Dunántúli Napló, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-10 / 160. szám
tW8. JORus 10. DutiOntmi naoio 3 öt plusz kettő gond Szabad szombat A gyárakban nem csökkent a termetes — képtelenek a vasúti rakodók — löbb szerződéses járat elmaradt ■ ■ Otvenfokos hőségben Sajnos, egyelőre nem rendelkezünk olyan kimutatással, amely részletesen tartalmazná, hogy Baranyában mely munkahelyeken vezették be vagy vezetik be a közeljövőben a csökkentett munkaidőt Az ilyen munkahelyek száma különösen július elsejével ugrott meg. Ahol megértek a teltételek A bányászok kezdték. Tavaly, kísérleti jelleggel, három munkahelyen, Vasason, Bétabányán és Szászvárott vezették be a 42 órás munkahetet, április elsejével pedig a vállalat valamennyi, 18 ezernyi dolgozója élvezheti a kedvezményt Mégpedig a föld alattiak az ún. 3+1-es munkarendben — ami azt jelenti, hogy a hónapban 3 szombat szabad, egyen dolgoznak — a bányatisztviselők, külszíni munkások pedig 2+2-es munkarendben dolgoznak. Az Állami Építőipari Vállalatnál január 1-én tértek át a 44 órás munkahétre, ami éves szinten értendő, mert nyáron változatlanul heti 48 órát dolgoznak. Az első félévben tért át a csökkentett munkaidőre a Hőerőmű, a Szigetvári Cipőgyár és mások. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az áttérés nem okozott termelés kiesést, a dől gozók bére nem csökkent — Helyes volt tehát az óvatosság, a körültekintő kísérletezés. Azért sem tudhatjuk előre, hogy az elkövetkezőkben mikor és hol vezetik be a csökkentett munkaidőt, mert határidő nincs, csak ott kerülhet erre sor, ahol megértek rá a feltételek. Ez a jjjj^re méginkább vonatkozik. Központi támogatást ugyanis csak rendkívüli esetben kaphat egy vállalat. Milyen feltételekről van szó? Munkaidőcsökkentésre csak a termelékenység alakulásától függően kerülhet sor, azaz hogy szinten maradjon vagy emelkedjen a termelés, és ne csökkenjenek a bérek. De nemcsak erről van szó! Mindezzel párhuzamosan meg kell javítani a dolgozók munka- és életkörülményeit, biztosítani kell a megnövekedett szabadidő kulturált eltöltését. Kevés a buszvezető öt plusz két gond, írtuk a címben. Valóban, az ötnek is és a kettőnek is megvannak a maga pluszproblémái, amelyeket csak részben tudunk itt most körvonalazni. A csökkentett munkaidőnek szerteágazó hatása van, ma még teljes egészében fel sem mérRENDELET a kenyérgabona és liszt cseréjéről A mezőgazdasági és élelmezés- agyi miniszter, az országos anyag- és árhivatal elnökével egyetértésben rendeletet adott U a kenyérgabona és liszt cseréjéről. A miniszteri rendelet az 1962- ben kiadott intézkedést módosítja. Leglényegesebb változás, bogy a 15 százalékos „őrlési dijat** 8 százalékra csökkentették. A malmok és a liszt-cseretelepek ezentúl egy mázsa kenyér- gabonáért nem 85 kiló, hanem 92 kiló búzaörleményt adnak. Egy mázsa rozs ellenében Is 92 kiló rozsörlemény Jár. A rendelet intézkedik arról is, hogy ha a termelőszövetkezetek a tagság kenyérgabona-fejadagját egyben, nagy tételben viszik cserére, a beszállításért fuvardíjat kapnak. Az őrleményt viszont a cseréltető saját költségén szállítja el a malomból vagy a cseretelepről. hető. A szállítást máris érzékenyen érintette. Baranyában a vasúti személyszállítást illetően egyelőre nincs menetrend változás. Az árufuvarozást azonban már komolyabban érinti, lehetetlenné téve a rövid kocsifordulót. A Pécsi Vasútigazgatóságnak most nem kis gondja, hogy a vagonok ki- és berakási ideje jóformán a hét négy napjára koncentrálódik. Szombat és vasárnap teljesen elnéptelenednek a rakodóterek. Ami a pécsi autóbuszközlekedést illeti, szembetűnő, hogy az eddig csúcsforgalmú szombat reggelek a hét leggyengébb forgalmú délelőttiévé lép tek elő. A távolsági járatok ugyanúgy menetrendszerint közlekednek, mint eddig, viszont jónéhány ún. szerződéses járat a szabad szombat miatt elmarad. Bár ez utóbbi még jól is jön az Autóközlekedési Vál lalatnak, mert így szabadnapot adhat gépkocsivezetőinek. Gépkocsivezetőkből ugyanis nagy hiánya van a vállalatnak, amit csak három számjeggyel lehetne kifejezni. — Emiatt a hét utolsó napjain, legalább az egyik napon, több tucat autóbusznak kell vesztegelnie. Társas utazások A szállítást tehát érzékenyen érintette a rövidített munkahét De ez csak egy a sok közül, megoldatlan probléma akad még elegendő. Itt vannak a szolgáltató vállalatok, a kereskedelem, a vendéglátó- ipar, azután a hivatalok, intézmények. Munkarendjüket nyilván az új helyzetnek megfelelően kell kialakítaniuk. Átgondolt, nagyon körültekintő intézkedésekre, az intézkedések összehangolására van szükség. A vállalati és szakszervezeti szervek feladata, hogy gondoskodjanak: dolgozóik hasznosan, kulturáltan tölthessék el a megnövekedett szabadidőt Máris szembetűnő, hogy a szombati napokon szinte ugrásszerűen megnőtt megyénkben a különjáratok száma. A csökkentett munkaidőben dolgozók közül egyre többen utaznak a megye fürdő- és üdülőhelyeire, s bizonyos, hogy a szabadidő eltöltésének a jövőben még inkább ez lesz az uralkodó formája. Az AKÖV utazási irodája, a Volán, az idegenforgalmi hivatalokkal szorosan együttműködve döm- pingben indítja különjáratait Kis részben maguk szervezik, ők hirdetik meg az utazást, de sokkal inkább a vállalatok, tanácsok, KISZ-szervezetek és szakszervezetek megrendeléseit veszik fel csupán, mert jönnek az igénylők maguktól Is. Hogy viseli a szőlő a szárazságot, mi a helyzet a megye borvidékein? Kérdéseinkre dr. Diófási Lajos, a Pécsi Szőlészeti Kutató Intézet tudományos munkatársa válaszolt A szőlő pillanatnyilag szép termést ígér, de hogy az aszály milyen terméskiesést okoz, azt előre nem lehet látni. Borvidékeink közül egyedül a Mecseken észlelhető máris helyenként igen súlyos aszálykár. A rendkívüli hőség és a levegő alacsony páratartalma miatt a szőlő kisebb páraleadásra rendezkedett be, a bogyók igén aprók, csököttek, töppedtek. Félő, hogy egy esetleges eső után hirtelen megduzzadnak a szemek és megrepednek, tápot adva a különféle rothasztó gombáknak. Az igényeket nem tudják kielégíteni. Kevés az autóbusz és még kevesebb a gépkocsi- vezető. Az IBUSZ például felvette a kapcsolatot a csökkentett munkaidőben dolgozó vállalatokkal, de csak országjárásra kapnak az AKÖV-től autóbuszt, mert a kocsiknak naponta nyilvánvalóan bizonyos kilométert kell befutniuk. Országjárásra viszont a hétvége két napja nem elegendő. Kínálatról, propagandáról így nemigen beszélhetünk, mint ez az utazási irodáktól megszokott lenne. Nem magánügy Mit csináljunk Szabad szom baton? A megnövekedett szabadidő kitöltése nem egyszerűen az egyén magánügye, hanem lehetőségek kérdése, mégpedig úgy, hogy sokféle lehetőség között válogathasson az ember. Mindezt tehát először biztosítani kell, mert csak ezután van meg a csökkentett munkaidő széleskörű bevezetésének reális feltétele. Miklósvárl Zoltán Szomorú statisztika Hatszázhét közúti baleset > történt az első félévben ) megyénkben, havonta több s mint száz a Baranya me- 5 gyei Rendőrfőkapitányság } Közlekedésrendészeti osztá- s lya és a Baranya megyei > Közúti Balesetelhárítási Ta- } nács tájékoztatása szerint. S Huszoneggyel több baleset > következett be, mint ta- < valy ugyanebben az idő- S szakban. \ Megdöbbentő a halállal végződő balesetek számá- S nak növekedése: a tavalyi ) hattal szemben 1968. első ( hat hónapjában 11 halálos S közúti baleset történt. 1967 ? első félévében a súlyos sé- < rűlések száma 115 volt, az { idén 136. \ A balesetet előidéző főbb s okok: a szabálytalan elő- ) zés, fordulás, kanyarodás, 1 a követési távolság be $ nem tartása, a figyelmet- ) len, gondatlan vezetés. ( Gyalogosok hibájából 69 s esetben történt baleset. ; 1967 első félévében 49, ez < év eslő félévében 73 eset- < ben fordult elő baleset az $ ittas vezetők gondatlansá- j ga következtében. A tavalyi első félévi ) közúti balesetekből szárma- j zó 1 250 826 forint anyagi $ kár 1 106 836 forintra csők- ) kent. de ez év júniusában ( a kár értéke meghaladta S a 212 420 forintot, ez 78 580 < forinttal magasabb az 1967 ( június havinál. Meglepő, hogy a traktor- ? vezetők tavaly júniusban j egyetlen balesetet sem > okoztak, ez év júniusában ) viszont tizenhetet. A mélyebb fekvésű borvidékeinken, a villány-siklósi és mohácsi szőlőkben aszálykár eddig egyáltalán nem észlelhető, a szőlők szépen fejlettek és jó termést ígérnek. A Mecseken sem egyforma a kártétel. Főleg a merede- kebb, magasabb fekvésű szőlőkben, ahol a termőréteg vékony, s a talaj köves, ott súlyos a helyzet. Ott nemcsak a levélzet sárgul és hullik, de maga a szőlőtőke is pusztulásnak indult A hajtásrröve- kedés annyira lecsökkent, hogy csonkázni úgyszólván nem is kell. A teendő? Az aszály ellen nem lehet védekezni, illetve, a kutatók mégis tudnak ajánlani egy igen hasznos módszert, a karbamidos levéltrágyázást Ha valaha, akkor most igen sokat segít a tápEJőkerítek egy egyszerű — tizenöt forintos hőmérőt — aztán végigjárok néhány mun kahelyet. A Patyolatnál nehéz lenne eldönteni, hol van a legmelegebb, hiszen a hőség megcsapja az embert már az udvaron, ahol a beton és az épület falainak derékszögében megreked a forróság De maradjunk az úgynevezett kalander-gépeknél. Hengeres vasalógépek, amelynek egyik oldalán abroszokat, ágyneműhuzatot, lepedőket eresztenek át, a másik oldalon pedig kiemelik a kivasalt holmit. A gép motorháza olyan forró, hogy tenyérrel rátámaszkodni szinte lehetetlen. A hőmérőt egy asztalra helyezem közvetlenül a gépnél dolgozó asszonyok, lányok mögött. — Plusz 48 fokot mutat. Zöldi Erzsébet mondja: — Nincs étvágyam a melegtől, alig eszem valamit. A tejüzem konyhájából hordják át az ebédet, és szerencsére, ebben a nagy melegben könnyebb ételt szolgálnak fel, sok főzeléket, sovány hússal. De a vállalat is úgy próbál enyhíteni a belső — túlzottan magas hőmérsékleten, — hogy 8 deka sűrített citrom szörpöt adnak a dolgozóknak egy műszakra. A sűrítményt többnyire szódával hígítják, úgy fogyasztják. — Állandóan fáj a fejünk. Nézze csak, a Marikának, Kis- vargánénak ma egész nap a feje fáj, be is kötötte vizes ruhával, de nem sokat segít — mondja Zöldi Erzsi. Azt is mesélik, kissé mosolyogva az orvos sós ételt javasolt. Pedig nincs ezen mosolyogni való: sós ételt kell fogyasztani, esetleg sós kekszet, amire persze inni kell, s aminek következmbényekép- pen erősen izzadnak, de éppen ez nyújt némi védelmet a már hetek óta tartó roppant meleg ellen. Van itt persze más prob léma is. Amikor a gyár épült — néhány esztendeje csupán — már eleve rossz volt a anyagvisszapótlásnak ez a formája, mivel a talaj vízkészlete szinte teljesen elfogyott, s a szőlő gyökérzete így nem képes a talajból felvenni a tápanyagot, levélze- tén keresztül azonban igen. A karbamidos levélpermetezést többször is meg lehet ismételni. A Kutató Intézet szőlőiben a virágzás óta harmadszor permeteznek karba- middal, mindegyik esetben összekapcsolták a növényvédő permetezéssel. Tehát, a szőlőnek most az első számú ellensége az aszály. A gombakártevők nem jelentenek most veszélyt, a szőlőatkának és a szőlőmolynak ezzel szemben nagyon kedvez ez az időjárás, a molynál most fog jelentkezni a második nemzedék. légkondicionáló berendezés. Azóta pereskednek, és bár a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága megszavazott 200 ezer forintot, — az új berendezés, — kivitelezői kapacitáshiány miatt — késik. Az igazgatótól tudom meg később, hogy ha ez a kánikula tovább tart, akkor ideiglenesen egy órával csökkentik a napi munkaidőt, aztán majd a termelési lemaradást behozzák, ha az időjárás rosszabbra, azaz „jobbra” fordul. Pécsi Hőerőmű. Turbina- gépház. Kovács János gépész a műszerfalról olvassa le a hőmérsékletet: 47 fok. Ennek az óriási csarnoknak vasbeton falai, mennyezete már rég átforrósodott s ezt tetőzi még a tömszelencéken át kiáradó gőz, amely 320 fokos. — Ma egyetlen szelet kenyeret ettem gyümölccsel, az ebédemet ismét hazaviszem. Képtelen vagyok a feleségemet meggyőzni arról, hogy ilyen roppant melegben nem tudok enni. A vállalat — amit tudott — megtett: saját szódaüzemet rendezett be, ezenkívül van még négy automatikus szóda- töltőgéptink is. Hűtőszekrényeket helyeztek el az üzemben, a dolgozók itt tartják az éllemiszert. A csarnokban összesen 48 nagyteljesítményű ventillátor működik, de hiába, ha egyszer a kintről érkező levegő is forró. Szamárkuti mészégető kemence. Izmos, nehéz testű emberek hordják ki talicskán a kiégetett mészkövet. Másfél mázsa megy rá a talicskára, amelynek önsúlya 80 kilogramm. Egy ember — átlagban — naponta 150 mázsát „lök ki” a rámpára. Azt mondja Martonka József kihordó: — Menjen be a kemencébe, vigye a hőmérőt is. Pállanátok alatt ötvenre fut fel a higanyszál, tovább nem megy, ez csak szoba-hőmérő. A „kihűlt” kemencében 70 fok meleg van. Amíg Pusztai János telepvezető telefonon a szokásos napi négy ballon szódáért reklamál (teljes joggal!) addig az emberek elmondják, hogy az ebédet a Mecsekvidéki Üzemi Vendéglátótól szállítják ki, de nagyon kevesen, csak néhányan veszik igénybe. Az adag meny nyisége normális, ízletes is, de mégis, nekik kevés ilyen munka mellett. — Hiába nagy a meleg, étvágyunk van, mert kell valami, ha az ember tartani akarja a „kondit” — mondja Men- döl János. — Reggel liter tej, húsz deka szalonna, sok paprika, még több kenyér —, ez körülbelül a napi „hazai menü”. Nem éppen változatos, de a tele pakolt talicska „megeszi”. Fehér-poros, göcsörtös út vezet fel a kőbányához. A látvány Is félelmetes. Félkör, alakban égignyúló mészkőszik- la-fal, valóságos katlan, 48 fokos hőséggel, ahol még a A vasalógépnél ♦ A turbinák mellett ♦ A mészkemencében ♦ A kőbányában ember orra előtt, annyi szellő sem rebben. A csillék vágányai legyezőszerűen ágaznak szét a fal alatt Ahány csille, annyi vágány, megannyi kőfejtő. Itt van Török János kőfejtő, pontosabban, műbútor, asztalos, a maga közel 60 esztendejével. Műbútorasztalos? — Csak két évig dolgoztam fiatalkoromban a szakmában. Nem volt sok a kereset. haxH kilencszázezer korona, viszont a kőbányászatnál négymillió koronát kerestem. Kellett a pénz, itt is ragadtam, éppen 44 éve dolgozom mint kőbányász, ebből huszonkét évet a vállalatnál, a Baranya megyei Építőanyagiparinál. Zömök, roppant inas férfi, bőrét a nap kiszárította, keze- fején, lábaszárán az éles kövek okozta hegek sokasága. — Mennyi megy egy csilié, be? — Nyolc mázsa. — Hány csillét kell kitermelni? — Attól függ. Van, amikor hússzal, huszonöttel. Ez a „műszerem”, ez a nyolckilós kalapács. — Ilyen melegben? — Ilyen melegben. Meg lehet szokni. A kenyér sok mindenre rászorítja az embert. Voltak itt fiatal emberkék is. némelyik kilökött négy csillével, aztán vissza sem jött. — Kereset mennyi? — Az idén még nem értem el a kétezret... A katlan széléről — amely maga a pokol — átlátni a gyümölcsfás. szőlőborította gyükési völgyön a Mecsek szép. erdős nyúlványaira. Már a látvány is üdítően hat. De itt: 46—48 fok. Külön világ ez, inas, szikkadt emberekkel. Mennyi is a kereset? Mit is mondott Pusztai, a telepvezető? A bánya — bár tanácsi vállalat — ágazatilag a könynyűipari minisztériumhoz tartozott. Most az ÉVM-hez Január 1 óta. De a bérszínvonal maradt a régi, a könnyűipar által meghatározott bázisként. Lejövünk a bányától, valami friss szellő bevág az ablakon a zöld völgy felől. Azon tűnődöm, hogy a sziklát robbantó. nyolckilós kalapáccsal dolgozó, kék-zöld foltos, zúzott bőrű kőfejtő munkás miért volt „könnyűipari” dolgozó. pontosabban, miért nem képes szabadulni még ma sem a könnyűipari — nevetségesen alacsony — bérszínvonaltól? Csinálja valaki utánuk! cigarettafüst is megáll Rab Ferenc Aszálykár a mecseki szőlőkben Karbamidos permetezést javasolnak r * t I
