Dunántúli Napló, 1968. június (127. évfolyam, 78-152. szám)
1968-06-26 / 148. szám
IS'öö. jun.us 26. 3 punűiniuii tiaii io Hetek óta folyik már a vita a város vízellátásáról. Azt hiszem, érthető a nagy érdeklődés. Éppen eleget bosszantottak bennünket a fütyülő vízcsapok, sőt bosszantanak még ma is. S mindennek tetejébe ott van még a kellemetlen íz és szag, mely gyakran fellép a dunai eredetű ivóvíznél. Miért iszunk folyóvizet? Ma már közhely, hogy sok szennyvizet eresztenek a Dunába, s télen, amikor jég fedi a folyót, nem tudnak le- bontódni — legalábbis elég gyorsan lebontódni — a szeny- nyező anyagok. Ahogy mondani szoktuk: nincs kellő öntisztulás. Sokan felteszik a kérdést: ha így van, miért iszunk Du- na-vizet, hiszen sokkal jobb vizet nyerhetnénk a mélyből. Kétségbevonhatatlan tény ez, csakhát a víz is pénzbe kerül! S mivel a népgazdaság erőforrásai végesek, nagyon meg kell gondolnunk, mire költjük a pénzt. Ha egy településhez közel, olyan vízadó rétegek helyezkednek el, amelyek aránylag sok vizet adnak, akkor gazdaságos víznyerésről beszélünk. Ám, ha a vízadó rétegek mesz- sze vannak, illetve nagy távolságra kell telepíteni a kutakat, s mindennek tetejébe azok még kishozamúak is, akkor a mélységi víznyerés gazdaságtalan. Aki ilyen körülmények között is a mélységi víznyerést, pontosabban csak azt erőltetné, annak szembe kellene néznie azzal a ténnyel, hogy elkölti ama pénz egy részét is, amit lakóházak, üzelmek, iskolák építésére szánt az ország. Ez az oka hát annak, hogy előtérbe kerül a gazdaságosság. Miközben a városok környékén kitermelnek minden megfizethetőnek látszó mélységi vizet (ezt tesszük mi is a P-területen és másutt!), vezetéket építenek a nagyobb folyókhoz, vagy tavakhoz is. Magától értetődik, mindenütt tudják, hogy ennek ára van, hiszen a felszíni víz sohasem lehet olyan jó minőségű, mint a mélységi, de hiába: a szükség törvényt bont, nincs más választás! Klórozás helyett Anélkül, hogy a felszíni vizek védelmére kelnék (hiszen szívesebben iszom a Tortyogó vizét magam is), az igazság kedvéért el kell mondanom: kellő tisztítással kielégítő minőségű ivóvizet lehet nyerni még azokból is. Azt hiszem mindenki megízlelte már Budapest vagy Dunaújváros vizét, nem kell tehát messze menni bizonyítékért. Hogy miért rossz ízű, illetve szagú gyakran a pécsi víz? Ez külön kérdés. Mint ismert, a mohács—pécsi vízvezetéket ipari beruházás címén építették meg, s az ipar kezében van még ma is. Az iparnak nem, illetve csak kevésbé volt szüksége a mikroorganizmusok kiszűrésére, az állandó derítésre, a folyamatos iszapeltávolításra és vezetéköblítésre, tehát azokra a dolgokra, amelyek egy ivóvíznyerést szolgáló távolsági vezetéknél nélkülözhetetlenek. Ügy vélték annak idején, hogy elegendő lesz majd a péld őjárásje len tés Várható Időjárás szerda estig: kisebb felhőátvonulások, valószí- nűleg eső nélkül. Napközben mérsékeli, változó irányú szél. A nappali felmelegedés kissé fokozódik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 11—16, legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 24—29 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete Siófoknál kedden 12 órakor K fok volt. ; legalább megérdemelnek, hogy : javaslataikat meghallgassák, i figyelembe vegyék, s ha jók, • hasznosítsák, ha pedig nem ; azok, akkor csak megfelelő, tu- ; dományos indoklás után uta- : sítsák el! Gondoljuk, ennyit ■ kívánni nem nagy igény! Mivel igen nagy érdeklődés : nyilvánul meg a vízgazdálko- : dással kapcsolatos kérdések : iránt, a társaság 1963. július ■ 15-én nyilvános vitaülésen kí- ; vánja megtárgyalni a témát. ■ Reméljük, ezen egységes hatá- ; rozati javaslattá érnek az ötle■ tek és viták, s elősegítik vá- ; rosunk vízgondjainak rríegol- . dását. Majorlaki József vízellátási szakmérnök idő csak részben igazolta az ilyen elképzeléseket, mert a távolsági vezetékben lerakodott algák, planktonok káros íz- és szaghatást kölcsönöztek a víznek, s ezen a szokványos utószűrés már nem segíthetett. Azokban az években illetve időszakokban, amikor a víz íze és szaga különösen rossz volt, a Városi Tanács elnök- helyettese hetenként kétszer is magához hivatott, s megmutatta, hogy milyen elkeseredett hangú leveleket kaptak a lakosságtól. Akkor értettem meg a maga valóságában, hogy a vízellátás, vízminőség politikai kérdés is. Ügy tudom, a Pécsi Vízmű egy ún. ózonizáló berendezést akar üzembehelyezni a közeljövőben. Biztosra vehető, hogy ez hatékonyabb és jobb víz- tisztítási mód lesz, mint a jelenlegi klórozás, következésképp kevesebb lesz majd a lakosság részéről a panasz. Látni kell azonban, hogy még az ózonizálástól sem várhatunk csodákat, csak az előszűrés illetve a Duna melletti állandó derítés jelenthet végleges és megnyugtató megoldást. Nyitott kapudat döngetnek De térjünk más témára! Több hozzászóló tett arról említést, hogy megfelelő vitafórumra van szükség, illetve élénkebbé kell tenni a Magyar Hidrológiai Társaság Pécsi Csoportja munkáját. Mivel e csoportnak én is vezetőségi tagja vagyok, úgy érzem, nem mehetek el szó nélkül a megjegyzések mellett. Már azért sem, mert nyitott kapukat döngetnek e hozzászólók! Az említett csoport ugyanis már több mint 15 éve tömöríti a soraiban mindazokat a mérnököket, orvosokat, vegyészeket, hidrogeográfusokat, technikusokat, akiket a víz tudományos témájának szeretete ösz- szeköt. Ha a társaság 1953. évi kiadványát kézbevesszük, abban a következő munkákat látjuk: Tilesch György hidro- lógus a helyi csapadékvizek tározásával és hasznosításával; Várnai Tivadar, az Északkelet- Mecsek vízgazdálkodási problémáival, Wein György Komló vízellátásával foglalkozik. Még egy távlati vízgazdálkodási kerettervet is találunk ebben a — ismétlem: 15 évvel ez előtti — kiadványban. A Hidrológiai Társaság Pécsi Csoportjában azóta is pezsgő élet folyik, értékesebbnél értékesebb tanulmányok látnak napvilágot. Vass Béla például a drávai gravitációs vízellátás problémájáról, Szilágyi Elemér az ipari víztározás és szennyvíz-hasznosítás témájáról írt jelentős referátumot. Németh László értékes hidrogeológiai összefoglalásokat tett — hogy csak a legjelentősebb munkákat említsem. Ezen túlmenően még sok társadalmi munkában készült értekezést tudnék felsorolni! Szoyka Pál is rámutatott a cikkében arra, hogy 1960 óta 20 tanulmány jelent meg a Pécsi Műszaki Szemlében a helyi hidrológu- sok tollából. Több megbecsülést! A Hidrológiai Társaság tehát betölti a feladatát, szívesen vállalja a vízellátással összefüggő tervek társadalmi bírálatát, vitafórumot biztosít és várja mindazokat, akik hajlandók a köznek áldozni szabad idejük egy részét. Hogy nem minden — sőt: csak kevés — valósul meg a társaságban elhangzott javaslatok közül? Ez sajnos igaz, s nem is biztató. Bennünket is bánt ez, hiszen úgy érezzük, hogy azok, akik munkaidejükön túlmenően, szabad idejük kisebb-nagyobb részét feláldozva tj^vékpnvkednek annvit Mozdonyszikráíól langralob ant a búza A száraz, gyúlékony gabonatáblák nagy tűzveszélyt rejtenek. Máriagyű- dön hétfőn délután a siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Tsz búzatáblájában okozott tüzet a mozdonyszikra. Mintegy 3,5 hold búza égett el. A pécsi állami tűzoltóknak, a máriagyűdi és siklósi önkéntes tűzoltóknak kemény munkába került a tűz tovaterjedését megállítani. Tegnap reggel ugyancsak mozdonyszikrától lobbant lángra a búza Vé- ménd község határában. Az eloltásra kivonultak a mohácsi állami, valamint a véméndi önkéntes tűzoltók, a Lenin Tsz mintegy 60 tagja, 8 erőgép, 4 eke és 4 tárcsa is segített a tűz megfékezésében. A kár körülbelül 170 000 forint. A Bikali Állami Gazdaság györgyimajori üzemegységében is tűz miatt riasztották a tűzoltókat —, mozdonyszikrától kapott lángra és égett el 1600 négyzetméter nyárfacsemetés. Az osztrák érdeklődés homlokterében A nemzetközi vétel és a magyar jog Rudolf Lóránt professzor ausztriai előadásai Dr. Rudolf Lóránt kandidátus, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara I. számú polgári jogi tanszékének professzora nemrég tért haza Ausztriából, ahol előadásokat tartott. — Hogyan függenek össze ezek az előadások eddigi tudományos munkásságával, illetőleg terveivel? — Két előadást tartottam odakint, s ezek valóban összefüggenek nagy témámmal, miként lehet a gazdaságosságot a jog eszközeivel előmozdítani. Ez a kutatás rendkívül szerteágazó és komplex kérdéseket vet fel. A két ausztriai előadás pedig szerves része a két évvel ezelőtt Karácsonyra nyit az újmecsekaljai áruház? IP A kőművesek szeptemberre végeznek Sajnos, olyan régóta vajúdik az újmecsekaljai „áruház” születése, hogy időnként muszáj tájékoztatást adni ennek az épületnek a sorsáról. 1959-ben — tehát kilenc esztendeje —, hogy az alapozás megkezdődött. Az áruház beruházási költsége az akkori árak szerint 17 millió forint volt. Az Építőipari Vállalat 1961- ig már beépített mintegy nyolcmilliót, amikor a Mecseki Ércbánya Vállalat, mint beruházó, további fedezet híján (a pénzt lakásépítésre kellett fordítani), leállíttatta a munkálatokat. Az építést csak tavaly folytatták, de most már végre — Schatzl József építésvezető ígérete szerint — szeptember közepén az épületet átadják. Ez persze nem azonos a nyitás időpontjával —, mert az épületet, amely nem áruház, hanem üzletház lesz, — a Vegyesiparcikk Kereskedelmi Vállalat rendezi be, tölti meg áruval és ha minden jól megy, karácsonyra megnyitják. A négyemeletes üzletházban jelenleg a mennyezetet vakolják. Párhuzamosan piszkei vörösmárvánnyal rakják le az emeletek padlózatát. A lépcsők úgynevezett haraszti fehér kemény mészkőburkolatot kapnak. Némi aggodalomra ad okot az, hogy — a későbbi tervmódosítás miatt — korszerű felvonókat kell beszerelni, amit a Budapesti Felvonószerelő Vállalat végezne el. Csakhogy a módosított tervek miatt a budapesti vállalat egyelőre nem tud biztosat mondani, hogy a két személy-, illetve egy teherfelvonót mikor helyezik eL Kitérőt építenek Ujmecsekalján a Komarov gimnáziumi autóbuszmegállónál. Ezzel a várakozó autóbuszok nem zavarják a forgalom elől a kilátást és a kerülésnél jelentősen csökken a balesetveszély. Miért szomjas város Pécs? Nemcsak a mennyiség hanem a minőség is Jobb ivóvizet keli adnunk a lakosságnak! c5 Tömeges áttérés a csökkentett munkaidőre A második félévben hatszázezer emberre terjesztik ki a kedvezményt A hetven kísérleti vállalat tapasztalatait felhasználva az iparban és az építőiparban a jövő héten, július 1-én megkezdődik a tömeges áttérés a 44 órás munkahétre. Általános tapasztalat, hogy a kísérletre kijelölt vállalatok többsége annakidején nagy gonddal készült fel a munkaidő csökkentésére. Ezeken a helyeken már fél év óta 44 óra a heti munkaidő, termelésük nem csökkent, sőt 0,9 százalékkal gyorsabban növekedett az országos átlagnál. Ez idő szerint majdnem kétmillióan dolgoznak az iparban, az építőiparban és a hasonló jellegű szolgáltató üzemekben, ahol 1970-ig fokozatosan bevezetik a rövi- debb munkaidőt. A kedvezmény jelenleg 380 ezer embert érint, s július elsején megkezdődik a 44 órás munkahét széleskörű bevezetése. A felkészülési tervek arra utalnak, hogy ez év második felében mintegy 600 000 emberre terjesztik ki a kedvezményt. A fővárosi üzemekből kapott jelzések szerint a második félévben a rövideb o munkaidőt bevezető vállalatoknak csak körülbelül egy- harmada tér át július elsején, a többi folyamatosan a félév folyamán. Ugyanezt a módszert célszerű lesz alkalmazni jövőre is. A folyamatos áttérés ugyanis lehetővé teszi, hogy ne keletkezhessenek zavarok a köz'ekedésben, a különféle szolgáltatásokban. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő iparágak, például a textilruházati ipar és a sütőipar, ne kerüljenek ; hátrányos helyzetbe. A kilé- : péseket, a munkaerőhiányt; i tovább fokozná, ha indoka- j ■ latlanul halogatnák a rövidíi tett munkaidő bevezetését. A ) | tapasztalatok azt igazolják, ! ■ I hogy ezeken a helyeken is ■ | vannak feltárható tartalékok. 11A könnyűipar kísérleti válla- i j latainak felét éppen a textilruházati üzemek közül válo- . gatták ki, s ezek január else- j je óta csökkentett munkaidó- j , ben is kitűnő eredményeket j • érnek el. 1 általam szervezett nagysikert! kollokviumnak, melyet az említett témáról sezrveztem meg Ugyanennek a programnak része lesz Wilhelm Weber bécsi jogi kari dékán szeptember huszonharmadiki pécsi előadása is. ö a Kelet és Nyugat közötti vállalkozási formákkal foglalkozik majd. Ez) az előadást s hozzá egy vitái I tanszékünk Dél-Dunántúl gaz- ■ dasági vezetőinek és a Köz- gazdasági Társaság Baranva megyei csoportjának -bevonásával szervezi majd meg. | — Pontosan miről tartott előadást? — Mindkettőt Grazban tar- , tottam. Egyiknek a témáj 11 | az osztrákok választották ki s az UNESCO Egyesületber tartottam meg. Címe ez volt: Az új gazdasági mechanizmiu jogi rendje a Magyar Nép- köztársaságban. Az osztrák jogtudományban és közgazdaságtudományban ugyanis fokozódó érdeklődést tapasztalhattunk a magyar gazdasági és jogi fejlődés iránt. Ennek nemcsak az az alapja hogy a régebbi jószomszédi viszonyt kívánják ápolni. E« mellett keresik az új gazdasági kapcsolatok megteremtésének lehetőségét is. Ezért kerültek ott kint az érdeklődés homlokterébe az új gazdasági mechanizmus kibontakozásának jogszabályai. Megmutatta ezt az előadás utáni hozzászólások szép száma i*. Az osztrákok főként új vállalati formáink iránt érdeklődtek, továbbá árszabályozásunk, a vállalati nyereség megadóztatásának formája és mértéke, a forgalmi adórendszer, a vezetők év végi részesedése, a veszteség mikénti megtérítése, a gazdaságtalan vállalatok megszüntetése, Illetőleg felszámolása iránt. — Miről szólt professzor úr második előadása? — Grazi Egyetemen tartott előadásom ugyancsak összefügg a gazdaságosság kérdésével és az osztrák—magyar nemzetközi kapcsolatokkal Szintén a befogadó egyetem választotta a témát, s ennek I megfelelően a nemzetközi vétel és a magyar jog összefüg- ! géseit világítottam meg a Grazi Egyetem Jogi Karának oktatói és hallgatói előtt. Az előadás után számomra ifl igen tanulságos közvetlen be- I szélgetés következett és szak- I mai vita alakult ki Walter , Wilburg akadémikus vezeté- I sével.
