Dunántúli Napló, 1968. június (127. évfolyam, 78-152. szám)
1968-06-19 / 142. szám
W68. június 19. Dutmntmi napio 5 Miért szomjas város Pécs? Dönteni kell a sok elképzelés Régi téma már a pécsi vízellátás, a szakemberek és közvélemény körében egyaránt. Érthető és jó is ez, hiszen ki kell cserélni a véleményeket. De talán nem leszek ünneprontó, ha hozzáteszem: a vita akkor hasznos, ha döntést készít elő, s a legfőbb ideje lenne már dönteni a teendőkről. Ha nem ezt tesz- szük, nem marad időnk a szükséges gazdasági és műszaki intézkedésekre, s a már jelenleg is fennálló vízhiány oly mértékűvé fokozódhat, hogy nem leszünk képesek úrrá lenni a nehézségeken. Rohamosan növekvő igények 1950-ben 5,5 ezer köbméter, 1967-ben pedig 37 ezer köbméter vizet termeltek Pécsett. Ezt úgy is mondhatnánk, hogy 1850 köbméterrel növekedett a naponta felhasznált vízmennyiség — évenkénti átlagban. Ez az emelkedés 1960 —1965 között már 2660 köbmétert tett ki. Ha a jövőben 2200 köbméteres növekedéssel számolunk, ha figyelembe vesszük, hogy már most is napi 5 ezer köbméter vízhiány mutatkozik, akkor a város napi vízszükséglete várhatóan a következőképpen alakul: 1970-ben: 50 000 m* 1980-ban: 72 000 m3 1990-ben: 94 000 m3 2000-ben: 116 000 m3 E mennyiségben egyébként nem szerepel a mintegy 40 ezer köbméteres kvantum, amelyet a távlati tervek szerint a Pécsi Hőerőmű fog felhasználni. Más módszerekkel — pl. az egy lakosra jutó vízigény alapján számolva hasonló eredményekre jutunk. A kérdés most már az: hogy jutunk a fenti vízmennyiséghez? Az elvi lehetőségek elég széles körét feltárták már. Átfutva a Pécsi Műszaki Szemle 1960 óta megjelent számait, kb. 20 ezzel a témával foglalkozó cikket találtam. — Legalább 6—8 — a tervező vállalatok és kutató intézetek által készített — tanulmány van a Pécs városi Tanács birtokában, s jelenleg is készül egy újabb. Sajnos, a sok anyag közül csak kevés tér ki a megvalósítás költségeire, s a többi között azért olyan nehéz dönteni ebben a vitában. A tanulmányok jelentős része a város és távolabbi környéke geológiai rétegeződésé- re és néhány más — célzattal készült — kutatófúrásra alapozza feltevéseit a víz beszerzéseit illetően. A Földmérő és Talajvizsgáló Intézet 1960 körül végzett becslései szerint például a Tortyogó és Pterület — akkor 12 ezer illet- szik, s az ő problémájuk sem ve 6 ezer köbméteres — vízhozama megduplázható. A Tortyogón azóta nem emeltek ki több vizet, a F-terü- leten viszont ez a duplázás megtörtént. Ha feltételezzük, hogy a bővizűnek mutatkozó P-terület vízmennyiségét ismét megkétszerezzük és a szűkvizűnek mutatkozó Tortyogón is 50 százalékos bővítést hajtunk végre, akkor mintegy 20 ezer köbméter víztöbbletet nyerhetünk a két helyről. Ezzel a mennyiséggel hozzávetőleg 1972—73-ig fedezhető a város vízszükséglete. Behozni és megtartani Láthatjuk, hogy nem vagyunk bővében a víznek, ezért takarékoskodnunk kell vele. Ezt a célt szolgálja a tisztított szennyvíz felhasználása is. A vízfogyasztás függvényében 1980-ban kb. 40 ezer köbméter, 1990-ben 55 ezer köbméter ipari vizet nyerhetnénk a szennyvízből. Az ipari célra hasznosítható mennyiség ezzel szemben kb. 25 ezer illetve 30 ezer köbméter körül várható. E víztöbblet figyelembe vételével a város igénye kb. 1980—85-ig fedezhető. Természetesen, mindez némi/ előkészülettel érhető csak el. Jelentős mértékben kell bővíteni az ipari vízvezeték hálózatot, fel kell készülni a tisztított szennyvíz tárolására. Az utóbbira célszerűnek mutatkozik a már több alkalommal szóba került tüskésréti tározó tó, mely hasznos feladata mellett város esztétikai és klímaalakító szerepkört is betöltene. Az 1980—1985-ös időpont után megítélésem szerint feltétlenül szükség lesz a második távolsági vezetékre. Elsősorban a dunai vezeték jöhet számításba, annak ellenére, hogy sokba kerül, s ismerjük és tapasztaljuk minőségi hátrányait is. Az egyéb javaslatokra (főként a karszt- és mélyréteg! vizekre) csak az e célból készített kutatófúrások tapasztalatai nyomán lehetne alapozni. A kutatófúrásoknak — ha tudnak — nemcsak a napi vízhozamra, hanem a vízkészletre is választ kellene adniok, mert különben esetleg megalapozatlan és feladatukat nem teljesítő beruházásokat végeznénk. Regionális vízmű? Pécs vízellátási problémáiról szólva, felvetődik a kérdés: helyes-e elszigelten vizsgálni ezt a témát? Számításba kell venni, hogy Komló és Mohács sincs messze Pécstől, azok vízigénye is növekmegoldott még. Látni kell, hogy több olyan nagyközség található Pécs övezetében, amely jelentős fejlődésnek néz elé. Végül ott az öntözés, melynek jelentőségét az aszály évében aligha kell méltatnunk. önként adódik tehát az a következtetés, hogy több település és a mezőgazdaság öntözési problémáit együttesen, egy rendszerbe fogva Pécs víz ellátásával, gazdaságosabban lehetne megoldani, mint mindegyiket külön-külön. Egy ilyen rendszer, a világszerte egyre inkább hiánycikknek számító víz — ma már kötelezően — takarékos felhasználását eredményezné. Szoyka Pál, a Pécsi Tervező Vállalat főmérnöke Pénteken reggel kezdődik a nyár: Szerdától szombatig — tehát négy napon át a Nap 3 óra 46 perckor kel, a napnyugta pedig 19-e és 22-e között pontosan este háromnegyed nyolckor következik be. Vagyis 15 óra és 59 percig járja útját a Nap a horizont fölött, az éjszakák pedig ennek megfelelően csak 8 óra 1 percen át tartanak. A hivatalos csillagászati nyár június 21 -én, pénteken reggel 9 óra 13 perckor kezdődik. A nappalok 15 óra 59 perces tartama egészen 25-ig megmarad. Még a hó utolsó napján is csak öt perccel rövidebb á nappal a 16 óránál, viszont július 31-én már csak 15 órát tölt el a Nap a látóhatár fölött. Kollegiális légkörben Világprobléma a falvak elöregedése Kommunálpolitikusok tanácskozása az NDK-ban „Európai polgármesterek és kommunálpolitikusok kollokviuma” címmel az idén Drezda város vezetői rendezték meg, az NDK kezdeményezésével még 1960-ban létrehozott és azóta két évenként ismétlődő tanácskozást, melyen ezúttal 22 ország 184 küldötte — nyugat-európai városok polgármesterei, szocialista országok illetve városok tanácsi vezetői és községfejlesztési szakemberei cserélték ki tapasztalataikat. Tanácskozások és azt követő községlátogatások eredményességét Vértes Tibor, a Baranya megyei Tanács vb-titká- ra, a magyar delegáció egyik tagjának személyes tapasztalatai alapján foglaltuk össze. Legelsőként a tanácskozás kollegiális légkörét, a felszólalások és viták őszinte hangvételét, a problémák minden Kitűnő fürdési lehetőséget kínálnak a Baranya megyei Fürdő Vállalat strandjai Egymillió vendéget vár Harkány Gyógyhatású víz Szigetváron — Hétholdas park Siklóson — Ezer kabin, 3500 férőhelyes ruhatár Harkányban Ha kellemesen akarja tölteni szabadságát, keresse fel a Baranya megyei Fürdő Vállalat strandjait! Siklóson hétholdas park díszbokrokkal övezett sétányai várják fürdés utálj a vendégeket. Szigetváron jódtartalmú, gyógyhatású a víz, Harkányban egymillió látogatóra készültek fel. A Harkányi Fürdő Vállalat 1960-tól indult nagy arányú fejlődésnek. A siklósi strand és tisztasági fürdőt azonban csak tavaly januárban csatolták hozzá. Forgalma 1966-ban negyvenezer forint volt, de egy év múlva már 77 ezerre ugrott Tavaly a fürdő parkjának és berendezéseinek kulturáltabbá tételére 470 ezer forintot költöttek. A hétholdas parkot teljesen felújították és így joggal remélik, hogy száz-százhúszezer forintos lesz már az idei forgalom. A fürdőt különösen a turisták és a vár vendégei kedvelik. De nemcsak a várlátogatóknak, hanem Siklós lakosságának is kedvelt pihenőhelye. Vize különösképpen csábító, a 26 fokos víz jó fürdési lehetőséget kínál. A strand környékét hat-nyolc méteres fák átültetésével tették vonzóvá, parkját beültették dísznövényekkel. díszbokrokkal. A parkban sétányokat alakítottak ki, ahol fürdés után igen kellemesen lehet eltölteni az időt 1968 január 1-től a szigetvári ideiglenes strandfürdő is a Harkányi Fürdő Vállalathoz került, amely azóta Baranya megyei Fürdő Vállalat néven működik. A vállalat elhatározta, hogy Szigetváron új fürdőtelepet épít. Helyét a város vezetőivel közösen a vár nyugati oldalán elterülő régi park területén jelölték ki. Az építkezést 1969 első negyedében kezdik meg. A Baranya megyei Fürdő Vállalat célul tűzte, hogy a szigetvári fürdőt az új fürdőtelep kialakításával második Harkánnyá varázsolja. Ehhez a víz adva van, a beruházási hitelek megszerzéséhez pedig — a tájékoztatások szerint a lehetőségek jók — a felsőbb Szervek segítségét kérik. Addig is, amíg az új fürdő el nem készül, a mostani ideiglenes strandfürdő várja a látogatókat. A fürdő forgalmának növelése érdekében kabinhálózatot építettek, ruhatárat létesítettek és szorgalmazzák a férőhelyek további növelését. A fürdő téli igény- bevétele eddig igen körülményes volt. Az épületeket azonban korszerűsíteni fogják, úgyhogy télen is igénybe lehessen venni őket, és a vendégeknek kényelmes pihenést, megfelelő szórakozást és gyógyulást biztosítsanak. Érdemes Szigetvárral foglalkozni, mert a hőforrás vize 62 Cel- zius fok, kémiai összetétele — a jód és egyéb sók — pedig a gyógyulást is elősegíti. szépítés nélküli feltárását; a segítő szándék megannyi jeléi emelte ki, amely végig nyo* monkövette a tanácskozást Különösen megnyilvánult ea a falvak elöregedésének kérdésében, amelyben a megoldást illetően az előnyösebb helyzettel és példákkal rendelkező szocialista országok szakemberei voltak a tanács* adók. Azonban a viszontpéldákból is érdemes megemlíteni Bur- mingham polgármesterének „saját” falupolitikájáról adott jótanácsát Az ő körzetében* mint mondotta olyképpen előzték meg a falvak elnéptelenedését, hogy kényelmes lakásokat, sokoldalú munkalehetőséget és emellett minden igényt kielégítő közellátást biztosítottak a lakosságnak* melynek eredményeképpen nemcsak a helybelieket kötötték le, hanem a közeli városok fiataljai közül is sokat csábítottak falusi életre az említett lehetőségek. Röviden szólnunk kell a községlátogatások olyan tapasztalatairól is, amelyekről egyöntetű elismeréssel nyilatkoztak a delegátusok. A Drezdához tartozó radeburgi kertészeti tsz-ben, mint cseppben a tenger együtt volt minden jellemzője a szocialista gazdálkodás előnyeinek. Beleértve az említett tsz tulajdonát képező hőerőművet, saját művelődési házát, az egy tagra jutó 10 ezer márkás évi átlag- jövedelmet, a nők 5 napos munkahetét, a színház- és hangversenybérletek általános igényét, s más egyéb jegyeit a megváltozott életformának. A küldöttekben hasonló mély benyomást keltett a freithali községi igazgatás sok új vonása, és nem kis mértékben a polgármester-helyettes „elszólása” is, amikor a község eredményeit, problémáit taglalva megjegyezte, hogy nem szükséges hosszabb beszámolót tartania, mert a szocialista országok előtt úgy is világos a helyzet, a nyugatiak pedig úgysem értenek mindent... Nos, ha valóban nem is értettek meg mindent, de a megértésre való törekvésnek nemcsak a községlátogatások során adták tanújelét, hanem a tanácskozásokon és azok befejezte után a kollokvium zárónyilatkozatának megszövegezésében is, amelybe felkiáltó jelezve a következőket foglaltatták bele: „A kollokvium hangsúlyozza ki a polgármesterek és kommunálpoli- tikusok országok közötti partnercseréjének fontosságát és gyakoribbságát. Ennek érdekében minden olyan tevékenységet, diszkriminációt vissza kell utasítani, amely a tapasztalatcserét akadályozná ...” Ezek szerint tehát mégis csak „leszűrtek valami” hasznosat is a sok-sok benyomásból. P. Gy. rendszeresen cserélik. A strand parkját évről évre felújítják, a pázsitot, virágokat szakszerűen gondozzák, így a környezet állandóan üde és kellemes. A bőséges, gyógyhatású meleg víz mellett a hidegvízhálózat sajnos még nem kielégítő. Mivel a hideg víz erősen vastartalmú, ezért a kitermelés után oxidálódik és kissé vöröses színű lesz, tehát nem tetszetős. Tervbe vették, hogy Siklósról, illetve annak környékéről karsztvizet hoznál?. A hidegvíz-hálózat tervezése folyamatban van, kivitelezését 1969 május végéig szeretnék megvalósítani. A téli fürdőépületre emeletet húznak. Ennek megvalósításával elkerülhető lesz télen a hét végi zsúfoltság. Növelni fogják a téli épületrészben a kabinok számát és kellemesebbé teszik a pihenést az épület emeleti részén. Tavaly egyezer négyzetméteres melegvizes fürdőmedencét akartak építeni, fedezethiány miatt ez 1969—7Ö-ben valósul meg. A központi szivattyúház építése azonban folyamatban van. Ha elkészül, meggyorsul a medencék töltése. A vállalat vezetősége javasolja, hogy a társvállalatok, illetve a vendéglátó vállalat az étkezési lehetőségeket növelje, necsak a nyári idényben, hanem télen is. A fürdő- zők igen sokszor szóvá teszik, hogy az étkezési lehetőségek nem kielégítőek. Ezen a téren is el kellene érni azt a szintet, amit az Élelmiszer Kis- j kereskedelmi Vállalat megvalósított. (—) I A harkányi fürdő egymillió vendéget vár az idén. Tavaly közel 900 ezren látogattak Harkányba. Az idén azonban máris 30 ezerrel több vendége volt a fürdőnek, mint tavaly ilyenkor. Az évről évre növekvő embertömeg megköveteli a strand területének bővítését. A fürdő 22 katasztrá- lis holdon fekszik. A bővítéséhez 10 holdas terület kisajátítása van folyamatban. Harkányban a férőhelyek megnövekedtek. Több mint ezer kabin és háromezerötszáz férőhelyes ruhatár várja a fürdőzőket. A kabinok biztonsági zárral vannak ellátva, a ruhatárak is biztonságosak, van értékmegőrző és lehetővé tették a fürdőzési cikkek kölcsönzését A medencék vizét Az interpelláció eredménye Lesz nyoma a szakmunkásképző iskola elvégzésének A legutóbbi megyei diákparlamenten, majd az országos diákparlamenten is a szakmunkástanulók képviselői interpellációval fordultak az illetékes minisztériumokhoz, miért nem ismerik el iskolai végzettségnek a szakmunkás- képző iskola elvégzését? Mégis csak furcsa, érveltek, hogy valaki a 8 általános elvégzését követően még három évig tanul, sikeres szakmunkásvizsgát tesz, de személyi igazolványában továbbra is az a bejegyzés szerepel: iskolai végzettsége 8 általános. A munkaügyi miniszter most — más érdekelt tárcák vezetőinek egyetértésével — rendeletet adott ki e tárgyban. Elrendelte, hogy a hatósági bizonyítványokban. igazolásokban és minden olyan okiratban, amely az iskolai végzettséget tartalmazza, mint a 8 általános iskolánál magasabb végzettséget, fel kell tüntetni a szakmunkásképző iskola elvégzését minden olyan személynél, aki 1961 január 1-e után fejezte be szakmunkásképző iskolai tanulmányait és magasabb iskolai végzettséggel nem rendelkezik. A rendelkezés hatálya az 1961 előtt végzettekre nem terjed ki. mert annak idején a szakmunkásképző iskolába történő felvétel nem volt a 8 általános elvégzéséhez kötve. Központi körzeti szakrendelők Szakrendelőt létesítenek Sellyén, Sásdon és Pécsváradon A Baranya megyei Tanács főorvoshelyettese: dr. Mécs László, 1967 őszén a Német Demokratikus Köztársaságban kéthetes tanulmányúton volt, ahol az egészségügyi szervek működését tanulmányozta. Az NDK-ban azt tapasztalta, hogy a körzeti orvosi ellátás és a rendelőintézeti szakrendelés között van egy harmadik egészség- ügyi szerv: a Landesambu- lanterium, amely főleg a falusi lakosság szakellátását igyekszik biztosítani. Ennek alapján merült fel dr. Mécs László főorvoshelyettesben az a gondolat, hogy az alapellátást végző körzeti orvos nem lehet mindenben szakember. Ezért az Egészségügyi Minisztériumnak javaslatot terjesztett elő, amelyben rámutatott arra, hogy a körzeti orvosnak szüksége van egy intézeti háttérre, amit jelenleg a kórházak és a rendelőintézetek biztosítanak. De ez is még eléggé távol van a körzeti orvostól. A javaslat alapján, az Egészségügyi Minisztérium megbízatást adott arra, hogy Baranyában a tanács egészségügyi osztálya dolgozza ki a központi körzeti szakrendelők létesítésének tervét, valamint működési szabályzatát A terv szerint körülbelül 3—4 orvosi körzetre kívánnak telepíteni egy-egy körzeti orvosi rendelőt. Ennek lényege az, hogy a székhely körzeti orvosa állandóan ott rendelne. Lenne egy állandó fogorvos, folyamatosan működne a röntgen, valamint egy általános laboratórium. Az egyes szakrendelések pedig hetenkint egyszer tartanának kihelyezett rendelést. Ez a krónikus betegek ellátását lenne hivatva biztosítani. Ugyanakkor tehermentesítené a rendelőintézetet, ahol a minőségi munkát lehetne fokozni és megszűnne a zsúfoltság is. Ez a falusi lakosság egészségügyi ellátását ugrásszerűen tudná emelni. Jelenleg a Baranya megyei Tanács egészségügyi osztálya a felméréseket végzi és 1969- ben kívánják megkezdeni a központi körzeti szakrendelők szervezését. A terv szerint Sellyén, Sásdon és Pécsváradon kívánják a központi körzeti szakrendelőket létrehozni.
