Dunántúli Napló, 1968. június (127. évfolyam, 78-152. szám)

1968-06-02 / 128. szám

4 Dtmantttti naoto 1968. június 2. Miért szomjas város Pécs? Kevesebb ivóvizet az iparnak! Olcsóbb vízzel is megoldhatná gondjait az ipar Én is azok közé tartozom, akik érdeklődéssel olvasták dr. Szabó Lajos Pécs vízprob­lémáiról szóló őszinte hangú cikkét, majd pedig Dulánszky Nándor, a városi vízügyek nesztorának hozzászólását. Új­ságcikkről, szűkre szabott ter­jedelemről lévén szó sajnos én is csak vázlatosan tudok utalni arra, hogy milyen meg­oldások kínálkoznak a jelen­legi helyzetben — de meg­próbálom. Először is azt vizs­gálnám, hogy mit tehetnénk rövid távon. A tisztított szennyvíz is kincs A rövid távú elképzelések közül is azt szeretném először megvizsgálni, hogyan nyer­hetnénk több vizet az ún. visszaforgatás révén. Az ipari fogyasztók közül elsősorban ott célszerű befo­lyásolni a vízfogyasztást, ahol a vízigény a legnagyobb. Te­hát nem azért kell elsősorban a Pécsi Hőerőműre gondol­nunk, mintha az ottani kol­lektíva vagy vezetés közönyös lenne e téma iránt, hanem azért, mert a város jelenlegi adottságaival nem tudja e té­ren jól ellátni a feladatát. A Hőerőmű viszont jól dolgoz­hat meglévő adottságaival is, hiszen csak egyet kell néznie: a saját üzembiztonságát. Ez pedig a vízellátás szempont­jából zavartalan. A tárgyilagossághoz tarto­zik, hogy a Hőerőműnek is érdekében áll a dunai vízfo­gyasztás csökkentése. Ezt leg­alább olyan jól tudják, mint mi, s értek is el eredménye­ket ezen a területen. A Hő­erőmű jelenleg zavgytavainak vízutánpótlására hasznosítja szükség szerint a tisztított szennyvizet. Pedig a szenny­víztelepet és Hőerőművet ösz- szekötő vezetéken (amelyet egyébként a Hőerőmű épített meg) tudomásom szerint akár napi 15 ezer köbméter tisztí­tott szennyvizet is el tudna szállítani. Így merült fel az ötlet, hogy ha a Hőerőmű nem igényli további, energeti­kai célokra a tisztított szenny­vizet, akkor szabadítsuk fel azt más fogyasztók számára. Ezt az indítványt vetettem fel egy kb. két hónappal ez­előtt megjelent hivatalos ki­adványban. A város ugyanis nem nyugodhat bele abba, hogy ekkora — ipari, vagy akár mezőgazdasági célra is hasznosítható — vízkontingens kihasználatlan maradjon Pécs területén. Meg is neveztem néhány olyan vállalatot, üze­met, ahol a jelenleg használt ivóvíz minőségű nyers Duna- víz helyett kívánatosnak lát­szik a tisztított szennyvíz technológiai célú hasznosítása. Sokkal olcsóbb vizet kapnának így e vállalatok, csökenthetnék termékeik önköltségét, s ugyanakkor jót tennének a város lakosságával is. Ebben az esetben ugyanis nemcsak 10 ezer köbméter nyers Du- na-vizet tisztíthatnánk ivóvíz céljára Üszögön, hanem 20 ez­ret, s ehhez nem is volna szükség aránylag nagy beru­házásra. Ide kívánkozik még, hogy milyen is a szennyvíztisztító­ból kikerülő víz? Színre, szag­ra nézve talán kedvezőbb, mint a Mohácson kiemelt Du- ná-vízé. Ipari célra, s kellő közegészségügyi ellenőrzéssel igazán felhasználható. Van még Pécs környékén víz Lássuk most a Pécs környé­kén kitermelhető ivóvíz meny- nyiségi növelésének lehetősé­geit! Mindenekelőtt azt a ja­vaslatot, hogy fúrjanak újabb kutakat a pellérdi területen illetve árasszák el azt a tér­séget. Szerintem is ez a leg­hatékonyabbnak tűnő lehető­ség az ivóvízhozam gyors nö­velésére. További lehetőséget jelent a tortyogói kutak rekonstrukció­ja is. A tortyogói beruházáso­kat még a századforduló tá­jékán kezdték meg, az utóbbi 14 évben azonban a város nem fejlesztette tovább a tor­tyogói vízhálózatot, elsősorban azért, mert az a Mecseki Érc- bányászati Vállalat érdekelt­ségi körébe esett. Attól is tar­tottak, hogy a MÉV működé­se, tevékenysége következté­ben a tortyogói kutak vize nem felel meg az egészség- ügyi követelményeknek. A fejlemények azonban bebizo­nyították, hogy alaptalanok voltak az aggodalmak. Hála a MÉV intenzív vízgazdálkodá­sának, a vállalat ipari vízigé­nye annyira csökkent, hogy a tortyogói kutak termelésének jelentékeny részét nélkülözni tudják. Egyes szakvélemények szerint a tortyogói terület re­konstrukciójával mintegy 50 százalékos vízhozam növeke­dés érhető el. A tortyogói ku­tak mai teljesítőképessége egyébként napi 10 ezer köb­méter. Mindemellett nem szabad megfeledkezni a Tettye-forrás- ról és karsztaknáról sem! Ezt a forrást a múlt század vége felé állították a mai értelem­ben vett vízellátás szolgálatá­ba. A harmincas-negyvenes években létesített tettyei karsztakna azonban máig sem készült el tulajdonképpen, mindössze 40 méter mély. A beruházás folytatásához ugyanis sem a régi, sem a még régebbi városvezetés nem tudott elegendő pénzt biztosí­tani. Éppen ettől a karszt-ak- nától várták a hidrogeológu- sok, hogy megfoghatóvá válik az a vízkészlet, amely jelen­leg csak csekély részben hasz­nosítható. A Tettye-forrás víz­hozama ugyanis rendkívül in­gadozó, napi 1000 és 10 000 köbméter között mozog. Köny- nyelműség lenne mai ismere­teink alapján azt állítani, hogy a tettyei terület érdemtelen a további kutatásra, hiszen egyetlen valamire való mély­fúrás sem történt még ezen a területen! A MÉV geológusai szaksze­rű és tudtommal kedvező is­meretekkel rendelkeznek a Pécshez viszonylag közel eső, újabb vízadó területek szolgá­latába állításának lehetőségei­ről. Ügy érzem feltétlenül meg kell említenem még azt a tá­rozó tavat is, amelyet a Tüs­kés réten kívánnak létesíteni. Ez utóbbiról Majorlaki és Szi­lágyi főmérnökök szolgálhat­nának bővebb információkkal. Vegye igénybe szolgáltatásainkat Megbízható, gyors, pontos. Tanácsok, szövetkezetek intézményei és szervei mező­gazdasági nagyüzemek és magánszemélyek! Vállalunk parketta, hajópadló, cserépkályha építést, át­rakást és karbantartást. Szobafestő és mázoló munkát. Megrendeléseket: Damjanich Mg. Tsz Kozármisleny cím­re kérjük küldeni. Víz, pénz, idő E fejlesztésekhez mindenek­előtt pénz, idő és kivitelezői kapacitás szükséges, s ezek egyike sem áll valami bőven rendelkezésünkre. Felvetődik: elkerülhetetlenül szükséges-e a negyedik ötéves terv idő­szakában egy új, óvatos becs­lések szerint is inkább egy- milliórd, mint félmilliárd forintos beruházást igénylő távolsági vízellátó rendszer létesítése? Szerény vélemé­nyem szerint nem, ha az en­nél sokszorta kisebb, de mégis tetemes beruházásokat igénylő környékbeli vízadó területek fokozott mérvű hasznosítását biztosítjuk, ha az ipar fel­használja a tisztított szenny­vizet. Ennyit hát a rövidebb táv­latokról. Ami a nagyobb táv­latokat illeti, némileg módo­sul a helyzet. Biztosra vehető, hogy a civilizáció fokozódásá­val egyre nagyobbak lesznek a vízigények, ezért nyugodtan állítható, hogy potenciálisan mind több távolsági Vízre lesz szüksége a városnak. Látnunk kell azt is, hogy a meglévő mohács—pécsi veze­ték sem örök életű. A veze­ték hasznosítható keresztmet­szete az idő múlásával csök­ken, s az egy szál vezetéknek nincs is tartaléka. Igaz, hogy — tudtunkkal — a Hőerőmű felkészült egy számára is kri­tikus körülményeket teremtő csőtörés gyors rendbehozata­lára, az öregedő vezeték azon­ban így is legalább annyi gondot jelent a Hőerőműnek, mint Pécs városának. A távolabbi perspektívában létesítendő, a már említett regionális vízellátó rendszer­nek talán a Hőerőművet is ki kell majd szolgálnia. Eszerint a Hőerőmű is érdekelt lenne abban a beruházásban. Érde­kelt volna az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság és Bara­nya megye Tanácsa is, első­sorban a súlyos vízgondokkal küzdő Komló és a nyomvonal mentén fekvő mezőgazdasági területek öntözése miatt. Előre kell néznünk, meg kell sejtenünk, hogy mit kö­vetel tőlünk az idő, az élet 10—20 év múlva. Szükség van tehát a távlati tervekre. Sem­miféle távlati terv szövögeté­se nem menthet fel bennün­ket viszont ama követelmény alól, hogy rövid távon is át­gondolt, programszerű és ha­tékony legyen a fejlesztés. Dr. Krassó Sándor, a Statisztikai Hivatal csoportvezetője. Június 8—9 Várfeszüvál Siklóson Fényárban úszik majd a siklósi vár... Felvételünk a műszaki fő­próbán készült Az idei siklósi várfesztivál június 8-án szombaton Pécsett katonai zenekaroknak a Szent István téren megrendezendő hangversenyével kezdődik. — Ugyancsak szombaton Siklóson a vár udvarán rendezik meg az országos fúvós-zenekari mi­nősítő hangversenyt. Az ün­nepségek tulajdonképpeni kezdete a siklósi vár északi bástyáján szombaton este 9 órákor hallható toronyzene és tárogató-zene lesz. Vasárnap reggel 9 órától zene köszönti Siklós főútvo­nalain a várfesztivál résztve­vőit és a lakosságot. Tíz óra­kor a barbakánon és a vár udvarán harsona jellel és zász­lófelvonással kezdődik az ün­nepélyes megnyitás. Takács Gyula, Baranya megye Taná­csa vb-elnökhelyettese mond ünnepi beszédet. Az ünnepi műsorban az V. Fúvószene­kari Találkozón résztvevő ze­nekarok játszanak. A vár lovagtermében 11 órakor Petőh Sándor, a KISZ Siklási Járási Bizottságának titkára nyitja meg a fiatal képzőművészek kiállítását. 11, 12, 13 órakor a várkápolnában kápolna-hangversenyek lesz­nek. Ugyancsak délelőtt 11 órakor rendezik meg az ifjú­sági és úttörő fúvószenekarok hangversenyét. Ifjúsági írók és olvasók műsoros délelőttje lesz 11 órakor a Gelencsér Se­bestyén Művelődési Házban. A földművesszövetkezeti né- pitánc-együttesek műsora a szabadtéri színpadon lesz dél­után 2 órakor. Ugyanekkor kerül sor a vár udvarán a kamara fúvósegyüttesek hang­Pedagógus képzőművészeti kiállítás A hagyományos pedagó­gus képzőművészeti kiállí­tást, sorrendben a negyedi­ket, tegnap délelőtt nyi­totta meg a Technika Há­za nagytermében dr. Vok- sán József, a Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetőségének titkára. A kiállítást a szokásoknak megfelelően a pedagógus­napon rendezték. Dr. Voksán József, a szépszámú egybegyűlt kö­zönség, kulturális vezetők, pedagógusok, érdeklődők jelenlétében bevezetőben köszöntötte a Baranya me­gyei rajzpedagógusok hasz­nos és sikeres vállalkozá­sát. Elmondotta, hogy a Pe­dagógus Szakszervezet fel­adatának érzi az alkotó­munka feltételeinek bizto­sítását a pedagógusok szá­mára. Nyári művésztelepek szervezésével, stúdiók fenn­tartásával és pedagógus képzőművészeti kiállítások rendezésével egyaránt. A megnyitó beszéd után a jelenlévők megtekintet­ték a kiállítást, amelyen 51 pedagógus-képzőművész összesen 92 alkotása szere­pel. Az anyag zöme fest­mény és grafika, de van művészi kerámia, ötvös­munka, szőnyeg és zománc­terv is. A kiállítás június 10-ig tart nyitva, minden nap reggel 9-től este 6-ig, ki­véve a déli szünetet, 12 és 2 óra között. Fúvószenekari találkozó ♦ Fiatal képzőművészek kiállítása versenyére. Az V. Fúvószene­kari Találkozó ünnepi hang­versenye délután 4 órakor kéz dődik a vár udvarán. A ser­legeket ugyanitt este 7 órakor adja át dr. Vida Sándor, a Siklósi Járási Tanács vb-el- nöke. Ekkor közös zenekari műsort ad a Szovjet Hadse­reg zenekara és a Magyar Néphadsereg központi zeneka­ra, Karlen Melikszitján és Jávor Zoltán alezredes ve­zényletével. A vár ünnepi kivilágítására és a tűzijátékra este fél 9 órakor kerül sor, majd tábor­tűznél címmel 9 órakor a sza­badtéri színpadon mutatja be műsorát a Pécsi Mecsek Egy üt tes. Napközben nemcsak Sikló­son, hanem Harkányban is adnak térzenét a résztvevő fúvószenekarok. A hagyományoknak megfe­lelően szombaton és vasárnap az V. Siklósi Várfesztivál mindkét napján megrendezik az ifjúsági írók konferenciá­ját. Ezúttal a vitatéma „Cse­lekményesség, feszültség, ka­tarzis az ifjúsági irodalom­ban”. A konferencia megnyi­tóját Lukács János, a KISZ Baranya megyei Bizottságá­nak első titkára mondja, a bevezetőt pedig Földes Péter. A várfesztivál egyik prog­ramja Siklóson az Ifjúsági Klubban rendezendő karnagy­tanácskozás. Ugyancsak va­sárnap délután az MHSZ a vár nyugati oldalán műrepülő és ejtőernyő-ugrás bemutatót ren dez. Délután a sportpályán labdarúgó-mérkőzés lesz a siklósi Magyar Bolgár Testvé­riség Tsz sportköre és a Na- sicei Zeljeznicar között A látogatók megtekinthetik a XX. századi magyar kerá­mia, a XVII—XIX. századi bútorok, valamint a bolgár katonai kiállítást a várban. Ezenkívül a barbakán előtti téren az MHSZ szemléltető eszköz- és modellkiállítást rendez hajó-, repülő-, autó-* rakétamodellekből, könnyűbú­vár felszerelésekből, vitorlázó repülőgépekből, ejtőernyőkből és gépjármű kiképzési szem­léltető eszközökből. Éva a tükör elé lépett, könnyed mozdulattal megiga­zított egy fekete haj tincset a homlokán. — Na, milyen vagyok? — kérdezte Magdától. — Vadító szivecském, vadí­tó — válaszolta Magda a másik szobából, miközben fel­kattintott púderdobozából sminkelte magát. — Ma hol kezdjük? — kérdezte Éva. Magda az órájára pillantott. — Csak kilenc óra, még korai az idő — mondta. — Először talán vacsorázunk a Borostyánban ... Otthonos mozdulattal lép­tek be az étteremajtón, az egyik zenész széles mosollyal biccentett feléjjük, a pincér a törzsvendégnek kijáró megkü­lönböztetett udvariassággal kínálta az asztalt. — Vacsorát hölgyeim? — Igen, étlapot — mondta Éva. — Csak óvatosan rendelj, legalábbis egyelőre — súgta' Magda. — Bízzál bennem, valaki majd kifizeti. És valaki mindig kifizette az italt, a vacsorát. Idézek egy férfi vallomásából: — Évát és Magdát is ré­gen ismerem. Nap mint nap találhatók voltak Pécs szóra­kozóhelyein. De csak pénzes palikra buktak. Emlékszem, ‘ Halkan szólt a dzsessz... egyszer barátommal voltam a Pannónia bárban. Ok egy asz­talnál ültek, mi is melléjük húztuk a széket. Iszogattunk, táncoltunk. Azt tudtam, hogy Magdának lakása van. — Felmehetünk hozzád? — kérdeztem. — Ha van pénzetek. — Nekem yan, de a bará­tom lerobbant. — Akkor a barátod menjen haza — mondta Magda. Körülbelül tízszer voltam Magda lakásán, hol ezzel, hol azzal a barátommal, illetve nőismerőseinkkel. Esetenként 50—100 forintot kért Magda a lakásért. Magda, azaz K. Istvánná Malomszeg utcai lakása a pé­csi alvilág közismert találka­helye volt. Nemcsak ő és Éva indultak esténként gyors is­meretséget szerezni, hanem K. Etel és F. Istvánná is ezt a lakást használta alkalmi férfiismerősei „megvendégelé- sére”. Mind a négy nőt ismerem — vallotta egy másik férfi. — Bármelyikükkel felmehet­tem K. Istvánná lakására. Előre be kellett jelenteni Magdának az időpontot, ak­kor elegáns kiszolgálásban volt részünk. A szobában az ágy melletti kis asztalra tál­cára készítette a vermutot, feketét, Ö aztán diszkréten kivonult a másik szobába. Alkalmanként 50—100 forintot adtam a lakáshasználatért. Igen, a nők, K. Éva, K. Etel és F. Istvánná sem ingyért szórakoztattak bennünket. — Többször fizettem ki vacsorá­jukat, italukat. A pénzemért kaptam is valamit. A nemi- beteg-gondozó intézetbe kel­lett utána járnom ... A négy nő széles ismeretsé­gi köréből egy vájár ezeket mondja: „Az egyik presszó­ban ismerkedtem meg Etel­lel. Beszélgettünk, panasz­kodtam, hogy egy lakás kel­lene nekem, már olyan két- három órás lakás ... — Majd én elintézem — mondta Etel. Én csodálkoztam legjobban, amikor néhány nap múlva kiszálltam a bányából, a lámpamárkámon egy boríté­kot találtam. Felbontottam, a borítékban egy cédula. „Ked­ves Magdi. Küldök hozzád egy férfit, engedd, hogy ná­lad találkozhasson valakivel”, volt rá írva. Alatta Magdi pontos címe. Utóiratként ez állt: „Remélem ezzel megoldó­dik lakásproblémája. Etel”. Felkerestem a címet. Magas, szőke nő nyitott ajtót. Magda vagyok, mutatkozott be. Át­adtam a borítékot. „Minden rendben van — mondta, aztán megkérdezte: — Mindig jöhet, de mit nem sokall a szobáért? Végül 50 forintban alkudtunk meg. Többször vettem igény­be szolgálatait. K. Istvánná, K. Etel, K. Éva és F. Istvánná alkotta a kvar­tett üzletszerű kéjelgés, illetve közveszélyes munkakerülés bűntette miatt áll majd bíró­ság elé. Munkahelyük nem volt, nem is kerestek. „Gyors- és gépírás a szakmám. Mun­kakönyvem eléggé ronda, há­rom önkényes kilépésem van. Nincs mit tagadnom. Jól jö­vedelmeztek a férfiak” — mondja K. Etel. — Az egyik ismerősömtől havonta rend­szeresen 1000 forintot kaptam. Kezével beletúr vörösre fes­tett hajába. — Eléggé fakó ugye? — kérdi. Bólintok. — Mit gondol, mikor fest hetem meg ismét? — A bíróságtól függ ... Feláll a székről s amikoi kifelé megy a szobából magr elé dúdolja: „... és halkan szól a dzsessz...” Garay Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents