Dunántúli Napló, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-17 / 166. szám
1968. Július 17, DUTVdnTmi napló 3 Nyitva a kapu mindenki előtt ígéretesen rajtolt az új újítási rendelet —Tisztázták a munkaköri kötelesség fogalmát A viták lassan elülnek. Ha részletkérdésekben még akadnak is nézetkülönbségek, a változások lényegét illetően ma már minden érdekelt egyetért A jövőben egy javaslat csak akkor fogadható el újításnak, ha az alkotó jellegű, s a feladat egyértelmű megoldását tartalmazza. Nem minősülhet újításnak egyetlen olyan javaslat sem, mely például a kereskedelemből beszerezhető anyagok, szerszámok, eszközök használatát vagy egyszerűen a már ismert gépek és eszközök méreteinek megváltoztatását ajánlja. — Az újításnak többnek kell lennie annál, mint amit a javaslattevő szakmai képzettsége alapján joggal elvárható... Kormányrendelet Több évi vajúdás után az elmúlt év végén megszületett a kormány módosított újítási rendelete. Az „57/1967”-es alapján — igaz, több havi bizonytalankodás után —, a vállalatok is elkészítették saját újítási szabályzataikat, mélyek a kollektív szerződések kiegészítéseként máris életbeléptek. Az újítás fogalmának fentebb idézett megfogalmazása a Mecseki Szénbányák szabályzatából való, mely iparági szinten is nagy elismerést aratott. A 350 példányban kiadott, ízléses kiállítású füzetecske népszerű olvasmány a bányaüzemekben, szemléletesen igazolva: az emberek mind nagyobb szerepet vállalnak a törvényalkotásban. Mint ismeretes, az újítási rendelet évek óta a bírálatok kereszttüzében állt, s a legilletékesebbek — maguk az újítók — indították el azt a folyamatot, melynek végére a legmagasabb szinten hozott új rendelet tett pontot. Csáti Józseffel, a Mecseki Szénbányák bányaműszaki osztályának újítási csoportvezetőjével most a változások lényegéről és azok fogadtatásáról beszélgetünk. — Mi volt az első reflexió? — Végre! — És a második? — Nem lett volna szabad kirekeszteni az újító mozgalomból a fizikai munkásokat. Az újítások körének szűkebb- re vonása ugyanis sokak számára első hallásra csak eny- nyit jelentett. A rendelet kihangsúlyozza az alkotó jelleg fontosságát — és ebből azt a következtetést vonták le, hogy most már csak a mérnökök újíthatnak. — Pedig? — Pedig erről szó sincs, alkotó jellegű javaslattal bárki előállhat, ha ismeri szakmáját, s jó ötlete van. hegértékesebb újításaink közel felét eddig is „egyszerű” fizikai munkások készítették. Két kategória —■ Mit tart ön a legfontosabb változásnak? — A kategóriák felállítását. Az újításokért járó anyagi elismerés szempontjából a vállalat dolgozóit két kategóriába soroltuk. Az trA” kategóriába tartozik az igazgató, főmérnök (üzemvezető, üzemi főmérnök) és a többi magas beosztású műszaki és gazdasági vezető. Valamennyi többi dolgozó „B” kategóriás. Az „A” kategóriába tartozó újítók nem tarthatnak igényt újítási díjra, anyagi elismerésüket alapbéremeléssel, illetve jutalmak és prémiumok adományozásával biztosítjuk. Ezek alapja természetesen csak a valós, „kézzel fogható" gazdasági eredmény lehet. Az elmúlt időszakban sok vita volt a munkaköri kötelesség fokozásával kapcsolatban. A szabályzat most egyértelműen leszögezi: munkaköri kötelesség alatt azon feladatok összessége értendő, melyek ellátására a dolgozót jogszabály, a vállalat szervezeti és működési szabályzata, ügyrendje, vagy erre illetékes személy szóban vagy írásban kötelezi, s ez természetesen nem csak a vezetőkre, de a ,3” kategóriába tartozó munkásokra is vonatkozik. A vita eldőlt: munkaköri feladatokon belül is lehet — sőt kívánatos — újítani, az anyagi ellenszolgáltatás ez esetben azonban nem újítási díj, hanem megfelelő mérvű alapbéremelés, prémium, jutalom vagy az újításból fakadó hasznos eredmény megállapodás szerinti százaléka. Ipari titok? Az új mechanizmus szellemének megfelelően a jövőben az újításokkal is jobban gazdálkodnak a vállalatok, mint eddig Az újítások cseréjének régi formája megszűnőben van: ingyen egyre kevesebben adnak át a „konkurrendának” a jól bevált terveket, ötleteket. A változás érthető — egy- egy újítás kikísérletezése, realizálása komoly pénzbe kerüL Mégis magától adódik a kérdés: nem veszélyezte ti-e ez a „titkolózás” a népgazdaság érdekeit? — A kormányrendelet egyértelműen leszögezi: népgazda sági érdekből a felügyeletet gyakorló szerv a vállalat hozzájárulása nélkül is engedélyezheti az újításként benyújtott javaslatnak más vállalat által történő hasznosítását. Az átadó vállalat kívánságára természetesen az átvevő ebben az esetben U köteles az ellenértéket megfizetni. — Az elmúlt években az átfutási idő hosszúsága miatt panaszkodtak legtöbben. Ezzel kapcsolatban mi várható? — A szakvéleményezés határideje nyolc-tizenöt nap, a szakértői vélemény azonban még nem tekinthető elbírálásnak. A végleges elbírálásra 60 napos határidőt ad a rendelet. — Hogy lehetne összefoglalni az eddigi tapasztalatokat? — Mennyiségi csökkenés, mi nőségi növekedés. Ez a folyamat egyébként már tavaly elindult. Míg néhány évvel ezelőtt az is újítónak érezte magát, aki azt javasolta, hogy a forgalom gyorsítása céljából egy sínpár helyett kettőt építsünk, most az igényesség és az újszerűség jellemzi a benyújtott javaslatokat. — Mi lesz az újító körök sorsa? — Az újítómozgalom tartalmát az évenként kiadásra kerülő újítási feladatterv határozza meg, s miután az ebben foglalt problémák többnyire csak kollektív összefogással oldhatók meg, mi sem természetesebb, minthogy minden erőnkkel támogatjuk, erősítjük az újító köröket. A vállalati újítási szabályzat nagy jelentőséget tulajdonít e körök létrejöttének, mintahogy azt is fontosnak tartja, hogy minden újító érezze a vállalatvezetés erkölcsi megbecsülését. Nem „nehéz", hanem nélkülözhetetlen emberként tartjuk számon valamennyiü- ket. B. S. Kijelölték a győri műszaki főiskola helyét Az Elnöki Tanács közelmúltban hozott törvényerejű rendelete értelmében műszaki főiskolát építenek Győrött: a hatalmas intézmény a várost átszelő Kis-Duna- partnak révfalui oldalán épül fel. Ezen a terüle- . ten még az idén meg- í kezdik a szanálásokat, { Erre mintegy hárommii- í lió forintot költenek. Jő- ( vőre teljesen szabaddá teszik az építkezés helyét. így 1970-ben a területet birtokukba vehetik az építők. A tervek szerint 1975-ben az építkezés befejeződik. Annak természetesen nem lesz akadálya, hogy egyes karokon már időközben megkezdhessék az oktatást. Honnan rajtolt a reform? Hány tudásunk van - mennyit költünk kutatásra? Staíisztihai időszerű közlemények öt új kötettel gyarapodott a Statisztikai Kiadó Vállalat gazdasági körökben nagy népszerűségnek örvendő Időszerű Közlemények című sorozata. A KSH legújabb számadatait és összehasonlításait tartalmazó kiadványok, melyek az új gazdasági mechanizmus követelményeinek megfelelően mindenekelőtt a vállalati in- formálódást hivatottak javítani, ez alkalommal a népgazdaság különböző ágazatainak 1968. január 1-ig elért eredményeit összegezik. A KSH Iparstatisztikai Főosztálya tizenkét ív terjedelemben mutatja be, honnan rajtolt iparunk a reform bevezetésekor. A kötet részletesen elemzi az 1960—67 között megtett utat, az indulási helyzetképen túl azonban azokat az elképzeléseket is felvázolja, melyek a közelmúltban alakultak ki a jelentősebb öt plusz kettő gond Nem fognak otthon ülni Kirándulásokat, sátortáborozást, vetélkedőket szervez a KISZ és a szakszervezet Leszólítok Komlón egy számomra vadidegen embert, akiről azonban látszik, hogy bányász, mit csinál szabad szombaton? — Víkendházat építek — mondja gondolkozás nélküL — Azelőtt? — Otthon csücsültem. Semmi kedve nem volt a nyaraló építéséhez. Szombaton fáradtan tért haza a bányából, aludt egy hosszút, másnap egész nap a fotelben csücsült, olvasott, tévézett Egy másik bányász — gépkocsitulajdonos. Ha mindenki gépkocsitulajdonos lenne, probléma se volna, mit csináljon az ember szabad szombaton. De halljuk a Skoda 1000-es tulajdonosát — Szombaton? Ha lehet, már pénteken este lemegyünk a Dunára pecázni, Sanyi, a barátom, meg az ő barátja társul be. Komlói bányászfeleségekkel beszélgettem, mit csinál a család szabad szombaton. Azt válaszolták, hogy a szabad szombattal tulajdonképpen a vasárnapjuk lett szabad. De mi foglalta le eddig a vasárnapjukat, ami most áttevődött, s kitölti a szombati napot? A Népszava riportere nemrég a Kossuth utca egyik négyemeletes házának lakásaiba kopogtatott be. Az egyik helyen a családfő akkor kelt ki az ágyból, a másik valamit szerelt a mosógépén, a harmadik helyen épp vendégeket fogadtak. Tehát, és most általánosítsunk — pihentek, vagy ahogy mondani szokás, tettek-vettek a „ház körül”. Ez eddig a vasárnap „programja” volt, jobban mondva, a délelőtté, mert délután esetleg felkerekedtek, irány Sikonda, fürödni. Most viszont a vasárnap tiszta lappal indul, már délelőtt sok komlói bányászcsalád kimehet és kimegy Sikondára. Bár az autóbuszközlekedésről nem valami elismerően nyilatkoztak. Sokkal nagyobb problémát látok. Komlón máris több olyan üzem van és lesz (most indul például a ruhagyári részleg), ahol zömmel nők dolgoznak. Egyelőre azonban nem rövidített munkaidőben. No, és a gyerek, ha iskolaidő van? A szabadidőt hogyan fogja majd összeegyeztetni a család? Bálint Ernő, Kossuth-bánya KISZ-titkára először elsorolt vagy tucatnyi helyet, ahová a KISZ közös kirándulást szervezett, illetve szervez ebben az évben az ifjúsági brigádok részére. Köztük még sátortáborozást is. — Az oktatás, továbbképzés? — Szombaton nem nagyon lehet tartani, mert ahhoz pedagógus is kell. Én például szombaton tanulok és sokan tanulnak otthon. Ki az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályát végzi, ki technikumba, egyetemre jár. Az István-aknai brigádok sok közös kirándulást szerveztek már az idén, ezt hallottam. A szakszervezeti bizottságon egész évre szóló ütemtervet készítettek. Csak azokat az eseményeket jegyeztem fel, amelyek még hátra vannak. Augusztus 19-én egynapos sportvetélkedőt tartanak, szeptember 29- én: közös színházlátogatás, október 26-án: közös múzeumlátogatás, novemberben vagy decemberben pedig az István-akna dolgozói kollektiven tekintik meg az Egri csillagokat A felsorolás nem teljes, lesz még az idén üzemi sportvetélkedő, kispályás foci, bajnoki fordulókkal, balesetvédelmi vetélkedő és Ki mit tud hazánkról? vetélkedő. Persze, a brigádok nem várják ölhetett kézzel, hogy a szakszervezet. szervezzen nekik közös kirándulást, vagy más valamit, szerveznek ők '• maguk is nem egyet, főleg a! nagylétszámú brigádok, csalá- dós kirándulásokat. Mondják. | István-aknán a legtöbb brigád ; nem is egyszer, de már há-' rom,szór is kirándult. Mindez \ egyébként a szocialista bri-! gad.szerződ es ben is benne van. J A közös kirándulásokat! nagyreszt a brigadkasszából. j 3 havi, fejenkénti 10—20—30 ' forintokból finanszírozzák. A brigádok egy vagy két évvel ezelőtt pontosan nem is tudták meghatározni, vagy vita tárgya volt, mire használják fel. Most kínálkozik a lehetőség. A szakszervezet is belenyúl pénztárcájába — általában kifizeti a buszszámlát. Ezenkívül például az idén a nyereségrészesedés visszatartott részéből 45 ezer forintot osztottak szét az 1967-es évet jól záró brigádok között. Az elbírálásnál főként a szocialista módon élni és tanulni szempont esett latba. Ha a vállalati és szakszervezeti szervek feladatuknak tekintik a szabad szombati programok megszervezését, nem ülnek a dolgozók otthon. Miklósvári Zoltán iparvállalatok lcapacitásnöv«- lésével kapcsolatban. A Belkereskedelem, 190!. című összeállítás a hazai üzlethálózat fejlődését, valamint az áruforgalom és készlet alakulását ismerteti. A sokezier adatot tartalmazó kötetből csak egyetlen számot: kereskedelmi készletünk az 1952-es 9.7 milliárdos szintről 1967-r» 25,3 milliárd forintra emelkedett A népgazdaság leggyorsabban változó területe a me zógazdaság. A Mezőgazdasági Adatok I. című kiadvány az 1961—67 közötti időszakot elemzi. Külön fejezet foglalkozik egyebek mellett a földterület és növénytermelés alakulásával, az agrotechnika fejlődésével, az állattenyésztés változásaival, valamint az árak mozgásával. A közel 200 oldalas kötet a KSH Mezőgazdasági Főosztályának munkája. Hasonló terjedelmű 8ez- szeállítást szentelt a kiadó 1968. I. negyedév ipari adatainak. A reform eddigi hatását különösen két terület tükrözd szemléletesen: az áralakulás és a termelékenység indexe. Az előzővel kapcsolatban egy érdekes adat: idén márciusban — 1967. hasonló időszakához viszonyítva — a szénbányászat termelői árszínvonala 9,6 százalékkal volt alacsonyabb. Az ipar és mezőgazdaság mellett mind nagyobb jelentőséggel bír népgazdaságunk egészén belül a tudományos kutatás. A KSH adatai alapján a Statisztikai Kiadó most önálló kötetet állított össze kutató intézeteink 1966. évi munkájáról. Ebben az évben 39 ezer ember foglalkozott hazánkban tudományos kutatással, s a ráfordítások összege 2,8 milliárd forint volt. öt kötet — több mint 700 oldal. Számok nyelvén írt — s talán még a regényeknél is izgalmasabb olvasmány, egy ország fejlődéséről. önként a közösségért A Mecseki Állami Erdőgazdaság Pécsváradi erdészete sokezer köbméter ipart és tűzifa mellett 270 köbméternyi táviróoszlopot is szayt. A simára tisztított szálfenyöket lovakkal vontatják a rakódó- %elyre, ahonnan a pácoló özembe kérőinek Foto: Erb János s i az mem is jelentős tarsa- . í dalmi munkát végeztek Pé- I ( esett az I. kerület lakói. n í Korábban az utak maka- _ > dámburkolatát készítették :i s el, most a budai és gyár- _ < városi részen a járdaépítés 1 a legsürgősebb teendő. Gyár- ? városban az Álmos, Csaba, *) Huba, Remény és a Ságvári * 5 utcákban a jáidaalap föld* ( és alapkőleterítési munkái 7( társadalmi összefogással ké0 í szültek. A Szabó István ut* í cában a lakók ásták ki a ~ í nyomóvezeték alapárkát, ea- 3 < zel mintegy 20 ezer forintot ® takarították meg. A tanács baiatonfenyvesi ~ > úttörő táborában Istvánder ’’ S József iskolaigazgató, Győri zó Jenő István-aknai pártrí titkár és Lamperthoffer An- rí tál szb-titkár segítségével : szervezte a társadalmi mun1 í kát, aminek eredményeként 1 elkészült a tábor teljes térrí és pavilonvilágítása, és már rí a rend behozott konyhában rí főzhetnek a nyaraló paj téri soknak. A társadalmi mun• í kát 30 ezer forint értékben • \ tervezték, de 70 ezer forintrí ra teljesítették. 1 > A második félévben kerüi 1 ’ sor a Felszabadulás úti fűrí szerbolt előtti tér rendezé- t ( sére, a Tündér, Hold, Sellő • ? és Rippl-Rónai utcákban . | pedig a járdát készítik el. ri A TI. kerületben pontos ■ ( adataink vannak a végzett I ' társadalmi munkáról: 573 ezer forint értékű társadalmi munkát teljesítettek 1968 első félévében. Csupán a Kertváros parkosítása több mint 200 ezer forint társadalmi munkát kívánt. Gulyás Józsi íné és Dé- kány Ilona városi, Varga Lajos né és Wondra Richard kerületi tanácstagok, valamint a lakóbizottsági elnökök szervező munkája eredményesnek bizonyult, a lakók 58 ezer forintot takarítottak meg a járdák építésénél, az Egyetem utcai Általános Iskolában pedig a szülői munkaközösség és a tanulók összefogásával rendezték az iskola udvarát. A III. kerület baiatonfenyvesi úttörő táborában a Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozói és a szülői munkaközösségek tagjai végeztek komoly társadalmi munkát az új szállástermek, étkezők és konyha építésénél Deli István tanár vezetésével. A DÉDASZ Szig- ma 8 KISZ-brigádja társadalmi munkával készítette el a Kismélyvölgy—Hegyhát villamosítási tervdokumentációját 10 ezer forint értékben. Nádor Judit és Töröl: János a Porcelángyár grafikus művészei három négyzetméteres pirogránit faliképet és címert terveztek társadalmi munkában a III. kerületi új tanácsháza házasságkötő termébe. Az adatok pontos kiértékelése augusztus 20-ra készül el, ekkor adják át a kitüntetéseket a legjobb társadalmi munkásoknak. Utak, járdák, parkok társadalmi munkában
