telepi kórházban, negyedmagával látja el á sebészeti osztály ezernyi tennivalóját, beleértve a felvételes napok izgalmait és az ügyeletek kimerítő óráit — hetente háromszor. Most legutóbb azonban megint megkapta a Somogy megyei Tanács Kapoli-pályá- zatának harmadik díját. A Népi Iparművészeti Tanács már odaítélte neki a népi iparművész címet. Bajusza mögött némi beletörődött öngúnnyal mosolyog: — Ebből az a hasznom, hogy ha meghallják a kórházban, hogy a Miska népművész, halálra nevetik magukat. Hát hasznot tényleg nem sokat hoz ez a különös hobby. A népi iparművészek általában bedolgozók, munkájukért anyagi elismerést is kapnak. Dr. Hormay Mihály természetesen passzióból farag, ennélfogva keveset. Ideje se lenne többre. A kimerítő orvosi munka után mintegy pihenés a farigcsálás. — Kiül a konyhába, farag és a rádiót hallgatja — fogÚJDONSÁG! „Kermafor 1" olajtüzelésű szállítható cserépkandalló 5 színben, 3 féle cserépmintával árusítják A PÉCSI, KOMLÓI, MOHÁCSI ÉS SIKLÓSI VASBOLTOKBAN lalja össze a lényeget a felesége. — Sokszpr éjszaka is. A hangban semmi megrovó szín, sőt. Egy feleség szemszögéből igazán ez a legideálisabb íérji időtöltés. Még akkor is, ha egy palóckötérryes anya-szoborhoz neki kellett modellt állni, karján Misával, aki hétéves és huszonkét kiló... De egyáltalán — hogyan kezdett faragni a sebész? Gondolom mindenki ezt a kérdést tenné fel Hormay Mill álynak először. — Sajnos éppen ez az, amit nem tudok — mondja. Jó lenne Valami sztori ide, de hát nincs. — Rosszul rajzolok, soha eszembe se jutott ilyesmi, csak mikor már kész orvos voltam. Az ördög tudja, talán örököltem valamit. Egyik öcsém intarziákat készít, másik grafikus, a nővérem szépen muzsikál... Apánk körorvos volt Somogybán, egy kis faluban, ahol gyerekkoromban még faragtak a pásztorok. Talán innen. Amikor aztán faragni kezdett, izgatni kezdték a népművészet kérdései, sorrajárta a múzeűmokat; gyűjteményeket, halomra vette a szakirodalmat, egyszóval elméletileg is foglalkozni kezdett a dologgal. Ennek köszönhető, hogy mintái valóban a népművészetből fakadnak s hogy ragaszkodik ahhoz, hogy mindent — akár egy nagyméretű dobozt vagy súlykolót is — egyetlen fából, maga faragjon ki. Egyszer kapott ő is egy előregyártott dobozt, faragott a tetejére mintát, de így nem tetszett az egész. Ez nem az igazi. — Miből farag? — Legjobb a dió, körte, cseresznye, jávor... De nincs anyag. ‘ Egyszer egy idős betegem üzent, hogy kivágta a körtefáját és félrerakott nekem .egy rönköt... Egyszer egy ismerős nénitől kaptunk egy régi elefántcsont szalvéta- gyűrűt. A legkeményebb anyag volt, amivel eddig dolgoztam. Szeretek kobaktököt és lopótököt faragni, de nem lehet hozzájutni. Megpróbáltunk termeszteni a nagymamáik szőlőjében, de ekkora lett, ni! Szomorúan mutatják a gve- rekökölnyi lopótököt, hát bizony ez nem valami híres darab. Ajándékba kapott legutóbb egy valódi ökörszarvat, valahonnan az Alföldről. Félig kész — egyetlen ujjnyi széles gyűrű megmintázása a kés kenyebbik végén egy teljes1 hónapig tartott. Jó lenne, gondolom magamban, ha valamit segíthetné* ezen az anyag-gondon. Ha valakinek eszébe jutna a riportot olvasva, hogy felesleges tulajdonából egy-egy szépen kiszárított körte, (cseresznye, jávor, dió!) fadarabot felajánljon a magányos népművésznek. Aki kiszuperált sebészkésekkel, hajdanvolt fogászati műszerekkel, suszterárral eddig tíz év alatt vagy negyven tárgyat faragott ki. Szép kiállítás nyílhatna belőlük, ha valakinek eszébe jutna, hogy megrendezze. Mind a negyven zsűrizett darab, a népi iparművészet termékei. Mert — bármilyen mulatságosnak tűnik is a huncutkedvű kollégáknak, hogy „a Miska népművész” — miért ne lehetne népművész, aki mellesleg orvos’ Vagy miért ne lehetne orvos, aki mellesleg népművész? H. E. Építkezők, figyelem! Alsómocsoládi . téglagyárnál vásároljon olcsó IV. osztályú magasított falazó téglát. Jelenleg kapható 1000 db- onként 290 Ft-os árban. Befizetés: MAGOCSI FM'SZ TUZÉP-TELEPÉN I k —,Szerintem akkora lesz, mint ma Pest. — Én meg azt mondom: en- i nek a városnak vége. — Ügy gondolom, teljes j egészében megváltozik. — Ha jók az értesüléseim, : 300 ezer lakosúra akarják fel- i fejleszteni. — Meggyőződésem, hogy 2000-re a vidék legnagyobb és az ország legszebb városa lesz. * .j
