Dunántúli Napló, 1968. június (127. évfolyam, 78-152. szám)
1968-06-22 / 145. szám
1968. június 22. punantaii nac 10 3 A pozitívumok jellemzik az első félévet A gazdasági reform bevezetésének tapasztalatairól tanácskozott pénteken a Megyei Pártbizottság (Folytatás az L oldalról) féltben nőtt az ipari üzemek létszáma, mint a múlt év hasonló időszakában. Mindemellett a vállalatok egy részénél még mindig munkaerőhiány van, főként férfi szakmunkásokból. E mellett Pécsett és Komlón női mun- kaerőtarfalékok vannak, mun. kábaállításuk azonban nem mindig akadálytalan. A lakosság készpénzbevételei az év első negyedévében 10 százalékkal haladták meg a múlt év első negyedév bevételeinek mértékét. A nyereségrészesedés összege kb. 17 millió forinttal volt főbb a tavalyinál. A taglalt gazdasági eredmények mellett szólni kell arról, hogy az emberek kedvezően fogadták a gazdaságirányítás reformját. Tehát elmondható, hogy a reform politikailag győzött. Kedvezően befolyásolta a közvéleményt, hogy némely területeken a vártnál jobb helyzet alakult ki. (Például a foglalkoztatottság terén, ami igen kedvező visszhangra talált a dolgozók körében.) Mindemellett kedvezőtlen tapasztalatok is felszínre kerültek az elmúlt néhány hónap vizsgálata során. Ilyenek: a moriopolhelyzetben levő vállalatok ilyekeznek kihasználni helyzetüket pluszjövedelem megszerzésére. Többhelyütt egyoldalú jövedelmezőségi szemlélet alakult ki, ami olykor a népgazdasági érdele háttérbe szorítását eredményezheti. A pártszervezetek általában megtalálták az új helyzethez igazodó ellenőrző tevékenységük módját, azO' iban egyes helyeken a pártszervezet, mint testület ellenőrző munkáját leszűkítik az igazgató, és párttitkár napi ügyek, bén váló együttműködésére sfb. •• Ügyeskedések A vita során felszólalók jó- néhány fontos problémára hívták fel a figyelmet. Németh István, a DÉDÁSZ igazgatója elmondta, hogy a trösztjük néhány intézkedése kedvezőtlenül érintette vállalatukat. Például az, amikor az első negyedév után megemelték tervüket, vagy amikor a vállalat által elkészített munkaidőcsökkenfési tervezetet megváltoztatták. Papp János, az AKÖV igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy külső tényezők nehezítik a vállalati gazdálkodást. Az évközbeni árváltozások például. Szólt arról is, hogy az adminisztrációs munka nagymértékben megnövekedett, nem utolsó sorban a nagyarányú átárazások miatt. Ez különösen a kereskedelemben szembetűnő. Ambrus Jenő, a Pécs városi Pártbizottság első titkára a meglévő termelő- eszközök jobb kihasználásának fontosságáról beszélt. Szerinte jobban előtérbe kellene helyezni a műszaki fejlesztés ügyét és háttérbe szorítani az ügyeskedési lehetőségeket. Felhívta a figyelmet az üzemi demokrácia fejlesztésének fontosságára. Garamvölgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója többek között a pénzügyi és egyéb rendelkezések gyorsabb kiadását szorgalmazta. Elmondta példaként. hogy csak április végén tudták meg, hogy mekkora béralappal számolhatnak, ami az év első hónapjaiban zök- kennőket okozott. Bírálta a termelésieszköz-kereskedelmi vállalatokat, amelyek nem hajlandók nagy tételben szállítani, hogy így felszámíthassák a kis tételek utáni felárakat. Kirchner András, a Tejüzem igazgatója osztotta mindazok véleményét, akik a konjunkturális manipulálások ellen emeltek szót. Dr. Szabó Tibor, a MÁV pécsi igazgatóságának vezetője elmondta, hogy a vasút munkájában érezhető a gazdasági reform több eredménye. Például a keresztszállítások megszűntek. Uj problémát jelenteinek azonban a csökkentett munkaidőben dolgozó vállalatoknál a ki- és berakodások. Szombaton és vasárnap sok vállalat nem biztosítja a rakodást, ami nehezíti a folyamatos szállítást és rontja a vagonok kihasználtságát Majoros Balázs, a Központi Bizottság munkatársa felszólalásában többek között kiemelte, hogy a párt vezető szerepének a növelése fontos feladatot jelent a következő időszakban. Felhívta a figyel, met arra, hogy fokozni kell a pártmunka tudományosságát. Át kell tekinteni és elemezni a gazdasági életet, minden szinten. Ez elképzelhetetlen az üzemi demokrácia fejlesztése nélkül, hiszen végsősoron arra kell törekedni, hogy mindenki tudatosan, alkotó módon vegyen részt a gazdasági reform további kibontakoztatásában, bármilyen munkaterületen is dolgozik. Csak így hajthatjuk végre sikeresen a gazdasági reformból adódó feladatainkat. Egységes oktatási igazgatóság A gazdaságirányítási reform bevezetésének tapasztalatainak megvitatása után a Megyei Pártbizottság meghallgatta Novics Jánosnak, a párt- bizottság titkárának beszámolóját a Központi Bizottság június «8—19-i üléséről, majd dr. Cs?fides Lajos megyei titkár előterjesztésében foglalkozott az MSZMP Politikai Bizottságának határozata alapján létrejövő Egységes Oktatási Igazgatósággal, amely a jövőben a megyei pártiskola és a Marxizmus—Leninizmus F.sti Egyetem egységes irányi, tását látja el, döntött, illetve állást foglalt a személyi kérdésekben. Az Oktatási Igazgatóság vezetője dr. Tóth József. helyettes vezetők pedig Rozs László és Ambruszt György elvtársak lesznek. Végül a Megyei Pártbizottság elfogadta a második féléves munkaprogramját. Békekölcsönsorsolás Június 24-én, hétfőn 123 900 II. békekölcsön kötvényre 434 001 300 forintot sorsolnak ki. Június 25-én, kedden 527 000 harmadik békekölcsön kötvény és 323 500 negyedik békekölcsön kötvény kihúzására kerül sor 72 740 800, illetve 44 679 800 forint értékben. A két sorsolási napon a szerencsés nyerteseknek három 100 ezer forintos főnyeremény, 35 ötvenezer Ft- os, 35 huszonötezer Ft-os, 69 tízezer forintos és 209 ötezer forintos nyeremény is jut. A kihúzott kötvények beváltását július 8-án kezdik meg a takarékpénztári fiókok és a postahivatalok. A pécsi székesegyház restaurálásának új szakaszát 1962-ben kezdték meg és nemrég fejezték be. A restaurálás szakmai bemutatóján tegnap dr. Cserháti József püspök kalauzolta végig a megjelenteket a székesegyházban. — Részt vett a bemutatón Horváth Lajos, a Pécs városi Tanács vb-elnöke, az Egyházügyi Hivatal képviseletében Somos Ferenc, a Műemléki Felügyelőség, az Idegenforgalmi Hivatal és még számos szerv vezetője. A székesegyház külső restaurálása 1962-ben kezdődött, elkészítették a falak és tornyok helyreállításának tervét. A lakosság szolgálatában Építés, közlekedés, vízellátás Az olvasó kérdez, az illetékesek válaszolnak A cikkünkben szereplő kérdéseket az olvasók fogalmazták meg szerkesztőségünkhöz címzett levelükben. E kérdésekkel felfegyverkezve elsőként Hirdi Ferencet, a Pécsi városi Tanács VB építési és közlekedési osztályának vezetőjét kerestük fel. — A Makár-domb lakosságát nyugtalanítja az a hír, hogy a Városi Tanács be kívánja építeni a Makár-oldalt. Valóban szerepel a beépítés a terveikben? — Pécs város általános rendezési tervében a Tiborc utca és az Alsó-Makár utca közötti rész beépítése szerepel, nyugaton az Ürögi útig, keleten pedig a Jakabhegyi útig. Ez a tulajdonképpeni Makár-ol- dalnak alig egy tizedrésze. — A munkát 1970 előtt semmiképpen sem kezdjük meg, de az sem biztos, hogy a negyedik ötéves tervben egyáltalán sorra kerül. Ha az ezt megelőző lakásépítések fedezik a negyedik ötéves terv lakáskeret számát (melyet jelenleg még nem ismerünk), a Makár- domb beépítésére csak az ötödik ötéves tervben, tehát 1975 után kerül sor. — Hogyan kívánja kiküszöbölni, vagy legalábbis a minimumra csökkenteni a közlekedési dugókat a Városi Tanács? Lesz-e valamikor több parkírozó hely Pécsett? — A 6-os út pécsi átkelő szakasza (Zsolnay utca, Rákóczi út, Doktor Sándor utca, Szigeti út), mely a KPM tulajdonát képezi, a város legforgalmasabb s így baleset szempontjából legveszélyesebb része. A rendőrség javasolta, hogy ezen az útszakaszon a meglévők mellé újabb leálló tijmecsekaljőn a Lengyel Gyula utcában újabb bölcsőde épül negyven gyermek számára. A Ba- fanya megyei Építőipari Vállalat fclhónappal a határidő előtt, augusztus közepén adja át az új létesítményt. Brb János felvétele öblöket létesítsünk Mivel ezek a leálló öblök a járdából vesznek el, a megállóba érkező busz nem marad a forgalmi sávban, nem akadályozza a járműközlekedést. A rendőrséggel és a Pécsi Közúti Igazgatósággal végigjártuk a területet és megállapítottuk hogy azokon a részeken, ahol a rendőrség kérte, egy hely kivételével, megoldható a kialakításuk. 1969-ben el is készülnek s ezzel a 6-os út áteresztőképessége jelentősen növekszik majd. Komoly mértékben hozzá fognak járulni a közlekedés gyorsaságának és biztonságának növekedéséhez a villanyrendőrök is, melyeket a 6-os út Felső-malom utcai kereszteződésénél, a 48-as téren valamint a Zsolnay utca és Fürst Sándor utca kereszteződésénél állítunk fel. — Ezt 1969-ben szeretnénk megcsinálni, pénzügyi lehetőségeinken múlik, hogy sikerül-e. S ha már itt tartunk, idén készült el Pécs belvárosának részletes rendezési terve, melyben a parkírozási lehetőségek bővítését is számba- vettük. Sajnos a parkírozó helyek növelése komoly szanálási munkálatokat, területigénybevételi költségeket feltételez, s ezért máról holnapra nem tudjuk megvalósítani. — Mikorra tervezik a Bem ntca árkádosítását? — A Bem utca gyalogos forgalmának megoldásával általános szinten ugyancsak a belváros rendezési terve foglalkozik. Az utca keleti oldalán, a Kossuth tértől a Széchenyi térig kívánunk árkádosítani. A kiviteli tervek kidolgozásával a PIK-et bíztuk meg. Ennek során meg kell vizsgálni, hogy a kórház munkáját menynyiben nehezíti az árkádosí- tásnak áldozatul eső helyiségek hiánya, el kell dönteni, hogy melyik szervet milyen arányban terhelik a költségek, egyáltalában, hogy mennyi a költség, és biztosítani kell a fedezetet. Sajnos erre a munkára még valószínű időpontot sem tudok megjelölni. — Többen kérdezték, hogy — figyelemmel > várható forgalomnövekedésre, amit például a Panoráma presszó belépése eredményez majd — nem lehetne-e kiszélesíteni a Hunyadi utat? — Hosszabb távon nemcsak a Panoráma presszó, hanem a különböző üdülök, táborok is növelni fogják a Hunyadi út forgalmát. Mi mégsem tartjuk indokoltnak, legalábbis egyelőre, a fák kivágását, már csak azért sem, mert számottevően nem szélesedne ezzel az út. De van más megoldás is a Mecsek felé vezető forgalom biztosítására. Ebben az évben korszerűsítettük a Székely Bertalan utca felső szakaszát, melyet a közeljövőben adnak át a forgalomnak. Az utca további, elhanyagolt részét — mely kétmillió forint nagyságrendű beruházást igényel — a következő években kívánjuk kiépíteni, így megszűnik majd „zsákutca” lenni, ezen is el lehet érni a Mecseket. — A Siklósi út és á Szigeti út kockakövei esőben rendkívül síkosak, balesetveszélyesek. Ezek az utak a KPM tulajdonában vannak, ezért önnek tesszük fel a kérdést: mikorra várható, hogy aszfaltozásukat befejezik? Marosi István, a Pécsi Közúti Igazgatóság főmérnöke: — A Szigeti úton a Petőfi utca és a Homok utca közötti szakasz vár még aszfaltozásra, ebben az évben, reméljük szeptember 30-ig befejezzük. A Siklási út hátralévő részével viszont várunk, az itteni munkákat csak a felüljáró építésével egyidőben végezzük el. A tervek szerint akkor egészen a temetőig városias kiképzést kap majd az 58-as pécs—harkányi út pécsi szakasza, vagyis eltűnik a nyílt árok, zárt csatornarendszert és komolyabb aszfaltburkolatot kap majd a Siklósi út Arató Ferenctől, a Víz- és Csatornaművek igazgatójától az iránt érdeklődünk, tudomásuk van-e arról, hogy Üjmecsek- alján a hétemeletesek felsőbb szintjeire gyakran nem jut fel a víz, és mit szándékoznak ez ellen tenni? — Amióta Üjmecsekalját vízellátás szempontjából az első övezethez csatoltuk, bizony időnként előfordul, hogy az alacsony nyomás miatt nem megy fel a víz a hétemeletesek felsőbb szintjeire. Mi, amint a probléma először jelentkezett, javasoltuk a beruházónak, hogy a jövőben ilyen szinteknél külön nyomásfokozó berendezést terveztessenek és építsenek be. A már meglévő épületeknél pedig, tudomásom szerint, a PIK már foglalkozik is ilyen nyomásfokozó berendezések beépítésével. Hajdú László, a PIK főmérnöke: — Ez év áprilisában döntött az építési osztály, hogy ha drága is — körülbelül másfél millió forintba kerül —, be kell építeni ezeket a berendezéseket. Ezt követően rögtön megrendeltük őket a B. m. Tervező Vállalatnál. Az öt épület közül háromnál meg kell várni a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának hozzájárulását, ugyanis az életvédelmi helyiségek egy-egy belső terét kell igénybe vennünk. 1969-es programunkban előirányoztuk a másfél millió forintot, reméljük, találunk kivitelezőt is. Kéri Tamás A lottó nyerőszámai 3, 9, 14, 73, 86 Felkutatták azt a régi kőbányát a Mecsek hegységben* ahonnan valamikor a templomhoz a követ szállították. A püspökség saját kezelésében üzembe helyezte az elhagyott bányát. Pécs város intézményei állványokat bocsátottak rendelkezésre. Mintegy 200 szakember 14 hónapon át dolgozott a hatalmas felületű kőfalak felújításán. Több mint 2300 új kőidomot kellett a templom testébe beépíteni. Minden fugát felülvizsgáltak és nemcsak cementtel, hanem ólomréteggel is kiöntötték. Ehhez másfél mázsa ólmot használtak fel. Hat új apostolszobor elkészítését és a szobrok elhelyezését a déli homlokzaton, a 14 méter magas oromfalon állami hatóságok vállalták. A Képzőművészeti Alap több mint félmillió forintot fizetett a pécsi dóm apostolszobraira, amelyeknek helyretétele 1963. szeptember 12-én történt. Ezzel befejeződött a mintegy 3 millió forintot felemésztő homlokzat restaurálása. 1964-ben a vörösréz tetőzetet javították. Ezután következett a székesegyház belső restaurálása. Különösen az utóbbi évtizedben nagyon pusztult a dekoratív festészet és a falakat takaró szövetminta. A szükséges festékanyagok és konzerváló szerek behozatalát az állam vámmentességgel segítette. — 1965-től három éven keresztül dolgoztak a belső restauráláson, összesen 8400 négyzet- méter festett felületet kellett végigtisztítani és javítani. Ebből 2000 négyzetméter a figurális festés. A művészék a restaurálást olyan tökéletesen végezték, hogy nemcsak ráfes- tések nincsenek, de alig vehetők észre a javítások, pótlások. Székely Bertalan, Lotz Károly festményei megújúl- tak. Sok fáradsággal frissítették fel az oszlopok kváder- mirrtáit és újították fel a kilométerekre menő aranyvonalakat. A restaurálás során kétezernél több fényképfelvétel készült a rossz állapotú festményekről és a felújított felületekről. A pécsi festőművészek közül Tarai Teréz vett részt a restaurátorok munkájában. A belső helyreállítással párhuzamosán korszerűsítették a villamoshálózatot. A kápolnákban már elkészült az új rendszerű rejtett mennyezet- világítás. A terjedelmes függő csillárok ugyanis gátolták a festmények szabad látását. A székesegyház új hangosító berendezéssel is gazdagodott. A belső restaurálás több mint 4 millió forintba került. Az egész munkához az állam közel egymillió forint értékű segítséget adott. A korszerű technika alkalmazása és a gondos murrka azonban még nem óvja kellően a festményeket a romlástól. A legnagyobb veszélyt a hideg-meleg váltakozása és a páralecsapódás okozza. Ezért a további program nemcsak a főhajó korszerű világításának megvalósítása, hanem a festmények védelme érdekében a fűtés, légkondicionálás megoldása is. A székesegyház restaurálása szakmai bemutatójának végén dr. Cserháti József püspök a barbakánhoz invitálta a vendégeket, ahol a feltárási munkákat mutatta meg. Felemelt gabonaárak Egy tavaly megjelent rendelet alapján 1968. július 1-tői a búza mázsánkénti felvásárlási árát 267 forintról 295-re, a rozsét pedig 245-ről 267 forintra emelték. Tekintettel arra. hogy a szárazság miatt az idén mintegy két héttel előbb kezdődik az aratás, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium az Országos Anyag- és Arhivatallaj egyetértésben úgy rendelkezett, hogy a Gabona Tröszt június 30-a előtt értékesített új kenyérgabonáért is a felemelt árakat fizesse. Befejeződött a székesegyház restaurálása
