Dunántúli Napló, 1968. június (127. évfolyam, 78-152. szám)
1968-06-27 / 149. szám
1968, Június 27, »UTunnttni napid Miért szomjas város Pécs? Alapos mérlegelés előzze meg a döntéseket! A különböző víznyerési lehetőségek előnyei és hátrányai Az újságok, folyóiratok, szakcikkek egyre többet foglalkoznak Pécs vízellátási problémáival. Az írásokat a segíteni akarás, a jóindulat jellemzi, ám a téma sokkal nehezebb és bonyolultabb, mint ahogy első látásra gondolhatnánk. A gondok érzékeltetésére szeretnénk képet adni a víznyerési lehetőségeinkről, illetve arról, milyen előnyökkel és hátrányokkal járnak az egyes változatok. Honnan ■'együk a többletet? Mielőtt végigmegyünk az alternatívákon, lássunk néhány számot arról, hogy alakult a város víztermelése és fogyasztása! (Az évszámok utáni első számoszlop a termelést, a második pedig az egy főre eső fogyasztást jelenti 1/nap mennyiségben). 1950: 5 500 m» 62,4 liter/nap 1960: 18 100 m* 158 liter/nap 1965: 31 400 m5 232 liter/nap 1967; 36 800 m* 263 liter/nap A csaknem 37 ezer köbméteres napi termelésből 11—12 ezer köbméter a Tortyogó 37 kútjából, 12—13 ezer köbméter a P-terület 39 kútjából, 10 ezer köbméter a mohács— pécsi távvezetékből, átlagosan 1800 köbméter pedig a Tety- tyéről származik. Számításaink szerint 1975-ig további 20—22 ezer köbméteres pluszra, tehát napi 58—60 ezer köbméteres termelésre lesz szükség. A kérdés, amit az élet feltesz, így hangzik: honnan vegyük ezt a vizet? Többen javasolták, hogy létesítsünk ipari víztározót, s azt a Duna-vizet, amit jelenleg az ipar használ fel, tisztítsuk meg, s adjuk át a lakosságnak. Az indítvány nagyon kedvezőnek látszik, hiszen így 24 ezer köbméter vizet nyerhetne naponta a város. Van azonban a változatnak néhány hátránya is. Látni kell például, hogy a felszabaduló Duna-vizet sem Üszög, sem Mohács nem tudná jelenleg ivóvíz minőségűvé megtisztítani. Ehhez ugyanis a jelenlegi tisztítómű bővítésére, vagy pedig egy újabb építésére lenne szükség. Kérdés azonban, hogy a nagy mennyiségű fenolt tartalmazó Duna-víz megtisztítható-e a kívánt mértékben? S ami még ide tartozik: alkalmas-e ehhez a jelenlegi vezetékrendszer? Nem tudni, hogy az így nyert vízmennyiség fedezné-e a város 1975 utáni igényét, mint ahogy az sem tisztázott, hogy milyen felduzzasztási, el- vizesedési problémákat okozna a tisztított szennyvizek elvezetése, illetve tározása — bárhol is történjen az. A regionális r rr rr\ vízműről A másik nagy lehetőségünk az ún. pécs—mohácsi regionális vízvezetékrendszer megépítése, mely nemcsak Pécset, hanem Mohácsot és Komlót, s a környezetükben települt falvakat is ellátná, mely már a vízkivétel helyén ivóvíz minőségűvé tisztítaná meg a vizet. E rendszernek sok előnye van. Mindenekelőtt hosszú távon, tehát 1975 után is biztosítani tudnánk az említett városok és községek ellátását. Biztos mennyiségű vizet kapnánk, nem kellene sem az időjáráshoz, sem pedig a karsztvizek szeszélyes és kiszámíthatatlan hozamához alkalmazkodnunk. Végül — és végre! — teljesen elválasztanánk az ivóvíz minőségű vizeket az ipari víztől. Sok hát az előny, ezzel szemben viszont egy igen nagy hátrány áll: nagy a beruházási költség, hosszú időbe telik, míg egy ilyen rendszer megépül. Most pedig nézzük a harmadik lehetőséget, vagyis a P-terűletet! E térségben 100— 200 méter mélyből termeljük ki a vizet. Mivel a felszínhez aránylag közel telepített fúrásokról van szó, érthető, hogy e kutak hozamára még a mindenkori csapadékmeny- nyiség is erősen kihat. A kutak hozamát egyébként sok éven át feljegyezték, s különböző következtetéseket vontak illetve vonnak le a vizsgálatok eredményéből. Többen javasolták, hogy árasszuk el a térséget, mert így növelni lehet a vízhozamot. Helyes ez a kezdeményezés is. Mindaddig azonban fenntartással kell fogadnunk, míg az alapos talajmechanikai és hidrogeológiai vizsgálat nem mutatja ki, hogy milyen kiterjedésűek, vastagok a vízadó rétegek, milyen irányban lehet bővíteni őket. Tudni kellene, hogy az esetleges, új telepítésű kutak milyen befolyást gyakorolnak a jelenlegi rendszerre, milyen vízminőségromlás következne be a feldúsítás következtében (gondoljunk a vegyszerrel kezelt vegetációra!) stb. Mindaddig, amíg ezen kérdések tételesen nem bizonyítottak, feltevéseken alapuló érdekes elképzelések, értékes tervek és kezdeményezések, melyek alapos kimunkálásra szorulnak. Országos hírű vállalatokkal Ötödik lehetőségünk a karsztvíz fokozottabb kihasználása. Ma már adatok bizonyítják, hogy a Mecsek előterében, az ún. miocén rétegben nagy mennyiségű, jó minőségű ivóvíz céljára alkalmas karsztvíz van jelen. Mélyfúrású kutakkal kitermelhetők. Nincs azonban feltárva még, hogy mekkora vízkészlet lenne hozzáférhető számunkra, milyen rendszerben kell telepíteni a kutakat a kitelepítéshez, mennyibe kerülne ez, előnyösebb lenne-e az eddig ismertetett változatoknál. (Beleértve a víz behozatalát a városba.) S végül: tudni kellene, hogy egyenletes-e a karszt vízhozama, s ha nem, milyen tényezők befolyásolják azt? Az elmondottakkal kitértünk a Miért szomjas város Pécs? című vitaindító cikkben illetve az ahhoz kapcsolódó hozzászólásokban érintett problémákra. Mérlegeltük a felvetett javaslatokat, s úgy látjuk, csak alapos kutatások, feltárások, számítások után lehet felelősségteljesen dönteni a változatokról. Az Országos Vízügyi Hivatal illetve Pécs város Tanácsa ismeri a cikkekben felvetett problémákat, s még korábban megbízta a szaktervező irodákat — MÉLYÉPTERV, VÍZITERV, VITUKI —, hogy vizsgálja meg a témákat. Az országos hírű tervező vállalatok, az OVH szakemberei és város szakközegei minden bizonnyal megalapozott és megfontolt szakvéleménye lesz a garancia a várható vízgondok megoldására. Biztosak lehetünk abban, hogy a legolcsóbb, legbiztonságosabb, legjobb vizet adó alternatíva mellett fognak dönteni. A peremterületek * r wi vizéről Dr. Szabó Lajos vitaindító cikkében szóvá tette a peremterületek hiányos, elégtelen vízellátását is. Való igaz, a szóbanforgó területeken ma is falusias törpe vízműre telepített közkifolyós rendszerre, vagy ásott kútra van alapozva a vízellátás. A megoldás nem jobb, bár nem is rosz- szabb az országosan szokványos peremvárosi, illetve falusi vízellátásnál. Ami az itteni vizek minőségét illeti, az erről szóló számok és adatok egy hónapja ismeretesek előttünk. Sajnos, jelenleg és a közeljövőben nem Nyitva vasárnap estig tudjuk bekötni a peremterületeket a városi körvezeték hálózatba, következésképp e települések generális vízellátásában nem várható érdemleges változás. A Pécsi városi Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya. Szász László; Családi házak 'I A magyar higiéné tudományának megalapítója Leleplezik Pécsett és Lakácsán Fodor József emléktábláját Fodor József érettségiző társai kózótt. A képen az ölók sorában jobbról az első, iratot tart a kezében. Pécsett ma megkezdődik a Magyar Higiénikusok Társaságának háromnapos országos vándorgyűlése. Ezt egybekötik Fodor József születése 125. évfordulójának megünneplésével. A magyar orvostudomány kiválóságai között Fodor József higiénikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a cambridge-i egyetem tiszteletbeli doktora igen jelentős helyet foglal el. A Somogy megyei Lakócsán 1843. július 16-án született, de Baranyában nevelkedett. 1853-tól 1861-ig Pécsett, a mai Nagy Lajos Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. Tanulmányait Bécsben és Budapesten folytatta. 1865-ben orvosdoktor, 1866-ban tanársegéd az állatorvostani tanszéken. 1869-ben kórházi bonc- nokfőorvos, magántanár a tiszti orvosi eljárásokból. Külföldi tanulmányút után 1872- ben Kolozsvárott az állam- orvostan ny. r. tanára, 1874— 1901-ben az orvosi rendészet, utóbb a közegészségtan ny. r. tanára a budapesti egyetemen. 1894—95-ben az egyetem rektora volt. Az ő nevéhez fűződik az első magyarországi közegészségtani tanszék megszervezése. Neki köszönhető, hogy megkezdődtek az első területi közegészségügyi laboratóriumi vizsgálatok. Az ő kezdeményezésére épült ki az iskolaorvosi szolgálat. Világviszonylatban elsőnek vetette fel az országos közegészség- ügyi intézet és területi közegészségügyi, járványügyi intézet tervét. Markusovszky Lajossal pedig megszervezte az Országos Közegészségügyi Egyesületet. Jelentős mértékben Fodor József nemzetközi szaktekintélyének volt köszönhető, hogy a VIII. Nemzetközi Közegészségügyi és Demográfiai Kongresszust 1894-ben Budapesten tartották meg. Ma délután 1 órakor a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsága és a Nagy Lajos KISZ-szervezete emléktáblát helyez el annak az iskolának a falára, amelynek Fodor József egykor növendéke volt. A Magyar Higiénikusok Társaságának koszorúját Jeney Endre egyetemi tanár helyezi el. A szürke márvány emléktáblán arany betűkkel a következő felírás olvasható: „Fodor József (1843—1901) egyetemi tanár, a magyar hi- giénie tudományának megalapítója, az iskola tanulója (1858—1861) születésének 125. évfordulója tiszteletére elhelyezte a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsága és az iskola KISZ-szervezete. Délután fél 4 órakor Fodor József szülőfalujában, Lakócsán is emléktáblát helyeznek el és azt megkoszorúzzák. Itt dr. Bakács Tibor, egyetemi tanár, főigazgató, a Magyar Higiénikusok Társaságának elnöke mond emlékbeszédet. Ifjúsági fotókiállítás Csupán néhánysoros újsághírből értesülhetett városunk lakossága arról, hogy Ujmecsekalján, a MÉV Ifjúsági Klubjában megnyílt a szófiai VIT tiszteletére rendezett nagyszabású ifjúsági fényképkiállítás pécsi bemutatója. Talán ez az oka, hogy a Pesten tízezernél több látogató előtt nagy sikert aratott, igen színvonalas kiállítás iránt eddig nem nyilvánult meg olyan érdeklődés, melyet az méltán megérdemel. Ne gondoljuk azt, hogy tán biztató zsengék, számypróbál- gató útkeresések seregszemléje ez: a kiforrott mon- danivalójú, biztos, sőt bravúros technikájú képek becsületére válnak mind a szerzőknek, mind a bírálóbizottságnak, mely igen magasra emelte a válogatás mércéjét. Ezt bizonyítja a számszerűség is: az ezernél több beérkezett képből csupán 131 bizonyult méltónak a nyilvánosságra. Az igényes válogatás nyilvánvaló helyességén kívül a néző szempontjából is csak helyeselhető a „keveset, de jót” elvének érvényesülése azon ósdi álláspont helyett, amely Szerint kétszáz képen alul nem is érdemes kiállítást rendezni. Ennek jelentőségét akkor tudjuk csak helyesen értékelni, ha figyelembe vesz- szük, hogy a legidősebb kiállító sem múlott még 26 éves, de 14 esztendős „kiskorú” is akad a szerzők között. Persze igaz az is, hogy a „menők” között akad szép számmal hivatásos szakfényképész, sok éves klubtag, egyetemek és főiskolák, valamint a Népművelési Intézet felsőfokú fototanfolyamainak hallgatója, akiknek nevét szakmai körökben már jól ismerik. Annál dicséretremél- tóbb a néhány középiskolás (közöttük három pécsi: a Nagy Jajos Gimnázium diákjai) eredményes helytállása az egyenlőtlen erőviszonyok ellenére. Úgy véljük, a képek bemutatása híján is érdemes megemlíteni néhány szerzőt, akiknek tehetsége a magas átlagszínvonalból is kiemelkedik. Ha a megkezdett úton haladnak, gyakran fogunk nevükkel találkozni a jövő kiállításainak értékelésében. Már ma sem ismeretlen Benkő Imre, aki nek szellemes, jó komponált képei ezúttal is tetszettek. Külön klasszist képvisel fotóival Deli Gábor (Tus) Reiss Iván (Trió) és Kovács Zoltán (Padok a hóesésben), örömmel látjuk azt is, hogy a fotoegyen jogúságot egyre jobban érvényesítő lányok-asszo- nyok nem maradnak el sem a létszám, sem a színvonal terén. Keller Katalin kifejező technikájú „Utón” és Kezdi Anna hibátlan kom- pozíciójú „Csendélet” c. képének méltó társa a politikai fotoplakát ritka műfajában nagy sikert arató fiatal Kádár Katalin, aki a rendezőség különdíját és a FOTO plakettjét nyerte el „Nem akarjuk!” c. művével. A képsor nehéz, sokat vitatott műfajában Potz- mann János boxmeccsen készült sorozata a legsikerültebb: egy csinos fiatal lány arcán tükrözteti érzékletesen a nyilván távolról sem csinos látványt... A képek egyidejű látta- tása nélkül nem érdemes folytatni a felsorolást — annál érdemesebb megnézni magát a kiállítást, annak ellenére, hogy talán szokatlan helyen és időben került (igen szerény keretek között) bemutatásra. Köztudottan „hagyomány” ugyan Pécsett, hogy egy rendezvénynek csupán a belváros kellős közepén lehet sikere és az ún. uborkaszezonban nem érdemes rendezni semmilyen tárlatot, de legfőbb ideje, hogy megdőljön az a halódó hagyomány! Az érték, az esztétikai élvezet nem köthető helyhez vagy időhöz — bízunk abban, hogy a vasárnap este záruló bemutató látogatottsága végül is méltó lesz Pécs városához és a kiállítási anyag színvonalához! Dr. Szász János Uoig’oxőkat feltesznek Hangszer javító részlegünkhöz csoportvezetői beosztásba szakembert keresünk. A jelentkezés írásban „Hangolás” jeligére a Sallai u. hirdetőbe. (3132) k A Pécsi Fémipari Vállalat autószerelőket, karosszéria lakatosokat, valamint autószerviz munkára segédmunkásokat keres felvételre. Jelentkezés Pécs, Felsőmalom u. 13. (3143) * Cserkút! Gépjavító Vállalat cserkút! üzemének vasanyag raktárába segédmunkásokat felvesz. Jelentkezés Cserkúton. (3203) k Mecseki Ércbán yászati Vállalat IV. sz. Bányaüzeme felvételre keres földalatti munkahelyre vájárokat, segédvájárokat, csilléseket, villamos gépkezelőkéi. Munka díjszabása teljesítménybérben történik. Jelentkezés IV. Bányaüzem Petőc (Légakna). (3265) k A Pécsváradi Gépjavító Vállalat felvételre keres hegesztő, forgácsoló, gépszerelő szakmunkásokat. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a gépjavítónál. (3271) Uivatalsegédi munkakörbe női munkaerőt keresünk. Jelentkezést írásban kérjük „Központ” jeligére a Sallai u. hirdetőbe. (3315) k Auyagbeszerzöt. raktári anyag- kiadót felveszünk. Jelentkezés volt Pécsi Gázmű, Pécs, Felszabadulás u. 107. Személyzeti Osztály. (3283) Takarítónőt felveszünk Számítástechnikai és Ügy vitelszervezői Vállalat Pécs, Tüzér u. 3. (3275) k Gépkocsivezetőket, autószerelőket. autószerviz munkára, segédmunkásokat felveszünk. Tejipari Szállítási Vállalat. Pécs, Szigeti út 69. (3367) * Éjjeliőrt azonnaira alkalmaz a Patyolat Vállalat. Tüzér u. 13. sz. (3375) * Technikumot végzett, katonaidőt letöltött személyeket keresünk felvételre adminisztratív munkakörbe. Jelentkezés Pécs, Rákóczi út 7. BM. Baranya megyei Tűz- rendészeti Parancsnokság. (3389) k Képesített tsz-köny velői vizsgával és 5 éves számviteli gyakorlattal munkavállalókat keresünk azonnali belépéssel. „Szorgalmas” jeligére a Bem u. hirdetőbe. (869) k EJektrotechnikusi végzettségű, egy-két éves gyakorlattal rendelkező két férfi munkaerőt, művezetői munkakörbe azonnali belépéssel felvesz az Elektroakusztikai és Villamossági Ktsz komlói üzeme. Fizetés megegyezés szerint. 44 órás munkahét. Jelentkezés hivatalos időben. Tel.: Komló, 13-08. (782) k Iparvasúti Diesel-mozdonyvezetőket és tolatásvezetőket (vizsgával), valamint anyagmozgatókat alkalmaz a Mohácsi Farostlemez- gyár. (783) Cipőfelsőrész-készítő szakmunkásokat, betanított férfi és női dolgozókat felveszünk. Kossuth Cipész KTSZ, Madách Imre u. 10. (778) * Villanyszerelőt keres a Villány- Siklósi Állami Gazdaság beremen- di gépműhelyébe. Jelentkezés gazdaság beremendi kerületvezetőjénél. (774) k Gépkocsivezetőket, esztergályos, kovács szakmunkásokat, takarítónőket, útkarbantartó segédmunkásokat, 16 éves kort betöltött diákokat utak utókezelési munkáihoz felveszünk. Bérezés megállapodás szerint. Jelentkezés a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó V. Pécs, Rózsa F. u. 17. sz. alatt. (769) k FELVÉTELRE keresünk: ESZTERGÁLYOS szakmunkásokat vagy gyakorlattal rendelkező betanított munkásokat, 1. sz. Gép- tavító Állomás. B o n y b á d. (736) * Építőipari gépkezelői vizsgával rendelkező egy főt felveszünk. Közös Ut MGTSZ Belvárdgyula (H. sz. Építési és Tervezési részlege Pécs, Edison ti. 35. (Hőerőműnél). Tel.: 15-50/577 mellék. (708) k Két éjjeliőrt felveszünk. Bel* várdgyulai Közös Ut MGTSZ ü- sz. Építési és Tervezési részlege Pécs. Edison u. 35. Tel.: 15-50/577 mellék. (709)
