Dunántúli Napló, 1968. június (127. évfolyam, 78-152. szám)

1968-06-27 / 149. szám

Ara: 70 fillér Világ proletárjai, egyesülete* i Dunámon napló XXV. évfolyam, 149. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. június 27., csütörtök A Minisztertanács ülése Módosították a táppénz­es nyugdíjrendeleteket A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Jóváhagyólag tudomásul vette a Kormány elnökének a csehszlovák párt- és kormányküldöttség­gel Budapesten folytatott ta­nácskozásáról szóló beszámo­lóját A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa Elnökségének előterjesztése alapján a Mi­nisztertanács módosította a munkaviszonyban álló dol­gozók betegségi biztosításáról és társadalombiztosítási nyug­díjáról, valamint a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról intézke­dő kormányrendeletek egyes intézkedéseit. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter a tava­szi mezőgazdasági munkák teljesítéséről és betakarítás­ra történt előkészületekről tájékoztatta a Kormányt. A kohó- és gépipari mi­niszter a közúti járműgyár­tás fejlesztéséről tett jelen­tést. A Minisztertanács az előterjesztést megvitatta és a közúti járműgyártás fejlesz­tését központi fejlesztési programmá nyilvánította. A munkaügyi miniszter az ifjúság pályaválasztásáról és a pályaválasztási tanácsadás helyzetéről, a könnyűipari miniszter egyes szövetkeze­tek és szövetkezeti vállala­tok ipari tevékenységéről, az Országos Anyag- és Ar- hivatal elnöke a fogyasztói árak alakulásáról, Budapest főváros tanácsának vb-elnö- ke a főváros tavalyi fejlesz­tési tevékenységéről és az idei beruházásokról tett je­lentést a Kormánynak. A Kormány a jelentéseket meg­vitatta és elfogadta. A Minisztertanács a kül­kereskedelmi miniszter elő­terjesztése alapján elfogadta az 1969. és az 1970. évi kül­földi kiállításokon és vásá­rokon való hivatalos részvé­tel programját. A Minisztertanács tanács­szervek osztálya vezetőjének javaslata alapján a Kormány rendeletet hozott községi sza­bálysértési bizottságok létesí­tésére. Értékes munkásmozgalmi dokumentumok A Magyar Tanácsköztársa­ság félévszázados jubileumát intenzív gyűjtőmunkával egybekapcsoló Janus Panno­nius Múzeum a Pécs-bara- nyai munkásmozgalom sajá­tos időszakát, az 1919—1921 közötti éveket, felidéző anyag­gal, 280 értékes dokumen­tummal gyarapodott. A gazdag anyag jelentő­sebb része azt az időszakot öleli fel, amikor a — szerb megszállás lehetőségeit hasz­nosító — pécsi munkásmoz­galom elszakadt a megalku­vó szociáldemokratáktól, a 111. Internacionáléhoz csatla­kozott és ennek szellemében alakította át szervezeteit is. Az iratanyag — jegyző­könyvek, folyamodványok stb. — a párt- és a szakszer­vezet intenzív irányító, szer­vező tevékenységét bizonyít­ja, mely tevékenység kiter­jedt a városi közigazgatásra, a munkaviszonyok szabályo­zására, bértervezetek készíté­sére, kollektív szerződések kötésére, munkanélküliek nyilvántartására, valamint a legkülönbözőbb foglalkozá­si ágakat képviselő dolgozók érdekképviseletének intézé­sére, a széleskörű kulturális és politikai nevelőmunka szervezésére. A fajüldözés elleni tiltakozás napja Az Afroázsiai Szolidaritási Bizottság és a Budapesti Népfrontbizottság rendezésé­ben gyűlésen emlékeztek meg szerdán a Hazafias Népfront Országos Tanácsának klubjá­ban a dél-afrikai fajüldözés elleni tiltakozás napjáról. Harmati Sándor, az Országos Béketanács alelnöke, az Afro­ázsiai Szolidaritási Bizottság elnöke mondott beszédet. Emlékeztetett arra, hogy Dél- Afrika mai vezetői közül számosán nyíltan hangoztat­ják fasiszta nézeteiket, és nem tagadják, hogy a náci Németország nemzeti szocia­lizmusát vallják példaképük­nek. Mereven elzárkóznak az ENSZ határozatainak végrehajtásától, s kihívóan visszautasítják a becsületes emberek millióinak követelé­seit Napirendem a hadseregben folyó ifjúsági munka A KISZ Központi Bizottságának ülése Szerdán ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bizottsága. Részt- vett és felszó­lalt a tanácskozáson Borbándi János, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága közigazgatási és adminisztratív osztályá­nak vezetője. Jelen volt Kovács Pál vezérőrnagy, hon­védelmi miniszterhelyettes, a Magyar Néphadsereg Poli­tikai Főcsoportfőnöke, Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, a Néphadsereg pártbizottságának első titkára, Németi József vezérőrnagy, belügyminiszterhelyettes, valamint a fegyve­res testületek több más vezetője, párt- és KISZ-titkára. A KISZ Központi Bizottsága Molnár Györgynek, a Köz­ponti Bizottság titkárának előterjesztése alapján meg­vitatta a fegyveres erők KISZ-szervezeteinek tevékenysé­gét, feladatait, és határozatot hozott a soron következő tennivalókról. A központi bizottság ezenkívül elfogadta a kb. tagjainak tevékenységéről és tájékoztatásáról szóló előterjesztést, továbbá a KISZ Központi Bizottságának, intéző bizottságának és titkárságának második félévi mun­ka tervét. Kinevezés — felmentés A Minisztertanács Mód Pétert, a külügyminisz­ter első helyettesét és Szarka Károly külügy­miniszter-helyettest — új diplomáciai megbíza­tásukra tekintettel, ér- d°meik elismerése mel­lett — tisztségükből felmentette. A Minisztertanács Púja Frigyest a külügyminisz­ter első helyettesévé és dr. Házi Vencel rend­kívüli és meghatalma­zott nagykövetet külügy­miniszter-helyettesé ki­nevezte. Főidény a Balatonon A balatoni idegenfor­galom az idén követke­zetesen megelőzi a nap­tári időszakot. A fősze­zon kezdetét általában július elejétől számítják, a gyakorlatban azonban már június utolsó heté­ben, tehát ezekben a napokban, megkezdődött a legforgalmasabb nyári idény — a főszezon. A motelek és az idényszál­lók helykihasználása már most átlagosan mintegy 90 százalékos. A fizető­vendég-szolgálat nyaraló- ! házaiban is több mint tízezren tartózkodnak. Az elmúlt napokban sor­ra megnyitották az út­törő-táborokat. A szak- szervezeti és a vállalati nyaralóházakban a be­utaltak száma megha­ladja a 30 ezret. A nemzetközi táborok­ban 10—15 különböző ország turistái tartóz­kodnak. A Szovjetunió hazánk legnagyobb gyümölcs- és zöldségvásárlója Tárgyalások az 1971—75. évi szállításokról Tizennyolc klub, ezerkétszáz taggal Új feladatok előtt A megnövekedett szabad idő új lendületet adhat a népművelésnek a bányatelepeken A népművelés van a dol­gozókért. és nem fordítva ... — A Mecseki Szénbányák párt- és szakszervezeti bi­zottsága rögzítette le ezzel a mondattal népműveléssel kap­csolatos álláspontját a közel­múltban, amikor a bánya­munkásság kulturális és szó­rakozási lehetőségeit vizsgál­ta. A szabadszombatok rend­szerének általánossá tétele óta különös ranggal bír ez a. kér­dés, a megnövekedett szabad­idő ugyanis tovább növelte a művelődési intézmények le­hetőségeit, s ezzel együtt fe­lelősségét is. A régi szemlé­let. mely azt kívánta az em­berektől, hogy alkalmazkod­janak a népművelési évad ter­veihez, múlóban van, s ez máris érezteti kedvező hatá­sát: a látogatók száma foko­zatosan növekszik. A Mecseki Szénbányák, mely nemcsak a megye leg­nagyobb gazdasági egysége, de valóságos népművelési nagy- vállalat is — öt művelődési ház. öt klub és két soktízezer kötetes fiókkönyvtár tarto­zik hatáskörébe, — évente mintegy félmillió forintot for­dít vállalati szinten a műve­lődésügy segítésére. Az üzemi szakszervezeti bizottságok 145 ezer forinttal járulnak hozzá a területileg illetékes intéz­mények fenntartásához, de ezek az összegek természete­sen nem tartalmazzák az idő­ről időre szükségessé váló fel. újítások költségeit. Ez idő sze­rint például a pécs-szabolcsi Puskin Művelődési Ház kor­szerűsítése folyik — 1 millió forintos ráfordítással. A bányász művelődési há­zak kettős feladatot látnak el. Egyrészt biztosítják a kör­zetükben lévő bányaüzemek kulturális célkitűzéseinek megvalósulását, másrészt szé­leskörű területi munkát vé­geznek. Ez a tevékenység kü­lönösen Komlón jelentős, ahol nincsenek külön városi mű­velődési házak. A szénme­dence öt nagy művelődési ob­jektumában 32 művészeti cso­port működik. A tagok szá­ma 1280. Az iparág tradíciói­hoz híven a legszebb eredmé­nyeket évről-pvre a zeneka­rok, illetve kórusok érik el, A pécs-szabolc-i fúvószeneka­rok és a pécsbányatelepi Ko­dály Zoltán-férfikar ma már országos hírű. A fiatalabb korosztály igényeinek megfe­lelően az elmúlt években számos új művészeti csoport szerveződött; a Puskin Mű­velődési Házban például sza­lonzenekarok, Komlón bábcso­port és tánczenekar alakult. A bányász népművelési in­tézményekben 29 szakkör dol­gozik. (Pécsett kilenc. Kom­lón húsz.) Ebből 11 technikai, nyolc természettudományos* három vegyes, hét pedig mű­vészeti jellegű. A vizsgálatok megállapították: a népműve­lésnek a szakköri mozgalom az egyik legtöbbet ígérő terü­lete, ezért tovább bővítik a tartalmas szakköri munka le­hetőségeit. Nagyszerű eredmé­nyeket hozott a bányatelepe­ken a klubmozgalom is. Ez idő szerint 18 klub működik a vállalat intézményeiben, s a tagok száma meghaladja az ezerkétszázat. A már hagyo­mányosnak számító munkás és ifjúsági klubok mellett megalakult a nők, az autósok, a szocialista brigádok, a ze­nebarátok és a gyerekek klubjai is. sőt az országban elsőnek éppen Komlón szer­vezték meg a bejáró bányá­szok klubját, mely a munka befejezése és az utazás meg­kezdése közötti idő hasznos kitöltését segíti. A klubélet kötetlensége nagy vonzerő, s miután a tagságot érdeklődési kör szerint differenciálták az aktivitás is messze túl nő a megszokott kereteken. Az egyre terebélyesedő klubmoz­galom legújabb hatása a ci­gányok klubja, melynek ke­retében Komlón a Kossuth- bányai szocialista brigádok és tömegszervezetek a cigánygye­rekeknek nyújtanak segédke­zet. Az összejövetelek alkal­mával a helyes magyar be­szédre és más hasznos isme­retekre oktatják a kis érdek­lődőket, akiket nemegyszer a szülők is elkísérnek. Magyar és szovjet gazda­sági vezetők és a szakértők tervegyeztető tárgyalásokat folytatnak az 1966—70. évi gyümölcs-zöldségszállítási ex­portmegállapodás 1971—75. évre szóló meghosszabbításá­ról. Már az 1965-ben kötött hosszúlejáratú megállapodás alapján is a Szovjetunió ha­zánk legnagyobb gyümölcs- és zöldségvásárlója lett. Amíg például 1966-ra 47 000 tonná­nyi friss gyümölcs szállítását irányozta elő a megállapodás, addig 1970-re várhatóan 155 ezer tormára növekedik ez a mennyiség és két év múlva már várhatóan 160 ezer ton­nányit adunk el a Szovjet­uniónak. A tételek 98 százalé­kát az alma teszi ki. A hazai gazdaságok főként a külföldi, elsősorban a szov­jet megrendelések teljesítésé­nek biztosítására kb. 80 000 kh gyümölcsöst telepítettek és több tízezer holdat újítottak fel az elmúlt években. 1975- re — a mostani tervkonzul­tációs tárgyalások eredményé­től függően — az alma ki­vitele elérheti a 300—400 ezer tonnát Gyümölcskonzerveink is mind keresettebbek és ez ked­vezően alakítja exportunk szerkezetét. A harmadik öt­éves tervben 1 milliárd 762 millió forintot fordítanak négy hazai konzervgyár nagy re­konstrukciójára és az új deb­receni üzem építésére. Ennek évi teljesítménye eléri majd a hatezer vagon konzervet és ezer vagon mélyhűtött árut. A konzervipari bővítések, be­ruházások új munkaalkalmat jelentenek a környék asszo­nyainak, lányainak. Az 1966. évi 16 000 tonná­val szemben 1970-ben várha­tóan 35 000 torma gyümölcs- konzervet szállítunk a baráti országba. A jelenlegi tárgya­lások szerint 1975-ben 50— 60 ezer tonnányi gyümölcs- konzervet adunk majd el a Szovjetuniónak. A zöldség­konzerv exportunk is felfelé ívelő tendenciát mutat; az 1966. évi 151 ezer tonnáról 5 év alatt 200 ezer tonnára emelkedik. A mostani terv­egyeztető tárgyalásokon egy­re inkább előtérbe kerül a friss zöldség szállítása is. Vetik a silókukoricát a görcsönyi ŰJ Március Termelőszövetkezet egyik hatvan katasz- tcriholdas tábláján. Az ősziárpa betakarítása után nyomban lehúzták a szalmát és a másodvétés alá készítették elő a talajt. — Szokolai felv. —< 4

Next

/
Thumbnails
Contents