Dunántúli Napló, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-06 / 157. szám
Ara: 70 fitté* Dunámon napiö xxv. évfolyam, 157. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. július 6., szombat VI léig proletárjai, egyesül Jete* t Az USA fokozza légitámadásait a f DK ellen Négy nap alatt 370 bevetés A !szaltad§ágliarco§ok sikerei lílie Sauli térségében a tartalomból: Szovjet—egyiptomi tárgyalások---------------------------------------------------------------------a-- ........................................ ..................................■ M ax Retináim nyilatkozata [ Nászéjszaka rendőri készültséggel Harkány fejlesztése | Robbanás a piactéren [ Földrengések Megalakult a Megyei Helytörténeti Bizottság Érdemek szerint Y annak pirosbetűs napok ’ naptárunkban, amelyeket már el sem tudunk képzelni ünnepélyes aktusok nélkül Mindmegannyi alkalmat ad, hogy tisztelettel megemlékezzünk a kiválóan dolgozó emberekről. A tettek, az érdemek nem maradnak rejtve a bányák mélyén, a verejtékes munkát követelő szántóföldeken, de a tantermekben, a laboratóriumokban sem. Sehol. De mi is van azon bizonyítani- való, hogy a mi társadalmunkban anyagi és erkölcsi megbecsülés illeti meg azokat, akik többet, jobbat, kiválót produkálnak. S ez, így természetes, így szocialista. Az idősebbek még bizonyára emlékeznek azokra az időkre, amikor az ember társadalmi rangját nem a munka határozta meg, Iranern az, hogy „hova hozta a gólya”, vagy mi a kénye-kedve magas pártfogóinak. A szocialista rendszer elég erős ahhoz, hogy a régi idők előítéleteit átadja a múltnak, félrelökje az urak országában megszokott normákat, s új erkölcsöt teremtsen. Ez az erkölcs a tényleges érdemekre épül, az emberi értékek tárgyilagos megítélésére. Vajon ez a szabály már általános-e? Nemrég olvastam egy kollégám tollából, hogy valakit évekkel ezelőtt addig-addig kérleltek, amíg otthagyta kényelmes, jó, komfortos beosztását, s visz- szament szülőfalujába. Uj, számára izgalmasnak látszott a feladat, de még inkább az nyomott a latba, hogy a közösség boldogulásáért dolgozhatott. Nagyobb volt a munka, a felelősség, a teher. S amikor az eredményes esztendőktől fáradtan némi kedvezést kért, az annakidején tett ígéretek beváltását, hamar leintették, mondván: ,.más sem ül ölhetett kézzel, más is dolgozik”. A jó munka, az odaadással vállalt felelősség sem nyeri el tehát mindig a jutalmát. Ez igaz. De azt nem lehet letagadni, hogy szerencsére, már mind kevesebb azoknak a száma, akik a kimagasló tetteket csak amolyan kényszeredetten ismerik el, mintha a fogukat húznák, s akik az anyagi és erkölcsi megbecsüléssel úgy fukarkodnak, mintha saját szájuktól vonnák el a falatot. Ezek a szűkkeblű, nem ritkán szívtelen és közömbös emberek szembehelyezkednek a közös érdekkel: ha volt idő, akkor most élünk abban a korban, amikor mindjobban létfontosságú kibontakoztatni a tehetséget, a szorgalmat, a rátermettséget, mindenki számára világosan megmutatni a lehetőségeket. TV agyon fontos tehát azok 1' számára, akik, mindegy, milyen poszton, emberi tevékenységet Ítélnek meg, emberi erényeket bírálnak el, igazságosan, következetesen alkalmazzák a mércét. Ez nem könnyű feladat. Nem könnyű azért, mert az igazi érdem nem szokott kérkedni, követelőzni, kelletni magát, hanem a legtöbbször szerényen meghúzódik. De éppen ezért kötelességük azoknak, akiket ezzel megbíztak, hogy mélységes megértéssel és figyelemmel kísérjék az emberek munkáját. Ha valaki felszínesen látja ezt el és a helyes mértéket minduntalan elvéti, az nemcsak tévedhet, hanem kárt is okozhat. És mi a mérce? Rövid a meghatározás. Az az ember, ismételjük, aki többet tud, többet vállal és többet cselekszik, az többet is érdemel. Hanoi: A TASZSZ hanoi tudósítója a VDK külügyminisztériumában kapott tájékoztatója alapján részletes adatokat közöl arról, hogy július első napjaiban az amerikai légierő és haditengerészet nagymértékben fokozta az ország déli területének bombázását. Előzetes adatok szerint csupán Vinh liinh övezetében az amerikai légierő gépei július 1-én 65 bevetésben, július 3-án 48, július 3-án 92 és július 4-én 165 bevetésben vettek részt. Az amerikaiak főleg B—52-es stratégiai bombavetőket alkalmaztak. Fokozódott a tüzérségi akció a VDK déli területei ellen. Ugyancsak nem végleges adatok tanúsítják, hogy július 2-ról 3-ra virradó éjszaka a 7. amerikai flotta négy hajója 30 000 lövedéket — a legkülönbözőbb kaliberű tölteteket — lőtt ki falvakra és településekre. Július 3-án az amerikai tüzérség 7000, július 4-én 8000 lövedékkel bombázta a déli területeket. A fokozott légi és tüzérségi tevékenység a jelzett térségben folytatódik, Saigon: A felszabadító népi fegyveres erők alakulatai egy héten belül pénteken hajnalban immáron másodszor támadták meg a Khe Sanh-i amerikai tengerészgyalogos támaszpontot a parti síksággal összekötő 9-es számú főközlekedési útvonalat. A hazafiak gyorstüzelő fegyverekkel és gránát ve tőkkel végrehajtott támadása súlyos veszteségeket okozott az utat védelmező amerikai tengerészgyalogosoknak. Az amerikaiak gondosan őrzik a 9-es számú országutat, mert ha a partizánoknak sikerülne elvágniok, akkor a saigoni parancsnokság kénytelen lenne az elhagyott támaszponttal együtt a még ottlevő felszereléseket is feladni. A Khe Sanh körül hullámzó harcokkal foglalkozik a Quan Dói Nhan Dan, a vietnami néphadsereg központi lapja. A tengerészgyalogosok képtelenek voltak az eredeti tervnek megfelelően visszavonulni Khe Sanh-ból — mutat rá az újság. Az amerikai legénységi állomány egy része le van kötve az övezetben, s ezek nemcsak a becsapódó lövedékektől szenvednek, hanem az őket körülvevő, állandóan zaklató és támadó DNFF gyalogságtól is. Az utóbbi napokban folytatódtak a harcok Tacon, Ku Bac és a 89-es, 832-es és 471- es magaslatok körzetében. Az amerikai katonai parancsnokságnak, minthogy a csatatér többi részén is válságosra fordult a helyzet, nem maradt más választása, mint Khe Sanh kiürítése, noha Johnson ígéretre kötelezte tábornokait, minden áron megvédelmezik a tengerészgyalogos támaszpontot — mutat rá a cikk; LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Pénteken délután az utolsó amerikai tengerészgyalogosok is kivonultak a Khe Sanh-i támaszpontról, amelynek megtartását nem is olyan régen az amerikaiak még elsőrendű fontosságú kérdésnek tekintették. Az amerikaiak utászegységei pénteken röpítették levegőbe az utolsó két bunkert. A támaszpontról mintegy 3500 tengerészgyalogos teherautókon és helikoptereken távozott. A környező hegyekből a partizánok tüze búcsúztatta az amerikaiakat. A Megyei Népművelési Tanács egyik tavalyi ülésén kimondották: szükség van egy helytörténeti bizottság megalakítására. Ez a bizottság most megalakult. Vezetője Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács VB művelődésügyi osztályának vezetője, tagjai pedig a következők: dr. Babies András, a Dunántúli Tudományos Irrté- zet igazgatója, dr. Csizmadia Andor, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jog- tudományi Kara jogtörténeti tanszékének professzora, dr. Dankó Imre, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója, dr. Dénes Béla, a Pécsi Tanárképző Főiskola történelemtudományi tanszékének docense, Fancsovits György, a Janus Pannonius Múzeum helytörténeti osztályának vezetője, Gábriel József Pécs megyei jogú, város Tanácsa VB művelődésügyi osztályának vezetője, dr. Molnár István, a Pécsi Egyetemi Könyvtár munkatársa, Surján Miklós, a Baranya megyei Könyvtár csoportvezetője, Szabados Mihályné, az MSZMP megyei archívumának vezetője, dr. Szinkovich Málta, a Megyei Levéltár igazgatója és dr. Vargha Károly, a Pécsi Tanárképző Főiskola németnyelvi és irodalom tanszékének vezetője, egyúttal a Megyei Honismereti Szakbizottság vezetője. A Helytörténeti Bizottság már össze is állította az 1968—69-es népművelési évadra szóló munkatervét. Továbbá, meghatározták: a Megyei Népművelési Tanács bizottságaként, annak irányítása alapján működik majd, s üléseit negyedévenként tartja. Az elkövetkezendő népművelési évadban fő feladata az ötven éves politikai jubileumok megünneplésének segítése lesz. Ezenkívül megvizsgálja és összehangolja a helytörténeti kutatások publikációs lehetőségeit, a forrásfeltáró munka helyzetét. Arra törekszik majd, hogy egy úgynevezett baranyai adattárat létesítsen. Ezenkívül beindítanak egy kis monográfia sorozatot a felszabadulással kapcsolatos tématerv alapján. A Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának 50. évfordulójára egész Pécs és egész Baranya megye területére vonatkozólag tervet — ezen belül külön kiállítási tervet — készít. Egyik főfeladata a forrásfeltáró munka szervezése. Ennek során nagymértékben támaszkodik majd a Janus Parmonius Múzeumra, a Megyei Levéltárra, a Baranya megyei Könyvtárra és a Pécsi Egyetemi Könyvtárra, különös tekintettel a felszabadulással kapcsolatos dokumentumokra. Bővítik a Porcelángyár szlgetelfigyártá részlegét Tovább bővítik, korszerűsítik a Pécsi Porcelángyár szigetelőgyártó részlegét. A négykamrás kemence mellé újabb kettőt építenek és így külön tudják majd égetni a száz kilovoltos óriásszigetelőket, valamint a hosszúrúd szigetelőket. Ez annyit jelent, hogy nagyobb mennyiségben és jobb minőségben tudják kielégíteni hosszúrúd szigetelőkből a magyar—szovjet 400 kilovoltos távvezetékhez szóló megrendeléseket. A képen: készülnek a hosszúrúd szigetelők. (Erb János felv.) Hazánk lett Kíizép- és Észak* Európa „lióceníruma” Pénteken, a déli országoktól, Görögországtól, Olaszországtól stb. eltekintve ismét hazánk volt Európa „hőcentruma’’. A déli órákban a hőmérséklet országszerte 29— 32 fokig emelkedett. Ugyanakkor Nyugat-Európában 8— 12 fokkal volt alacsonyabb a hőmérséklet, mint nálunk. Az előjelek szerint a mostani fülledt, meleg idő továbbra is megmarad. Legkorábban vasárnap délutánra várható zivatarfelhők megjelenése. Kozmosz 230, Moszkva. A Szovjetunióban pénteken felbocsátották a Kozmosz- sorozat 230. tagját. A szput- nyik keringési ideje 93 perc, a föld felszínétől való legnagyobb távolsága 580 kilométer, legkisebb távolsága pedig 290 kilométer, az egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 48,5 fok. Megkezdték a második kaszálása lucerna íeidslgozását Negyvenöt vagon lucernalisztet készítettek az első kaszál ásü lucernából a baUsai Ezüst Kalász Termelőszövetkezet ócsárdi lucernaliszt üzemében. Az első és a második kaszálás közötti három hetet arra fordították;, hogy átalakítsák a berendezést termény szárítására. A héten ismét megindult a lucernaliszt- üzem, megkezdték a második kaszálási? lucerna feldolgozását. — Szoknia! felv, =