Dunántúli Napló, 1968. június (127. évfolyam, 78-152. szám)
1968-06-20 / 143. szám
1968. június 20. Dimanttiii cici-sí to 3 Tízmillió köbméteres kiváló agyagréteg Téglagyár épül Kishaj máson 1972-re elkészül — Gépi berendezése a legkorszerűbb lesz Harmincmillió üreges téglát gyárt majd (A Baranya-Tolna megyei Téglaipari Vállalat igazgatójával, Takács Lászlóval és Angster József főmérnökkel történt beszélgetésünk alapján.) Egy alkalommal felkereste a vállalatot a kishaj mása termelőszövetkezet elnöke: „A fazekasmesterségnek régi hagyománya van a mi vidékünkön. Folytatnánk, mert nagyon jó agyagunk van, de az előkészítéshez gép kellene...” A vállalat — miért is ne segítsen? — néhány használaton kívüli gépet adott át a termelőszövetkezetnek. Az elnök által dicsért „nagyon jó agyag” azonban a vállalat vezetőit nem hagyta nyugodni. Különben is, az uránbánya geológusai már jelezték, hogy Kishajmás mentén egy szép völgyben nagy kiterjedésű agyagréteg van. Igaz volt: ilyen kitűnő minőségű agyaggal a szakemberek „még nem találkoztak”. A vállalat — képletesen szólva — ^kitűzte a völgyben a zászlót”: ide gyárat építünk. Hogy mit jelent ez a gazdag agyaglelőhely, ahhoz — ha csak körvonalakban is — érdemes közelebbről megvizsgálni az iparág közelmúltját és jelenét. Különböző szinteken vita folyt azon, hogy érdemes-e a téglaipart fejleszteni, amikor jövője ma már a házgyáraknak, előregyártott épületelemeknek van. (Sajnos, a vita anyagi vonatkozásban is kihatott a téglaiparra. Az utóbbi tíz esztendő alatt a két megye vállalata alig 30 millió forintot kapott fejlesztésre. Ezzel az összeggel kellett 22 téglagyár kisebb beruházásait, illetve szinttartási kiadásait fedezniük.) Valóban nincs szükség téglára? A házgyárak gyors fejlesztése ezt látszott igazolni. De nézzük csak! A házgyárak gazdaságos üzemeltetése csak nagyobb városokban lehetséges. Kisebb települések fejlesztésénél még mindig a tégla az elsőrendű építőanyag A Baranya-Tolna megyei Téglaipari Vállalat például a harmadik negyedévben 60 millió téglát gyárt, de az igény erre az időszakra Szerdán a MUOSZ székházában Földes László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes bejelentette: hazánk rendezi meg az 1971. évi vadászati világkiállítást. Eldőlt már az is, hogy az eseményre augusztus 27. és szeptember 30. között kerül sor, a budapesti mezőgazdasági kiállítás és vásár 33 hektáros területén. Itt összesen 55 ezer négykilencvenmillió. A pluszt el kellett utasítaniok. Hazánkban az öt házgyár termelése évente mintegy 250—300 millió téglát helyettesít betonelemekkel. Ha ezt egybevetjük csak az ÉVM téglagyárainak kétmilliárdos évi termelésével, kiderül, hogy a házgyárak a nagy téglagyárak kapacitásának talán 15 százalékát adják. Messze vagyunk tehát attól, hogy a téglát betonelemekkel pótoljuk. A téglaipar fejlesztése tehát újból előtérbe került. A Baranya-Tolna megyed vállalat 1967—1969-es évekre 140 millió forintot kapott, majdnem ötször annyit, mint 10 év alatt. Ebben szerepel a 86 milliós költséggel épülő gör- csönyi téglagyár (évi termelése 48 millió tégla lesz) és a Mohács I. Téglagyár 52 millió forintos rekonstrukciója (ez az üzem húszról negyvenmillió téglára növeli évi termelését). A vállalat 1970-re körülbelül 70 millióval többet gyárt baranyai, tolnai gyáraiban, mint ma. De ez a mennyiség közel sem elég, hiszen déldunántúl két hatalmas ipari beruházásának, a paksi atomerőmű és a Beremendi Cement Művek építésének téglaigényét is fedezniük kell. A kishajmási agyaglelőhely feltárása tehát nagyon is időszerű. A Tégla- és Cserépipari Egyesülés továbbá a Mecseki Ércbánya Vállalat és a Baranya-Tolna megyei Téglaipari Vállalat szakemberei alapos tanulmányozás alá vették a kishajmási hegy kincsét. Kiderült, hogy finomszemcsés, képlékeny, nagyon kitűnő minőségű agyagról van szó, amely a formázásnál, szárításnál, égetésnél az összes szükséges jótulajdonságokkal rendelkezik. Lassan befejeződnek a laboratóriumi vizsgálatok is. Annyi már biztos, hogy a legkorszerűbb berendezéssel ellátott téglagyárat építik itt fel, méghozzá gyorsított ütemben, ami annyit jelent, hogy 1972-ben már termel. Szükség volt erre a gyors, határozott döntésre. Ez a határozottság várható a tervezésnél és a kivitelezésnél is. Az agyag kiváló, ami pedig a mennyisézetméternyi terület áll majd a kiállítók rendelkezésére. A kiállítás programja rendkívül változatosnak ígérkezik. A vendégek fedett csarnokban ismerkedhetnek meg a világ minden részéből beküldött trófeákkal. 2800 négyzetméteres kiállító teret kap a kollektív vadászfegyver bemutató. A világkiállítás égjük érdekességének ígérkezik a vadászkutya bemutató, amelyre kétezer ebet várnak. get illeti: 30—40 méter vastagságú rétegben mintegy 10 millió köbméternyi agyag van s ez olyan óriási mennyiség, hogy a ma ismert nagykapacitású téglagyárak bármelyikét egy évszázadra ellátja nyersanyaggal. Évente 30 millió üreges téglát és 20 millió egyéb terméket állítanak majd elő az új gyárban. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a vállalat tulajdonképpen teljes választékbőséggel jelentkezhet majd a piacon. Az üreges tégla alkalmas az úgynevezett téglapanelek előállítására. A téglapanel tulajdonságai sokkal előnyösebbek, mint a betonpanelé. Van tehát jövője a téglának, főleg akkor, ha új, korszerűbb technológiát alkalmaznak nemcsak a tégla előállításánál, hanem beépítésénél is. ÍR. F.) Búzafajtabemutató Eszterágon Az Országos Mezőgazdasági Fajta- és Termeléstechnikai Minősítő Intézet, valamint az Agrártudományi Egyesület növénytermelési társasága szerdán délelőtt 10 órai kezdettel őszi búza és takarmánygabona bemutatót rendezett a pécs— harkányi műúttól jobbra — Szalánta község utón — lévő eszterági fajtakísérleti állomáson. A több tucat legújabb hazai és külföldi őszi búza és takarmánygabona fajtát Szerafild Jenő, az Intézet növénytermesztési osztályának vezetője és Bikali Mihály, az eszterági telep vezetője mutatta be a Baranyából és Tolnából érkezett termelőszövetkezeti és állami gazdasági szakembereknek. Egyúttal értékelték az összehasonlító kísérletek eredményeit is, megjelölve azokat a legújabb fajtákat, melyeket a jövőben köztermesztésre ajánlanak. A bemutatón részt vettek a megyei és járási párt és tanácsszervek képviselői is. Búza fajtakísérleti bemutatót rendezett a Megyei Tanács szerdán a mohácsi járás bemutató üzemeiben. A mohácsi bemutató résztvevői a délutáni órákban látogattak el Eszterágra, s megtekintették az ottani búzakísérleteket is. Vadászati világkiállítás Budapesten Most, szerdán délután még itt ülnek a Megyei Nőtanács helyiségében, gyűszűs ujjuk ügyesen mozog, közben-köz- ben összemérik kéztartásukat az oktatókéval, egyre ritkábban bár, de még kérdeznek is. Ez az utolsó órája a Nőtanács és a Kesztyűgyár szervezésében indított első kesztyűvarró tanfolyamnak. Csütörtökön a harmincnyolc részt vevő közül harminchattal szerződést köt a gyár. Ketten, saját kérésükre részt vesznek még egy tanfolyamon. — Nagyon sokféle beszéd volt, többen azt rebesgették, hogy csak elvégeztetik velünk ezt a huszonkét órát, aztán helyünk továbbra sem lesz — mondja Sáhi Gézáné, aki férjével és tizennégy éves kisfiával albérletben lakik. — De Rózsika azt mondta, ne törődjünk semmivel, csak figyeljük az ő kezét, a gyárban igenis szükség van ránk. Rózsika, teljes nevén Klein I Jánosné, a Kesztyűgyár szocialista brigádjának tagja, 6 és társai — Flórián Lászlóné, Fatta Bálintné, Drávecz Im- réné és Wagner Irma — vál- lalták, hogy munkaidő után társadalmi munkában felkészítik a bedolgozójelölteket, akik a későbbiek folyamán végzett munkájuk sorrendjében a gyár végleges állományába kerülhetnek. A tanfolyam ingyenes. A gyár akár százötven bedolgozónak is tudna munkát adni, a probléma inkább az, hogy a hétfőn induló újabb tanfolyamra eddig még nincs elég jelentkező. Varga Józsefrré négy gyermekes családanya: — Hergert néni jött hozzám az Erzsébet-telepi nőtanácstól, hogy nem lenne-e kedvem részt venni a bedolgozó tanfolyamon. Én gyárban dolgozni nem is tudnék, a legkisebb fiam hat éves, a legnagyobb tíz, ősszel hárman mennek iskolába, jövőre pedig mind a négyen, persze, hogy örömmel kaptam ezen a lehetőségen. — Régi álmom, hogy bekerülhessek a Kesztyűgyárba — folytatja Ságiné —, ezen a bedolgozáson keresztül talán majd megvalósul. De addig is nagyobb lesz a jövedelmünk, minden fillért lakásra fogunk félretenni. — Mennyit tud keresni egy kesztyűvarró bedolgozó — kérdezem a Kesztyűgyár személyzetisét. aki eljött ide, hogy megismerkedjék új munkatársaival. — A betanulás után, száz százalékos teljesítés esetén Kedden a Mecseki AJlami Erdőgazdaság a nyugat-magyarorszdgl erdőgazdaságok részére HXAB „Elefánt.’* daruval történő vagonrakási bemutatót tartott a magyarszéki MAV-rakodón. A 12 tonnás Tátra 138-as típusú teherko csira szerelt svéd HIAB „Elefánt” napi 8 órai munka mellett 80— 100 köb méter rönköt, paplrfát vagy bány áfát rak be. Foto: Rácz József Aratási csúcsforgalom Nyújtott vevőszolgálat június 17-e és augusztus 17-e kozott az AGROKER-néi — Gazdag, hiánycikkmentes áruválaszték Aratják az őszi árpát a megyében, a 32 fokos kánikulai melegben gyors érésnek indult a búza is. A Mezőgazda- sági Ellátó Vállalat, vagyis az AGROKER, Megyeri úti központjában is tetőfokára hágott az aratási csúcsforgalom. A gép- és vegyes osztályon csakúgy, mint az alkatrész osztályon, szinte megszakítás nélkül cseng a telefon. Ez utóbbin szervezték meg a szokásos aratási ügyeletet, ami azt jelenti, hogy a nagy szezonban június 17 és augusztus 17 között reggel 7-től este 7-ig, (vasárnap reggel 7-től IS50—1300 forint elérésére van lehetőség. Természetesen ez napi nyolc óra munkát kíván. — Jaj, nekünk is nagyon jól fog jönni egy kis többletpénz — örül Vargáné — és tetszik is ez a munka, szeretem csinálni. — Négy gyerek mellett el lehet érni a száz százalékot? — fordulok ismét a személyzetishez.. — Igen, ha az anyuka jól be tudja osztani az idejét. És rögtön magyarázni kezdi, hogy szerinte milyen a jó beosztás. Arra különösen kell ügyelni, hogy az éjszakai pihenés biztosítva legyen, és nagyon okosan teszi, aki munka közben figyeli az órát, hogy le tudja mérni a saját fejlődését. Ez még jobb munkára ösztönzi, mert a gyárban is így csinálják sokan. (Kéri) 12 óráig) nyújtott műszakban szolgálják ki a vevőket. Százezer zsák A vállalat áruforgalmi csoportján az iránt érdeklődtünk, hogy mely cikkek a legkelendőbbek ilyenkor aratás idején, s miből mekkora készlettel állnak a termelő üzemek rendelkezésére? Elmondották, hogy az aratáshoz szükséges gépek és alkatrészek ellátása terén a tavalyi javuló tendencia még fokozódott. Anyagokból és alkatrészekből most az aratás kezdetén akkora készletük van, amilyen más években, a téli gépjavítások megindulásakor sem szokott lenni. Úgyszólván megszűntek a szokásos aratási hiánycikkek — már tavaly sem volt ilyen probléma — van elegendő kombájn-ékszíj is raktáron. Bár az aratógépek lassan kimennek a divatból, rendkívüli időjárási körülmények között mégis gyakran előveszik őket. Minden eshetőségre az AGROKER beszerzett 600 mázsa aratógép-zsineget, ebből a cikkből 200—300 mázsa szokott elfogyni egy szezonban. Ezenkívül minden NDK és szovjet bálázógéphez megfelelő mennyiségű kötözőzsineget, illetve drótot importáltak. Takaróponyvából 500—600 mázsa szokott elfogyni, most kb 700 mázsa a készletük, gabonazsákból mintegy 100 ezer darab van raktáron. Bár a kombájn-betakarításnál ömlesztve szállítják a gabonát, a zsák még mindig keresett cikk és soká az is lesz, hisz a minőségi i magtisztítások elengedhetetlen kelléke. Magtisztítók Az aratás megindulása előtt egy kis összehasonlító statisztikát készítettek, hogy június 1-ig mennyivel fogyott több gép, mint tavaly. Nos SZK— 4-es gabonakombájnból tavaly az említett időpontig 22 ment ki, most 36, de további 6 érkezését várják még az aratás idejére. Bálázógépből a múlt évben 12 fogyott el, most 23. Különösen nagy a javulás a magtisztító gépek és berendezések terén, a gabona- betakarítás. gépesítésének az elmúlt években ez volt a leggyengébb láncszeme. Tavaly mindössze 9 ilyen gépük volt, most 38 fogyott el, köztük egy újtípusú OVP—20-as szovjet magtisztító, melyet kombájn- szérűknél tudnak rendkívül célszerűen használni, kapacitása 10—12 tonna óránként. Nem csoda, ha máris az egész készlet elfogyott, de júliusra újabb szállítmány érkezését jelezték. Mindentfelhordóból, mely egyaránt alkalmas a szem és a szalma — répa, burgonya stb. — továbbítására csak 12 fogyott el, most 30 érkezett s a felét már elvitték. Kevéssé ismert gép az úgynevezett Mobil garat, a korszerű kombájnszérük egyik fontos berendezése, mert teljesen kikapcsolja a kézi erőt, ebből 39 van jelenleg raktáron. Az aratás idejére megélénkült a traktorok, elsősorban a szállító traktorok iránti érdeklődés is. Hazai és külföld! gumikerekes szállítótraktorokból jelenleg 105 van az AGROKER-nél. Megnyugtató a pótkocsi helyzet is, hisz 149 hazai és román gyártmányú stabil és billenőplatós pótkocsi vár eladásra. A tarlóhántások elvégzéséhez gazdag választékban kaphatók a különféle függesztett ekék és diszk- tillerek. Kevés a szárító Változatlanul gabonaszárító berendezésekből legkisebb a kínálat. Mindössze hét Farmer és két MLH típusú szárító fogyott el, s ezzel ki is merült a készlet. Ma már az olajtüzelésű szárítókat keresik leginkább, a vállalat biztatást kapott az ipartól; hogy júliusra megérkeznek az új OTSZ olajtüzelésű szárítók. Ezek teljesítménye óránként 3.5 tonna — 14 százalékos vízelvonás mellett — várható áruk 200 ezer forint lesz. Pillanatnyilag nem szükséges szárítani a szemet, de az időjárás a búzaaratás idejére megváltozhat, s esős időben ma már szárítás nélkül nem lehet kockázat nélkül betakarítani a gabonát. — Rné — Abaligeten láttuk ezt a Mobitox -gépet a legelőgazdálkodás! bemutatón. A felszedő, rakódó, for gató, zsákoló, előtisztító és csávázó munkafolyamatokat végző gép, mint prototípus szerepel a kiállításon, de rövidesen vás árolhatják a közös gazdaságok. Aratták 07 őc7Í árrtát a me_ 19. óráit*! nvtnfntf mííszakhan ÚJ BEDOLGOZÓK
