Dunántúli Napló, 1968. június (127. évfolyam, 78-152. szám)
1968-06-16 / 140. szám
JM®. június 16. Dunontmi naptö 7 KÉPZŐMŰVÉSZETI SZIMPOZION SIKLÓS, 1968. rmr Proksza László: önarckép A baranyai vasárnapok keretében, a siklósi várfesztivál új programjaként jelentkezett a szimpozionon részt veti fiatal képzőművészek kiállítása. Bár a katalóguscím is utal a számszerű első rendezvényre, ez a bemutatkozás folytatása és realizálódása a tavaly alakult sympozionnak. A megyénkben élő fiatal művészek részéről felmerült az az igény 1967-ben, hogy jó lenne összefogni egész Dunántúl ifjú képzőművészgárdáját. Legalább a nyár folyamán olyan lehetőségeket biztosítani, hogy közös együtt- létük, mindannyiuk számára hasznos munkafeltételeket és egészséges légkört teremtsen. A Baranya megyei KISZ Bizottság azonnal a legmesz- szebbmenő megértést tanúsította, s így a KISZ védnöksége alatt elindult a szervezés. Baranya megye tanácsa és Siklós járás KlSZ-bizott- sága. valamint a járási tanács hallatlan odaadással vette kezébe az ügyet. Anyagi támogatásuk, erkölcsi hozzáállásuk minden várakozást felülmúlt Hatalmas, összefogó munkára volt itt szükség, hogy egy év leforgásán belül a sympozion tagjai letelepedhessenek Siklóson. A fesztivál idejére készen állt a régi Gyimóthy- villa; mint alkotóház szolgál, ja ezentúl a fiatal művészeket. A tavaly nyáron Siklóson járt művészek munkája tulajdonképpen csak apró puhatolózásokra szolgált — ismerkedtek a környezettel, az emberekkel. De elhatározásuk az, hogy gyökeret szeretnének verni a siklósi várfalak alatt, a Tenkes aljában. Szeretnék, ha Siklós munkájuk éltető eleme lenne, úgyis, mint motívum. mint vizuális élmény, de méginkább, mint az ösz- szetartozást jelentő, közös munkahely. Nem mintha nem lenne más hivatalos fóruma képzőművészeinknek munkásságuk összefogására. De itt mindenki számára egyenlő feltételeket biztosító, konvenciómentes, önzetlen csoportosulás van kialakulóban. Művészi öntudatuk mély felelősségérzettel párosul, mely fiatalos lelkesedéssel és lendülettel a legtisztább művészet megteremtésén fáradozik. Belső igazuktól hajtva nem tűrnek meg semmi megalkuvást, olyan igyekezetei, amely az érvényesülés vagy önáltatás hazug képében tetszelegne. Dolgozni akarnak, becsületesen. Fiatalok, de elég tapasztaltak, ahhoz, hogy tudják milyen ereje lehet egy sympozion keretén belül dolgozó kollektívának. Milyen hatalmas ösztönző erőt képes adni a megértő művésztárs, s hogy feltétlen szükség van parázsló, őszinte vitákra. A kiállított anyag légköre is szándékukat bizonyítja, bár már az első benyomások is konkrét ihletőként jelentkeznek. A környék természeti adottságai így válnak az elmélyült munka feltételévé. A kiállításon 18 művész 59 alkotása szerepel. Pécsről és Siklósról kiállítottak a következő művészek: Bérces Gábor, Bocz Gyula, D. Szabó Margit, Erdős János, Fürtös Ilona, Magyar László, Pattantyús József, Rétfalvi Sándor, Swierkiewicz Róbert, Vida Dezső, akik mindannyian alapító tagjai a siklósi sym- pozionnak. Erdős János színes linói igen karakteresek. Rendkívül tiszták olajképei is. A hétköznapi tárgyban rejlő erő, egyszerűség gazdag faktúrában jelentkezik. Magyar László grafikája inkább stúdium jelleggel készült, mint képi igénnyel. Majanoszk József: Bíró Szép Anna Májusban, mialatt folytak a Magyar Táncművészet Hete előkészületei és ünnepi bemutatói, a fővárosi demonstrációknál külsőségekben talán szerényebb, de hőfokban cseppet sem hűvösebb légkörű bemutatók zajlottak le vidéken. Az amatőr tánc- művészeti mozgalom derékhada vívta „első csatározásait” Mezőkövesden és Ka- puvárott. Szarvason és Dombóváron, hogy felkészüljön a Kisipari Szövetkezetek VIII. Országos Néptáncversenyére és Fesztiváljára. Ez a verseny nem ismeretlen Baranya közönsége előtt, hiszen az országos döntőnek korábban is a megyei KI- SZÖV, illetve Pécs városa volt a gazdája. Csupán abban lesz különbség a korábbiakkal szemben, hogy ez j a művészeti mozgalom, amely egyidős a szövetkezeti mozgalommal, az idén szokatlanul bő terméssel, meglepően magas előadói színvonallal jelentkezett. Gazdag látványra és táncélményre számíthatnak hát a június 22-i verseny és fesztivál nézői, s annyi színvonalas együttes vesz részt a találkozón, hogy Országos népitáno verseny Pécsett ezúttal a pécsi publikum mellett a siklósi közönségnek is bőven jut a táncprodukciókból. Minek köszönhetjük, hogy a verseny a két évvel korábbihoz képest is feszítettebbnek, izgalmasabbnak ígérkezik? Színvonalasabbnak, annak ellenére, hogy a csoportok tagsága két év óta mintegy ötven százalékban kicserélődött? A rendszeres munka mellett, amely most is meghozta gyümölcsét, a a legfontosabbnak talán azt tarthatjuk, hogy kialakult a szövetkezeti együttesek stabil oktatógárdája, amely szélesedő repertoárismerettel, egyre erősödő pedagógiai tapasztalattal, s olykor még ko- reográfusi vállalkozó kedvvel is, de mindenképpen nagy szívósággal, áldozatkész következetességgel vezeti a gondjára bízott fiatalokat, s fáradozik azon, hogy a táncosok lelkesedése tudásban, _ stílusos táncolásban és hatásos kompozíciókban öltsön testet. A fellépő csoportok között a baranyai közönség több olyan régi jó ismerőst, biztos hatású művészegyüttest üdvözölhet, mint a hajdúböszörményi vagy a dombóvári együttes. Természetes azonban, hogy számos új csoport is fellép: Gyulától Sopronig, Miskolctól Zalaegerszegig, összesen tizenkét együttes vívta ki magának a jogot, hogy Pécsre indulhasson. Gond és öröm egyszerre lesz a Baranya megyei KISZÖV osztályrésze: legkevesebb 600 táncost kell jó házigazdaként fogadni. S ugyanakkor elégtételt is kell éreznie, mert a várost vidáman elözönlő táncosok nemcsak a művészi élmény és gazdag látványosság Ígéretét hozzák, hanem világosan bizonyítják a szövetkezeti mozgalom erősödő kulturális életét is. Maácz László f.-s* Füredi Ferenc: Homokhegy a Duna-parton Szegedi Szabadtéri Játékok Edgar Vardavnisz rigai díszlettervező bemutatja terveit dr. Tari János igazgatónak Parádés szereposztás Műsoron Bánk bán, Hattyúk tava, János vitéz, Aida János vitézben Palcsó Sándort, Andor Évát, Gobbi Hildát, Kibédi Ervint (francia király), Alfonzét (mint a falu csőszét) és Hlatki Lászlót láthatja a közönség. Az Aida olasz nyelvű előadás lesz. Mária Biesu, a moszkvai Nagyszínház tagja, Pedro Lavirgen, a barcelonai Operaház tagja, Peter Glossop, a londoni Co- vent Garden tagja és Komlóssy Erzsébet énekli a főbb szerepeket. — Ez valóban parádés szereposztás. — Szeretnénk, ha a tizedik évad pi'ogramja minden igényt kielégítene. Lésznek kiegészítő rendezvények, a Nyári Tárlat, nemzetközi fotókiállítás, maratoni futóverseny és több más rendezvény. — Hogy áll jelenleg a nézők száma? — Körülbelül hatvanezer jegy kelt el eddig elővételben az idei előadásokra. Mire elkészül a nézőtér és a színpad felújítása, valószínűleg kevés jegy marad elővételi pénztárainkban. — Milyen munka folyik jelenleg a Dóm-téren? — A játékok színhelyén, az előírásoknak megfelelően most a MÁV Hídépítési Főnökség hidász csoportjának szakemberei vizsgálják meg a nézőtér kilencéves vasszerkezetének szinte minden csavarját, hogy hatezer néző teljes biztonsággal foglalhassa el a helyét. Aztán újra lakkozzák a széksorokat. Megkezdte működését a „díszletgyár” is. — Milyen és mennyi anyag kell ehhez? — A várfalak, bástyák és egyéb kulisszák építéséhez az idén nem kevesebb, mint 800 négyzetméter vásznat, 35 mázsa festéket,. 20 mázsa enyvet. 80 köbméter faanyagot használnak fel. Várnai Ferenc Vönöczky End re Halála olyan váratlanul ért és megdöbbentően, mint mikor az életerő fortisszimó- jával zengő Liszt-termi orgona egy Bach-preludium közepén, hirtelen felmondta a szolgálatot. Még ott úszott a levegőben az ismerős dallam, melyet oly kegyetlenül félbeszakított a bonyolult gépezet, e gyönyörű hangszer valamelyik apró alkatrészének kíméletlen defektusa, végtelenül fájó ürességet, csendet zúdítva a hallgatóságra. S ekkor ő volt az, aki néhány hozzáértő mozdulatával újból hangot, harsogó életet varázsolt az elnémult orgonasípokba. S mi, kik döbbenten vártuk a félbeszakadt akkord folytatását, megkönnyebbült örömmel lélegeztünk fel, amikor ismét felzúgott diadalmasan és zengőn az orgona. Az ő orgonája. Hiszen az ő hozzáértő tervei nyomán született meg városunk hang- versenytermi orgonája, másodiknak az országban. Néhány napja csupán, hogy egy Liszt-termi orgonahangverseny után tele lelkesedéssel és végtelenül sok szeretette! beszélt az orgonáról, arról, hogy végre be kellene szerezni a még hiányzó sípokat, hogy teljes hangszínskálájában szólalhasson meg a hangszerek királynője. Az orgona roppant bonyolult, sok ezer sípból és egyéb alkatrészből álló világában jobban kiismerte magát mint az élet útvesztőjéven. Pedig rendkívüli képességekkel rendelkezett. Példaképe volt a homo ludens-nek. a játszó embernek: fiatal kora óta szenvedélye volt a játék. Maga is kitalált, tervezett, készített játékokat. És mennyi lelkesedéssel beszélt kísérleteiről, sokirányú érdeklődéséről! De a legnagyobb melegség akkor hatotta át, amikor kórusáról volt szó. Lelkiismeretes és hivatását nagyon értő kórusvezetőnek, kiváló zenepedagógusnak ismertük, valamint egyéni hangot megszólaltató komponistának, akit különösen Ady verssorai ihlettek meg. Halála fájó, pótolhatatlan ürességet és csendet zúdított ránk. A zengő akkord, az 5 muzsikával átszőtt élete félbeszakadt, a hangzó ének elnémult, s csak azok szívében él, zeng tovább, akik nem felejtik. PÉCSI SZÍNÉSZEK A GYULAI VÁRSZÍNHÁZBAN. Az idén immár az ötödik évadot kezdi július 5-én a Gyulai Várszínház. Az első előadás Madách Imre történelmi drámáia: „Csák végnapjai” A két főszerepét: Iványi József és Bánffy György, a pécsi Nemzeti Színház Jászai-díjas müvésnei alakítják, S-Aerkiewicz Róbert képei közül az „Éjszaka képe” folytatása, ha nem ismétlése a2 alig egy éve rendezett kiállítás szuggeszfív vízióinak. Bocz Gyula kiállított művei közül a legsikerültebb a „Tenger” címet viselő. Borsos Miklós utolsó szobrász] törekvéseihez hasonló. A nemes anyag adta lehetőség, az egymásba forduló lágy plasz. tikai értékek, önmagukba visszaférő formák a „végtelen”, „állandó” absztrakt fogalmak esztétikai élménnyé válása. Rétfalvi Sándor „Gizellája” a kiállított portrék egyik legjobbja. A tiszta, szobrászi fonnák karakterisztikusan jelentkeznek. Ugyanakkor úgy érzem, hogy sokkal egyénibb, izgalmasabb hangot üt mes „Fekvő nő” terrakottájában. A nagy, szobrászilag átértékeli emberi formák érzékenységüket megtartva hatalmas teret rónak le. Kiegyensúlyozottan jelentkezik a monumentális fakadó, vibráló erő. Fürtös Ilona gobelinjei mellett Pattantyús József kerámiái képviselik az iparművészetet. A sumákh technika érdekes felületei a szőnyegen, illetve a korongolt formák szerves rendszere — gyakorló munkájuk jelentős állomása. A kiállítók közül kiemelkedik még Szabados János grafikáival, Haraszti László és Kustár Zsuzsa képei is szép érett munkák. Szabó Gábor érmeivel. Kampfl József „Apám”, Bor- bás Tibor „Bartók” portréjával hívja fel a figyelmet. Kíváncsian várjuk a közös munka további eredményeit. B. Pilaszanovich Irén Július 20-án Erkel: Bánk . bán című operájával indul < az idei Szegedi Szabadtéri ] Játékok előadás-sorozata, i hogy aztán augusztus 20-ig : ezreknek nyújtson kellemes 1 nyári művelődést és szóra- . kozást. A Szabadtéri Játé- i kok igazgatója fontos ügy- i ben „házon kívül” volt, ami- j kor felkerestük a fesztivál t irodáját. Kérdéseinkre Hor- 1 váth Mihály igazgatóhelyet- 1 tes és Tóth István szervezé- 1 si csoportvezető adott felvi- i lágosítást. Még egy hónap van visz- i sza a nyitásig, de a látogatónak úgy tűnik, mintha < néhány nap múlva indulna í az első előadás. — A lázas készülődés nél- 1 külözhetetlen előfeltétele a 1 mi munkánknak — mondja ! Horváth László igazgatóhe- ’ lyettes. — Ez már az előző évad utolsó előadásától kéz- • dődik és az új évad utolsó előadásáig tart. Célunk az, - hogy jól előkészített előadá- j sokat kapjanak a nézők. , — Hány produkció kerül í az idén a közönség elé? 1 — öt. A Bánk bán után, * bemutató előadásként Csajkovszkij Hattyúk tava című j balettje, majd a János vitéz, Verdi Aidája és a Ma- i gyár Állami Népi Együttes i „Rapszódia” című műsora i kerül színre. s — Kik öltik magukra egy- j egy főszereplő maszkját? — A Bánk bán operában Simándí Józsefet, Komlóssy 1 Erzsébetet és Radnai Győr- ! gyöt láthatják majd a nézők j a főbb szerepekben. Az elő- • adásokat Ferencsik János ve- > zényli. A Hattyúk tavát a Lett Állami Akadémia Ba- í lettszínháza száz tagú együttese mutatja be. Főszerepben É Velta Vilcina Állami-díjas ■ és Harald Rittenberg Álla- ; mi-díjas lép pódiumra. A ; díszleteket Edgar Vardavnisz £ készítette, aki nemrég járt g nálunk és elhozta makettben is a díszletterveit. A
