Dunántúli Napló, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-19 / 195. szám
/ W68. augusztus 19. Dunámon nap to 5 Mohácsiak Zágrábban Zágrábban ez év július végén tartottáik meg a III. nemzetközi folklór szemlét. E nagyszabású találkozó Európa egyik legnagyobb rendezvénye a maga nemében. Ezt bizonyltjait a számok is. 65 népi együttes vett részt a különféle programokban. A hazaiakon kívül 12 külföldi együttes isi, finnek, svédek, szovjetek, lengyelek, csehszlovákok, románok, olaszok, franciák, bolgárok, tunéziaiak és magyarok. Magyaron- , szágot a Mohácsi Szövetkezeti Bizottság népi tánccsoportja képviselte, a zenei kíséretet pedig a mohácsi művelődési ház zenekara látta el. A küldöttséget Tárnái Ferenc, a KISZÖV elnöke vezette. E sajátos találkozó jellegét tekintve fesztivál, folklór parádé és karnevál is volt együttesen. amely a várost ünnepi fénybe vonta egy héten keresztül. Az a tény, hazánkat a mohácsi együttes képviselte, önmagában is sokat mond. Ez az együttes, amely az utóbbi időben nőtte ki magát, méltónak bizonyult a külföldi kiküldetésre és várakozáson fölül szerepelt. Hét alkalommal volt program szerinti fellépésük. Kiemelkedett a gálaestnek nevezhető bemutató, ahol 6 külföldi együttes között átütő sikert arattak. Valamennyi fellépésüket nagy tetszéssel fogadták és túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a legkeresettebb csoportja volt a fesztiválnak a mohácsi együttes. A siker okéit kutatva megállapítható a nagyfokú szakmai fejlődés, amelynek kovácsa Dezső Attila koreográfus, az együttes művészeti vezetője. (Nem véletlenül nyerte el a VIII. OKISZ néptánc versenyen a koreográfia díját.) Egy ilyen fesztiválon azonban a szakmai tudás még nem elegendő. Valamennyi táncosnak rendelkeznie kell olyan vitalitással, amely képes a fesztivál lényegét kifejező hangulat megteremtésére, a legtermészetesebbnek tűnő, de belső fegyelmezettséggel szabályozott népi, nemzeti karakter kifejezésére. Ezen a téren példamutatónak bizonyult az együttes minden tagja. A külföldi szereplés mindig fordulópont egy művészeti együttes életében. Szakmai téren összehasonlítási lehetőség, tapasztalatcsere, rutinszerzési alkalom. A mohácsiaknak képességeik kibontakozása az impozáns környezetben nagy önbizalmat adott a siker és a sok élmény még jobban összekovácsolta őkét. Minden remény megvan rá, hogy az immár nemzetközi fesztiválon kiérdemelt rangot megtartja és továbbfejleszti az együttes_és ezzel is tovább ápolja -a gazdag hagyományú.. Mohács néptánckultúráját. Köves Imre A PARMAI opera SZÓLISTÁI PÉCSETT Tanulmányút a Szovjetunióba A Magyar Képzőművészek Szövetsége vezetősége a Szovjet Képzőművészek Szövetségével kötött egyzménye alapján az idén négy képzőművészt jelölt ki, akik 14 napos tanulmányútra utaznak a Szovjetunióba. Egyikük Simon Béla festőművész, a Magyar Képzőművészek Szövetsége Dél-dunántúli Területi Szervezetének titkára. Takács Dezső linója Álba Bertoli Az opera szülőhazájából érkezett hazánkba e műfaj néhány . jó képességű, részben már nemzetközi hírnévnek is örvendő tagja. Pármából jöttek, e gazdag zenekutúrájű városból, mely büszke kegyelettel őrzi a közeli Roncole- ban született Verdi, valamint Toscanini és a falai között eltemetett Paganini emlékét. Operákat játszó színházát, a Teatro Régiót Maria Lujza építtette 1828-ban, aki Napóleon bukása után megkapta a pármai hercegséget. Budapesten, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Verdi: A végzet' hatalma című operájával vendégszerepeitek a pármai opera szólistái, nagy sikerrel. Ez az opera a pármaiak múlt évadjának volt kiemelkedő produkciója a Traviata, valamint a közelmúltban elhunyt, sokoldalú tevékenységű olasz komponista, Ildebrando Pizzetti: Gyilkosság a katedi'álisban című műve mellett. Az együttes évelte mintegy 10—12 operát mutat be és hetenként 3—4 előadást tart. Az új évadban a Manón Lescaut, a Lammer- moori Lucia, szerepel - a műsortervükben, valamint egy modern opera ősbemutatója mellett Verdi ritkán játszott műve, az Aroldo, mely ezúttal az eredeti 3 felvonásos formában, Stiffelio címmel kerül bemutatásra. Az együttes bőséges repertoárjának mintegy a kereszt- metszetét szólaltatta meg a hat kitűnő szólista Borsay Pál zorigorakíséretével kedden este a zsúfolásig megtelt kamaraszínházi hangversenyen. Az operakedvelő közönség érthetően nagy érdeklődéssel várta e ritka zenei eseményt és nem is csalódott. A valódi bel canfo-ban gyönyörködhetett és egy csokorra való áriában, duettben. A gyakran hallható „sláger”- áriák, Verdi, Rossini és Donizetti mindig szívesen hallgatott dallamai mellett örömmel fogadta a közönség Giordano, Cilea ritkán felcsendülő operarészleteit, Mozart és Gounod egy-egy áriáját. Az effajta operarészletekből összeállított hangversenyek egy kissé a vegyes salátához hasonlítanak, ahol nem segíti az élmény teljességét a cselekmény folyamatából fakadó átélés, a színészi játék és jellemábrázolás, a díszlet és jelmez, sőt még a zenekart is csupán egy szál zongora helyettesíti. Így egyetlen, valódi főszereplő marad: a dallam és az azt megszólaltató emberi hang. A pármai opera szólistáinak forró sikere épp abban rejlik, hogy ilyen körülmények között is maradandó élményt tudtak nyújtani. Ez elsősorban a mikrolemez-felvételek- ről már ismert Aldo Protti- fa vonatkozik. Kiforrott énekes, akinek fölényes biztonsággal és férfias tömörségű baritonjával énekelt Otello- beli Credo-ja, Andrea Che- riier-áriája a személyes találkozás varázsos hangulatával ajándékozta meg a közönséget. • Ugyancsak ismert név a bolgár Nicola Gyuszelevé: három remekbesikerült áriát hallhattunk érces basszushangján. A Don Carlos Fü- löp-áriája, a Sevillai borbély Rágalom-áriája és a Faust Mefiszto szerenádja az opera teljességéből kiragadva is tökéletes élményt nyújtott. Már csak az udvariasság kedvéért is először kellett volna említenünk Luisa Bordin Navit, aki a hangverseny előtt néhány órával Pécsett kötött házasságot. Telt, melegfényű mezzohang birtokosa, ezt a Don Carlos Eboli- áriájával bizonyította. Hangjának szépen zengő magasságáról viszont a Sevillai borbély-beli Rosina-ária tanúskodott. A másik női énekes, Álba Bertoli személyében lí- raian lágy, árnyalt, énektech- nikailag kiművelt szopránt ismertünk meg. A végzet hatalma, az Aida, az Adriana című operák egy-egy áriája percekig tartó tapsot eredményezett. Luigi Ottolini- ban megtalálhatók az olasz tenorok kvalitásbeli erényei. Erőteljes, könnyedén magasba szárnyaló, fényes hang az övé, mely mindig ellenállhatatlan sikert arat, ha olyan áriákat szólaltat meg, mint a Celeste Aida, vagy a Rigolet- tóból magabiztos eleganciával és rutinnal énekelt „La Donna e mobile.. .” Kellemes perceket szerzett a Szerelmi bájital kettősével (Luigi Ot- tolinivel együtt) és Mozart: Figaro házassága áriájával a rokonszenves Virgilio Carbonari. A pármai opera szólistái művészetüknek töredékével is nagy élményt nyújtottak a pécsi közönségnek. Sajnáljuk, hogy a debreceni példához hasonlóan nem gyönyörködhettünk énekkultúrájuk teljességében egy egész opera- előadás keretében. — nt — Luigi Ottolini énekel SAVARIA '68 Cavaria. Szom- ^ bathely ősi nevét egy évenként visszatérő kulturális rendezvény-sorozat tette újra ismertté. Savariát Claudius római császár alapította időszámításunk után 43-ban. A város azóta a magyar ég az egyetemes történelemben egyaránt jelentős helyet foglal el. — 1963-ban kezdtünk az ünnepségek megszervezéséhez — világosít fel Gál Ferusz József szervező titkár. — A program kialakításához az ötleteket a történelem adta, helyesebben a Szombathelyen feltárt történelmi emlékeknek köszönhetjük. A véletlen játszott közre abban, hogy ma Isis-szentélye van Szombathelynek. 1955-ben még raktár állt az Iseum helyén. A raktár- épület megnagyob- bítását célzó földmunkák közben leltek a romokra., A jelenleg látható szentély részek feltárásán és a rekonstrukciókon 1961-ig dolgoztak. Az idén folytatják a félbeszakadt ásatásokat. Az eddig feltárt leletek arról vallanak, hogy az Iseum i. u. 188-tól állt fenn. Ez időtájt a rómaiak körében elterjedt az egyiptomi Isis kultusz, a termékenység, az anyaság istennőjének kultusza. A hivők állították a szentélyt az akkori város szent negyedében. 455-ben földrengés pusztította el az építményt. — Az Iseum kínálta a lehetőségeket. A város népművelőinek és zenei szakembereinek ösz- szefogásából kerülnek színre évenként olyan operák, amelyek hasonló környezetben játszódnak. A Savaria 1968. évi rendezvényét a hagyományokhoz híven Mozart: A varázsfuvola című operájával nyitották meg. Augusztus 19-én bemutatásra kerülő Gluck: Iphigenia a taurosok földjén című operában a Művelődési és Sportház leánykara (karnagy: Goda Imre) jut még szerephez. Az elmondottakból is látható, hogy Szombathely zenei élete figyelemre méltó állomáshoz érkezett. Kevés vidéki város dicsekedhet ily öntevékeny együttesekkel Augusztus 20-án adják át a város új létesítményét, a korszerű, minden igényt kielégítő zeneiskolát. (Kis zeneakadémiának is beillik.) A Művelődési és Sport ház mellett ez is országosan számon- tartott intézmény lesz. A Savaria nyári rendezvényeket, melyeket kiállítások és egyéb kulturális rendezvények egészítenek ki, karnevál zárja be. — Szombathely lakossága minden év augusztus utolsó vasárnapján megün- nepli a város közel 2000 esztendős születésnapját. A karnevál résztvevőt díszes történelmi kosztümökbe öltözve, képekben elevenítik meg a nézők számára a 2000 éves történelem főbb eseményeit. Az „élő történelemkönyv” a városalapító rómaiak bevonulásával kezdődik. A négyezer embert mozgató felvonulásban megelevenednek a magyar nép másfél százados harcaira emlékeztető, a török hatalommal szembeszálló végvári hősök küzdelmei és az 1809-ben Szombathelyt közel hat hónapig megszállva tartó napóleoni sereg katonái is. A karnevál befejező képe a boldogan élő, alkotó embert és a napról napra szépülő várost jelképezi. (Várnai) i i *
