Dunántúli Napló, 1968. június (127. évfolyam, 78-152. szám)

1968-06-15 / 139. szám

1968. június 15. Dutionttm napio 3 Magyar—csehszlovák barátsági nagygyűlés Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) Csehszlovákia munkásosztálya, dolgozó népe évtizedeken át vívott és vív ma is az or­szág felvirágoztatásáért, a szo­cialista társadalom felépíté­séért Csehszlovák elvtársaink olyan Időszakban látogattak hozzánk, amikor testvérpártunk felelős­ségteljes harcot vív a szocia­lista fejlődést gátló különbö­ző akadályok leküzdéséért, a szocializmus pozícióinak meg­erősítéséért és jövőbeni fejlő­déséért A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága leg­utóbb elfogadott határozatá­ban, a munkásosztály ügye iránti felelősségtől áthatva, el­határolta magát a szocializmus építésének menetében jelent­kezett torzulásoktól, törvény- sértésektől és hibáktól. Ugyan akkor kijelentették, hogy egyesek hibái miatt nem en­gedik befeketíteni a pártot, a pártaktivisták és párttagok tömegeit. Hangsúlyozták, hogy a párt vezető szerepét meg­védik és megerősítik. Félre­érthetetlenül leszögezték, hogy a Központi Bizottság szemben- áll minden olyan szándékkal és törekvéssel, amely bármely téren az 1948 előtti burzsoá társadalom viszonyaihoz való visszatérést célozná. Csehszlovák elvtársaink har­ca bonyolult és nehéz körül­mények között folyik. Nyil­vánvaló, hogy társadalmuk állapotát, a párt helyzetét ők jobban ismerik mindenki más nál. Mi, magyar kommunis­ták teljes mértékben szolidá­risak vagyunk csehszlovák elvtársainkkal, a kommunis­tákkal, a szocializmus csehszlo­vákiai híveivel. Meggyőződé­sünk, hogy csehszlovák testvér pártunk a szocialistaellenes, ellenséges erőkkel vívott kö­vetkezetes harcban, e harc so­rán kikovácsolódott egység­ben, a munkásosztály, a dol­gozó nép támogatásával tel­jes győzelemre viszi a szocia­lizmus ügyét hazájában. Az imperializmus aknamunkája A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom ötven évvel ez­előtti győzelmével, a Szovjet­unió létrejöttével megvalósult a szocialista társadalmi rend, azóta folyik világméretekben a két rendszer harca. Cseh­szlovák elvtársaink is jól tud­ják, hogy ebben az összefüg­gésben harcuknak nemzetközi jelentősége van, azt barát és ellenség egyaránt feszült fi­gyelemmel követi. Az ellen­ség, az imperialisták minden szocialista országban a párt és a szocializmus erőinek gyen gülését kívánják és amit mód jukban ezért tenni, azt min­denütt meg is teszik. Viszont érthetően a világ szocialista és haladó erői mindenütt, ahol ekörül harc folyik, a szocia- ■ lizmus és a párt pozícióinak erősödését, győzelmét remélik és várják. Az imperializmus, amíg lé­tezik, nem mond le arról, hogy szüntelenül harcoljon a szocializmus ellen és gátat emeljen a haladás térhódítá­sának útjába. Ennek megfele­lően, minden módon és esz­közzel a szocialista országok gyengítésére, társadalmi rend­jének bomlasztására törek­szik. Kétségtelen azonban, hogy tanultak a történelmi eseményekből és a szocialista országok társadalmi rendje ellen a legkülönbözőbb mó­don, helyenként a korábbinál álcázottabban lépnek fel. Az imperializmusnak a szo­cialista országok elleni harcá­ban napjainkban arról van szó, hogy mikor és hol mi­lyen taktikát tud alkalmazni? Jelenleg a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság ellen há­borút folytatnak, Koreát fegy­verrel provokálják, az európai szocialista országok egyikét- másikát szirénhangokkal csa­logatják. A dollár és a font urai a „nyugati kölcsön” mindenhatóságát propagálják, s változatlanul a nyugati „sza­badság” és „demokrácia” fö­lényét hajtogatják. De hallgatnak arról, hogy a dollár és a font maga is lá­zas beteg. Arról sem beszél­nek az imperialisták, hogy ők az emberiségnek puccsokon, sztrájkok eltiprásán, orgyil­kosságokon kívül mást már nem igen tudnak nyújtani. Ezt egy­aránt világosan bizonyítja a vietnami nép elleni barbár háború, a Kennedy elnök, King lelkész, Robert Kennedy elleni merénylet Ugyanezek az imperialista körök a „nagyobb önállóság”, a „független külpolitika”, az egykori kis-antarrt emlegeté­sével, néha udvarlással, más­kor nacionalizmussal és ha­sonló „eszmékkel” akarják megosztani és a Szovjetunió­tól legalább valamelyest el­távolítani a szocialista orszá­gokat. Próbálkozásuk azonban kudarcra kárhoztatott. A tör­ténelmi tapasztalatok arra ta­nítanak, hogy a szocialista or­szágok fejlődésének, önállósá­gának, függetlenségének, szu­verenitásának legbiztosabb zá­loga az egység, a Szovjetunió­hoz fűződő barátság. Ez közös tapasztalata Magyarország és Csehszlovákia népeinek is. Egyik fontos eleme a mi test­véri viszonyunknak az a szi­lárd barátság és szövetség, amely országainkat a Szovjet­unióval egyaránt összekapcsol­ja. Magyarországot és Csehszlo­vákiát történelme, szomszédos földrajzi helyzete következté­ben sokféle kapcsolat köti össze. Ilyen a szomszédos or­szágokban élő nemzetiségek kérdése. A múltban ezt a kérdést a Habsburg- és német imperializmus, országaink búr zsoáziája az „oszd meg és uralkodj” eszközévé tette, s kezében az elnyomás, a gyű­lölet és viszálykeltés fegyve­révé vált. Ennek a múltnak bizonyos maradványai máig is hatnak, felszámolásuk csak a szocializmus és a lenini nemzetiségi politika alapján lehetséges. Nálunk is élnek szlovákok és Csehszlovákiában is élnek magyarok. Ha még ma is van­nak megoldásra váró kérdé­sek, azokat rendezni kell, de nem a szenvedélyek alapján, mert az rossz tanácsadó. Előre kell tekinteni és nem a múlt­ba. A Csehszlovákiában élő magyarságnak ma az a leg­fontosabb kötelessége és egy­ben érdeke, hogy a napiren­den lévő nagy társadalmi kérdések, közöttük a nemzeti­ségi kérdés szocialista megol­dását segítse elő. Tömörüljön a Csehszlovák Kommunista Párt köré és annak harcát támogassa. zorttabb összehangolását is ki­dolgozni. A jövőben már nem lesznek elegendők a ma meg­levő, egyébként hasznos együttműködési formák. A szo­cialista fejlődés meggyorsítá­sának igénye a szocialista vi­lággazdaságon belül is na­gyobb gazdasági érdekeltségek kifejlesztését kívánja meg. Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársak! A csehszlovák barátainkkal folytatott nyílt, baráti eszme­cseréken most ismét és teljes joggal megállapíthattuk, hogy pártjaink, kormányaink közös célokat követnek az ország- építő munkában és mindkét fél a szocializmus, a haladás nemzetközi erőinek összefogá­sáért, egységéért dolgozik. Erősíteni és bővíteni kíván­juk kapcsolatainkat, együtt­működésünket magyar—cseh- (szlovák viszonylatban- A Ma­gyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság együttműködése erő­södhet és erősödni fog a két­oldalú kapcsolatokon kívül a külpolitika, a nemzetközi élet más területein is. A barátsági, együttműködé­si és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés, amelyet cseh­szlovák barátainkkal kötöt­tünk, megfelel országaink ér­dekeinek és nemzetközi köte­lezettségeinknek. E szerződés szilárd alapja, hogy népeink őszinte barátsá­gára, közös eszméinkre és azonos céljainkra épül. Ezt az őszinte, jó barátságunkat óvjuk, erősítjük a jövőben is népeink' boldogulására, orszá­gaink felemelkedésére. Bizto­síthatjuk csehszlovák baráta­inkat, hogy a Magyar Nép- köztársaság, a magyar nép hű lesz e szerződés betűihez és szelleméhez. Éljen, erősödjék népeink testvéri barátsága és együtt­működése! Éljen a proletár nemzetkö­ziség és szolidaritás! Éljen a szocializmus és a béke! Ezután Alexander Dubcek szólt a nagygyűlés részvevői­hez. Alexander Dubcek: Azonosak elképzeléseink az együttmüködésrííl Sok sikert kívánunk a csehszlovák munkásosztálynak Népünk sok Sikert kíván Csehszlovákia munkásosztá­lyának, dolgozó népének ah­hoz a nagy munkához, ame­lyet a Csehszlovák Kommu- lista Párt vezető szerepének negszilárditásáért, Csehszlo­vákia népeinek egységéért, a szocializmus megerősítéséért végeznek. Az a párt, amely annyi nagy történelmi felada- ;ot megoldott, a munkásosz- ,álv, az egész nép támogatá­sával ezt a feladatot is sike­resen teljesíteni fogja Cseh­szlovákia népeinek boldogu­lására, a szocialista országok közösségének további erősíté­sére. Kádár elvtárs ezután kül­politikai kérdésekről beszélt, majd így folytatta: Országaink népgazdaságá­nak önálló fejlesztése mellett szükséges a szocialista orszá­gok, elsősorban a KGST-or- szágok gazdasági együttműkö­désének magasabb formáit, a szakosítást, a kooperációt, a tervek és beruházások foko­Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Barátaink! Kedves Elvtársak! — Engedjék még, hogy a csehszlovák nép, a Csehszlo­vák Kommunista Párt és kül­döttségünk nevében szívből üdvözöljem önöket és megkö­szönjem a szeretetteljes fo­gadtatást. Nagyon örülünk, hogy találkozhatunk önökkel, a Magyar Népköztársaság gyö­nyörű fővárosának lakosaival. Meggyőződésünk, hogy láto­gatásunk elmélyíti az orszá­gaink között fennálló őszinte baráti kapcsolatokat. — Röviddel ezelőtt írtuk alá országaink új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését, amely nemcsak megerősíti, de mélyíti eddigi szövetségünk, gazdasági és kulturális együtt­működésünk, országaink biz­tonságának alapját. — Közöttünk nincs szükség nagy szavakra. Az elmúlt években nem egyszer meggyő­ződhettünk arról, hogy bízha­tunk egymásban, hogy szövet­ségi kapcsolatunk tartós és szilárd. Jól tudjuk, milyen só­kat jelent nekünk, országaink­nak a szövetség a Szovjet­unióval, és a többi szocialista országgal. A történelem na­gyon kemény tanulságokkal szolgált számunkra. E tanul­ságokat meg kell szívlelnünk. Nem feledkezhetünk meg a múltban mesterségesen szított gyűlölködésről sem, amely so­kat ártott a haladó forradal­mi erőknek és népeinknek is. — Annál inkább jelentős és történelmi szerepet töltöttek be azok, akik már a múltban érdemeket szereztek országa­ink népeinek közeledésében és együttműködésében. Minderről különös nyomatékkai emléke­zünk meg az idei jubileumi év, a Csehszlovák Köztársaság létrejöttének 50. évfordulója alkalmából. Hiszen az 1919-es Szlovák Tanácsköztársaságban a szlovák és a magyar forra­dalmi harcosoknak közös har­ci erőfeszítései testesültek meg. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelme adott ösztönzést azoknak az erőknek, amelyek a proletár internacionalizmus zászlaja alatt egyesültek nemzeteink közös osztályellenségei ellen. — A győztes szocialista for­radalom Csehszlovákiában és Magyarországon új korszakot nyitott meg kapcsolatainkban. A felgyülemlett problémák megoldása során nem volt mindig könnyű úrrá lenni az előítéleteken, ennek ellenére nagyjelentőségű, internaciona­lista munkát végeztünk. — Ügy gondolom, hogy az önök vezetőivel, különösen Kádár elvtárssal —, akit évek óta ismerek és nagyra becsü­lök — egyetértésben, jelent­hetem ki, hogy azonosak el­képzeléseink az együttműkö­désről. — Ma a korábbinál sokkal világosabban látjuk, milyen irányban kell az együttműkö­désnek haladnia. Csütörtökön és pénteken tárgyaltunk mind­ezekről a kérdésekről. Ezek alkotják annak az új barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződésnek a magvát, amelyben közösen kötelezettséget válla­lunk arra, hogy egyesítjük erőinket minden területen, ahol ez lehetséges, és ahol ez az erőfeszítés a szocializmus megszilárdítását és megerősí­tését szolgálja, örvendetes, hogy az utóbbi időben újabb előfeltételeket teremtünk az együttműködés sokoldalú el­mélyítéséhez. A kölcsönös együttműködést elősegíti or­szágaink földrajzi fekvése, szomszédsága, s megköveteli mindkét ország gazdaságának fejlődése is. A gazdasági irá­nyítás új formái, amelyek ha­sonlóak mindkét országban, kedvező feltételeket teremte­nek az együttműködéshez. Sze­retném önöket biztosítani ar­ról, hogy őszinte és becsületes partnerei vagyunk, azok is maradunk önöknek, nemcsak a gazdasági együttműködés­ben, hanem az élet minden területén. E törekvések és cé­lok megvalósításának a leg­főbb biztosítéka a marxizmus —leninizmus és a szocialista internacionalizmus alapelvei által vezetett kommunista pártjaink egysége. — A szocialista közösség erejének döntő tényezője a szocialista rendszer belső szi­lárdsága, az egyes országokban. E vonatkozásban nem támasz­kodhatunk semmi másra, csak az emberek szocialista társa­dalomba vetett bizalmára és a szocializmus eszméivel való azonosulásra. — Ezen meggyőződésen ala­pul a Csehszlovák Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak a januári ülés után kö­vetett irányvonala is. Ennek lényege, hogy teret nyissanak a szocialista erők új dinami­kájának, hogy pártunkban, az egész országban megteremtsük a szocialista demokrácia és az emberek ama jogának in­tézményesen biztosított felté­teleit, hogy teljes mértékben részt vegyenek az ország igaz­gatásában és minden, szá­mukra fontos kérdés eldönté­sében. — A torzulások leküzdése, amelyek társadalmunkban az évek során felhalmozódtak, mindenek előtt azt jelenti, hogy megszilárdítjuk a dol­gozók bizalmát a Csehszlovák Kommunista Párt politikája iránt. Országunkban a munkás- osztály marad a döntő társa­dalmi és politikai erő, amely a társadalom vezető erejeként teljesíti történelmi küldetését. Most keressük a gyakorlati megoldást arra, hogy a mun­kásosztály aktívan részt ve­gyen a párt politikájának ki­alakításában, hogy lehetősége nyíljon közvetlenül befolyást gyakorolni minden fontos tár­sadalmi kérdésben és érvé­nyesíthesse alkotó aktivitását, Dubcek elvtárs ezután a csehszlovák kommunisták köz­vetlen feladatairól beszélt, majd rátért a külpolitikára — hangsúlyozva: — Ahogy változatlan és sérthetetlert fe}* lődésünk szocialista jellege* ugyanúgy változatlanok kül­politikai orientációnk alapel­vei is. Barátainknak, akik jó viszonyt kívánnak pártunkkal* népünkkel, nemzeteinkkel, köz társaságunkkal, őszinte barát­sággal válaszolunk. A Szovjet­unióhoz, a Magyar Népköztár­sasághoz és a szocialista kö­zösség többi országához fű­ződő tartós szövetségünk és szoros együttműködésünk — amelyet az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök, a be nem avatkozás és az internaciona­lista szolidaritás alapján fej­lesztünk — nem lehetnek két­ségesek. — Szeretnék személyes be­nyomásaimnak is hangot ad­ni — folytatta Alexander Dubcek. — Kérem önöket, hogy vegyék olyannak szavai­mat, amilyenek — szívből jön­nek. Nem kell az embernek hosszú ideig az önök orszá­gában tartózkodni ahhoz, hogy lássa, mennyire megváltozott annak arculata. Nagy tiszte­lettel adózom a munkának, amelyet önök a háború után elvégeztek. Az elmúlt évek­ben többször jártam önöknél. Minden látogatásom alkalmá­val a magyar nép alkotó mun kájának újabb és újabb ered­ményeiről, a magyar kommu­nisták céltudatos törekvései­ről, aktivitásáról győződtem meg. Engedjék meg, hogy meg­köszönjem önöknek azt a tá­mogatást, amelyet a Csehszlo­vák Kommunista Pártnak és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság Kormányának, a test­véri Magyar Szocialista Mun­káspárt, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány és az egész magyar nép nyújt Hálásak vagyunk a problé­máink iránti megértésért és biztosítjuk önöket, hogy új barátsági szerződésünk köte­lezettségei nem maradnak csak betűk — konkrét kife­jezést nyernek országaink test véri kapcsolatainak és sokol­dalú együttműködésének to­vábbfejlesztésében. A barátsági nagygyűlés résztvevői lelkes tapssal fo­gadták, amikor Alexander Dubcek beszéde végén néhány magyar mondattal köszönte meg a vendéglátást, és ismé­telten leszögezte, hogy nagyon jól érezte magát hazánkban. Beszédét — ugyancsak magyar nyelven — a csehszlovák— magyar barátság, a szocialis­ta országok egysége, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a magyar nép éltetésével fejezte be. Alexander Dubcek hosszan tartó tapssal fogadott beszé­de után Németh Károly mon­dott zárszót. A nagygyűlés az Intemacio- nálé hangjaival fejeződött be. A svájciak piacot keresnek tudományos előadás és gyakorlati bemutató A svájci Castolin Hegesztő- anyag R. T. piacokat szeretne szerezni a szocialista orszá­gokban, köztük Magyarorszá­gon is. Képviselői ezért pro­paganda körutat tesznek ha­zánkban és a szakemberek­nek, érdeklődőknek filmvetí­téssel egybekötött tudományos előadást és gyakorlati bemu­tatót tartanak. Békéscsaba után tegnap délelőtt Pécsett került sor ilyenre. Nos, a vé­leményeket hallva nem is lesz nehéz piacokat szerezniük, csak legyen dollárunk. Az üzemek, vállalatok leg­nagyobb problémái közé tar­tozik a hegesztés. Mindezt je­lezte az érdeklődés, az a nagy embergyűrű, amely a hegesz­tési gyakorlati bemutatót tar­tó svájci szakembert körül­vette tegnap az Építőgépjávító és Gépgyártó Vállalat 7-es számú pécsi gyárának udva­rán. A Castolin cég elektródái kiváló tulajdonságokkal ren­delkeznek — erről beszélt teg­nap délelőtt a Technika Há­zában tartott tudományos elő­adáson Haenny, a svájci cég műszaki igazgatója. A Casto- lint-t hatvan évvel ezelőtt ala­pították, s azóta hatalmas iparcsoporttá fejlődött, a világ minden táján megtalálhatók leányvállalatai. A korszerű üzemek mellett több saját kutatóközponttal rendelkezik. Haenny úr elmondotta, hogy a hegesztő-technika fejleszté­sénél főként a „kis hőmeny- nyiséget igénylő” kötések el­vére fektetnek nagy súlyt. Ennek az elvnek az alapján az alakváltozás valamint a fémszerkezet változása lénye­gesen csökkenthető, ezenfelül pedig tökéletes kötést és rend­kívül magasfokú szilárdságol lehet elérni. A tervszerű megelőző kar­bantartásnak a legkülönfélébb anyagú gépekkel, berendezé­sekkel rendelkező üzemeink­ben köztudomásúan nagy je­lentősége van. Menjünk sorba A szürkeöntvény hegesztése azért problematikus, mert azo­nos anyagú öntvénypálca, elektróda kell és sokfélét kel­lene raktáron tartani. A Cas­tolin nagy szilárdságot adó szín-nikkel és ferronikkel önt­vényelektródát ajánl hegesz­tésre, amelyből 7—8 félét fej­lesztettek ki. A 680-as jelű elektródájuk a legkülönfélébb acélok, egymástól távol eső — szénacéloktól a rugóacélokig — sőt ismeretlen tartalmú acélok hegesztésére is alkal­mas. A Castolin több mint száz országban hozzávetőlegesen 2 ezer mérnököt és műszaki ki­küldöttet foglalkoztat, akik­nek az a feladata, hogy az ügyfelek százezreinek rendel­kezésére álljanak, tanácsokat adjanak, közi-eműködjenek a hegesztő szakszemélvzet ki- és továbbképzésében. A csehszlo­vák bányák felkérésére a Castolin július 7-től 14-ig Svájcban kollokviumot tart a bányászatban előforduló kopási jelenségek vizsgálatával és megszüntetésével kapcsolato­san. Heanny műszaki igazgatá elmondotta, az egy hetes kol­lokviumon szívesen latnait magyar szakembereket is. (M-a»

Next

/
Thumbnails
Contents