Dunántúli Napló, 1968. június (127. évfolyam, 78-152. szám)
1968-06-20 / 143. szám
1968. JÖnhjí 20. 5 Dtmonmn napto Miért szomjas város Pécs? Üj szemléletre van szükség Külföldön többszörösen visszaforgatják a vizet Nincs ellentmondás a távolsági és helyi készletek felhasználása között Bár vízellátási szakmérnök I vagyok, hosszú éveken át magánemberként foglalkoztam a város vízellátási problémáival. Ezért most is magánember módján szeretnék hozzászólni a Dunántúli Napló cikksorozatához. Ott kezdeném, hogy a víztermelés és szennyvíztisztítás volumene ma már rendkívüli méreteket öltött. Ennek ellenére, a vízgazdálkodás különböző ágazatai mind ez ideig úgyszólván kitartottjai voltak a társadalomnak. Ennek következtében általában csak annyi pénz jutott a vízgazdálkodás fejlesztésére, amennyit a társadalom a közterhekből megszavazott Ebben a régi közgazdasági szemléletben elveszett a vállalati kezdeményezés, a hatékony termelési tevékenység. E szemlélet tovább élése miatt még ma is kevés embernek fáj a feje azért, hogy 20—24 ezer köbméter tisztított szennyvíz folyik el naponta felhasználatlanul, miközben vízhiány van. Szerencsére az idő előrehaladtával mind több olyan ember található a városban, akinek meggyőződése, hogy hasznosítani kell e vizeket Külföldi példák lebegnek a szemük előtt, ahol többszörösen visszaforgatják a vizeket, annak ellenére, hogy a kérdéses országok természeti-anyagi lehetőségei nem egy esetben jobbak a miénknél. Jellemző például, hogy ezen országokban több az ún. visszaforgatni való, hiszen jóval csatorná- zottabbak, mint mi. Ezt bizonyítja az alábbi táblázat is, mely a csatornával ellátott lakosság százalékos arányát tünteti fel: Hollandia »9% Svédország 71°/. Svájc 67% Norvégia 67% NSZK 63% Ausztria 56% NDK 54% Csehszlovákia 51% Magyarország Sl% víz, létünk alapeleme, ezért különleges áru, s így csak különleges feltételekkel szabad adni és venni. Következésképp az emberek rászorultságát nem szabad kihasználni. Látnunk kell azonban azt is, hogy a fogyasztó ma jóval értéken alul veszi meg a vizet, s kevésbé érdeke, hogy takarékoskodjék vele. Ezek a tények arra figyelmeztetnek bennünket, hogy merőben új közgazdasági szemléletre van szükség! A vízgazdálkodáshoz szükséges anyagi fedezetet elsősorban ne közterhekből, hanem termelési és vízgazdálkodási tevékenységgel teremtsük elő! Pécs lakossága a felszabadulás előtti időkhöz képest megkétszereződött, a város víztermelése pedig az eredeti hétszeresére növekedett. Nagy és látványos számokkal van dolgunk. Mégsem lehet reálisan felmérni, hogy mennyi lenne a város vízfogyasztása tulajdonképpen, mert közbeszólnak a különböző zavaró tényezők. Ha például a belvároshoz közel eső területeken — éppen a csatorna hiánya miatt — nem 30 liter/nap lenne az egy főre eső fogyasztás, hogy a peremterületeket ne is részletezzem. Azt sem tudjuk megállapítani, hogy alakulna a vízfelhasználás, ha a város kórházai korszerű szemételtávolító berendezéseket építenének ki illetve használnának (erre ma a vízhiány miatt nincs lehetőség!), ha nem lenne megtiltva a városi kiskertek öntözése, a gépkocsik mosása. Igaz, hogy a szűk készleteket, a rendszeres ivó- nzhiányt figyelembe véve ma nincs más megoldás! Látnunk kell azonban, hogy mégsem folyhat így a végtelenségig. Mégsem alapozhatjuk egy ilyen állapotra a jövő vízellátását! A felszín alatti vizek meny- nyisége véges és korlátozott. A rendkívüli fejlődéssel csak rendkívüli készletek tarthatnak lépést, amilyen a Duna vagy Dráva vízmennyisége. A dolog azonban mégsem olyan egyszerű, hiszen mikor épül egy új távolsági vízmű? Csak akkor, ha az igény lényegesen nagyobb, mint a kapacitás, ha például tízezer köbméter/nap körül jár a vízhiány. Ebből következik, hogy rendszeresen visszatérnek a vízhiányos időszakok. Erre utal a szemléltető ábra is. Ezeket az időszakokat csak na, javítaná a város klímáját és olcsó bázist biztosítana mindenféle öntözéshez. A tározó helyét a Pécsi Hőerőmű egyébként salakelhelyezésre kívánja felhasználni. Többen felvetik, hogy nincs is szükség a tározóra, a tisztított szennyvizet közvetlenül a szennyvíztelepről kellene felhasználni. Takarékoskodjunk — javasolják. Érdekes a gondolat, csakhogy mi lenne a következménye ennek a takarékosságnak7 Mint emlékszünk, az évekkel ezelőtt létesített mohács—pécsi vízvezeték építésénél is takarékoskodni próbáltak. Az ipari célokra épült vezetéknél olyan beruházások maradtak el, amelyek nem engedhetők meg egy ivóvízellátó műnél. Hogy mi volt ennek a következméakkor tudjuk áthidalni, ha elegendő helyi készletekkel rendelkezünk. Nincs tehát semmi ellentmondás a távolsági és helyi készletek felhasználása között! A kettőnek ki kell egészítenie egymást! A távlati ellátásban jelentős szerepe van a tisztított szennyvíz felhasználásának is. Már ma is 20—25 ezer köbméter/nap Duna-vizet lehetne ivó víz céljára felszabadítani, ha e készletet hasznosítanánk. A tisztított szennyvízmennyiség a mindenkori városi ivóvízfogyasztás kb. 80 százaléka körül fog járni. Ez a vízkincs tehát állandóan nő, ez egy olyan biztos vízkészlet, amivel az iparfejlesztés vízbázisa maximálisan biztosítható. Tározóval, vagy tározó nélkül hasznosítsák e vizet? — teszik fel sokan a kérdést, amire elsősorban a külföldi példák alapján adhatunk választ. Ott ugyanis már évek, sőt évtizedek óta élő vizekké alakítják át a korábbi szennyvizeket. Ez vízkémiai és egészségügyi szempontból egyaránt fontos. A tározó a Pécsi Hőerőmű és a Siklósi út, valamint a Pécsi-víz és Nagyárpád közötti területen, a Tüskésréten helyezkedne el, 250 katasztrális holdas területen és 5 millió köbméteres hasznos térfogattal. Felfogná és hasznosítaná a hozzá kapcsolódó 60 négyzetkilométer vízgyűjtő terület árvizeit. Sporthorgászati és vízisport lehetőséget biztosítaMINDENHOVA PONTOSAN ÉRKEZIK, HA óráját részleoeinknél javíttatja Felvevőhelyeink a város minden részén, ÓRAPONTOSÍTAS a helyszínen megvárható. BEM U. 3. SZ. PÉCSI VEGYESIPARI VÁLLALAT nye, arra valamennyien emlékszünk. Gondoljunk csak arra, hogy néhány éve még milyen sok panasz volt a dunai vízre! A takarékosság tehát jó és hasznos dolog, de csak akkor, ha nem lépjük túl az ésszerűség határait. Miközben a tározó szükségességéről vitatkozunk, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a tisztító kapacitás is olyan lépcsőzetesen fejlődne, mint az ivóvíz- ellátás, következésképp a mindenkori tisztított szennyvizet csak akkor tudnánk hasznosítani, a mennyiségi és minőségi ingadozásokat csak akkor tudnánk kiegyenlíteni, ha tároznánk. Biztos és jól bevált technológia ez! De térjünk vissza a salakelhelyezésre! Mindenekelőtt nézzük meg, mi is az. amit a mindennapi szóhasználatban salaknak nevezünk! Nem más, mint lisztfinomságú pernye, mely a legújabb tervek szerint mintegy 20 méter vastagon borítaná a közel 3 négyzetkilométernyi területet. Víz nélkül valóban sivatagi jellegű lenne és semmiképpen sem lenne kívánatos. A témára az Erőmű Tröszt is kitért, még az egyik 1961- ben írt levelében. Ezt írta: „Véleményünk szerint nem lehet azonban előírni a pernyét borító talaj termővé tételét... A zagyterületen eddig is végzett kísérleteink azt bizonyítják, hogy a több méter vastag pernyeréteg feletti humuszon csak az igen kevésbé vízigényes növények teremnek meg ... Emellett nincsen olyan hazai haszonnövényünk, mely gyökereit több méter mélyre leereszti és egyúttal a pernye vegyi tulajdonságait el tudja viselni. A tapasztalatok szerint tehát a zagytéren hasznos vegetáció nem alakulhat ki.” Az Erőmű Tröszt korábbi véleményével ellentétben ma növénytelepítési kísérletek folynak a jelenlegi zagy területen. A kísérleti növények korlátlan mennyiségű vizet kapnak. A zagyolás befejezése után ez a vízellátás megszűnik. Mi lesz akkor a növényzettel? A városnak eddig sem gondja, sem pedig haszna nem volt ezzel a területtel. Ha befejezik a zagyolást, meglesz a gond a még nem tisztázódott haszon mellett. Meg kell gátolni a porzást, növényzetet kell telepíteni, 10 ezer köbméter vizet kell biztosítani naponként, tározó nélkül. Elkerülhetetlen és törvényszerű-e, hogy így legyen? A törvényeink ugyanis ezt írják: „ ... ipari és egyéb létesítmények megszűnte után, a létesítmények kezelő szervei kötelesek a területet... a tanács vb által meghatározott újrahasznosítás céljára alkalmassá tenni”... (1961. VI. 5. 9. §.) Az 1/1968. ÉVM számú rendelet szerint nem lehet megadni a területfelhasználási engedélyt, ha a felhasználás ellenkezik a városrendezéssel és a tervezett létesítmény por, stb. veszélyt jelent a környezetre nézve. Cikkem megírása előtt fel- k ere stem a Hőerőmű vezetőit, hogy tájékozott legyek. A tájékoztató alapján az a meggyőződés alakult ki bennem, hogy a Hőerőmű mind a tisztított szennyvíz hasznosítása, mind pedig a salakelhelyezés terén igyekszik megkeresni az optimális megoldást. Ha a tények is ezt igazolják, nagyon tiszteletre méltó ez az álláspont, hiszen a lényeg az, hogy a salakterek kialakításával ne növeljük a város vízgondjait, illetve szomját, hanem elősegítsük a vízellátás megjavítását Szilágyi Elemér vízellátási szakmérnök Kiállításrendezés közben A Képcsarnok Bolt parányi hát- só terében össze- zsúfolva, egymás hegyén-hátán sorakoznak a nehéz M keretbe foglalt ||t képek. Csupa táj ’> — Tokaj szőlő- I | vidéke, a Balaton kék vize, a Duna-kanyar és Szigüget sokféle látószögből. Egymásra boruló háztetők, a fák mögül kivillanó sárga falak, a szürke vizen bók lászó csónakosok, és a fák, a maguk kimeríthetetlen témájával. Köztük serénykedik a festő, Szalatnyai József Az ő tájképeiből nyílik pénteken kiállítás a Képcsarnokban. A rendezgetés javában főijük, a festő mégis letelepszik egy percre. — Nagyon nagy öröm nekem, hogy Pécsett kiállíthatom a képeimet. Pécshez nagyon szép emlékek fűznek. A minisztériumban dolgoztam 1946-ban, amikor itt Pécsett megrendeztük a Demokrácia kultúmapjait Kardos Lászlóval, Pátzay Pállal, Kodály Zoltánnal, Weöres Sándorral, Illyés Gyulával, Kassákkal, Déry Tiborral együtt. Akkor avattuk fel Pátzai Nővérek szobrát. Kodály a Dóm téren hatalmas kórust vezényelt. Nagy kiállítás is nyílt. Forint még nem volt, éhesek voltak a gyomrok, de ez a kulturális akció egyik legszebb élményem. Ezért is örültem annyira a lehetőségnek, hogy ismét eljöhetek Pécsre. Más, Pécshez fűződő kapcsolat, amely „hangot kap” majd ezen a kiállításon is: a Tompa-gyűjtemény révén a Janus Pannonius Múzeum birtokába került Szalatnyai József Lyka Károlyról készített portréja. — Nagy művészettörténész barátom, atyai tanácsadóm képmását, egyedül a portréim közül, szeretném kiállítani itt a tájképek között. Erre az alkalomra kölcsönkértük a múzeumtól. Szalatnyai József portréi — amelyek a Kultúrkapcsolatok Intézetében lesznek nemsokára kiállítva, történetüket tekintve érdekesebbek a tájképeknél. Köztük van ugyanis számos neves festő, író, művész, tudós arcképe, Kodály Zoltánét például akkor készítette a festő, amikor a nagy zeneszerző nyolcvanadik évébe lépett. — Nagy betegségből lábalt ki éppen, karácsonytól újévig jártam hozzá, festettem és beszélgettünk. A képmás ma a Magyar Tudományos Akadémia népzenei csoportjának tulajdonában van. De még Simone de Beauvoir portréja is köztük van, amit 1964-ben készített Szalatnyai József Párizsban, ahol feleségével, Dénes Zsófiával jártak. A „sztár” persze a 100 éves Lilaruhás nő. Szinyei Merse Pál híres képének ih- letőjét az Odry-otthonban festette Szalatnyai József, amikor a „lilaruhás nő” éppen száz éves volt. Ugyanabban a pózban ül, fején öreges főkötőj de azt is maga készítette, csakúgy, mint hajdan azt a másikat, Szinyei Merse Pál oldalán. A festő Szinyei Merse egykori állványán festette meg a lilaruhás nőt, az állványt a nagy festő leánya adta neki kölcsön. Szalatnyai József nagyanyja ugyanis Szinyei Merse- lány volt, a ma ötvenkét éves . festőt, annakidején a jprnyei kastélyban sokat lovagóltatta térdén a magyar képzőművészet egyik nagy egyénisége. Lehet, hogy ez is közrejátszott abban, hogy ő is festő legyen. — Mivelhogy — meséli mosolyogva — apám minden áron jogászt akart belőlem faragni. De aztán Szőnyi sza- badiskolájába kerültem, majd Réti Istvánhoz a főiskolára. Néhány budapesti, s egy visegrádi kiállítás után most Pécsett mutatja be képeinek egy részét, a tokaji, szigligeti és Duna-kanyari tájképeket. A kiállítást péntek délután 5 órakor Kelle Sándor, (Szalatnyai József egykori évfolyamtársa) nyitja meg. H. E. Dolgozókat felvesznek Beton- és Vasbetonipari Müvek Gyára pécsi telepére (2 műszakos foglalkoztatással) két esztergályost. egy maróst, egy villany- szerelőt, egy dumpervezetőt, női valamint, fiatalkorű dolgozókat, birdi telepére fűtőt, lakatost és targoncavezetőt alkalmaz. Jelentkezés a telep vezetőjénél. Pécs, Bolgár Néphadsereg u. 10. Hird vasútállomás, illetve Komló Kenderföld. (2806) * Érettségivel rendelkező női munkaerőt árukönyvelőnek felveszünk, Bőripari Vállalat. 7. sz. Nyersbőr- kirendeltsége. Siklósi ÚL 58. (2983) * Asztalos szak- és betanított munkásokat magas teljesítménybérrel felveszünk. Pécsi Vegyesipari Vállalat, Irányi D. tér 9. (2989) k Villanyszerelési szakmában jártas kereskedelmi dolgozót azonnali belépéssel felveszünk. — Jelentkezés: B m. Vegyesiparcikk Kereskedelmi Vállalat Vasműszaki Csoportjánál, Tímár u. 2. sz. (2994) A Pécsi Jószerencsét-—Búzakalász Tsz jó kereseti lehetőséggel gépkocsi és vontató rakodómunkásokat alkalmaz. Jelentkezni lehet a vasasi központban. Megközelíthető a 13, 14 és a 16-os városi autóbusz-járatokkal. (3017) k Hétórás munkaidővel dolgozó galvanizáló részlegünkbe férfi segédmunkásokat fémcsiszolásra felveszünk. Pécsi Vegyesipari Vállalat, Irányi D. tér 9. (3077) A Pécsi Állami Gazdaság női munkaerőt vesz fel a gyümölcsbetakarítási munkákhoz. Jelentkezés minden reggel 7 órától Da- nicz pusztán. Megközelíthető a 13, 14 és 16-os városi járattal. (3033) 12. AKÖV Darabáru felvételre keres gépkocsival végzendő fizikai munkára 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező árukezelőket és rakodókat. Jelentkezés: Pécs, Rózsa F. u. 19. (3037) * Megfelelő szakmai gyakorlattal Moszkvics személygépkocsira gépkocsivezetőt nagykereskedelmi vállalat alkalmaz. — Jelentkezés: „Vidéki utak” jeligére a Sallai utcai hirdetőbe. (3040) * Felvételre keres a Pécsi Közúti Építő Vállalat pécsi munkahelyre kovács szakmunkást, vidéki, változó munkahelyre DT—54 típusú lánctalpas dózerveze^őke*. továbbá dumperveze*őket. Jelentkezés a vállalat TMK-vezetőjénél. Pécs, Siklósi út 92. sz. alatt. (3053) * Férfi segédmunkásokat, nyolc általános osztályt végzett fiúkat napi hatórás munkaidőre állandó munkára alkalmazunk és gázvezeték és készülékszerelő szakmára ipari tanulókat korlátozott számban felveszünk. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: volt Pécsi Gázmű, Felszabadulás u. 107. (3056) * Két éjjeliőrt felveszünk. Bel- várdgyulai Közös Üt Mg. Tsz II. sz. Építési és Tervezési részlege. Pécs, Edison u. 35. Telefon: 15-50/ 577 mellék. (700) f ív- és lánghegesztő férfi munkaerőt keresünk. — Jelentkezés: Pécs, Tejüzem, Tüzér u. 15. (848) * Adminisztratív munkakörbe ez évben érettségizett fiatalokat keres felvételre a Pécsi Sütőipari Vállalat. Közgazdasági Technikumban végzettek a felvételnél előnyben részesülnek. Jelentkezés: Pécs, Zsolnay Vilmos u. 61. (739) k Hálózati vízvezetékszerelőket, esztergályost, általános lakatost, hegesztő vizsgával segédmunkásokat a víztisztító és szennyvíz- tisztító üzembe és csatornatiszti- táshoz állandó munkára, női munkaerőket az idényfürdőkben napi ötórás munkaidővel felveszünk. — Vízművek, Zólyom u. 2., I. 2. (850) k Nyugdíjas gépkocsivezetőket és egy nem nyugdíjas vizsgázott kompresszor-kezelőt felvesz a Tempó Ksz. Jelentkezés: Rákóczi út 45. Műszaknál. (730) * FELVÉTELRE keresünk: ESZTERGÁLYOS szakmunkásokat vagy gyakorlattal rendelkező betanított munkásokat. 1. sz. Gépjavító Állomás, Bonybád. (736) * Állandó munkára, jó keresed lehetőséggel, szállító, rakodó munkaerőt alkalmazunk. VETŐMAG ALKÖZPONT TISZTÍTÓ ÜZEME, DOMBÓVÁR. (737) * I A Kétűjfalu és Vidéke Általános j Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet pályázatot hirdet azonnali belépéssel hálózati ellenőri és árkalkulátori munkakör betöltésére. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés személyesen az fmsz. irodahelyiségében. Erkölcsi bizonyítvány szükséges. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. (723) Palackozó üzemünkhöz tizenkét- órás foglalkoztatásra éjje!iőrt-por- tást keresünk. Állami Pincegazdaság, Batthyány u. 2. (738) * Szakképzett műtős-segédet felvesz a Komlói Városi Kórház. — Jelentkezés a gazdasági veze'ő- nél. (847) * Villanyszerelőket több éves üzemi gyakorlattal felvesz a Pécsi Porcelángyár. (740) k Málnaszedö diákokat keres a nagykozári Bogádi Virágzó Tsz. Az ügyesebbek napi ötven forintot is megkereshetnek. Érdeklődni lehet: Nagykozár, 3-as telefonszámon. A szedőket minden reggel 6—8 óra között teherautó várja a budai vámnál. (741) k Baranya megyei Tanács kórháza azonnali alkalmazással felvesz takarítónőket. Jelentkezés a kórház főnővérénél. Pécs, Garay U. 1. sz. (742) k Ammóniákos híUőgépkézelőt — kazánfűtői vizsgává! előnyben — keresünk. Állami Pincegazdaság, Szt. István tér 12. Vén főművezetőnél. (744) k Felsőrészkészítö szakmunkásokat női és férfi betanított munkásokat felvesz a Kossuth Cipész Ktsz, Madách Imre u. 10. (745) * Pécsi lakosú segédmunkásokat felvesz az Építögépjavító és Gépgyártó Vállalat 7. sz. gyár, Pécs. Vasút u. 2. Jelentkezés a munkaügyön. (729) k Építőipari gépkezelői vizsgával rendelkező férfit felveszünk. Közös Üt Mg. Tsz, Belvárdgyóla, II. sz. Építési és Tervezési részlege. Pécs, Edison u 35 (Hőerőműnél). Telefon: 15-50/577 mellék. CBfR) » i i
