Dunántúli Napló, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-05 / 156. szám

VTíátg prolet&rjal, egyesüljetek i Ara: 70 »Ilit Dunámon napio XXV. évfolyam, 156. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. július 5., péntek Hazaérkezett Moszkvákéi a magyar párt- és kormányküldöttség Csütörtökön délelőtt hazaérkezett a Szov­jetunióból a magyar párt- és kormánykül­döttség, amelyet Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára vezetett. A delegáció tagjai vol­tak: Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Tímár Mátyás, a Központi Bizottság tagja, a kor­mány elnökhelyettese, Péter János, a Köz­ponti Bizottság tagja, külügyminiszter és Szipka József, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. A delegációval együtt visszaérkezett F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A párt- és kormányküldöttség fogadására a ferihegyi repülőtéren megjelent Apró An- j tál, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Ilku Pái, a Politikai Bizottság póttagjai, Pul- lai Árpád, a Központi Bizottság titkára, Kis­házi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke, s az MSZMP Központi Bizottsága, az El­nöki Tanács, a kormány több tagja, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetői, a politikai élet több más vezető személyisége. Jelen voltak a fogadásnál N. N. Szikacsov követ-tanácsos vezetésével a Szovjetunió budapesti nagykö­vetségének tagjai. Az indiai parlamenti delegáció látogatásai Az indiai parlamenti kül­döttség, amely dr. N. San- dzsiva Reddinek, az alsóház elnökének vezetésével tar­tózkodik hazánkban, csütör­tökön látogatást tett, hiva­talában Kisházi Ödönnél, az Elnöki Tanács helyettes el­nökénél és Cseterki Lajos­nál, az Elnöki Tanács tit­káránál. Ezután a vendégek felkeresték a Magyar Nem­zeti Galériát, ahol megte­kintették a különféle gyűj­teményeket. Közös Közlemény 1968 június 27-e és július 4-e között a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjet­unió kormányának meghívá­sára Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hivatalos baráti látogatást tett a Szovjetunióban a Magyar Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttsége. A magyar párt- és kor­mányküldöttség Moszkván kí­vül ellátogatott Volgográdba és Tallinn ba. A szovjet nép életével történt ismerkedés során a magyar küldöttség nagyra értékelte a szovjet dolgozóknak a kommunista társadalom építésében elért eredményeit, a mély és őszin­te szeretet megnyilvánulásait a magyar nép iránt. A ma­gyar nép képviselőit minde­nütt szívélyes vendégszeretet­tel fogadták. A két ország pártjainak és kormányainak vezetői a test­véri barátság és a kölcsönös egyetértés szellemében tár­gyalásokat folytattak egymás­sal. Az eszmecserék a néze­tek teljes azonosságát mutat­ták valamennyi megtárgyalt kérdésben. A küldöttségek tájékoztat­ták egymást a szocializmus és a kommunizmus építésé­nek menetéről a Magyar Népköztársaságban és a Szov­jetunióban, a két ország fej­lődésének időszerű kérdései­ről. Megelégedéssel állapították meg, hogy az SZKP 23. kong­resszusán és az MSZMP 9. kongresszusán kitűzött fel­adatok sikeres végrehajtása biztosítja a két ország nép­gazdaságának, tudományos és kulturális életének további fejlődését, elősegíti a gazdál­kodás formáinak és módsze­reinek tökéletesítését, a ter­melés hatékonyságának növe­lését, a dolgozók jólétének emelését, a szocialista társa­dalmi viszonyok további fej­lesztését, a szocialista demok­rácia széles lehetőségeinek teljesebb kihasználását. A kedvező tapasztalatokból kiindulva a felek megerősí­tették, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népgazdaságának további fej­lesztése érdekében, mind bi­laterálisán, mind pedig a KGST keretében a jövőben is minden eszközzel szélesítik és elmélyítik gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működésüket. Törekedni fog­nak az ipar és a mezőgazda­ság legfontosabb ágazatai fej­lesztésének hatékonyabb koor­dinálására, az új együttmű­ködési formák, a termelési kooperáció és szakosítás ki- szélesítésére. (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János elvtárs repülőtéri nyilatkoxata Kádár János, a Magyai Párt- és Kormányküldöttség vezetője a delegáció megér­kezése után, a repülőtéren nyilatkozott Szepesi György­nek, a Magyar Rádió és Te­levízió főmunkatársának. Az alábbiakban — némileg rövi­dítve — közöljük az inter­jút. KÉRDÉS: Szeretettel kö­szöntjük újra itthon Kádár János elvtársat. Külön köszö­netét szeretnék mondani azért, hogy rögtön megérkezése után fogadott bennünket, itt, a ferihegyi repülőtéren, a tele­vízió rögtönzött stúdiójában és válaszol kérdéseinkre. A televízió jóvoltából figyelem­mel kísértük útjukat Volgo- grádban, Tallinnban és szin­te ott voltunk szerdán a forró hangulatú moszkvai nagygyű­lésen. Kérem, Kádár elvtárs, beszéljen benyomásairól, a szovjet emberekkel történt találkozásairól. VÁLASZ: Nagyon köszönöm az üdvözlést. Amikor javasol­ták, hogy itt találkozzunk önökkel, készséggel beleegyez­tem, mert úgy gondolom, er­ről az útról lehet és kell, ér­demes is többször és többféle formában beszélni. Pártunk­nak, dolgozó népünknek, a magyar közvéleménynek nem kell magyarázni, hogy har­caink, jelenünk és jövőnk szempontjából milyen nagy- jelentőségű, mennyire fontos a magyar—szovjet viszony, a magyar—szovjet barátság. A Szovjetunióban az embe­rek — vezetők, középszintű tisztségek betöltői és a mun­kásemberek egyaránt — szá­mukra fontos kapcsolatnak tartják a magyar—szovjet ba­rátságot. Jól esik ezt hallani és ez így is van; ez a két párt, a két ország, a két nép barát­ságát tükrözi. Mi természete­sen tudjuk, hogy a két or­szág súlya, nagyságrendje nem azonos, s amilyen jól esik a szovjet embereknek az az értékelése, hogy mindkét párt, mindkét ország, mindkét nép számára hasznos ez a barát­ság, gondolom, annyira meg­felel az igazságnak, hogy a mi számunkra még fonto­sabb, szinte azt lehetne mon­dani, életbe vágóan fontos. Ennek megfelelően készült a Magyar Párt- és Kormány- küldöttség erre a szovjetunió­beli útra. Meghatározott el­gondolással, szándékkal men­tünk ki. Párt- és kormánykül­döttségünk mostani útjához hasonló látogatások, találko­zások voltak már megelőzően is — szovjet küldöttség járt Magyarországon, magyar kül­döttség a Szovjetunióban — s a jövőben is lesznek. Ez a látogatás azonban szintén fon­tos volt, megvolt a maga meg­határozott szerepe. KÉRDÉS: A küldöttség ké­pet alkothatott útján a szov­jet ország fejlődésének üte­méről, az emberek életéről, a kommunizmust építő munka eredményeiről. Kérném, hogy erről is tá­jékoztassa hallgatóinkat, né­zőinket. VÁLASZ: A Szovjetunió párt- és állami vezetőitől tá­jékoztatást kaptunk a szov­jet élet fejlődésének alapvető, fő jellemzőiről. Tájékoztattak bennünket a volgrográdi terü­let vezetői, valamint a velünk rokon nép hazájában, Észtor­szágban a köztársaság vezetői is. Ezek az adatok, számok örvendetesek, erőteljes és len­dületes fejlődést mutatnak. Ami az egész Szovjetunió helyzetének alakulását illeti, az elvtársak elmondták, hogy mint bennünket, őket is nagy­mértékben foglalkoztatják a nemzetközi kérdések. Ez mun­kájuk jelentős része. Emellett azonban nem hanyagolják el az építéssel kapcsolatos fel­adatokat sem. ök is most tar­tanak ötéves tervük közepé­nél, s a terv időarányos ré­szét túlteljesítették. Ez azt jelenti, hogy az ötéves terv első két esztendejében évi 10 százalékkal növekedett az ipari termelés. A növekedés az idei első félévben is ennek megfelelő arányú volt. Nem akarom és nem is tudnám a számokat sorolni, de az bizo­nyos, hogy ha a szovjet ipar termelése három év alatt 30 százalékkal növekedik, az már valami; az már komoly meny- nyiséget — és minőségi előre­lépést — jelent. KÉRDÉS: Arra kérem Ká­dár elvtárs, foglalja össze tárgyalásaik, látogatásuk ered­ményeit. VÁLASZ: Ezt röviden ösz- szefoglalni igen nehéz, inkább csak érinteni lehet. Megbeszé­léseink során — ahogyan ilyenkor szokásos, mindkét részről tájékoztatást adtunk saját helyzetünkről. Sok időt szenteltünk a kétoldalú kap­csolatoknak. Megállapodtunk mindazokban a témákban, amelyeket a további munka során napirenden tartunk. Egyébként megállapítottuk, hogy a magyar—szovjet együttműködés egészséges, jó és megfelelően fejlődik. Ez így van politikai téren, a nemzetközi politikában is, s ami szintén örvendetes, mind­inkább, mind szélesebben fej­lődik országaink társadalmá­nak közvetlen érintkezése. összefoglalóan annyit mond­hatok, hogy a küldöttség hi­vatalos tárgyalásai, az egyes vezetőkkel folytatott megbe­szélések, a gyűlések, a szov­jet dolgozókkal való számta­lan találkozó küldöttségünk eredeti missziójának megfele­lően zajlott le. A misszió célját, mindig nyíltan, programszerűen hir­dettük: az volt a szándékunk, hogy a látogatás mozdítsa elő a két párt, a két kormány, a két ország, a két nép ba­rátságát, testvéri, mindkét or­szágra nézve hasznos kap­csolatát, . együttműködését. Szeretném azt is megemlí­teni, hogy a magyar—szovjet kapcsolatnak természetesen nemcsak Magyarország és nemcsak a két fél, hanem szélesebb értelemben, a szo­cialista országok, a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom szempontjából is megvan a maguk meghatáro­zott jelentősége. A magyar— szovjet kapcsolatok kedvező alakulásának pozitív hatása tehát a két ország érdekein túl hasznosan és jól szolgálja az összes szocialista országok, valamint a nemzetközi mun­kásmozgalom törekvéseit is. Ezzel az érzéssel jöttem haza és általában a küldött­ség tagjai is így értékelik lá­togatásunk eredményeit — fe­jezte be nyilatkozatát Kádár János. Vegyszeres permetezéssel védekeznek az amerikai fehér szövőlepke ellen a szederkényi növényvédő állomás gépei. A bátai megyehatártól egészen Udvarig permetezik vegy­szerrel az útmenti fákat Andrási Ede és Andrási Szilvesz­ter. Erb János felvétele A termés 90 százalékát géppel vágják Sajtótájékoztató a nyári mezőgazdasági munkák állásáról Csütörtökön a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Miniszté­riumban Mészáros István, a termelésfelügyeleti osztály ve­zetője a nyári mezőgazdasági munkák állásáról adott tájé­koztatót. Elmondotta, hogy a június közepi esőzések előse­gítették a gabonák szemkép­ződését és felüdítették a ka­pásnövényeket. Azóta azonban újra a kánikulai időjárás nyomja rá bélyegét a növé­nyek fejlődésére és július első napjaiban ismét erősén igény­lik a csapadékot a földek. Általános tapasztalat, hogy ahol időben végezték el a ta­lajmunkákat, és a tápanyag- ellátás is megfelelő volt, ott a növények jobban tűrik a f orróságot és a terméseredmé­nyek is kedvezőbben alakul­nak. A meleg, tikkasztó idő­járás előbbre hozta a kalászos gabonák érését; a zab kivéte­lével valamennyi gabonaféle aratható. Az ősziárpa betaka­rítása gyakorlatilag már be is fejeződött, a vetésterületnek már csak néhány százaléknyi részén áll lábon a növény. A búza aratása országszerte ja­vában tart. A koránérő olasz, francia és egyéb takarmánybúzáknak már csaknem a felét betaka­rították, míg a valamivel ké­sőbb érő kenyérgabonáknak hozzávetőleg tizenöt-húsz szá­zalékát aratták le eddig. Ked­vező jelnek tartják, hogy már az első időszakban is a ter­mésnek körülbelül 90 százalé­kát géppel vágták le — eb­ből 85 százalékot a kombáj­nok, öt százaléknyit pedig az aratógépek. Minthogy a szal­ma alacsony és a búzaföldek gyomtalanok. gyorsan halad az aratás. Ellenben lemaradás van a tarlóhántásnál és ca. nyári mélyszántásnál. A leara­tott területnek csak 30 száza­lékán végezték el eddig a tar­lóhántást, holott az lenne kí­vánatos, hogy a gabona levá­gását követő három napon be_ lül mindenhol befejezzék ezt a munkát, ellenkező esetben ugyanis rendkívül kiszárad a talaj. Czlncge Lajos vezérezredes meghívására hazánkba érkezett Kim Csöng hadseregíábor- nok, a Koreai Népi Demokra íikus Köztársaság nemzetvé delmi minisztere. t *

Next

/
Thumbnails
Contents