Dunántúli Napló, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-15 / 112. szám
\ <968. május 15. Dunaman nap 10 3 Dr, Selye János professzor Pécsett „Valósággal büszke vagyok a magyar tudományos eredményekre“ i ...a tudomány nemcsak felfedezés, hanem életszemlélet, Jellem, temperamentum és képzelőerő dolga.** (Előszó a magyar kiadáshoz. Selye János: Alomtól a felfedezésig. Egy tudós vallomásai. Akadémiai Kiadó, 1967.) Középmagas, mozgékony, ősz férfi, karcsú és fiatalos, arcán állandó figyelem, s a mindenkinek kijáró udvariasság. Egy hete sincs Magyar- országon, már bejárta a fél országot, több előadást tartott, készséggel és tömören válaszolgatott az újságírók kérdéseire, g mindent megnézett, ami érdekelte. Zsúfolt pécsi programjából alig néhány percet szentelhetett a mi kérdéseinkre, de arra a néhány percre arcán a fokozott figyelem, barátságos érdeklődés látszott. Közismert tény, hogy egyike azoknak a tudósoknak, akik nemhogy nem becsülik le a tudomány népszerűsítését, hanem egyik fontos feladatuknak is tekintik. Közismertek izgalmas könyvei is, az Életünk és a stress, amelynek négy magyar kiadása is elfogyott, s a tavaly kiadott Alomtól a felfedezésig, amely az Egy tudós vallomásai alcímet viselte. Mindkét könyvének magyar előszavát dr. Lissák Kálmán akadémikus, a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem Élettani Intézetének professzora írta. Tegnap délelőtt érkezett Pécsre Selye János. Első útja az Anatómiai Intézetbe vezetett, néhány őt érdeklő kísérletről, kutatásról érdeklődött. A szövettani laboratóriumban éppen egy különleges kísérletet néz végig. Dr. Halász Béla adjunktus egy patkány agyoperációját végzi Selye professzornak. Halász a saját maga által kikísérletezett módszerrel úgy tudja az agy bizonyos részét izolálni, hogy ez a rész mégis megtartja kapcsolatát az agyalapi miriggyel. E módszer segítségével bizonyíthatóak az izolált agyrész működésének jellemzői. Selye professzor egy sereg kérdést tesz fel, bólogat, belepillant a mikroszkópba és elismerően mondja: — Nagyon szép. A laikus persze nem lát egyebet, mint egy féldiónyi, véres kis agyvelőt, s nem tudja, miért szép. De Selye professzor, a világhírű tudósokra jellemző természetességgel és egyszerűséggel fogalmaz két perc múlva, amikor az újságíró kérdéseire válaszol. — Eredetileg a calciphila- xisról kellett volna Pécsett előadást tartanom. Ez egy újabban felfedezett reakció, a szervek mész-kicsapódásával kapcsolatos. Ez azonban csak egy részét képezi a montreali kutatásoknak, s ezért pécsi barátainkkal egyetértésben úgy döntöttünk, hogy a strees- elmélet jelenlegi állásáról tartok előadást, beleértve a calciphylaxis kérdését is. — Néhány napja van már Magyarországon, több intézettel, egyetemmel ismerkedett meg, ezek alapján milyen benyomásai vannak a magyar kutatók munkájáról? — Benyomásaim a legjobbak. Mondhatom, valósággal büszke vagyok a magyar tudományos eredményekre; a Magyarországon működő orvostudósok olyan színvonalon állnak, amely megfelel a világszínvonalnak. Mindez persze nem új számomra, kapcsolataim eddig is voltak magyar kutatókkal. Szegeden pár napja egy egész asztalt ültek körül azok a kutatók, akik mind megfordultak nálam, a montreali intézetben. Mondanom sem kell, hogy nemcsak ezért —, de itthon érzem magam. — Magyarországi tapasztalatai, azt hiszem különlegesen aktuálissá tesznek egy kérdést. A mai, hihetetlenül gyors tudományos technikai fejlődés mellett, a tudomány pénzigényessége mellett, véleménye szerint milyen pespektí- vák állnak egy kis ország tudományos élete előtt? Mi az, amiben a szerényebb anyagi lehetőségek ellenére is kiemelkedő eredményeket érhetnek el? — Nagyon izgalmas kérdés, sokat foglalkoztam vele, már- csak azért is, mert különösen azokat a tudományos munkákat szeretem, amelyek újszerű korrelációt dolgoznak ki elméletek között. Sokszor nagyon egyszerű eszközökkel lehet így új dolgokat felfedezni. A molekuláris biológia korunkban arra törekszik, hogy mindig hatalmasabb apparátusokkal, mindig erősebb és drágább eszközökkel szedje széjjel a természetet, akár kémiailag, akár az elektron- mikroszkópok segítségével. Ez és a többi analitikus munka nagyon fontos, feltétlenül szükséges, azonban általában hihetetlen összegeket feltételez, s olyan kis orságok számára, ahol ilyen nagy tőke nem áll rendelkezésre, ez az út többnyire járhatatlan. Egyetlen műszer árán egész egyetemet lehetne megvásárolni. Ezzel szemben éppen a magyar tudomány története mutatja, hogy voltak és vannak tudósok, akiknek nem az eszközeik, hanem a fejük ért milliókat. Sok tudományág van, amely nem igényel hatalmas befektetéseket, ezeket célszerű tehát művelni, s nyugodtan mondhatom, ezek a tudományágak többségükben Magyarországon nagyon magas fokon állanak. Az endokrin kutatások, különösképpen a neuroendokrinológia terén kiváló eredményeket érnek el. Igen nagy hatást tett rám néhány immunológiai kutatás a debreceni egyetemen. Ez az operáció, amit itt láttam, úgyszintén nagyon fontos és igen izgalmas neuroendokrin- kutatás. — Pécshez fűzték ezelőtt is kapcsolatok? — Tudni kell, hogy én sose jártam még Pécsett, sem néhány más magyar városban, hiszen Komáromban jártam annakidején iskolába, s már 1918-ban, fiatal gyerekkoromban elkerültem Kanadába. A második világháború óta harmadszor járok Magyarországon, de korábban mindig csak Budapesten, az Akadémia vendégeként. Most én kértem, hogy hadd nézhessem meg a kitűnő magyar egyetemeket is. Annak is örülök, hogy Lissák professzorral is van alkalmam végre „nyugodt körülmények” között pár szót váltani, hiszen 6 írta könyveim magyar előszavát. — Újabb könyve nem jelenik meg Magyarországon? — De igen, az Akadémiai Kiadóval most állapodtunk meg, következő könyvem különösképp „tiszta magyar” mű lesz, mert eredeti előszavát Szentgyörgyi profesz- szor írta. — Úgy hallottuk, szó volt arról, hogy esetleg, nyugalomba vonulása után Magyar- országra telepedne át. — Nézze, elvileg nem lehetetlen, de a kérdés sokkal bonyolultabb. Végülis én ezen még nem gondolkoztam, feltették nekem a kérdést, de nem tudok válaszolni. Az az idő nincs is olyan közel, hogy nyugalomba vonuljak. A mont- reáli intézetben a hivatalos nyelv, mivel Kanada francia részében van, a francia. A második hivatalos nyelv pedig az angol. Nálam azonban hat magyar kutató dolgozik, s kanadai kollégáim nemegyszer gúnyolódnak is: nálatok a hivatalos nyelv tulajdonképpen a magyar. Mondom. 1918 óta élek kint, s mégis jól beszélek magyarul, igaz? — Tökéletesen. — Ezen csodálkoznak is kint, miért ragaszkodik valaki fél évszázadon át egy nyelvhez, amely nem „hasznos nyelv”. A dolog nehezen magyarázható, de ha valakinek van egy fia, nem szereti azt teljes szívvel? Dehogynem! S ha vajon születik még egy fia, kevésbé szereti az elsőt? Dehogy! Nos, így vagyok ezzel én is. De feleségem kanadai francia és négy gyermekünk van. A telefon cseng, sürget az idő, Selye professzort a rektor várja, majd indul az új klinikára, hogy megtartsa nagy érdeklődéssel várt előadását korunk egyik legfontosabb kutatási irányzatáról, a stress-elméletről. Hallania E. Jl Ipari-termelőszövetkezeti együttműködés Horgonyláncok a szigeten Fotelokat gyárt a Duna Völgye Tsz — 130 embernek ad állandó munkát a gépjavító Megyénk legnagyobb közös gazdasága működik Mohácsszigeten, három nagy községe, 1600 tagja és tízezer hold földje van. Jó termelőszövetkezet, tagjainak évi átlagos jövedelme közel jár a húszezer forinthoz. Adottságai rendkívül kedvezőek. Mást ne mondjunk, földjei keresztül- kasul vannak csatornázva. Papp János tsz-elnök nem is tagadja: annyi vizük van, hogy mind a tízezer holdat öntözhetnék. Mégsem teszik. Most, hogy a szárazság sanyargatja a szigetet, elővették az összes öntözőberendezést, összesen tizenkettőt. Ezekkel 1200 holdat öntöznek, de csak a kertészetet rendszeresen. A szántóföldi öntözések mentesítő jellegűek. Nincs annyi trágyájuk — sajnos kevés jószágot tartanak —, műtrágyájuk, nincsenek kellő anyagi eszközeik ahhoz, hogy intenzív öntözéses gazdálkodásra rendezkedjenek be. Övék a volt gépállomás — A jelenleg érvényben lévő felvásárlási árak nem teszik lehetővé akkora forgóalap képzését, amelyből a szövetkezet megteremthetné a belterjes öntözéses gazdálkodás feltételeit — vélekedik erről a kérdésről a szövetkezet elnöke, egyidejűleg elismeri, hogy a termelés bővítését, a belterjességet ma már nemcsak gazdasági szempontok sürgetik, de a tsz-en belüli munkanélküliség, a foglalkoztatási gondok is. Különösen a hétszáz nőnél, akiknek ez a növénytermelési profilú, de jól gépesített és ke- mizált növénytermesztéssel rendelkező nagyüzem az évnek csak hat hónapjában tud rendszeresen munkát biztosi- J tani. Mégis, ha nem az állat- : tenyésztéssel, mivel kívánnak' —■ A szolidaritási hónap j programjának keretében a Hazafias Népfront Baranya j megyei és Pécs városi Bizottságának vendégeként tegnap Pécsre érkezett Günter Rei- chardt, a Halle megyei National Front titkára. A német vendéget délelőtt Sztergár János, a Hazafias Népfront megyei és dr. Takács József, a Népfront városi titkára fogadta. Tapasztalatcserét folytattak a két megye népfrontmozgalmáról, majd városnézésre indultak. elegendő munkaalkalmat teremteni a tagságnak? Vannak a tsz-nek bizonyos törekvései a munkaerő lekötésére, ezekre érdemes felfigyelni. Egy ilyen ipari jellegű kooperáció van kiépülőben a budapesti Láncgyárral. A gyár szerszámozza fel a tsz gépjavító üzemének egyik részlegét, ahol tengerjáró hajók csörlő- és horgonyláncait készítik majd 1969-től a szövetkezeti tagok a gyárnak. Ugyanitt bányaláncokat is kívánnak gyártani. De a tsz gépjavító üzeme — melyet 1968. január 1-el vett át — más jellegű ipari tevékenységet is folytat. Forgó fotelók — Sztár fotel, Pécs fotel — asztalkák és bárszékek fémlábait, a Mohács garnitúrák vasalásait gyártják itt nagy szériákban. Legnagyobb megrendelőjük a budapesti Szék- és Kárpitosipari Vállalat és ennek újpesti, mohácsi, debreceni, kecskeméti gyáregységei. Kis szériákat is elvállalnak posta-munkaként, a budapesti Royal szálló berendezéséhez ők szállítják a fémtartozékokat. A gépjavító üzem mindenekelőtt a tsz hatalmas gépparkját tartja karban, javítja ki, de az ipari tevékenységből származó bevétel olyan tetemes, hogy fedezi a gépjavítás — évi hatmillió forint — költségeit, ezen felül 130 embernek nyújt megélhetést, állandó munka- alkalmat. Két bolt Pesten Dicséretes a tsz-nek az a törekvése, hogy minél sokoldalúbban lekösse az annak idején 15 milliós beruházással létesült gépjavítóüzem kapacitását, mert a népgazdaságnak sem mindegy, hogy egy új létesítmény milyen ütemben téríti vissza a befektetést. Okos, és az új mechanizmus adta lehetőségeket azonnal üstökön ragadó vezetésre vall, hogy az itteniek a kooperációnak olyan sokféle fajtáját tudják megvalósítani elzártságuk ellenére, s e célra anyagi befektetést is áldoznak. A rövidesen beinduló epeda részleg 40—50 asszonynak ad majd folyamatos munkát és exportra termel. A másik kooperációs megoldást a Mohácsi Farostlemezgyárral dolgozta ki, ebben a részlegben 50 asszony fog dolgozni, akik a hulladék illetve selejt farostlemezekből apró használati tárgyakat készítenek. A tsz gatter-üzeméből kikerült hulladékfából pedig partvis- és seprűnyeleket, pa- radicsompaszírozókat gyártanak majd az asszonyok. A hatalmas 500 holdra felfejlesztett kertészet is sok nőnek ad munkát, itt most egy manipuláló üzemet építőnek, ahol exportra válogatják, osztályozzák, csomagolják a híres szigeti zöldségeket. Még az idén felépítenek egy 200 vagonos kapacitású lucerna- lisztgyárat is, az ócsárdi másolatát. A tsz élénk kereskedelmi forgalmat -bonyolít le, két saját boltja van Pesten, kettő Pécsett. Ezen kívül 22 boltegységnek szállít közvetlenül. Hatmilliós tartalék Lemaradásról szó sem lehet. A gazdasági reform termékeny talajra talált a szigeten, a Dunavölgye Tsz legalább olyan jól, ha nem jobban él a reform adta lehetőségekkel, mint a megye más szövetkezetei. Igen sok árut termel, ezt jól érzékelteti az évi 70 millió forintos árbevétele is. Anyagi alapjaik biztosak, az évet hatmilliós tartalékkal kezdték, adósságuk úgyszólván nincs. Egyetlen ponton szállhatnánk vitába elképzelésükkel, s ez az állat- tenyésztés megítélése. A viszonylag gyér jószágállomány ma még nem probléma, olykor esetleg előny is, de távlatilag fékjévé válhat a sziget fejlődésének. Mikrobiológiai konferencia az új klinikán Tegnap megkezdődött a Pécsi Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézete által rendezett mikrobiológiai tudományos konferencia az új klinikai tömbben. A lipo- polysaccharidák kutatásának kérdésköre a konferencia témája. Az NDK-ból. Lengyel- országból, Franciaországból, Angliából, az NSZK-ból és az USA-ból összesen tizenegy tudós, Magyarországról a pécsi intézet munkatársain kívül három kutató vesz részt a konferencián. Dr. Ráüss Károly egyetemi tanár, a Mikrobiológiai Intézet igazgatójának bevezető szavai után dr. Szabó Dezső rektorhelyettes üdvözölte az egyetem nevében a konferenciát, majd a freitagi intézetből dr. Westphal professzor méltatta a konferencia jelentőségét, hangsúlyozta, milyen múltja van Pécsett az ilyenirányú kutatásoknak, majd összefoglaló jellegű előadást tartott a lipopolysaccharida-kutatás jelenlegi állásáról. A tegnapi nap délelőttjén Anna-Marie Staub, a párizsi Pasteur-In- tézet kutatója, Otto Lüde- ritz, a freiburgi intézet kutatója, valamint dr. Schloss- hardt kelet-berlini mekrobio- lógus tartott beszámolót az intézetükben folyó kutatásokról. A konferencia tegnap délután, valamint ma egész nap további előadásokkal és beszámolókkal folytatódik. Aranydiplomás a Mecsek Énekkar Bonyhádon rendezték meg vasárnap a Liszt Ferenc dalostalálkozót, amely egyben alkalmat adott a kétévenként szokásos országos minősítésekre is. A Mecsek Énekkarnak, amely a Mecsek Táncegyüttessel együtt a Doktor Sándor Művelődési Ház kórusa, ez volt a harmadik minősítő hangversenye. Első ízben 1962-ben vett részt minősítő bemutatón, Székesfehérváron, s ott ezüstkoszorút kapott. Két évvel ezelőtt a sárközi napokon megrendezett országos minősítő hangversenyeken már aranykoszorúval jutalmazták produkcióját. Most Bonyhádon megkapta az aranydiplomát, ami a legmagasabb minősítést jelenti egyben, s amelyet egyedül a Mecsek Énekkar nyert el. A kórus ezúttal is vezetőjének, Tillai Aurélnak vezényletével mutatta be műsorát, s Haydn és Kodály kórusművei mellett Tillai Aurél egy új énekkari számát is bemutatták, Elmégy rózsám címmel. ÜJ műhelyt építenek a Pécsi Fémipari Vállalat Szigeti úti lakatos üzemében. Mintegy kétmillió forintos költséggel épülő műhely néhány hét múlva készül el — Szokolai felv. — J
