Dunántúli Napló, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-21 / 170. szám
m». JűTItts 2t. Dimrinmn rnipto 3 Beszélgetés a szegedi és a miskolci vb-titkárral A házgyáraktól várják a lakáshiány megszüntetését Országos kerámia biennálé A fővárosi tanács és a m. j. városi ' tanácsok közötti együttműködés keretében Pécsett tartózkodó tanácsi vezetők péntek déSelőtt konzultációs megbeszélést tartottak a Városi Tanácson. A megbeszélés szünetében munkatársunk elbeszélgetett dr. Csikós Ferenc szegedi, illetve dr, Tóth István miskolci városi tanácsi vb-titkárral a megyei jogú városok egynémely problémájáról. Munkaerőhelyzet Szegeden, különösen amióta az olajipar odatelepült, munkaerő feleslegről nemigen beszélhetünk, sőt,’ a városban levő három építőipari vállalat esaknem kétezer dolgozót tudna még foglalkoztatni. Ami a mákét illeti, Szeged négy nagy textilüzemében tízezernél jóval több nő dolgozik, mégis, október és május között — amikor a konzervgyár nem működik — némi női munkaerő felesleg jelentkezik. — Hetenként mintegy 400 munkavállaló keresi fel a munkaügyi osztály fogadóóráit — mondja dr. Csikós Ferenc —, de 90 százalékuk nem mutat nagy hajlandóságot a komoly munkára, erről munkakönyvük, gyakori munkahelyváltoztatásuk tanúskodik. Miskolc üzemeiben még jó néhány szakmunkás találna magának helyet, az Észak- magyárország hasábjait ellepik a hirdetések: szakmunkást felveszünk. Itt is inkább * nők elhelyezése ütközik nehézségekbe, elsősorban azért, mert jelentős részük szakképzettséggel nem rendelkezik, de válogat a rendelkezésre álló munkahelyek körött. — Legnagyobb gond a gimnáziumot végzett lányok munkába állítása — mondja dr. Tóth István —, de közülük egyre többen tanulnak tovább vagy szereznek szakké- pesíiést Lakáshelyzet Szegeden nyolcezer lakásigénylő van. A Városi Tanáé* titkára számokkal támasztja alá véleményét: az elmúlt években náluk épült * legkevesebb lakás országos viszonylatban, állami erőből évente 350, és körülbelül ugyanannyi magán kezdeményezésből. Jövőre azonban már 1200 állami lakást szeretnének átadni. Sínnek biztosítására 1969-re hétszáz, 1970-re pedig hatszáz előregyártóit lakást vásároltak a Dunaújvárosi Épületelemgyár- bóL--- É8 1969-ben, ha minden 1« megy, megkezdjük a szegedi házgyár építését, mely a tervek szerint 1972-re már telje* kapacitással dolgozik. Bz évente 1500—2000 lakást Jelent. Miskolcon évente esaknem HW0 lakás épül állami erőből, de az igényeket ezzel sem tudják kielégíteni. A múlt örökségeként még ma is rengeteg a régi, avult, életveszélyes lakás, ugyanakkor a város lakossága csaknem megháromszorozódott 'a felszabadulás óta. — Ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy a II. ötéves tervben és az azt megelőző években aránytalanul kevés lakást építettünk. Jelenleg 13 ezer körül van Miskolcon a lakást igénylők száma. A megoldást az alsózsolcai házgyártól várjuk, mely még az idén megkezdi próbaüzemét. 1970-re remélhetőleg teljes kapacitással termel majd, ez évente 4200 lakás, melynek túlnyomó részét Miskolcon és Borsod megyében építik meg. Társadalmi munka — Ezzel különösebben nem dicsekedhetünk — mondja dr. Csikós Ferenc. — A három kerületi tanácsnak e célra összesen 5 millió forint áll rendelkezésére a fejlesztési alapból. Általában a külkerü- leteken folyik intenzívebb társadalmi munka, járdái és utat építenek, évente 7—800 ezer forint értékben. De azt hiszem, társadalmi munkaként fogható fel a lakosság lelkes részvétele a város tisztántartásában és csinosításában; a vendégek fogadásában. Ennek jelentőségét az adja meg, hogy például az elmúlt évben kétmillió turista utazott át Szegeden, és 400 ezer vendég tartózkodott hosszabb-rövi- debb ideig városunkban. Péntek délelőtt nyílt meg az ipari vásár, 116 belföldi és 26 jugoszláv kiállítóval, a Szegedi Szabadtéri Játékokra pedig 78 ezer jegy kelt el elővételben. Miskolcon is a kerületekben, tehát decentralizáltan szervezik a társadalmi munkát. Elsősorban a város külső részein épül sok út, járda, park és kisebb épület társadalmi összefogással. Tavaly, egyedül a III. kerületben hétmillió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság, ez komoly teljesítmény még akkor is, ha ebben a forintösszegben az anyagok ára is benne van. Dr. Tóth István véleménye szerint egyébként e munka hasznosságát nem lehet csak forinttal mérni. A lényeg az, hogy a feladat összhangban álljon a lakosság közvetlen érdekeivel, valamint a helyi gazdaságpolitikával, és természetesen, hogy meglegyen rá a szükséges anyagi fedezet. Víz... Szegedet illetően — a várost kétfelé szeli a Tisza — ném i* számítottunk arra, hogy nehézségekbe ütközik a vízellátás. Valóban nincs víz- gondjuk a szegedieknek, de nem a Tisza miatt; artézi kutakból nyerik a vizet. Miskolcon annál súlyosabb a probléma. A* országgyűlés legutóbbi ülésszakán Hámor József képviselő interpellál is ebben az ügyben, elmondotta, hogy a gyors ipari fejlődéssel a vízellátás nem tudott lépést tartani. További 25—30 ezer köbméteire lenne szükség ahhoz, hogy a vízellátás kielégítő 'legyen. Degen Imre, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke válaszában nem is vitatta az interpelláció jogosságát. Már elkészült a város új víztermelő telepének részletes beruházási programja, de a telep felépítésére a III. ötéves tervben nincs lehetőség. K. T. Zsűrizés jövő héten Pécsett rendezik meg ez év őszén az I. Országos Kerámia Biennálét. Mint ismeretes, a Kisplasztikái Biennálék közötti években rendszeresen sor kerülne erre az országos kerámia seregszemlére, s néhány e sietendő alatt Pécset szeretnék az illetékesek a modern hazai kerámia bázisává fejleszteni. A felhívás érteimében most járt le a jelentkezési határidő. Pécsre és Budapestre a Műcsarnokba egyaránt lehetett beküldeni műveket. A Műcsarnokban az Országos Képző- és Iparművészeti Lektorátus hétfőn, Pécsett a Technika Házában pedig kedden zsűrizi a beérkezett anyagot. A pécsi jelentkezések között természetesen ott találjuk a helyi kerámikusokat, Pattantyús Józsefet, a Művészeti Gimnáziumból, Gazder Antalt, Nádor Juditot, Fürtös Györgyöt és Török Jánost a Porcelán- gyárból. A Magyarszombatfai Kerámia Vállalat küldött vázát, hamuzót, boroskészletet és padlóvázát, valamint a zalaegerszegi Németh János küldte el munkáit. A Veszprémi Háziipari Szövetkezet számszerint 9S darab termékét küldte el, jobbára használati és idegenforgalmi tárgyakat. A zsűri döntése természetesen még nem sejthető, azt azonban körülbelül ki lehet számítani, hogy 3—400 tárgy is szerepel majd a bien- nálén. Az I. Országos Kerámia Biennáléhoz nagyméretű képes katalógus is készül, szerkesztőjének, Romváry Ferencnek az az elképzelése, hogy rövid életrajzot is közöl a művészekről, akik között minden bizonnyal sok lesz a fiatal. A Technika Házának nagy termőt több mint százezer forintos költséggel átalakítják erre az alkalomra, Vida Gyula építész tervei alapján. Az installációs tervben variálható és többféleképp felépíthető tárolósor, mennyezeti fény- függöny is szerepel. A meghirdetett díjak — 10 ezer forintos első díj, 7 ezer forintos második és 5 ezer forintos harmadik díj mellett a Janus Jannonius Múzeum máris 20 ezer forintot kapott arra a célra, hogy a biennálé anyagából vásárolhasson. A tervek szerint több üzem is készül vásárlásra, nemcsak Pécsről, hanem az ország más helyeiről is. A pécsi Mecsek nemcsak a haze-iaknak, de a külföldieknek is kedvenc üdülőnyaralóhelyük. A főszezon természetesen itt is a nyár, de télen is alig vannak kevesebben. A hegy öt népszerű helyéről közlünk egy- egy pillanatfelvételt alábbi képsorunkban. Erb János képriportja A várostól legmesszebb esO. leg csendesebb hely e fehérkúti turistaház. A táborba új csoport érkezik ezúttal Békéscsabáról. vfícendházakból állá Állandó teltházzal dicsekedhet az üdülő Szálló. Amíg a napsütésre várnak, izgalmas römicsatát mv egymással Budapest és Miskolc csapata4 Télen, nyáron üzemel a DOmőr-kapul turistahas, amely a pécsieknek fs kedvenc kirándulóhelye. Képünkön; fiatalok és idősebbek együtt indulnak hazalátogat. Rövidesen kirándul ni reggeli után. A baranyai származású, félévszázada Belgiumban élő Vauik György minden évben búcsút vesz a mecseki kempingtől és Ju goszláviában folytaim, nyaralását. Mézédes fügét szüretelnek a Mecseken A hazánkban teimő gyümölcsfajták közül valószínűleg a mecseki füge az egyedüli, amely nem sínylette meg a ■zársz, forró tavaszt és nyarat. Sőt — a jelek szerint — a hosszantartó meleg időjárás kedvezett ennek a délszaki növénynek: rekordtermést szüretelnek a pécsi fügefákon. Az országban ezen a mediterrán Jellegű tájon szabadban terem a füge, amely semmiben sem különbözik a földközi tenger melléki gümölcsöktől. A Mecsek déli laskáin — kertekben, udvarokban, szőlőkben — található több száz cserje rendkívül dús lombot hajtott 4s * haragoszöld levelek között igen sok füge termett. A forróság következtében a szokottnál két-három héttel korábban szedésre érett ez a nálunk ritka csemegének számító gyümölcs. Egyes fákon 3— 10 dekás példányok is kifejlődtek — ennél nagyobb fügéket a mediterrán országokban sem szüretelnek. A körtealakú, bamabőrű, pirosbelű gyümölcsök — a szokásosnál több és erősebb napfény hatására — mézédesek az idén, úgyhogy nyersen alig fogyaszthatok. A város háziasszonyai inkább befőttet készítenek és bort erjesztenek a fügéből. Kis meny- nyiségben azonban kapható a pécsi piacokon i*. A fiatalok nemzetközt szdTTójávd nőtte ki magdt a Fenyves. Ebben a hónapban laktak már m az európai fiatalokon kívül chilei, bolíviai, líbiai ét észak-amerikai turisták is, A lipcsei fiúk ét lányok a szálló kő-hölgyenéi készíttetnek magukról emlékképet. V i r (3d illők a hegyen
