Dunántúli Napló, 1968. június (127. évfolyam, 78-152. szám)
1968-06-14 / 138. szám
1968. június 14. DutmuTtni napin 3 Konjunktúra a bútorfronton Befutottak a Pécsi Vegyesipari Vállalat rekamiéi A Pécsi Vegyesipari Vállalat idei termelési terve 30 millió forint — amit mellesleg néhány millióval szeretnének túlszárnyalni — s a termelési érték 50 százaléka az asztalos és kárpitos részleg tevékenységéből származik. Legnagyobb vásárlójuk a Bútorértékesítő Vállalat Ennek a vállalatnak évek óta reklamáció nélkül nagyobb tételekben fix heverőket, kétrészes ágybetéteket és Mohács szóló rekamiékat gyártanak. Nos az idei első félévre az ezer fix heverő és az ötszáz garnitúra kétrészes ágybetét mellett 490 Mohács-ra szerződtek, és ez utóbbi tételt már menetközben felemelték 670-re. Nyeregben Néhány héttel ezelőtt újabb elismerés érkezett a Bútorértékesítő Vállalattól: befutottak, és keresik a piacon a Mohács rekamiékat Ugyanakkor kérték a Vegyesipari Vállalatot, gyártsanak a második félévben az eredeti mennyiség, a 400 darab helyett ezret Sőt, ha lehet még ennél többet is átvennének, amennyiben bírja a kapacitás. Mindez azt jelenti, hogy a vállalatnak, a tervezett hatmillió forinttal szemben év végén összesen 8 és fél millió forint bevétele lesz bútoraiból. De ez még mind semmi. A Bútorértékesítő Vállalat már 1969-re is teljes egészében lekötötte kapacitásukat Kész, aláírták a szerződést. Tíz és fél millió forint értékben szállítanak bútorokat ebből 7 és fél milliós tétel a Mohács re- kamié, 2500 darab. Nyeregben vannak, a Vegyesipari Vállalat jövő évi termelési értékének egyharmad része már most biztosítva van. Hogyan bírják kapacitással? Műszaki fejlesztésre az eddigieknél lényegesen nagyobb lehetőség lesz. A fejlesztési alap jövőre megduplázódhat 8—900 ezer forintot is elérhet, szemben az eddigiekkel, amikor is évenként — tíz év átlagában — 400—500 ezer forintot fordítottak fejlesztési célokra. Ezek a beruházások ezen felül nyilván az önköltség csökkenésének irányába is hatnak, további alapokat teremtve. Az asztalos részlegben a szükséges műszaki feltételek adottak. Hatvanan dolgoznak itt 1969-ben több új gépet, hengercsiszolót láncmarót, marót stb. szeretnének beszerezni. A kárpitosoknál a gépekkel való ellátottság kielégítő, a kapacitást itt a magasabb létszámmal kívánják növelni. A kapacitás az ésszerűbb vállalati munkaszervezéssel, átcsoportosítással is növelhető, és ezt a lehetőséget is megragadják. Az asztalos A lakosság bútorszükség léte nagyrészt a lakásépítkezések függvénye. Gondoljuk csak meg! A negyedik ötéves tervben csak Pécsett több mint tízezer lakás épül az előzetes tervek szerint. Üj lakás — üj bútor. Ez kényszer is: a hagyományos bútorokat a szobák jelenlegi méretei miatt nem lehet elhelyezni. De nemcsak a város ban, falun is építenek lakásokat, s a falusi lakosság megváltozott szemlélete és igénye szintén fokozódó keresletet jelent. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az Igényeket eleddig távolról sem tudtuk sem választékban, sem mennyiségben kielégíteni, a bútorfronton tartós konjunktúráról beszélhetünk. Mi az amit keresnek? A piackutatók egyöntetű véleménye: nem garnitúrák, szóló, variálható bútorok kellenek. gépműhelyből a szakmunkásokat átirányították a magasabb kvalifikáltságot igénylő kézi műhelybe, s a gépműhelyben betanított munkásokat foglalkoztatnak. A nagy konkurrencia következtében itt egyébként felemelték az órabéreket, 11—12—13 forintos órabéreket fizetnek, ami 10— 20 százalékos béremelést jelent. Említettük, konjunktúra van, s a „piaci barométer” sokáig jó időt jelez. Kérdés, hogyan növelhető tovább a kapacitás, amikor az értékesítési lehetőségek hosszú távra ennyire jók, keresik bútoraikat, s minden további befektetés biztos, jövedelmező? Az aszmégpedig, ha úgy adódik, a szolgáltatás rovására? A kötelességérzet kényszere helyett egyre inkább a közgazdasági ösztönzők lépnek előtérbe, s csak probléma felvetésként: a szolgáltatásokat illetően gondolkodni kellene hatásosabb közgazdasági ösztönzők kidolgozásáról. Pályázat részleg — azonkívül, hogy árut termel, s említett bútoraik mellett még további 3—3 millió forint értékben, az asztalosok különféle megrendelőknek beépített bútorokat készítenek, a kárpitosok kooperációs munkaként a Pécsi Faipari Ktsz-nek kárpitozást végeznek _ tehát ezen felül még ebben az évben várhatóan 1, illetve 1,5 millió, együtt 2 és fél millió forint értékben szolgáltatást is végez. Ezzel a lakosság ilyen irányú igényeit teljes egészében kielégítik. Árutermelés vagy szolgáltatás? Mármost a számítások azt mutatják, ha 100 forint termelési értékből 10 forint nyereséget hoz az árutermelés, akkor a szolgáltatás csak hármat. Kérdés, miért nem bővítik akkor a bútortermelést esetleg a szolgáltatás rovására? A válasz érdekes problémát rejt magában. Csillag József, a vállalat műszaki vezetője kötelességükről beszélt, amellyel a lakosságnak tartoznak. Vagyis, hogy a szolgáltatás társadalmi szükséglet, nem pedig üzleti kérdés, mégiscsak állami vállalatról van szó. Nemcsak itt vetődik fel a kérdés, de több más kisebb és közép vegyes profilú vállalatnál, mi lesz, ha az új gazdasági mechanizmus elvei teljes egészében funkcionálnak és a vállalatok, jól felfogott üzleti érdekből, a nagyobb jövedelem reményében, ami természetes és helyes, az árutermelést fejlesztik elsősorban, Annak ellenére, hogy a vállalat jövő évi bútorkapacitása le van kötve, a vállalat vezetőit új termék piacra dobása foglalkoztatja. Az év első felében végzett piackutatás ugyanis bebizonyította, hogy a bútorüzletekben kevés az olyan kárpitozott bútor, amely megfelelne az újonnan épült lakások belső méreteinek. Nyilvános pályázatot írtak ki olyan bútorok megtervezésére, amelyek megfelelnek a jelenleg épített kisebb méretű lakószobák kárpitozott bútorokkal való berendezésére és természetesen sorozatgyártásra is alkalmasak. A garnitúra egy kétszemélyes rekamiéből vagy két heverőbői, illetve két fotelból és négy székből állhat Miklósvárí Zoltán Kora tavasztól december 20-ig, három műszakban termel a R. m.-i Állami Építőipari Vállalat stá- za-üzeme. Éves tervük 200 ezer négyzetméter stáza födémelem, az üzem dolgozói azonban — 160-an egy szocialista brigádban — prémiumfeladatként további 20 ezer négyzetméter legyártását vállalták. A saját vállalat igényeinek kielégítésén túl ktsz-ek, tsz-ek, Csongrád, Zala, Somogy és Tolna megye vállalatai legfőbb vásárlói e keresett építőanyagnak. Június 16-tól szakmunkásvizsgák A tanévzáró ünnepélyek után e hét végén több mint 180 ezer szakmunkástanuló kapja meg éwógi bizonyítványát. Az utolsóéveseknek azonban június 15-én kezdődik a tanulás nagy próbatétele, a szakmunkásvizsga. Július 30-ig ezekben mintegy 55 ezer fiatal ad számot tudásáról. Június 15-én kezdődik a szakmunkástanulók nyári szabadsága is. % s 1 Negyvenmillió forint Dél-Dunántúl fásítására Kétszázezer hektár erdő felett gyakorol felügyeletet a Pécsi Állami Erdőrendezőség Ez év január 1-gyel alakult meg a Pécsi Állami Erdőrendezőség, amelynek működési köre Baranya, Tolna és Bács- Kiskun nyugati részén elterülő, több mint 200 ezer hektár erdőre terjed ki. Ellenőrzése alatt áll a tájegység valamennyi erdőgazdasága, állami gazdasága és termelőszövetkezete, sőt — természetesen erdőgazdálkodási szempontból — a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a KPM Útügyi Igazgatósága, egyszóval valamennyi erdőbirtokot kezelő üzem. Ebben az évben befejezik a Máré vára restaurálását és átadják vár udvarán épülő turistaszállót. Fürkészve néztem «2 embereket a 27-es buszon, van-e közöttük magányos, aki a Zsolnay Művelődési Házba tart. Az a képtelen gondolat aggasztott, hogy egyedül jelenek meg a meghirdetett találkozón — az igazi magányosok tartózkodók és óvatosak —, már meg is fogalmaztam magamban a közleményt, mellyel a veszett fejsze nyelét mentem: Június 12- én, szerdán este Pécsett Magányosok Klubja alakult A klubnak egyelőre csak egy tag ja van... A fedett teraszon a teljesen részeg Miska bácsi iddogál társaival, 40 éves elmúlt, egy cseppet sem látszik magányosnak, nem tudom, hol keressem a még meg sem alakult klubot, ekkor köszön rám a felirat: „Magányosok a moziban”. Fehérhajú hölgy jön elém, fürkészve mér végig, a legrosszabb korban vagyok , tenageernek öreg, magányosnak tacskó. Igen, felmerül a kérdés, helyes volt-e a 30—40 év MAQÁNYOSOK A MOZIBAN közöttieket kizárni a magányosságból, nagyon egyedül marad így ez a korosztály ... Negyvenen-ötvenen ülnek már a széksorokban, olyanok együtt, mint egy nőnap résztvevői, ünnepi várakozás a szépen öltözött asszonyok arcán, köztük elszórva 3—4 férfi, nyilván vezetők és a társadalmi szervek képviselői... — Hova tetszik menni? — a fehérhajú hölgy hangjában aggódás és féltés. — Csak egy cigarettát szívok el — veti oda a teremtés koronája, de azért jólesik neki, hogy ennyire törődnek a személyével. A kapu előtt többen ácso- rognak. Egy lumber jackos férfi közelebb húzódik hozzám, az utcát figyeli közben mintegy mellékesen jegyzi meg: — Egész jó ötlet ez. Sok egyedülálló ember, hasonló problémáik vannak, itt taIán egy kicsit jól fogják érezni magukat. A kívülálló tárgyilagos hangsúlyával beszél, mintha ő nem ugyanabban a cipőben járna. Üjabb férfi érkezik, a bejárat előtt kissé kifújja magát, majd ruganyos léptekkel bevonul a moziterembe. Pillantásával átfogja a már mintegy 60 főre szaporodott társaságot s rögtön dönt, egy úriember disztingvált özvegye mellett foglal helyett. Vagy elvált asszony lenne két gyerekkel? Fehér szalmakalap ül finom fején, méltósággal fogadja a bemutatkozó kézcsókot, jó érzés lehet — függetlenül a végkifejlettől '—, hogy neki már ebben az egyenlőtlen elosztásban is akadt párja. A megalakulás hivatalos aktusa előtt a művelődési ház és a Petőfi laktanya kis műsorral kedveskedik a reménykedő, érdeklődéssel figyelő közönségnek. Egyszer csak az én lumber jackos emberemet látom viszont a színpadon János vitézként, az Egy rózsaszálat énekli, majd az Akácos utat. Tehát valóban kívülálló... A dalokat, zeneszámokat, kitörő taps köszönti, nemcsak az adott műsorszámnak szól ez, a kedves figyelmességnek is. — Maguk hogy kerültek ide? — kérdezem Dobszai László honvéd szakaszvezetőt. — Még a tettyei összejövetelre hívták meg a kul- túrcsoportunkat. Én azon a találkozón nem vettem részt, de akkor beszélték meg, hogy ma itt műsort adunk. Hát így. Amikor szükség van ránk, jövünk. Egy-egy gyengébben sikerült produkció láttán, a szalmakalapos hölgy diszkréten összemosolyog lovagjával, és azt hiszem, nem Az új szerv, amelyet a Mecseki Erdőgazdaság Rét utcai székházában helyeztek el, június 12-én Pécsett tartotta első nagyszabású megbeszélését a felügyelete alá tartozó üzemekkel. A megbeszélésen részt vettek a Mecseki Erdőgazdaság, a Tolna megyei Erdő- gazdaság, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság, a pécsi, a bajai és a szekszárdi vízügyi igazgatóságok képviselői, az állami gazdaságok pécsi és szekszárdi központjának, valamint a pécsi, a mohácsi, a tamási, szekszárdi és a bajai tsz-szovetségeknek illetékes szakvezetői. A tanácskozáson mindenekelőtt értékelték az 1968. évi tavaszi erdősítések és fásítások eredményét, a facsemetetelepeken, illetve a fiatal telepítéseken bekövetkezett tavaszi aszálykár mértékét és az ezzel kapcsolatos teendőket. Megvitatták továbbá az 1969 és 1970. évi termelőszövetkezeti erdősítésekkel kapcsolatos teendőket, a jövő évi lehet hibáztatni ezért. Ha valaki ügyesen konferál, ám tegye. De ne énekeljen, ha ehhez nincsenek meg az adottságai. Elnézést kérek, e kis megjegyzésért, tudom, ajándék lónak nem nézik a fogát. De azért legyen foga. A város egyedülálló emberei, akik már hosszabb ideje otthont keresnek (mert a Tettye azért mégsem az igazi), és a művelődési ház vezetői, akilc segíteni akarnak, végre megtalálták egymást. A magányosok havi 5 forintért tagjai lehetnek a klubnak, külön helyiséget kapnak, mely kedd és csütörtök kivételével a hét minden napján délután 2 órától este 9-ig csak az övék. Rendelkezésükre áll a művelődési ház könyvtára, olcsóbban nézhetik az ott bemutatott filmeket, rádió, televízió, rex- és biliárdasztal, sakk és kártya között válogathatnak. Ha rendszeresen eljárnak klubjukba, közelebbről megismerik egymást és talán már nem is lesznek magányosak. Kéri Tamás erdősítési munka tervezését, valamint a negyedik ötéves terv erdősítési munkáinak tervezését és beindításátA Pécsi Erdőrendezőség 40 millió forint célcsoportos beruházást kapott az államtól a működési területén folyó közérdekű fásítási, erdőtelepítési munkák elvégzésére. A közérdekű fásításokkal kapcsolatos ügyeket az Erdőrendezőség három felügyelősége, a pécsi, a bajai és a tamási erdőfelügyelőségek intézik. E megyei felügyelőségek kettős feladatot töltenek be; szak- irányításit és adóhatóságit. Ez utóbbi teljesen új, a gazdasági reform kapcsán létrejött feladatkör. Eddig ugyanis az üzemek nem fizettek erdő- használati, illetve erdőfenntartási járadékot, most életbelépett ez az adózási fonna. Az állam az így befolyt ősz- szegből finanszírozza az új erdőtelepítéseket, hektáronként 15—23 ezer forintot biztosít e célra a tsz-eknek, állami gazdaságoknak, ami fedezi a telepítés összes költségét. Az erdőfelügyelőségek helyszínen ellenőrzik és adózási kötelezettségeikről elszámoltatják az üzemeket. Több, korábban kizárólag minisztériumi hatáskörbe tartozó feladatot is átvett a Pécsi Állami Erdőrendezőség. Ilyen például a mezőgazdasági területek beerdősítésének engedélyezése, illetve az erdőterületek mezőgazdasági művelésbe vételének, vágáscseréknek, rendkívüli fahasználatoknak engedélyezése. Az új szerv egyúttal szakvéleményező hatóság is lett. Tizenöt mérnökből álló műszaki részlege készíti el díjmentesen az üzemek részére azokat a 10 éves terveket, melyek a fa- kitermelést, erdősítést szabályozzák. E tervek úgy készülnek, hogy egy vágásfordulón belül — a vágásforduló fafajtól függően 30—120 év — biztosítsák a tervszerű bővített újratermelést. Ily módon — tehát a tervezéssel — tartja számon az erdőrendezőség két és fél megyére kiterjedően az erdőterületek változását, a növekedést és csökkenést. A faipar kemizálódásával tovább bővül a fa felhasználási területe, jelentősége. Fokozottan érvényes ez Baranyára, hisz Itt működik a Mohácsi Farostlemezgyár, amely igen nagy famennyiséget fogyaszt évente, s szeretné azt a gyár közeléből beszerezni- Az új szervnek, az erdőrendezőségnek fontos szerepe lesz abban, hogy a 'övőben ezen a táion okszerű gazdálkodás folyjék hogy erdeink fatömegével az üzemek célszerűen gazdálkodjanak, szem előtt tartva nemcsak a jelen, de a jövő nemzedékek érdekeit is. — Rné —
