Dunántúli Napló, 1968. június (127. évfolyam, 78-152. szám)

1968-06-21 / 144. szám

I960, június 21. Dunantmi tiauio ötvenmillió forintot megközelítő értékű munkát végeznek ebben az évben a komlói Kossufch-bány a gépüzemében. A bányszati gé­pek javításán kívül új berendez éseket is készítenek. Most a komlói szénmosó rekonstrukciójához szükséges berendezéseken dol­goz nak. „Nem éreztetjük, hogy ránk vannak utalva” Magánosoknak is fuvaroz DCy Y Rakodót adnak a D C? £j T Iroda a belvárosban A piros kocsik, a Belkeres­kedelmi Szállítási Vállalat te­hergépkocsijai a múlt év vé­géig kizárólag a belkereske­delmi tárcán belül bonyolít­hatták le fuvarjaikat. Az új gazdasági mechanizmus felol­dotta ezt a megkötöttséget, „hatáskörük” ezentúl korlát­lan, beleértve a lakosság ré­szére végzett fuvarozásokat is. Utóbbit, tehát hogy magáno­sok részére is vállalnak szál­lításokat — építőanyag haza­fuvarozását, költözködést — a napokban kezdték meg. Ezt mindeddig kizárólagos joggal az Autóközlekedési Vállalat végezhette, a kisebb tételeket pedig a kisiparosok lovaskocsijain fuvarozták ha­za. Most viszont az országos vállalat, a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat pécsi ki- rendeltsége, a 12-es AKÖV monopolhelyzetét érintve, mint konkurrens cég jelentkezik a szállításban. Főfeladatuk ter­mészetesen továbbra is a ke­reskedelem, a nagykereskedel­mi vállalatok igényeinek ki­elégítése, a kirendeltség szer­ződéseinek nagyrészét ennek megfelelően továbbra is a vál­lalat központja köti meg. — Tranzit gépkocsijaikkal szinte behálózzák az egész országot. Megrakva indulnak útnak Miskolcra, Szombathelyre, a Hajdúsági Iparmű vekbe, Tég­lásra és máshová, hogy aztán a legkülönbféle árucikkekkel, élelmiszertől az iparcikkekig, térjenek vissza Baranyába. A Szigetvári Konzervgyár fő üzleti partnerei közé tar­tozik. Az idei aszályos idő­járás eléggé tönkretette, meg- ésappantotta a termést. A ki- rendeltségen aggodalmasan fi­gyelik az időjárást, hallgatják a meteorológiai jelentéseket, a piac híreit, s figyelemmel kí­sérték azt a vitát, amely — lapunkban is írtak róla — a konzervgyár és a tsz-ek között a borsó átvételével kapcsolat­ban folyt. Ha kevesebb a ter­més. nyilván kevesebbet kell szállítaniuk. Kihasználatlan kapacitásuk azért mégsincs, az elmúlt években pedig egy­általán nem volt. Időközben azonban újabb tehergépkocsik­kal gyarapodott a kocsipark — 3 és fél, 6 tonnás gépko­csikkal, boyos kocsikkal — és újabban az a tapasztalat, hogy a kereskedelmi vállalatok is tervszerűbben, a gazdaságos- sági követelményeket figye- tembevéve igyekeznek beje­lenteni igényeiket. Az egyen­letes gépkocsikihasználás ér­dekében tehát más „piacok” felé kell nézniük. A bútor­háznál eddig is ott álltak a piros színű boyos gépkocsik. Ezentúl költöztetnek is, még pedig úgy, hogy rakodókat biztosítanak, ami nagyban fo­kozza versenyképességüket az AKÖV-vel szemben. Ugyan­csak ilyen feltételek mellett vállalják építőanyagok haza­fuvarozását. A tarifa maximált, s bár erre eddig még nem került sor, esetenként mérsékelhetik. Ez akkor fordul majd sűrűn elő, ha lesz bőven kapacitás és megvalósul az igazi ver­seny a szállítási vállalatok között. A kirendeltség min­denesetre már megtette az első lépést; új a szemlélet: a magánosokkal nem éreztetik, hogy rájuk vannak utalva, udvariasak, készségesek. A Belkereskedelmi Szállítási Vái lalat pécsi kirendeltsége a jövőre gondolva tehát igyek­szik vevőkörét kialakítani. Nem elképzelhetetlen — ugyanis erősen kiesnek a városi for­galomból —, hogy a későb­biekben irodát nyitnak a bel­városban. A Satlai utcai kis üzlethe­lyiség ajtaján kartonfilggöny lóg, és speciális Wertheim- zárként — egy söprűnyél van keresztbe fektetve. Jó, ha a látogató orra nem bukik. De­kát nem bukik, mert aki fel­keresi a Bóbita inkább ro­mantikus, semmint kényelmes vagy korszerű műhelyét, az többnyire ismerős. Az ismerő­sök pedig ismerik a söprű- nyelet is. Kós Lajos egymaga ül az agyonzsúfolt kis helyiségben, a kartonfüggöny-adta hűsben és varr. Mégpedig hajat varr. Társasága roppant érdekes társaság. Van itt egy víziló — kettévágott benzineskanna a pofája, van itt dühös orosz­lán — magnószalag a sörénye és van öleb függönyzsinór- szőrrel. A legkedvesebb tagja a társaságnak — bár ez szub­jektív vélemény — az elefánt. Két pirospöttyös gumilabda a teste hálószatyorral egybefűz­ve. Ormánya még nincs, de félkész ormánya már van: egy hajszárító müanyagcsöve. Dr. Puskás Ödön Baranya megye üzemi főorvosa Az egész megyében megszervezik a mezőgazdasági üzemorvosi hálózatot Dr. Puskás Ödön tizenkile ben tizennégy évig napi négy orvosa. A pécsi Üi,emi és körze meg az Érdemes orvos kitünte kája mellett szervezői gyakori ranya Vármegyei Főorvosi Hiv lett dolgozott, majd a felszaba a pécsi Városi Tanácsnak, s ügyi állandó bizottságának elnö vezték ki Baranya megye üzem után az üzemi orvosi munkáról megye üzemorvosi hálózatáról, ről beszélgettünk dr. Puskás — Az üzemi orvosi munka az iparosodással együtt jött létre — mondotta. — A múlt század vegén Angliában a na­gyobb gyárak és bányák már szerződtettek orvosokat erre a célra. 1917 után kapott lendü­letet a Szovjetunióban az üzemi orvosi hálózat fejlesz­tése, s tulajdonképpen ott ka­pott először önálló szervezeti formát. Nálunk Magyarorszá­gon a két világháború között egyes nagyobb gyárak és bá­nyák — így a DGT is — al­kalmaztak üzemi orvosokat, de szervezeti formát csak két évtizede kapott. Hogy mi az üzemi orvos munkájának lényege? — Ál­talában az orvosi munka vagy Skót szakszervezeti küldöttség Pécsett Alexander Kitson főtitkár a vezetője a skót közleke­dési és szállítási szakszer­vezeti delegációnak, amely a magyar szakszervezet meghívására Magyarország­ra érkezett. A küldöttség tagjai: Daniel Duffy elnök, Frank Richardson vezetősé­gi tag és Joyce Smith asz- szony, gazdasági vezető. Két hetes itt-tartózkodásuk során Budapest után Mis­kolcra, Balatonra és — tegnap délben — Pécsre látögattak. A 12. AKÖV gazdasági és szakszervezeti vezetői baráti eszmecserét folytattak a küldöttség tag­jaival. — Négy alkalommal jár* tam „ már Magyarországon és Így több érdekes ta­pasztalatra tettem szert — mondotta Alexander Kit­son. — Még régebben fel­tűnt nekem, hogy nagyon sok termelőüzem saját gép­kocsijával végzi el a ter­mék- és anyagszállítást. Önöknél is. Én egész éle­temben szállítással foglal­kozom és ezért merem ál­lítani, hogy éz nem jó megoldás. Nálunk az acél és söripar sajátmagának szállít, pedig sokkal gazda­ságosabb a kocsik kihasz­nálása, ha szállítási cégek végzik el ezt a munkát. Nos, Magyarországon most ilyesmit tapasztalok. Az önök gazdasági mechaniz­musa bizonyára lehetőséget ad arra, hogy a közúti szállítás rendszere még szervezettebb és egyben még gazdaságosabb legyen. ne éve körzeti orvos Pécsett. Köz- órában a Pécsi Bőrgyár üzemi ti orvosok közül elsőként kapta tő címet. Gyógyító orvosi mun- ata is van: 1935-től 1939-ig a Ba- atalban a vármegyei főorvos mel- dulás után tizenhat év óta tagja tizenkét évig e tanács egészség­ke volt. Június tizenötödikén ne- i főorvosának. Most, kinevezése általában, valamint a Baranya e hálózat feladatairól, lehetőségei- ödönnel. megelőző, vagy gyógyító mun­ka. Az üzemi orvosban e ket­tő egyszerre van meg. Meg­előző tevékenységét ugyanis gyógyító munkájával egyidő- ben, s azzal azonos terjede­lemben végzi. így már a mun­kás felvételekor, az alkalmas­sági vizsgálatok révén arra törekszik, hogy az illető csak olyan munkakörben helyez­kedjék el, amelyre testi és szellemi fejlettsége alkalmas­sá teszi. Ez egy sarkalatos elv, melynek során a dolgozó és a munkahely összefüggéseit vizsgáljuk. Hasonló a célja az évente megrendezett, s min­den dolgozóra kiterjedő ellen­őrző vizsgálatnak is. De fel­adata még az orvosi gondozó- tevékenység. A munkahelyen lévő olyan krónikus betege­ket, akiknek betegségük nyu­galmi állapotban van, tehát munkaképesek, nem évente egyszer, mint a többi dolgo­zót, hanem sűrűbben ellenőr­zi. Így például ügyel arra, hogy a magas vérnyomás be­tegségben szenvedőket ne al­kalmazzák kemence mellett, ahol nagy a hőmérséklet, avagy magas helyen, ahol fenáll a szédülés veszélye. To­vábbá a gyomorfekélyes em­bert ne dolgoztassák savas munkahelyen. nagyüzemi szervezeti formát is kapott. Vagyis ezekben az államokban a mezőgazdasági dolgozók egy-egy nagyobb munkahelyre összpontosultak. Mindez lehetővé teszi és kö­veteli, hogy az ipar modelljé­re a mezőgazdaságban is fej­lesszük az üzemi orvosi háló­zatot. Erre ugyan még orszá­gos viszonylatban is alig van példa. Baranyában például csak a Siklós-Villányi Állami Gazdaság alkalmaz egy körze­ti orvost erre a célra napi két órában. De a fejlődés jele­ként a Sátorhely-Bólyi Álla­mi Gazdaságban már meghir­dettek egy üzemi orvosi ál­lást. Az üzemi orvos nemcsak gyógyít és gondoz, hanem na­ponta elkíséri a dolgozót a munkahelyére és ott ügyel mellette. E jellegéből követ­kezőleg szerintem a szocialis­ta állam kötelessége is, hogy az üzemi orvosi hálózatot a legmagasabb szintre emelje, folyamatosan, állandóan fej­lessze. Ennek számtalan jelét láttuk már. Például nemrég jogszabály tette lehetővé, hogy külön üzemoi*vosi szak is lé­tezzék. Ennek két feltétele van, egyik: legalább négy éves gyakorlat, mégpedig két év klinika, lehetőleg belklinikái, két év pedig üzemi orvosi — másik feltétele: a szakvizsga. E szakvizsga anyaga jórészt közegészségtan, azon belül is sok az Ipari ártalmakkal ösz- szefüggő, például kémiai is­meretanyag. A köztudatban úgy él még az üzemorvos, mint aki vala­milyen gyárban vagy bányá­ban tevékenykedik. Csakhogy az utóbbi években igen sokat fejlődött a mezőgazdaság is. Világviszonylatban tért hódí­tott benne a gépesítés és a kémia alkalmazása. Ezen kí­vül a szocialista országokban A megye sajátossága, hogy a pécsi ipari centrum körül van. Ugyanakkor igen fejlett a mezőgazdasága is. Kínálko­zik tehát a párhuzam, az együttműködés lehetősége az ipari és mezőgazdasági üzem­orvosi munka között. Hiszen az ipari hálózat igen fejlett, például a Mecseki Ércbánya Vállalatnál, valamint a kom­lói szénbányászoknál már ré­gebben táppénzrevételi joga is van az üzemi orvosnak. Sze­rintem tehát az ipari modell­re figyelve meg kell szervezni egy egész megyére kiterjedő mezőgazdasági üzemorvosi há­lózatot Nehéz lesz, mert nin­csen példa, Ilyen még másik megyében sincs. Most először is felmérjük, hogy hol vannak fehér foltok. Sok ilyen lesz. Utána a tsz-ek, állami gazda­ságok dolgozóinak, vezetőinek igényét igyekezünk majd ösz- szehangolni az orvos szemé­vel megállapított igényekkel, s utána hozzálátunk a szerve­zéshez. Feltéve, ha ehhez meg­felelő anyagi segítséget is ka­punk. A feladat fontosságát azzal is hangsúlyozom, hogy a községi körzeti orvosok ezt a munkát idő híján nem tudják ellátni. Továbbá van itt még egy sajátosság: az iparnál is közvetlenebbül té­rülhet meg az üzemi orvos munkája, hiszen az élelmiszer- termelés például, tejgazdasá­gok, számtalan közegészség- ügyi gonddal küzdenek, me­lyek az áru értékesítésére is gyorsan és nagy mértékben kihatnak! Remélem, a mező- gazdaság vezetői és a falusi lakosság megérti és támogat­ja tervünket Időjárásjelentés Várható időjárás péntek es­tig: felhőátvonulások, többfelé zá­poresővel. zivatarral. Időnként élénk déli, délnyugati, majd a Dunántúlon nyugati, északnyugati szél. A nappali fölmelegedés kis­sé tovább gyengül. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérsék­let 13—18, legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 23—28 fok között. A Bóbita műhelyében Ez a bájos, s egyéniségé­ben eléggé gazdag együttes — az Állati shaw szereplő- gárdája. Sajnos, többet nem mondhatok, mert ez a társa­ság hivatott arra, hogy a Ki mit tud döntőn képviselje a Bóbita együttest. Méltón vagy sem, még a jövő titka, az biz­tos azonban, hogy tetszeni fognak. Mindegyikük egy-egy híres dzsesszmuzsikust paro­dizál ... de ennél többet az­tán tényleg nem mondhatok. Legfeljebb még olyasmiket, hogy egyeseknek pingpong- labdából van a szemük, fele­részben feketére mázolva. Ez tehát a Bóbita egyik nagy erőpróbája a közeljövő­ben. A másik: az 1. Békés­csabai Nemzetközi Bábfeszti­vál június 27. és 30. között. A békéscsabai gyerekbáb ta­lálkozó ezidén nőtt nemzetközi méretűvé, jugoszláv, román, NDK és nyugatnémet vala­mint egy grúziai együttes rész vételével. Ott lesz a Bóbita, a békéscsabaiak jóhírű Nap­sugár együttese, a kaposvári Uttörőház és a kaposvári La­tinka Művelődési Ház bábcso­portja, az angyalföldi báb- együttes, a Ciróka bábcsoport Kecskemétről és a Ludas Ma­nyi bábszínház Debrecenből. Díjakat, emlékplaketteket osz­tanak a legjobbaknak. A Bóbita ezen a Péter és a farkas című, Pécsett már ismert számmal vesz részt. Érdekessége lesz a fesztivál­lal kapcsolatos feladatoknak, hogy onnan egyenesen Buda­pestre kell sietniük, annál is inkább, mert a döntőn bemu­tatandó szám és a Péter és a farkas két szereplője azonos. Péter, illetve az oroszlán ala­kítója, és a kiskacsa, azaz a víziló megszemélyesítője. A próbák ilymódon sűrű­södnek, minden áldott nap egész délután próbálni kell. Valószínűleg fel sem tudná­nak készülni, ha nem kapták volna meg a pár napja meg­üresedett egyik rajztermet a művészeti gimnáziumban. Az a 120x80-as csőparaván, ami a kis Sallai utcai műhelyben elfér, ezekhez a számokhoz már nem elég nagy. Persze, azért itt is próbálnak — rész­letekben. Mert — és ezt azért még el kell árulnom — lesz egy-két gyors és meglepő változás eb­ben az Állati shaw-ban. Egyetlen mozdulattal kell majd leesnie a dáma fejfedő­jének, puccos ruhájának, szem üvegének és nem is tudom még minek, ahhoz, hogy — a nézők remélhetőleg nagy mu­latságára — olyanná váljon, mint kedvenc ölebecskéje. Ahogy elnézem a dáma fe­jén lévő hajcsavarókra dolgo­zott vörös cérnatömeget — sz nem is lehet olyan könnyű mozdulat. Már pedig minden­nek sikerülnie kell, ha a Bó­bita ezúttal sem akar hívei­nek csalódást okozni. íh. e.) Nincs gazdája, A képen látható „mfl- emlékféleség” nem Isme­retlen a pécsiek előtt. Ott áll roskatagon egy Japán akáctól védve a Sallai és a Várady Antal utca sar­kán, és ma már csak a törött, rozsdás kapcsoló­berendezése, a csonka por­celánszigetelők, és ásatag hirdetményei árulkodnak arról, hogy városunk egyet­len színes kivilágítású hir­dető oszlopa volt, amíg volt. A környékbeli lakók ré­vén annyit kiderítettünk, hogy az említett utcák né­hány évvel ez előtti kor­szerűsítésekor kapcsolták ki „ideiglenesen” a szere­lők, akik azóta — nem tudni mi okból — a tájára sem néztek. Még az a „szerencse”, hogy a szintén annak idején ráragasztott hirdetmények „örök érvé­nyűek”, hiszen majd va­lamennyi egyazon cég emblémáját, és a még 10 év múlva is aktuális aján­latait tartalamazza. Ilyene­ket: CSOMAGSZÁLLÍTÓ, KÉZBESÍTÉS, BEVÁSÁR­LÁS, MEGBÍZATÁSOK IN­TÉZÉSE? A MAGYAR HIRDETŐ HELYI KIRENDELTSÉGE! Hát ez még rendjén len­ne, de a képen is látható, üvegnélküli keretek itt-ott bizony megbontják a pro- pagálnivalók együvé tarto­zását és ebből — hogy csak egy példát említsek, a következő ajánlat kun- cogtatja meg a járókelő­ket: GYERMEKÉRE VIGYÁZ... A MAGYAR HIRDETŐ HELYI KIRENDELTSÉGE! Na persze csak azokat a járókelőket „szórakoztat­ja”, akik először látták, olvasták, mert a környék­beliek annál többet bosz- szankodnak rajta. Olyany- nyira, hogy többen is „ja­vasolták”: ha már nincs gazdája, ők szívesen vál­lalnák a patrónus szerepét. Csupán annyit kérnek a kerületi tanácstól, hogy járjon el az érdekükben a Parképítő Vállalat faiskola részlegénél, a többit meg bízzák rájuk. A „tervük” az, hogy az említett japán akác helyére társadalmi munkával egy szomorú fü­zet ültetnek, ami ideigle­nesen eltakarja majd a já­rókelők, szeme elől a sze­rencsétlen hirdetőoszlopot. Azt nagyon aláhúzták, hogy csak „ideiglenesen”, mert azért remélik, hogy a szerelőknek újabb néhány év múltán majd csak eszükbe jut, hogy valahol valamit felében harmadá­ban hagytak. — ás — Totókupa A június 30-i és július havi totószelvényeken totókupa pá­lyázatot indít a Sportfogadási és Lottó igazgatóság, öt hé­ten keresztül a totószelvények hátoldalán a totókupa emblé­ma rajzának egy-egy részét helyezik el. Ezeket ki kell vágni és egymásmellé helyez­ve levelezőlapra úgy felra­gasztani, hogy az összeállított darabok a tótókupa emblémát mutassák. A levelezőlapokat augusztus 6-ig kell beküldeni a Buda­pest 62. postafiók 525 címre. A beküldött pályázatok között sorsolással értékes nyeremé­nyeket lehet nyerni: a tv- és rádiókészülékek mellett 10 000 forintos külföldi társasutazást is.

Next

/
Thumbnails
Contents