Dunántúli Napló, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-06 / 157. szám

1968. július 6. Dunomau napto 3 A fő cél: elfogadható állapotba hozni a megye útjait Új nyomvonalon halad majd a 6-os út Pécs—Szigetvár közti szakasza Jó néhány évvel ezelőtt az egyik országgyűlési képviselő interpellált a hazai rossz út­viszonyokra vonatkozóan és az akkori közlekedési minisz­ter — válaszában — 1968— 1970. éveket jelölte meg — főleg a bekötőutak — végleges helyrehozatalának határideje­ként. S kiderült, hogy az ígéret kissé túlzott volt — legalább is a baranyai utakat illetően. Annak — hogy egy megye összes útjait rendbehozzák — nagyon sok feltétele van, amelyek láncszerűen kapcso­lódnak egymáshoz. És itt nem­csak technikai, vagy — válla­laton belüli üzemszervezési — továbbá pénzügyi és kapaci­tásbeli feltételekről van szó. Hiszen már a megye földrajzi fekvése is meghatározó: a he­gyekről, dombokról lezúduló esővíz nagyon gyakran az alig „1 éves korú” útról is- fel­szaggatta, szinte felgöngyölte az aszfaltot igazgatóság nem termelő vállalat, ennek ellenére né­hány tízmilliós nagyságrendű útjavítási munkát ők is vé­geznek „házon belül”. Az utak javíttatását, korszerűsí­tését, vagy új utak építését az igazgatóság megrendeli és va­lamelyik kivitelező vállalat azt elvégzi. A másik tényező: a forga­lom változatlanul rohamos növekedése. Az adatok — amelyek éppen most 5 esz­tendősek, tehát azóta változ­tak —r csak aláhúzzák ezt a tényt. Az Ütügyi Kutató In­tézet felmérése alapján egyet­len 24 óra alatt a 6-os úton a következő járművek léptek be — Pest felől — Pécs te­rületére: 857 személyautó, 818 motorkerékpár, 226 autóbusz, 168 kis- és könnyű teherko­csi, 566 nehéz teherkocsi, 50 pótkocsis teherautó, 44 döm­per és traktor, 222 kerék­pár, 19 Moped-motor és 102 lovaskocsi. A lovasfogatok kivételével azóta valamennyi közúti jármű száma növeke­dett: a személyautóknál 2.3, autóbuszoknál — teherautók­nál pedig 1.5—1.9 lehet a szor­zószám, azaz, jelenleg „ennyi­szeres” a növekedés. A köz­ségi, városi utcák, mellékut­cák — kivéve a helyiségeket átszelő országos útvonalakat — általában a tanácsi szervek tulajdonában van, (mezőgazda- sági termelőegységeknek is vannak saját útjaik) — a fel­újítási, fönntartást költségek terheit ők viselik. Az országos úthálózatba bekapcsolódó út­vonalak pedig a Közúti Igaz­gatósághoz tartoznak. Az A Pécsi Közúti Építő Vál­lalat körülbelül 700 emberé­vel realizálja ez évi, 141 mil­lió forint értékű programját. A korábbi években, eléggé széles volt a munkahelyek szóródása: 1967-ben is még 130 munkahelyük volt a me­gyében, az idén már csak öt­venhat. Kedvező arány ez, hi­szen a munkahelyek centrali­zálása lehetővé teszi a gazda­ságosabb és időben gyorsabb kivitelezést, a munkák opera­tívabb irányítását, ellenőrzé­sét, a gépek jobb kihasználá­sát. A vállalat 1968—1969. évi programjában szerepel mint­egy 25—30 millió forint érté­kű munka, Pécsett. Korszerű­sítik Vasas I. és Vasas II„ Somogy utcáit, továbbá a vá­rosban a Vadász, Ledina, Per- czel, Bercsényi, Goldmark, Fürdő, Kálvin, Jókai, Rét, Endresz György, Székely Ber­talan, Mikes és Atléta utcá­kat. A legnagyobb útépítést Szigetvártól a megyehatárig végzik, két szakaszban. Az első — ötkilométeres szakasz műszaki átadása most folyik, bár az eredeti terv december 31.-ét jelölt meg, a második szakasz (7 kilométer) jövő év májusára készülne el, de olyan jó ütemben halad a munka, hogy várható a kivitelezési idő négy-öt hónapos lerövidí­tése. A Közúti Igazgatóság — mint beruházó — egy másik vállalatot bízott meg a Pécs —Szigetvár közötti útvonal korszerűsítésére. Ez már bo­nyolultabb és egyben nehe­zebb feladat lesz. A 6-os út tranzit-vonal és a nemzetközi megállapodások értelmében valóban sürgős az út korsze­rűsítése. De... a felsőbb ha­tóságok bármennyire is, 1969. év végére szeretnék befeje­zettnek tekinteni a pellérdi elágazástól Szigetvárig tartó országút korszerűsítését, alig­ha készül el. Ennek a 28—30 kilométeres szakasznak beru­házási költsége mintegy 130 millió forint. A Közúti Igazgatóság most, ezekben az években azt a gyakorlatot követi, hogy a korszerűsített, illetve nagyon elhanyagolt utak közötti szé­les skálát leszűkítse, próbál­ja egyszintre hozni. Ezért szor­galmazzák zömében a portala­nítást, hogy az alacsonyabb értékű utakat fölhozzák egy elfogadható szintre. Remélik, hogy két-három éven belül elképzelésük valóraválik és utána nagyobb ütemben foly­tathatják a legforgalmasabb útvonalak teljes korszerűsíté­sét Rab Ferenc Pénteken délelőtt 9 órakor ny itotía meg a Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyára, illetve a KGM Műszaki Tudományos Tájékoztató Intézet által re ndezett gyártmánybemutatót, Németh István, a DÉDÁSZ igazgatója, az MTESZ Baranya megyei szervezetének elnöke, A szakmai találkozón megjelent Szikszai Tibor elvtárs, a Megyei Pártbizottság ipari osz­tályának vezetője is. A gyártmányok forgalmazásának kérdéseiről Rada József, a Ganz gyár osztályvezető-helyettese tájékoztatta a mintegy nyolcvan főnyi hallgatóságot. Házi Imre, a gyártmányfejlesztési osztály vezetője az új, korszerű készülékek típusait ismer­tette. Az új mechanizmus ürügyén? A könyvterjesztés fonákjáról A Papír- és Irodaszer Nagy­kereskedelmi Vállalat hagyo­mányos évi sajtótájékoztató­ján pénteken Erdélyi György igazgató ismertette, hogy a nagykereskedelem már meg­kezdte az üzletek ellátását, az alapvető tanszerek szállí­tását, s a tanévnyitásig mint­egy 400 vagon áru kerül az ország II000 tanszert árusító boltjába. A papírkereskedelem mint­egy másfélmillió általános és középiskolás tanuló iskolasze­reiről gondoskodik. Az idén örvendetesen javuló minőség­ben, valamint választékban is kielégítik a vásárlók igényeit. A legfontosabb tanszerek kö­zül egy sincs a „hiánylistán”. A forgalomba kerülő 4500 ton­nányi iskolai füzet fele — a kockás irka is — már mar­gózott. Megszűnt a negyedíves rajztábla hiánya, s a mű­anyag vonalzóból is elegendő, több mint 750 000 kerül forga­lomba. Négymillió füzetborító, 3 millióval több iskolai fü­zet, 170 tormával több kék csomagolópapír, s mintegy há­romszázötvenezer dobozzal több pasztell iron áll az isko­lák rendelkezésére. A kiskereskedelem felkészü­lésében már ott tart, hogy Július közepén megkezdődhet a tanszervásár, amelynek so­rán országszerte iskolaszer ki­Nemrég kiderült, hogy Ma­gyarországon több mint 1000 község van, ahol az évi egy főre eső könyvvásárlás 3 fo­rinton alul van. Ez az adat minden szépítő körülmény el­lenére azt mutatja, hogy ezek­ben a községekben a túlnyomó többség még a tankönyveket sem vásárolja meg. E helysé­gekben tehát az emberek egy­általán nem olvasnak. Mint tudjuk, az írószövetség meghirdette legutóbb az „Ol­vasó népért” mozgalmat. A lakkozott statisztikák ideje le­járt, tudomásul kell venni, hogy bármilyen sokat javult könyvkiadásunk, bármilyen hatalmas eredményeket is ért el a szocialista kultúrforrada- lom, bármilyen sok „ellen­adatot” is tudnánk felsorakoz­tatni, ez a tény — tény, s en­nek megváltoztatásáért na­gyon sokat kell még tenni. A könyvhét körüli időben megjelentek egyes pécsi üze­mekben a Földművesszövetke­zetek budapesti könyvterjesz­tői. A Dohánygyárban, ahol 12 éve az üzem könyvterjesztője Forgalomba kerül a margózott füzet 400 vagonnyi tanszer az évnyitásig állításokat rendeznek, iskolák­ban, művelődési otthonokban. A csúcsidérryben mintegy 150 ideiglenes árusítóhelyet állí­tanak fel. A július 20 és augusztus 25 között legalább kétszáz forint értékű tanszert vásárlók között egymillió fo­rint értékben több mint 3000 nyereményt —, motorkerék­párt, televíziókat, magnetofo­nokat, kerékpárokat, fényké­pezőgépeket, ajándékcsoma­gokat stb. — sorsolnak ki. Székelyszabar községben a: elmúlt években szinte nen is volt állandó KISZ-vezető- ség, s e tény természetesen rányomta bélyegét a fiatalok szabadidejére is. Az áldatlan helyzetet jelek szerint elsősor­ban maga a fiatalság unta meg. Idén olyan vezetőséget választottak, élén az alig 19 éves Szélig József titkárral, melynek minden tagja aktívan dolgozik. Ifjúsági klubot alakítottak, melynek ma már 51 tagja van. A klub céljaira szolgáló helyiséget maguk festették át, Vincze Károly, Pancza László, Schmidt János, Schmidt Éva és a többiek ké­ső estig dolgoztak. A fiatalok kerítették be a kultúrházat, termelték ki a parkosításhoz szükséges földet, csaknem 1500 óra társadalmi munkát telje­sítettek. Aki 30 óránál többet dolgozott, könyvjutalomban részesült, maga a klub pedig asztalitenisz-felszerelést, két biliárdasztalt, lemezeket ka­pott Hetenként három alkalom­mal jönnek össze a klubban a község fiataljai, együtt né­zik a tv-t. tánccal egybekö­tött teadélutánokat rendeznek. Evés közben jön meg az ét­vágy: már színjátszó csopor­tot is alakítottak, bemutatko­zásuk — Nevessünk együtt címmel vidám műsort adtak elő — a vártnál nagyobb si­kert hozott. Most nagy fába vágták a fejszét, Gárdonyi: „A bor” című vígjátékát ta­nulják. Terveik között szere­pel egy dalárda alakítása is, magyar és német dalok elő­adásával szeretnék az egyes műsorokat gazdagítani. K. • Kertész Jánosné, megjelen > két ügynök, és könyvet akar ’ árusítani a gyár területén, t ■ párttitkár is ott volt éppen t ez azonban nem zavarta a tér­■ jesztőket abban, hogy a követ­kező kijelentéseket tegyék: hí i ők nem árusíthatnak, az í ; párt határozatával való szem­■ behelyezkedést jelenti. Lévái­■ tanak minden olyan üzem terjesztőt, aki a pesti ügynö­kök munkáját akadályozza. A Mecseki Ércbánya Válla- . lat igazgatási osztályának ve­zetője is levelet írt az üzemi könyvterjesztő kérésére, s £ levélben a következő áll: Vé- szits L. László, Budapest ; (ilyen és ilyen utca, a címét ezúttal mellőzöm) lakos je­lent meg a vállalatnál, és „fent nevezett eléggé el nem ítélhető hangnemben követel­te, hogy részére, aki a Föld­művesszövetkezetek könyvter- jesztője, adjunk a vállalat te­rületére könyvterjesztés cél­jából belépési engedélyt.” A sok hasonló példa közül még egyet: a Szikra Nyomdá­ban (ahol, azt hiszem, mon­dani sem kell, a dolgozók nap mint nap közeli kapcso­latban állnak a könyvekkel, s anyagi lehetőségeikhez ké­pest állandóan vásárolnak is a régóta jól dolgozó üzemi könyvterjesztőnél!) a megje­lent ügynök azt mondotta, hogy „a népgazdaságot káro­sítjuk meg azzal, hogyha nem engedik, hogy a dolgozók kö­zött propagandát fejtsek ki”. Ennyi, azt hiszem, bőven elég is. Szeretném azonban még idézni itt a SZOT tavaly februárban kiadott „Irányel­vek az üzemi könyvterjesztés­sel kapcsolatos szakszervezeti feladatokra” című határoza­tát: „Az elmúlt évben a Kiadói Főigazgatóság létrehozta a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatot, amelynek az a fel­adata, hogy irányítsa és szer­vezze az üzemi könyvellátást, a könyvterjesztést és javítsa annak munkáját...” És a to­vábbiakban: „A szakszervezeti bizottságok tekintsék a könyv­terjesztést fontos kulturális feladatnak, ezért kísérjék fi­gyelemmel, ellenőrizzék és tá­mogassák az üzemi könyvter­jesztők munkáját.” A Művelt Nép persze nyil­ván maga is törekszik szám­beli eredményre, anyagi ha­szonra is — „a népgazdaság érdeke” valóban az is, hogy a kinyomtatott könyvek el­fogyjanak — de mint a fen­tiekből kitűnik, munkájuk nagyrészt a szinte társadalmi aktíváknak tekinthető üzemi könyvterjesztőkön keresztül történik. A könyvterjesztők mind dolgozók, és igen gyak­ran fizikai dolgozók. A könyv­terjesztésnek ez a, szakszer­Baramai „avar corpus“ készül 1200 sír anyagának leírása A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából dr. Kiss Attila, a pécsi Janus Pannonius Múzeum régésze, a Baranyában feltárt harminc avarkori temető leletanyagá­nak leírásán dolgozik. Az avar corpus — 1200 sír anyaga — a római és bizánci művészet hatását tükröző bronz, ezüst és aranyékszereket, vasvere- teket, fegyvereket, hatalmi jelvényeket, lószerszámokat, különböző használati eszközö­ket, köztük néhány páratlan művészi értéknek számító — emberalakokat, állatküzdelme­ket ábrázoló — ötvösmunkát foglal magába. A használati eszközök közül viszonylag ép­ségben megmaradt egy díszes bronzverettel ellátott favöd- röcske, amit sörös- vagy bó- rosedénynek használhattak a mintegy 1300 évvel ezelőtt élt tulajdonosai. A 2500 lelet pontos rajz­másolata, Kampis Margit kép­zőművész kitűnő munkája el­készült. Az anyag azonosítá­sán és leírásán, térképmellék­letek elkészítésén dolgozó dr. Kiss Attila a jövő évben lesz kész munkájával, melyet né­met nyelven jelentet meg a kiadó. Camping Rallye Bélatelepen Pénteken a fonyódbélatelepi Napsugár kempingben meg­nyitották a Magyar Kemping és Karaván Klub, valamint a siófoki idegenforgalmi hiva­tal rendezésében lezajló II. Camping Rallye-t. Az első nap kiemelkedő eseménye a KISZ Központi Művészegyüttesének, valamint rajkózenekarának és szólistáinak műsora volt. Szombaton horgász versenyre, vízibemutatóra kerül sor. Az ugyanezen a napon megren­dezett kemping-bálon meg­választják a kemping szépét — A színház] évad befejezd előadását tegnap este tartót- ák meg a Szabadtéri Színpa­don. Sárdy János Érdemes W űvész vendégszereplésével s Pécsi Nemzeti Színház művé- izei János Vitéz előadásával éjezték be az 1967—68-as ISrÍTlViáiri ó r 7*3 rí ra ír vezeti munkával összefüggi formája alkalmas arra, hog az ipari munkásság és a hiv£ talok, intézmények alkalma zottai körében a könyvterjesz tés dolgát megoldja. Eredmé nyeik is igazolják ezt A társadalmi aktívák tény leg áldozatos, nem is könny munkáját persze megzavarj« ha megjelenik egy „pesti ügy nők” és lerohanja a dolgozó kát. Mint látni lehet, piac módszerekkel. (A ködös fényé getéseket is idesorolom.) A üzemi könyvterjesztő úgy érz s joggal, hogy elért eredmé nyeit dönti halomra a betola kodó. Annál is inkább, mer az üzemi könyvterjesztő 1 tudja, hogy a Földszöv „pest ügynökei” jobb körülményei között dolgozhatnak nála. Ma gasabb százalékban részesed nek a haszonból. De a föld művesszövetkezetek könyvter jesztése általában kedvezőbl körülmények között dolgozha — kocsipark, árrés, mindéi ezt bizonyítja. Egyszerűen ar ról van szó, hogy a falt könyvellátására hozták létre i szövetkezeti könyvterjesztés és nyilván úgy tervezték, hog; ezt a kétségkívül nehéz fel adatot meg tudja oldani. S it egyszeriben kezd „nem stim melni” a dolog — most mái túl a piaci stílusú ügynököl kérdésén. Emlékeztetni szeret nék az ezer községre az or­szágban, ahol bőven vanna) fehér foltok. A Művelt Nép nyilván ki­alakította a maga hálózatát ahol járt utak vannak. Nerr könnyebb-e könyvet eladn ott, ahol az emberek mái megszokták, hógy vásárolnak' Nem könnyebb-e az üzem kö­zepén — vagy teszem azt, ai iskolák folyosóján — mint fa­lun? Az új mechanizmus per­sze a szabad konkurrenciára ad lehetőséget, de nem ilyen formában. És semmiesetre sem a kultúra területén, a keresztül-kasul szervezésre, az ügynöki módszerek összeté- vesztésére a valódi feladatok­kal. Nagyon helytelen, hogy az új mechanizmus ürügyén sza­bad lett a vásár — ki kell mondani: — a kultúra vám­szedői előtt. A könyv nem ho­kedli és nem gyertyatartó, amit az tud jobban eladni, aki jobban kiabál. Az illetékeseknek ezt a kér­dést sürgősen meg kellene vizsgálniuk. Márcsak azért is, mert az „Olvasó népért” moz­galom nem lehet sikeres ak­kor, ha abba az ezer — és talán még sokkal több köz­ségbe — soha senki nem te­szi be a lábát, hogy könyvet kínáljon azoknak, akik ma még nem ismerik az olvasás örömét. Haliam» Kr*sébet J, mm B iztató változások

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents