Dunántúli Napló, 1968. június (127. évfolyam, 78-152. szám)

1968-06-16 / 140. szám

1968. június 16. punantmt napio 3 260 millió forint hitelt kértek a baranyai vállalatok Megalapozott óvatosság A vállalatok igényei általában reálisak és megalapozottak Évekkel ezelőtt mondotta egy termelőegység gazdasági vezetője: „Ha az ember pénzt akar szerezni fejlesztésre, jobb ha 14 fokos okmánybélyeggel kezdi el a kálváriát..Ha ez a szokás nem is volt álta­lános, azért ennek az ironi­kus megjegyzésnek volt némi alapja. A felügyeleti hatóság­hoz egy demizson 14 fokos borral beállító kérelmező, előbb-utóbb hozzájutott egy kis pénzhez, amelyet vissza sem kellett fizetnie, vagy ha igen, akkor is a hitel összege kiesett az adózási terhek alól és változatlanul hagyta az egész évi nyereséget. A kérel­mek is túlzottak voltak, hi­szen gyakran előfordult, hogy a szükséges beruházási keret­nek többszörösét igényelték, számítva arra, hogy úgyis alkuba kell bocsátkozni, a leg­rosszabb esetben is még min­dig a „pénzüknél maradnak”. Arra is volt példa, hogy az összevont vállalatok központ­ja a „nagykalapból” törlesz­tette a hitelt, mert a kérel­mező gyáregység — bár a hi­telt felhasználta — fizetés- képtelen volt. Érthető, hogy ez a többnyire liberális, vál­lalaton belüli hitelpolitika anyagilag hátrányos helyzetbe juttatta a többi gyáregységet. Megfontolt kérelmek A kormány 1968-ban ér­vénybelépett hitelpolitikai irányelvei megszüntették eze­ket a visszásságokat. Ideje volt, hiszen — például — 1967-ben a beruházások színvonala meg haladta a gazdasági fejlődés általános ütemét. A népgaz­dasági ágazatok az említett két esztendőben mintegy 10 milliárd forinttal többet köl­töttek beruházásokra, mint amennyit a terv előirányzott. Énnek következménye volt az is, hogy a folyamatban lévő beruházások száma rohamo­san megnövekedett, a beruhá­zások elaprózódtak. Ebben az esztendőben aztán — a megye termelőegységei is — megalapozott óvatosságot tanúsítottak a hitelkérelmek indokolásánál. Az óvatosság persze nem a beruházási hite­lek számában nyilvánul meg, hiszen az első öt hónapban a Magyar Beruházási Bank Ba­ranya megyei Fiókjához nyolc — úgynevezett éven belüli megelőlegezési hitelkérelem érkezett be közel 10 millió forint értékben. Tizennégy vállalat (ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági) körülbelül 95 millió forint középlejáratú hitelt kért, tíz termelőegység pedig összesen mintegy 150 millió forint hosszúlejáratú hitelre nyújtotta be igényét. Az alapos megfontolás — na­gyon helyesen — inkább a hitelkérelmek indokolásánál, a gazdasági vezető döntését meg alapozó javaslat kidolgozásá­nál tapasztalható. A különbö­ző gazdasági variációk közül azt választják ki, amely a legkedvezőbb: hitelt olyan fej­lesztésre kérnek, amely a le­hető legközvetlenebb módon gyorsítja meg, illetve teszi gazdaságosabbá a termelést, vagy pedig új termékek be­vezetésének elengedhetetlen feltétele. A hitelpolitikai irány elvek szigorúan meghatároz­zák a hitelnyújtás feltételeit. A legkedvezőbb ajánlat Hitelt elsősorban az a ter­melőegység kap, amely már folyamatban lévő beruházás­sal rendelkezik, de a kivite­lezés teljes befejezésének költ­ségeit saját alapból biztosí­tani nem tudja. Ez esetben is a beruházási bank először megvizsgálja, hogy a vállalat a megadott határidőre vissza tudja-e fizetni a hitel össze­gét? A pénz forgási sebessé­gének megtartása végett a bank igyekszik azokat előny­ben részesíteni, akik a határ­időt illetően kedvezőbb aján­latokkal jelentkeznek. A hite­lért folyó versenyben előny­ben részesülnek' azok a válla­latok, amelyeknek beruházá­sai nagyobb jövedelmezőséget biztosítanak. Vannak korláto­zások is. Például termelőüzem irodaház-építésre sem közép-, sem hosszúlejáratú hitelt egyelőre nem kaphat még közvetett felhasználás révén sem A vállalatok eddig általában reális igényekkel fordultak a Megyei Beruházási Bankhoz. A Bm. Állami Építőipari Vál­lalat 4,5 milliós kérelmét ked­vező javaslattal továbbították, mert a pénzből termelést elő­segítő gépeket vásárolnak és a visszafizetés biztosított. A Szigetvári városi Tanács ké­relme is valószínű „zöld utat” kap, mert a hitelt lakosság­szolgáltatás fejlesztésére for­dítják. Nincs még döntés a Bm Szikvíz- és Szeszipari Vállalat és a Bm. Vendéglátó- ipari Vállalat ügyében. Az előbbi 216 ezer forintot kért, de a bank megelőző vizsgálata szerint legalább 900 ezer fo­rint értékű forgó eszközre is szüksége lenne a vállalatnak ahhoz, hogy a 216 ezer fo­rintos beruházást a termelés­be beállíthassa Ez az összeg azonban nem áll a vállalat rendelkezésére. A Baranya megyei Vendéglátó Vállalat kérelmét a vállalat visszavon­ta, mert a hitelvisszafizetés nem volt biztosított. Az ága­zat hitellehetőségének kimerü­lése miatt elutasították a Ba­ranya—Tolna megyei Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat 550 ezer forint ösz- szegű középlejáratú új hitel­igényét. Nagv a „pénzéhség“ A hiteligények meítélésénél a Beruházási Bank nagy gond­dal gyakorolja nemcsak a kedvezmények megadását, ha­nem a szelekciót is. Az év­közi megelőlegezést a Megyei Beruházási Bank saját dönté­si joggal eszközli, a közép (általában 3 évi időtartamra) illetve a hosszúlejáratú (maxi­mum 6 évi) hitelekre viszont javaslatot tesz és a döntés már központilag történik. Er­re azért van szükség, mert a hitelkeret — népgazdasági szinten — korlátozott. Ebben az esztendőben 6,7 milliárd forint a keret és ennek meg­felelő elosztása csakis köz­ponti akarat révén történhet. Az úgynevezett „beruházási éhség”, vagyis az igény min­dig a lehetőségek előtt jár. Hogy ez mennyire így van, azt érzékelteti az a tény is, hogy Baranyában eddig mint­egy 260 millió forint értékű hiteligényt nyújtottak be a banknak, de ha ezt az ország 19 megyéjében megismétlik (és miért is ne?) máris ki­merül az egész évi keret, de akkor hol van még a fővárosi termelőegységek hiteligénye? Arról nem is beszélve, hogy az országos hitelkeret (6,7 mil­liárd forint) kétharmadát, csakis a folyamatban lévő beruházások befejezésére le­het fordítani. Mindez persze nem azt jelenti, hogy a jó jövedelmet Ígérő vállalkozá­sok indításához a bank nem nyújt támogatást. De mindig és minden esetben a realitá­sok keretein belül, figyelem- bevéve a népgazdaság teher­bíró képességét a pénzügyi egyensúly érdekében. Rab Ferenc Budapesti őszi vásár Huszonhat év után a BNV területén az idén ismét meg­rendezik a budapesti őszi vá­sárt, ahol a hazai lakosság részére szánt cikkeket vonul­tatja fel a magyar ipar és kereskedelem. Hasonló vásárt utoljára 1942-ben tartottak, akkor azonban csupán lakbe­rendezéseket állítottak ki. Az idén a közszükségleti cikkek seregszemléjére kerül sor, s amíg a BNV az exportkapcso­latok elmélyítését szolgálja, a BÖV a magyar ipar és keres­kedelem együttműködését kí­vánja elősegíteni. Azoknak a vállalatoknak a rész-vételére számítanak tehát, amelyek közszükségleti cikkeket gyár­tanak vagy hoznak forgalom­ba a hazai lakosság részére. Látogatóban Terve már hosszabb Ideje foglalkoztatta az embereket, idén aztán meg is született a szocialista együttműködési megállapodás az István-aknai szállítási körlet és az Urán III. üzem szállítási körlete kö­zött. A két körlet munkája — kisebb, a bányák jellegéből fakadó különbségektől elte­kintve — nagyjából megegye­zik, s a bányászok úgy gon­dolják, van mit tanulniok egymástól. De a tapasztalat- cserénél nem kisebb fontossá­got tulajdonítanak a nem szakmai jellegű közös rendez­vényeknek, kirándulásoknak, sportnapoknak, mozi- és szín­ház-látogatásoknak, hogy meg­ismerjék egymást, barátokká legyenek a két körlet dolgo­zói, ez is hozzátartozik a szo­cialista brigádmozgalomhoz. Május elsején tízen a Sza- bolcs-bányaiak közül áz urá- nosok soraiban vonultak fel, a III. üzem szállítási körletének tíz dolgozóját pedig a szénbá­nyászok látták vendégül me­netükben. Május 17-én az 1st- | ván-aknaiak Kővágószöllősön jártak tapasztalatcserén, e lá­togatás viszonzására e hét péntekjén került sor. Az István-aknaiak nagyon felkészültek az uránosok fo­gadására, őket elsőosztályú vendéglátásban részesítették négy héttel ezelőtt, s most, mint házigazdák, nem akar­tak szégyent vallani. E fel­készülésről csak annyit, hogy Benes Ferdinándné és Simon Ferencné, a külszíni szállítás dolgozói e pénteki napon be­öltöztek szakácsnak és osztat­lan sikert arattak pörköltjük- kel. A vendégeket elkísérte Ko- csor Ferenc, a III. üzem ve­zetője is. őszinte érdeklődését mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ő tette fel a leg­több kérdést Kálmán Endré­I nek, Islván-akna főmérnöké­nek, aki Szabolcs-bánya jele­néről és jövőjéről adott tájé­koztatót. De ha az üzemveze­tő nincs jelen, sem lett volna formális a beszélgetés, igen sok kényes témáról érdeklőd­tek a III. üzem szállítási kör­letének brigádvezetői és dol­gozói is. Az „elméleti előké­szítést” bányajárás követte, a vendégek két csoportra osz­lottak és Kis Lantos Ferenc körletvezető, illetve Bánkuti Lajos szb-titkár vezetésével megnéztek egy-egy fejtést. Ellenberger Imre körletbri- gádvezetőtől megkérdeztük, milyen különbségeket fedezett fel a két munkahely között. — Nehezebb az itteni bá­nyában való közlekedés, na­gyobb erőfeszítésre készteti a bányászokat. Ugyanakkor ked­vezőbb a szállító vágatok ki­Száznegyvenmilliós beruházás Oszloperdő a Megyeri úton Tudtam, hogy balhé lesz, ha Sárán Ferenc művezető meg­érkezik ebédről. Itt jön a fel­vonulási épületek előtt, hal­lani a hangját: — Nem tartjátok luxusnak, hogy három gép áll?! — El kell rakni a csöveket a kocsi elől, mert nem tud beállni! — érvel valaki. — Majd én rakom el, nem?! A perpatvarnak hamar vé­ge lesz, megszabadítják az utat a dögnehéz — hosszú, lomha — nyergeskocsi elől, aztán beáll a hernyótalpas NCK-daru gémje alá. Három födémelemet hoz el egy for­dulóval a vasútról. Egynek- egynek a hossza 12 méter, sú­lya 4 tonna. A daru megfog­ja, emeli, két ember a födém két végére erősített kötéllel irányítja ezt a roppant ter­het, amelyet daruval emélnek fel a csarnok magas oszlopait összekötő, 18 méteres vas­szerkezetre. Az arányok ijesztően félel­metesek. Egyelőre vasbeton­oszlop-erdőt látni itt, amelyek majd tartják a raktár-csarnok mennyezetét szolgáló 4 ton­nás födémelemeket. Az egész raktárbázis itt lent a Megyeri úton, a vasúti átjárón túl körülbelül húsz holdnyi terü­leten fekszik majd. Az egy­befüggő raktár hossza 226 mé­ter, szélessége 108 méter. — Ez már végleges méret? — Reméljük... — jegyzi meg Hirt József építésvezető eléggé bizonytalanul. Nem is csoda. — Már kétszer volt tervmó­dosítás — mondja Krisztián­ná, aki aztán rajzokat szed elő, amelyekből kiderül, mi készül itt kora tavasz óta. Ebben a raktárvárosban kap helyet majd a Vas Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat, aztán az ÜVÉRT, a FÜSZÉRT, továbbá épül a csarnok mel­lett a TÜZÉP-nek egy nagy tárolóhelye, lesz itt robbanó­képzése, több a rendező és kitérő vágány, ez meggyorsít­ja, folyamatosabbá teszi a szál­lítást. És persze az akna ka­pacitása sokkal nagyobb, gépi berendezése korszerűbb, mint a mi aknánké. i Mező István körletvezető az István-aknai főmérnök tájé­koztatójából különösen elgon- dolkoztatónak tartja azt a megjegyzést, hogy az akna ka­pacitásának jobb kihasználása a kiadott személyszállítási idők megtartásánál kezdődik- — Nálunk is arra kell töre­kedni, hogy megszűnjön a hi­vatalos személyszállítási időn kívüli csellengés, az ötnapos munkahét ugyanis az akna kapacitásának maximális ki­használását igényli. A két körlet tapasztalatcse­réje az István-aknai művelő­dési házban, majd az újság­író klubban folytatódott, ahonnan új dalokkal gazda­godva tértek haza urán-, szénbányászok egyaránt. (Kéri) 226 méter hosszú, 108 méter széles raktár épül — Közös irodaházat kap a VASÉRT, ÜVÉRT, FUSZÉRT és a TÜZÉP szer raktár is a bányák szá­mára. Az összes kereskedelmi szervek közös irodaházat kap­nak szociális helyiségekkel. Megépítik az iparvágányt is, a létesítmények között pedig betonút lesz. A rajzokon fel­tüntették a tervezők a külön­böző raktárhelyiségek változó hőmérsékletét is, azaz annak megfelelő fűtő- és légkondi­cionáló berendezéseket kell beépíteni. — Hagyományos körítő fa­lakat húznak fel a raktárépü­letnél? — Panelelemeket építünk be és valószínű copilit-üveg- ből képezzük ki a homlokza­tot. Szép lesz. Hasonlít majd a Rostműbőrgyárhoz. Azt is mi építettük. Ismét kimegyünk az építke­zés színhelyére. A látóhatár itt már eléggé kitöltődött. Jó évekkel ezelőtt még mezőgaz­dasági terület volt ez, távo­labb pedig a vásártér, amely­nek túlsó peremét a kertváro­si családi házak határolják. De később felépítették az út jobboldalán a Ruha és Textil Nagykereskedelmi, aztán a RÖVIKÖT, a Cipő Nagykeres­kedelmi Vállalat, illetve a MÉK raktárait. Itt van még a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat, aztán az AGROKER is. A terület tehát szűkül, de milyen lesz majd akkor, ha ez a 140 milliós raktárbázis is megépül? — Hiszen csak a létesítmé­nyek száma több mint negy­ven, a transzformátor-állomá­sokkal, új vasúti őrházzal, hídmérlegekkel együtt! — mondja Krisztiánná. És ez negyven műszaki le­írást, tervdokumentációt, költ­ségvetést jelent. Mindebből persze, kint a munkahelyen egyelőre csak az égnek törő betonoszlopokat látni és sú­lyos födémeket, amelyek las­san befedik a volt bolgár­kertészetet. A vasútvonal és a raktárváros közötti — a Sik­lósi úttól idáig húzódó — te­rületsáv még egyelőre mozdu­latlan. De már Mákul az a kép, amelyet a városrendezési terven láttam. A raktárváros­nak óriási lesz a gépkocsifor­galma. A Megyeri úti vasúti átjáró átengedő képessége már rég tetőzött. Most is, hogy ide­jöttem, vártam kilenc percet: a felhúzott sorompó alatt 27 teherkocsi és személykocsi vo­nult el. Ennyi futott össze itt, aránylag rövid idő alatt. A mozdulatlan területsáv lesz az ipari út: ezen bonyo­lítják le a forgalmat, minden várakozás nélkül majd ak­kor, ha az ipari út egyszer felkanyarodhat a Rózsa Fe­renc utcai felüljáróra ... De nagyon előreszaladtunk. Maradjunk csak a raktár­bázisnál. Pontosabban, lecsök­kenteti méreteinél, a tervmó­dosításoknál. — Tehát miért lesz kisebb a tervezettnél? * I Az építők összemosolyog­nak. — Hagyjuk ezt! Rendben van, nem is az ő asztaluk, való igaz. De a Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igaz­gatóságának I. negyedévi je­lentésében ez olvasható: „A koordinált raktárberuházásnál nagyarányú többletköltség me­rült fel (több mint 20 millió forint) hibás tervezés, rossz egységárak alkalmazása miatt s jelenleg úgy néz ki, hogy az építendő rakterűiét négy­zetméter csökkentésével tarta­ni kell az eredeti programelő­irányzatot. Emiatt áttervezési munkákra kerül sor...” Ez az egyik — írott érv. A má­sik élőszóban hangzik el itt- ott: a beruházónak nem volt annyi, pontosabban 20 millió­val kevesebb pénze volt, mint ameddig a „takarója ér...” Nem tudni, mi igaz ebből, de mindenesetre a kivitelező többletmunkáját valószínű senki sem fizeti meg. — De talán nem is ez annyira a lényeg. Inkább az, hogy az ember szeretné már egyszer megérni: egy létesítmény megszületett minden különö­sebb komplikáció nélkül... Előzzük meg a tüzeket! ( Megkezdődött az aratás, > > s vele a gondok is sza- > ? porodtak. ilyen közöttük a ? ( termények nyári tűzvédel- s ) me. > ) Melyek a legfontosabb te­s endők? A községi taná- s ) csők, meglévő hírközlő > ) eszközeikkel, a hangosbe- c ( mondó vagy dobszó útján s ) hívják fel rendszeresen a <> ? lakosság figyelmét a tűz- t ( védelemmel kapcsolatos J> ; tennivalókra. A tsz-ekben } < a vezetőségnek már koráb- ( S ban tűzrendészeti felhívást S > kellett közreadniuk. A fel­c hívást, illetve utasítást, va- ( S lamint a gépszemle jegyző- ) könyvi kivonatát minden <> ( erőgépkezelő a tűzrendé- < S szeti ellenőrző füzettel j> ) együtt köteles magánál ó c tartani. £ S Az érés idején gondos- J» ) kodni kell a vasútvonalak <! < mellett vetett szállástermé- ( ) nyék őrzéséről. Egyes tsz- > / ekben évről évre elmulaszt- ) < ják ezt. Tartsuk szem ( ) előtt: őröknek csak olyan > (’ személyeket állítsunk, akik } ( tűz esetén gyorsan és szak- ‘ > szerűen tudnak intézkedni. > S Fokozott gondot kell for- } dítani a gépek tisztítására, < karbantartására, valamint a £ szakszerű üzemanyagtáro­lásra. Tavaly, az aratás befejezése után jónéhány kazal- és erdőtűz keletke­zett Baranyában. A vasút­vonalak mentén ne feled­kezzünk meg a védőszán- tásroí. A tarlóégetési szél­csendes időben és fokozott felügyelet mellett végez­zük. Ha a tarlóégetéskor bárminemű tűz keletkezik, még eloltása esetén is be / kell jelenteni az illetékes ( tűzrendészeti hatóságnak. I Elmulasztása pénzbírságot ( vonhat maga után. V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents