Dunántúli Napló, 1968. június (127. évfolyam, 78-152. szám)
1968-06-27 / 149. szám
1963. június 27. pxmantmi napio A lakosság szolgálatában A nagyárpádiak kérdeznek Válaszolnak az illetékesek Mielőtt a nagyárpádiak problémáira választ kértünk volna, egy „sürgős” jelzéssel beküldött kérdéssel kerestük fel Dalos János csoportvezető főmérnököt a városi tanácson. A kérdés így hangzik: — Amúgy is éppen elég nehéz a közlekedés a Rákóczi utat és Kossuth teret összekötő szűk kis Fürdő utcában, a múlt hét közepén ráadásul el is zárták a járművek elől. Aztán két-három napra megnyitották. kedd óta ismét szünetel rajta a közlekedés. Enél- fcttl nem lehetne elvégezni a fehéraszfalt készítési munkálatokat? — A múlt héten magában a Fürdő utcában készítettük a zebrát, ezt a forgalom lezárása nélkül nem lehetett megoldani, a jelenlegi forgalomelterelés pedig már nincs ösz- szefüggésben a fehéraszfalt készítéssel. A pénteki esőzés után dolgozóink észrevették, hogy a volt Nemzeti Fogadó előtt, az úttest szélén 10—15 centiméter mélységű süllyedés keletkezett. A Nemzeti Fogadó épülete alatti pince egész pincerendszerrel van összekötve. Megállapítottuk, hogy pince húzódik a Fürdő utca alatt is. Ennek boltozata beszakadt, az egész úttest a levegőben lóg, ezért kellett lezárnunk a forgalmat a kritikus útszakaszon. A rendőrség a Tímár utcát egyirányúvá tette, ezen, valamint a Bercsényi utcán keresztül engedik a Rákóczi útra a térről kifelé menő járműveket, keleti imyből pedig a villanyrendőrnél kis ívben befordulva, a Bem utcán keresztül lehet elérni a Kossuth teret. — A beszakadási veszély kiküszöbölése érdekében a pince fölött kilukasztjuk az útburkolatot és ezen keresztül forgácskővel, vagy sovány betonnal tömjük be a pincét. Ezt megelőzően azonban körülbelül a Tímár utca magasságában egy kisgátrendszert létesítünk, hogy ha esni talál az eső, a csapadék ne folyjék be a lukba, ez esetben ugyanis elöntené az egész pincét. (Véleményünk szerint a volt Nemzeti Fogadó épülete megérett a lebontásra. Az alatta lévő hozzáférhetetlen pince- rendszer továbbbi útburkolat rongálódásokat idézhet elő, míg viszont az épület lebontásával a Rákóczi út és Kossuth tér közötti közlekedés ügye is csak nyerne.) A nagyárpádiak kérdéseivel dr. Sárvári Jánost, a II. kér. Tanács vb-elnökhelyettesét és dr. Török Géza vb-titkárt kerestük fel. A tanács vezetői megragadták az alkalmat, hogy a kertvárosiakat egy nem éppen örvendetes hírről tájékoztassák. A Fürdő utca rendbehozása az első becslések szerint is minimum 300 ezer forint költséget igényel. Javítását a tanács kénytelen a Bogár utca kiépítésére szánt keret terhére elvégeztetni, s így a Bogár utcai munkálatokat leállítani. De mint mondták, a jövő évben befejezik a Bogár utcát is, ha törik, ha szakad... — A nagyárpádiak panasza, anélkül, hogy részleteznénk, így foglalható össze: Pécs nemcsak a Széchenyi térből áll. Ügy érzik, nem gondoskodik róluk olyan mértékben a tanács, mint amennyit az általuk fizetett városfejlesztési hozzájárulás indokolna. Ml erről az önök véleménye? — Közvetlenül az 1955-ben bekövetkezett Pécshez csatolást követően valóban hátrányosabb helyzetbe került a község adózás szempontjából. Ez azonban az idők folyamán kiegalizálódott, és a jelenlegi 150 forintos alsó határ a megye községeinek átlagához viszonyítva az alacsonyabb községfejlesztési hozzájárulásokhoz tartozik. Egyébként hozzájárulásának többszörösét kapta a városrész, mióta hozzánk tartóink. Mintegy 700 ezer forint költséggel a tsz- hez bekötőutat építettünk, autóbuszvárót hoztunk létre s hogy az autóbuszok meg tudjanak fordulni, külön 80—100 méteres útszakaszt építettünk, több mint 300 ezer forintért. KÖFÁ-ból vásároltunk és szereltettünk be hangoshíradó berendezést, közvilágítási hálózatot létesítettünk a Nagyárpádi úton, bővítettük a közvilágítási lámpahelyeket egész Nagyárpádon, orvosi rendelőt létesítettünk, váróhelyiséggel. Az általános iskola felújítása és berendezése több mint 250 ezer forintba került, a tavaly felavatott művelődési ház 400 ezerbe. Tavaly fejeződött be a városrész ötéves járdásítási terve, melynek megvalósításából szépen kivette részét a lakosság. — Természetesen nem akarom azt mondani, hogy minden rendben van ebben a városrészben. Probléma azért ma is akad bőven. A Kemény Zsigmond utca például már nem áll olyan jól járdák tekintetében. De járdásítási keretünkből évente körülbelül 40 ezer forintot tudunk juttatni Nagyárpádnak, ebből az összegből — feltételezve a lakosság további társadalmi munkáját — három éven belül nemcsak a Kemény Zsigmond utcát, hanem tényleg az egész városrészt el lehet látni járdával. A kerítéshelyek kitűzése a járdaépítéssel egy- időben történik majd, ezzel párhuzamosan tereprendezést hajtunk végre a felszíni csapadékvíz probléma kiküszöbölésére. Aki még a járda elkészülte előtt kerítést akar építeni, vagy salakozást igényel, forduljon építési csoportunkhoz, és kitűzzük a kerítés helyét, illetve elvégezzük a salakozást. — Jelenleg egész Nagy árpádon egy üzlet található. Mikorra Tárhatja a lakosság az „üzlethálózat” bővítését? — A peremterületeken általában a földművesszövetkezetek elégítik ki a lakosság vásárlási igényeit Mi csak örülnénk annak, ha Nagyárpádon még egy boltot létesítene a MÉSZÖV. De nemcsak örülnénk, hajlandók vagyunk részükre építési területet is biztosítani. Bár a lakosság a jelek szerint nem tette szóvá, tény az is, hogy a nagyárpádi műút teljes átépítést, korszerűsítést igényel. Szeretnénk ezt is megvalósítani, anyagi lehetőségeinken múlik, hogy a negyedik ötéves tervben sikerül-e. Cseh Ferenctől, a Városi Tanács csoportvezető főmérnökétől az iránt érdeklődünk, van-e remény arra, hogy a közeljövőben megoldják Nagyárpád csatornázását? — Az 1969-es kertvárosi csatornázási program keretében, pontosabban az ottani gerinccsatorna tervének elkészülte után vizsgáljuk majd meg, hogyan lehetne Nagyárpádot csatlakoztatni ehhez a gerinccsatornához. A megoldás időpontja elsősorban attól függ, hogy mikorra lesz kész a kert-. városi terv, de sok múlik a nagyárpádi geodéziai viszoA. H. Boerma szerdai programja A. H. Boerma, a FAO vezérigazgatója szerdán délelőtt a dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternél tett látogatás során magyarországi tartózkodásá- eddigi tapasztalatairól tanyokon is. Jövő év áprilisában már egész konkrét választ tudunk adni erre a kérdésre. — Mit tesz azért a 12. AKÖV, hogy a nagyárpádi dolgozók munkába menet ne maradjanak le a fél 7-es és a 7 órás buszról? Laki Pál forgalmi szakosztályvezető: — Június 15-én, 17-én, 18- án és 19-én a 6.30-kor, június 20-án pedig a 7 órakor induló járatba kénytelenek voltunk kis kocsit állítani, mert a javításra váró autóbuszok száma nagyobb volt a megszokottnál. Már intézkedtem, hogy ha a jövőben ismét nem állna rendelkezésünkre nagy kocsi, a forgalom zavartalansága érdekében két-két kis kocsit állítsunk be ezekbe a járatokba. Kéri Tamás Győrben épül Az ország legkorszerűbb acélöntödéje A Gazdasági Bizottság legutóbbi ülésén jóváhagyta azt a tervet, amelynek alapján a Győri Magyar Vagon és Gépgyárban felépül az ország legkorszerűbb acélöntödéje. A 750 millió forintos beruházás nyomán az új üzem 1971- ben kezdi meg működését, s évente 18 000 tonna acélöntvényt készít, vagyis többet, mint jelenleg bármely más acélöntödénk. Meglevő vállalataink az idén összesen 59 000 tonna acélöntvényt gyártanak, az új üzem tehát egymaga majdnem egyharmadával növeli az országos termelést. Mindenekelőtt a közúti járműipart látja majd el hátsó- híd öntvényekkel, de nagy mennyiségű hajó-, traktor- és vegyipari gépöntvényt is gyárt A kormány módosította a táppénz- és nvugdíjrcn (leleteket A Minisztertanács módosította a munkaviszonyban álló dolgozók betegségi biztosításáról és társadalombiztosítási nyugdíjáról, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló kormányrendeletek egyes intézkedéseit. Jelenleg a betegségi biztosítás szolgáltatásaira az az eltartott családtag jogosult, akinek keresete vagy jövedelme a havi 250 forintot, illetőleg nyugellátása a havi 500 forintot nem haladja meg. Az új rendelkezés szerint mint családtag az a személy jogosult a betegségi biztosítás szolgáltatásaira, akinek a keresete vagy nyugellátása havi 500 forintnál nem több. Nem minősül jövedelemnek az egyetemi hallgató tanulmányi ösztöndíja. A mezőgazdasági biztosítottak eddig a téli hónapokban összesen 60 napon át részesülhettek ingyenes kórházi A VIT küldötte „Állandóan előttünk lebeg a boldogság kék madara, olykor egészen megközelítjük, mär-már kinyújtanánk a kezünket érte, de az utolsó pillanatban tovaszáll.” T errgyel Rózsa azon ke- vesek közé tartozik, akik most, jelen időben boldogok, kék madarat lehetne fogatni vele. A héten fejezte be a másodévet a Tanárképző Főiskola magyar—orosz szakán, szemében mégsem a megelégedettség, hanem a várakozás öröme csillog. Hogyan is kezdődött? — Szabó Laci, a KISZ-tit- kárunk már februárban beszélt nekünk a VIT előkészületeiről, de azt is megmondta akkor, nem valószínű, hogy a pécsi felsőoktatási intézményekből valakit is ki- küldenének. egész Baranyából mindössze tízen kapnak helyet a politikai delegációban. Az ember tulajdonképpen önző. Talán, ha azt hallom, hogy a főiskoláról ketten készülhetnek Szófiába, fájt volna a szívem, így egyszerűen tudomásul vettem, hogy nem vagyunk benn a szórásban, és tovább nem is foglalkoztatott a dolog. Egészen addig, míg nem hívattak a KISZ-irodába. — Szabó Laci volt ott, meg még egy Szabó a városi KISZ- től. Azt mondták, először is foglaljak helyet. Nem tudtam elképzelni, mit akarnak, én ültem, ők álltak mind a ketten, határozottan drámai helyzet volt. Aztán a mi Szabónk nyilatkozott: „Szóval az a helyzet, hogy te mégy a VIT-re. Egyelőre ne beszélj róla senkinek, mert még közbejöhet valami”. Igazuk volt, hogy leültettek ... Másnap bevittem az önéletrajzomat a KISZ megyei első titkárához. Kicsit rövidre sikerült (Ne csodálkozzunk rajta, 1948-ban született), ki kel lett egészíteni ott helyben Lukács elvtárs sem tudót akkor még biztosat mondani Több mint egy hónapig lebegett a „lét és nemlét" határán, várva az értesítést, hogy igen, Lengyel Rózsa 20 éves pápai kislány, a magyar —délszláv, az orosz—délszláv és az orosz—testnevelés szakcsoport KISZ-titkára mehet a VIT-re. Ilyen értesítést tulajdonképpen a mai napig sem kapott. Május közepén egyszerűen behívták a KISZ Bizottságra formaruhát próbálni, ott találkozott néhány hasonlóan szélesmosolyú pécsi és vidéki fiatallal, és ettől kezdve már nem kellett magában tartania a titkot. — „Az ember tulajdonképpen önző” __ Mit szóltak a k ollégái, amikor meghallották a nagy hírt? — Először a szobatársaimnak mondtam meg, aztán az egész évfolyamnak, őszinte örömmel fogadták. Ezt nagyon jó volt látni, ettől kezdve érzem igazán boldognak magam. Igen, alapjában véve mindenki természetesnek tartotta, hogy Rózsát jutalmazzák ezzel a nagyszerű tíz nappal, hiszen jól tanul, osztálytitkár volt már a középiskolában is, és olyan embernek ismerték meg ez alatt a két év alatt, aki részt vett minden társadalmi munkában és akihez nyugodtan fordulhatnak egyéni problémáikkal is. Az évfolyam egyik legjobb oroszosa, tolmács szinten beszéli ezt a nyelvet, bizonyára hasznát veszi majd Szófiában. — Annak külön örülök, hogy közvetlen, jókedélyű, szimpatikus gyerekekkel leszek együtt, máris összemelegedtünk, talán még nálam is jobban izgultak, hogy sikerüljön a filozófia vizsgám. (Kéri) Mit kínál a TIT? A korábbi évek gyakorlatához képest igen korán, vagyis ma délelőtt adják postára a TIT jövő évadra szóló témajavaslatát. így nem szeptemberben, hanem már most kijut a megye üzemi, községi és tsz kultúrotthonaiba, s lesz idő válogatni belőle. Még annyi a változás, hogy a ma kiküldött, tehát 1968/69- es népművelési évadra vonatkozó témajavaslatban nagyobb teret kaptak az egyre bővülő természettudományok, s ezen belül különösen a mezőgazdasággal kapcsolatos tudományok. Két szobrot kap Siklós A Baranya megyei Tanács felkérésére Herényi Jenő szobrászművész elkészítette Táncsics Mihálynak, Siklós 48-as országgyűlési képviselőjének cgészalakos, állószobrát. A bronzszobor a siklósi posta előtti térségen, a község központi helyén fekvő szép parkban kap helyet. Borsos Miklós szobrászművész márványból faragja ki Kanizsai Dorottyának, a siklósi vár nagyasszonyának szobrát, aki a mohácsi csata után az öldöklő harc sebesültjeinek gondozásával és a halottak eltemetésével szerzett elévülhetetlen hírnevet. A nagyasszony egészalakos, jelképes megformálású márványszobrát a vár Kanizsai Dorottya kertjében — a hagyomány szerint — a várúraő legkedvesebb tartózkodási helyén állítják fel. ápolásban. Az új rendelkezés szerint az említett időszakban 90 napi kórházi ápolásra jogosultak. A most hatályba lépő rendelkezés 50 százalékkal emeli a háztartási alkalmazottak táppénzét, illetőleg terhességigyermekágyi segélyük összegét. A költségkülönbözet fedezésére az eddig havi 100 Ft járulék helyett a munkáltatók 150 forint járulékot kötelesek fizetni. Ugyancsak felemeli a kormányrendelet és a vele egyidejűleg megjelenő SZOT-sza- bályzat a mezőgazdasági biztosítottak táppénzének és egységes anyasági segélyének összegét is. Ez a rendelkezés 1969. január 1-étől lép hatályba és ettől kezdődően emelkedik a biztosítottak után fizetendő járulék összege is. A jogszabályok a nyugdíj alapján képező munkabért egyes esetekben meghatározott összegben rögzítették. Ezeket az összegeket az 1958- as munkabérek figyelembevételével állapították meg. Azóta a bérszínvonal jelentésen emelkedett. Ezért a kormány rendelete, valamint az egyidejűleg megjelenő SZOT- szabályzat bizonyos munkakörök (pl. bányászok, mezőgazdasági biztosítottak, háztartási alkalmazottak stb.) nyugdíjalapját a jelenlegi munkabérek figyelembevételével módosítja. A kormányrendelet intézkedik a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel munkaviszonyban álló dolgozók nyugdíja és táppénze szempontjából figyelembevehető legmagasabb munkabérátlagról is. A rendelkezés a termelőszövetkezetekben tagként dolgozóknál figyelembevehető legmagasabb jövedelem átlagához igazítja a tsz-alkalmazottak munkabérátlagát. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a munkaviszonyból áthelyezett és átirányított szakemberekre. A munkaviszonyban álló dolgozók bizonyos esetekben három éven túl is bejelenthetik az üzemi baleseten, illetve a foglalkozási betegségen alapuló nyugellátás iránti igényüket. A kormányrendelet ezt a kedvezményt kiterjeszti a termelőszövetkezeti tagokra is. Az új rendelkezés kimondja, hogy a termelőszövetkezeti tag nyugdíjbiztosítása annak a hónapnak az első napjával kezdődik, amikor belépési nyilatkozatát a vezetőséghez benyújtotta és annak a hónapnak az utolsó napjáig tart. amelyben termelőszövetkezeti tagsága megszűnik. Az új jogszabályok — kivéve a mezőgazdasági biztosítottakra vonatkozó rendelkezéseket — 1968. július 1-én lépnek hatályba. Négy tanteremmel bővítik a som ogyapáti iskolát. A mintegy 900 ezer forintos költséggel épül,, tantermeket a nyár végén adják át és ősszel megke zdődik bennük a tanítás. i k nácskozott. A vezérigazgató ezután látogatást tett a FAO magyar • nemzeti bizottságánál, ahol eszmecserét folytatott annak vezető munkatársaival, majd felkereste a budapesti Sasad mezőgazdászi termelőszövetkezetet.
