Dunántúli Napló, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-12 / 110. szám

1968. május 12. Dunanttui napia 7 Három óra a különteremben Victor Vasarely Magyarországon Ä személyes meghívó Frai daországból érkezett, az Ai net-Sur-Mame-i postghivat; bélyegzőjével. „Május hatodikán 18 és l óra között a Margitsziget Szá lóban baráti összejöveteh szívélyesen meghívja Victor Vasarely” A világhírű művészről, í op-art megteremtőjéről — ak nek műveiért versengnek av lág legjobb múzeumai, ak nek művei a párizsi Musé National d’Art Moderne-től venezuelai Caracasig, az Un versity Harward-tól a brüs: szeli Musées Royaux d< Beaux-Arfs-ig, és Helsinkibe! Djakartában, Sao-Paolóbai gyakorlatilag a világ legtöb vezető múzeumában megtalá hatók, akit a művészvilág legnagyobb élő alkotók kö: tart számon — talán kevese tudják (hisz a róla készült fe nulmánykötetek, albumok re vid bibliográfiájában is ép csak megemlítik) hogy Pécsei született, 1908. április 9-ér Victor (Vásárhelyi) Vásáréi áprilisban múlt hatvan éves. Victor Vasarely: Clep, 19S1—1968. (A művész zágrábi kiállításának anyagából.) Egy korábbi, személyes jel­legű kérdésre adott válaszában írta: ,,A Káptalan utca 3. szám alatt születtem Pécsett, egy öreg udvarházban. Mivel alig voltam négyéves, amikor vég­legesen elutaztunk szüléinkkel, csak egy négytornyos, nagy négyszögletes épületre emlék­szem, no, meg egy kúpos hegyre, amelyet, azt hiszem, Tettyi-nek hívtak ...” * Hétfőn este, a Margitszigeti Nagyszálló különtermében meghatottan forgatta a pécsi szülőházáról készült friss fo­tókat. s a szerkesztőség aján­dékát: egy szép kiállítású pé­csi képes albumot. — Nagyon megdobogtatta ezzel a szívemet — pillantott fel, s az est folyamán később is, a különböző jellegű beszél­getések közt gyakran módját ejtette, hogy bepillantson a ré­gi emlékeket idéző képekbe. A meghívottak — talán har­mincán — rokonok, személyes ismerősök, gyerekkori bará­tok, iskolatársak, a Kulíúrkap- csolatok Intézetének munka­társai, a főiskola tanszékveze­tő tanára, a Corvina igazgató­ja s néhány művész, műkriti­kus, főképp a fiatalabb évfo­lyamokból. A meghívottakat Vasarely és a felesége üd­vözli. Az első percek bizony­talankodása botladozik min­denkinek az arcán, a vendé­gek a helyzethez illő nosztal­giával álldogálnak, egymásközt halkan beszélgetnek, azután ‘ — mint minden feszes, for- 1 mális hangulatban — az ital, 1 majd az étel siet a vendégek ■ segítségére. Megvillan az ele­gáns pincérek piros kabátja, ] a levegőben útrakelnek a tál- i cák, s nem kell öt perc: Vic­tor Vasarely egy nagy gyűrű j közepén ül. időnként kinyitja , vastag, kék színű mappáját, belejegyezget: készül a prog- j ram. A Kultúrkapcsolatok In- g főzetének munkatársai átad- j ják az intézet igazgatójának másnapi vacsorameghívását, r a Corvina igazgatója egy Va- g »arely-album megielentetésé- % nek a lehetőségeiről beszél, a t A népmű­velés időszerű feladatai garizálások elleni harc során újabb torzulás jelentkezett amely a szubjektum aktivitá­sát túlfeszíti, elszakítja reális feltételeitől, és az emberi tu­datot hovatovább a történe­lem „szabad” teremtőjének rangjára emeli. A tudati ténye, zők aktív szere­pét segítő tevé­kenységgel fog­lalkozik a Párt­életben megjelent cikkében Bíró Vera. a Művelő­dési Miniszté­rium főosztályvezetője, mely­ben a népművelés időszerű feladatait elemzi. Az elmúlt években több határozat, elvi vita, ankét, 1966-ban pedig az Országos Népművelési Tanács által közreadott irányelvek igye­keztek a népművelés korsze­rű szemléletéhez, tartalmá­hoz. módszereihez útmutatást adni. Sokan vitatják napjaink, ban. hogy most amikor a pártszervezetek. szakszerve­zetek, fontos társadalmi fó­rumok figyelmét az új gaz­dasági mechanizmus beveze. tése. az első tapasztalatok ér­tékelése kötik le, időszerű-e egyáltalában a népművelés kérdéseivel foglalkozni? A cikk igyekszik azt bebizonyí­tani, hogy erre igenis szük­ség van, hiszen a tudomá­nyok fejlődésének meggyor­sulása követeli az emberek természettudományos, techni­kai, technológiai ismereteinek rendszeres felújítását. Ugyan­akkor a megváltozott társa­dalmi, gazdasági viszonyok, az ennek nyomán kialakuló új művelődési feltételek: az iskoláztatás fejlődése, a köz­lekedés kibővülése, a tömeg­közlési eszközök széles körű elterjedése, az életszínvonal növekedésével járó új élet­mód — mind új feladatok elé állítják korszerűsítésre sar­kallják a népművelést. A cikk írója a feladatok között kiemelten foglalkozik a népművelés keretében foly­tatott politikai nevelés jelen­tőségével. Bizonyítja, hogy a legtöbb tennivaló a termé­szettudományos, műszaki­technikai ismeretek növelése, a termelési kultúra emelése érdekében folytatott népmű­velésben van. A gazdag érze- lemvilágú szocialista ember­típus elmaradhatatlan szemé­lyiségjegyének kifejlesztése érdekében kell foglalkozni a művészeti neveléssel, mely­nek egyik szilárd pillére to­vábbra is a virágzó műked­velő mozgalom. E területen mind több helyet követelnek maguknak az új műfajok: az irodalmi színpadok, a művé­szi fotózás, az amatőr filme­zés, újjáéled az alkalmazott népi díszítőművészet, tánc- dalénekesek, társasági tánc­csoportok jelennek meg. Szükséges nagyobb gondot fordítani a műkedvelő közös­ségekben folyó belső nevelő­munkára, a helves műsorpo­litika kialakítására. M. E. | A Társadalmi Szemle májusi számában közli | Sípos Jánosnak, a Filozófiai Intézet munkatársa cik­kének befejező részét, mely a tár­sadalmi tudat és a társadalmi lét viszonyának értelmezésben jelentkező új mozzanatokkal foglalkozik. A szerző abból a gondolat­ból indul ki, hogy azok a mélyreható változások, ame­lyek a kommunista pártok többségének gyakorlatában 1953 után végbementek, ter­mészetszerűen együttjártak elméleti téren a korábban ér­vényesült leegyszerűsítések és merevségek megszüntetésére tett erőfeszítésekkel. Növekvő figyelmet fordítottak a tudati tényezők szerepére, miközben a szocializmus építésének be­következett fejlettebb szaka­szán ez a szerep objektíve meg is nőtt. Mindez szükség­képpen kihatott világnéze­tünk egyik legfontosabb ele­mének, a tudat és a lét köl- csönviszonyának elemzésére is, s a valóságot gazdagab­ban, mélyebben kifejező, a marxi hagyatékhoz tartalma­sabban irányuló felfogás ki­alakulását indította el. Sipos János a régi, az 50-es évek első felének, pártveze­tését bírálva fejti ki, hogy milyen hibákhoz vezetett a gyakorlati tevékenységben a tömegek gondolkodásmódjá­nak le,, -csülése. Hazánkban 1956 után, az ellenforrada­lomnak és leverésének körül­ményei között, a fordulatot kísérő roppant éles osztály­harcban teljes súlyával je­lentkezett a tudati tényezők óriási és objektív szerepe. Ennek eredményeként érvé­nyesült egyre jobban az a szemlélet, hogy a tudati, pszi­chikai elemeket is a társa­dalmi folyamat reális elemei­nek kell tekinteni és teljes mértékben számolunk velük cselekvésünk, politikánk ob­jektíve adott feltételeinek rendszerében. A társadalmi gyakorlatban beállt változá­soknak volt a visszhangja a társadalomtudományok új fel­lendülése. a konkrét szocioló­giai kutatások elindulása és gyors terjedése. Bebizonyoso­dott, hogy az a korábbi szem­lélet, mely a létnek és a tu­datnak mint anyaginak és nem anyaginak abszolút szembenállását fogalmazta meg használhatatlanná vált, mihelyt a társadalmi való­ságot a maga egységében és komplexitásában igyekeztünk konkrétan tanulmányozni, mihelyt tudatosan arra töre­kedtünk, hogy fejlődésünk összes objektiven adott jelen­tős feltételét és elemét, vala­mint ezek kölcsönhatását és egymásba való átmenetét is számbavegyük. A szerző a cikk második részében arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy a korábbi vul­O DR. CSIZMADIA ANDOR KÖNYVE. Megjelent dr. Csiz­madia Andor professzornak, a pécsi jogi kar dékánjának új könyve. Címe: A nemzeti bi­zottságok állami tevékenysé­ge. • SZÉP MAGYAR BE­SZÉD. A Győrben megrende­zett idei „Szép magyar kiej­tés versenye" elnevezésű ve­télkedőn Bérces Gabriella, a Leöwey Klára Gimnázium IV/e osztályos tanulója Ka- zinczi-díjat kapott. Ezt a dí­jat az ország kétezer verseny­ző középiskolása közül 20-an nyerték el. V LVOVI TAPASZTALAT- CSERE. Baló István, a Doktor Sándor Művelődési Ház igaz­gatója és Végh József, a pécsi városi tanács művelődésügyi osztályának előadója a Mű­velődésügyi Minisztérium jneg bízása alapján egy hétre a Szovjetunióba utazik. A Lvovi Televíziógyár Művelődési Há­zának munkáját tanulmányoz­zák majd. kpótúHü nini • HOLDEN PROFESSZOR­Nö. A Kulturális Kapcsolatok Intézetének vendégeként Ma­gyarországon tartózkodik Miss Margaret Honnah Hol­den, angol zeneakadémiai pro­fesszornő. Az angol szakember néhány napig a Pécsi Tanár­képző Főiskola, a Zeneművé­szeti Akadémia pécsi tago­zata, valamint a Művészeti Gimnázium és a zenei általá­nos iskola munkáját tanulmá­nyozta, s egész szeptembert Pécsett kívánja tölteni, ezek­nek az intézméhveknek a ta­nulmányozásával. • SZOVJET TUDÓS PÉ­CSE FT. Lev Vlagyimirovics Metyelyica, a történelmi tu­dományok kandidátusa, a Moszkvai I. számú Orvostu­dományi Er r*7 tudományos commv zm: s ia".' 'zenek vezető professzora előadást ■ártott Pécsett a TIT rende­zésében Marx Károlyról. me: Lélek és ősz. főiskola tanszékvezetője a fő iskolára invitálja a Mesteri Vasarely hosszan ránéz: — De én szigorú vagyok ám! — figyelmezteti. Közben egy el késett vendég érkezik, Vasa rely a szemüvege mögül ér deklődve. csaknem cimborásai felpillant: — Te ki vagy Egy név mordul öregesen, az után egy érzelmes Öl — kö vetkezik, majd helycsinálá egy közeli széken, s egy per múlva már a Szépművészet Múzeum modern festészet anyagáról, illetve annak hiá nyáról folyik a beszélgetés Vasarely láthatóan ambíció zus, segítőkészsége mindenki meglep. Felmerül — mint eg; lehetőség — hogy Vásáréi; részben a saját műveivel részben pedig cserék révéi szívesen közreműködik a mű zeum modern anyagának a ki alakításában ... Minden ér dekli, ami a hazájával kapcso latos, harmincöt évi távolié után minden kis részletnek mozzanatnak különös belső je lentése, fontos emléknyom; van. Kitűnően beszél magyaru — csakúgy, mint a felesége — s ha egy-egy komplikáltabl francia kifejezés magyar meg. felelőjén időnként gondolkoz nia kell is, régi iskolatársá azonnal kijavítja, amikor a; Pécsett helyett Pécsen-t mond Magas, elegáns, inkább so­vány. Utólagos udvariaskodá: nélkül: nem látszik hatvar évesnek. Talán a helyzet, z viszontlátás vibrációjában más. képp tárulnak fel az arcok, z mozdulatok? Nyugtalan, min­denre érzékenyen reagál, fá­radhatatlan intellektus benyo­mását kelti. Közvetlen senki, ről sem feledkezik meg, min­denki számára van néhány bi­zalmas perce, s mégis mindig a társaság középpontjában áll Időnként felbukkan mellette egy pincér a vörösboros üveg­gel. s utántölt. Később átül a régi pajtások közé, akik idő­közben már kitűnő hangulat­tal töltötték meg maguk körül a levegőt. Egy kicsit fontosnak is érzik magukat, és ez termé­szetes most. Az egyik azt kér­dezi hangos nevetéssel: Tudsz-e még sakkozni, Győző? Mert elhoztam a sakkot, és lejátsz­hatunk egy partit... Vasarely arca felderül: — Miért nem a futballról beszélsz? Arról az óriási gólról, amit akkor rúg­tam ... Arra egyikötök sem emlékszik?..,. Valaki közbe­szól az öregek közül: — Fut­ni jól tudtál, de csak kétszáz méterig. Négyszáznál már ott voltam melletted. Nekem jó tüdőm volt, az biztos... A Mester riposztja nem késik: — Most meg jó gyomrod le­het, amint látom, — mondja, s az egykori iskolatárs pocak­jára mutat. Megkérdezem közben a Kul­túrkapcsolatok Intézetének egyik munkatársát: hivatalos meghívás alapján érkezett Vic­tor Vasarely, vagy csupán ma­gánlátogatásra? Azt mondják: — Mi hosszabb időre hívtuk, de pillanatnyilag csak magán­jellegű átutazóban van Ma­gyarországon néhány napig. Később lehetőségem nyílik ar­ra is, hogy néhány, többek között a szülővárossal össze­függő kérdésre is választ kér­jek a világhírű művésztől. * — Ma érkeztünk a felesé­gemmel Csehszlovákiából — nondja. — Tulajdonképpen csak átutazóban vagyunk Zág- •áb felé, ahol csütörtökön zá­rni egy kiállításom, pénteken vedig előadást tartok, ugyan­csak Zágrábban. Most csak tét-három napig tartózkodunk W agyarországon. — A zágrábi kiállításon a Mesternek milyen művei sze- epelnek? — A kiállítás tízéves kuta- ásom legújabb eredményeit nutatja be. — Az ön szín- és' formavi- ágában jelentkeznek-e a ma- yar népi elemek, és ezeket logyan alakítja át? — Tudatosan sohasem kasz­álom fel műveimben a ma- yar folklór elemeit. De meg agyok győződve arról, hogy udat alatti lelkivilágomban nyüzsögnek a magyaros remi­niszcenciák, amelyek biztosan kihatottak szín- és formavi­lágomra, de áttett, absztrakt módon. — Szoros kapcsolatban áll az építészettel. Sőt, mint ez egy másfél évvel ezelőtt nyil­vánosságra hozott rövid expo­zéjából kiderül; egy központi intézmény létrehozását sürgeti, ahol a városépítészet specialis­tái, mint írta: építészek, mér­nökök, városrendezők, kolo­risták, plasztikusok, festők, szobrászok találkozhatnak. Ké­rem, beszéljen erről a sajátsá­gos kapcsolatról. — Személyes művem hosszú kialakulása alatt a szép archi­tektúra gondolata szinte li­dércnyomásként vissza-vissza- tért bennem, rendkívüli kitar­tással. Röviden összefoglalva: absztrakt festményeim „proto­típus-kiindulópontokká” kris­tályosodtak, megnyitva így a monumentális tevékenység fe­lé az utat. A tiszta plasztici- tást célzó kísérletek rákény- szerítettek, hogy kidolgozzak egyfajta tudományt, anélkül, hogy ezzel elhagyjam, hogy úgy mondjam, a műérzékeny­ség területét : a lehetőségek végtelen területe nyílt így meg a vizualitás előtt. Az úgyne­vezett ,plasztikai egység”-et definiálva megnyílt az út egy új módszer és egy egyetemes plasztikai ábécé előtt — ezek a mai idők realitásai. A plasz­tikai szépség integrálása az építészetben lehetővé vált az előregyártóit építészeti elemek és anyagok segítségével, ame­lyeket műérzékeny minőséggel kell ellátni. A történelemben példa nélkül álló demográfiai fejlődéssel állunk szemben, és ez a városi és vidéki területek építkezési programjának' egy­séges kidolgozását kívánja. A tudományos felfedezések töké­letesen megváltoztatták az Épület technikáját. A soroza. tok előregyártása egyik alap­vető ipara lesz a termelés­fogyasztás társadalmának. Vé­gül, az anyagi haladás terüle­tén, amelyre eljutottunk pszi­chikai követelmény jelentke­zik: a város plasztikai szép­ségének a kérdése, amely épp­oly elengedhetetlen tényezője az ember egészségének, mint az oxigén, a vitaminok vagy a napfény. — Az est folyamán többször volt szó egy, későbbi időpont­ban rendezendő Vasarely-ki- állítás lehetőségeiről. Vajon 9gy pécsi kiállítás gondolata Irreális volna? — Egyáltalán nem. A buda- oesti kiállítást én az év vé­cére szeretném, és az anyagot itána levinnénk Pécsre is né- íány napra. Én pedig a pesti ciállítás utolsó napjára érkez­zék meg Magyarországra, és ikkor néhány napot szülővá­rosomban töltenék. — Ha Pécs város képet sze­detne vásárolni öntől, kedve­zően fogadná-e? . — Vásárlásról szó sem lé­iét! Viszont ajándékozni fo- i ok a szülővárosomnak né- lány képet. — Említette, kedves Mester, hogy most Zágrábba utazik Kevés kitérővel néhány órára útbaejthetné Pécset. — Nagyon szerelném látni a szülőházamat, dehát nekem csütörtök estére már Zágráb­ban kell lennem. De várjon csak!... Nem is olyan lehe­tetlen ez! Hány kilométer ide Pécs? Csak kétszáz? Mond­juk, csütörtökön tízkor starto­lok a Citroen-nal Pestről, Pé­csett ebédelünk, megnézem a Káptalan utcát, a múzeumot, a székesegyházat, és ebéd után indulunk tovább. Estére Zág­rábban vagyunk. Igen? Maga szerint is lehet?... Egyezzünk meg tehát abban, hogy csütör­tökön reggel kilenckor felhí­vom magát telefonon, innen a szállóból, és ha addig nem jön közbe semmi, tízkor starto­lunk a feleségemmel Pécs fe­lé ... Szerdán este ért utol a táv­irat. „Visszatartva hivatalos ügyek miatt pécsi program le­hetetlen. ősszel több napra le­utazom. Levél követi. Üdvöz­lettel VÁSÁRHELYI” * Vasarely a mértani alapfor­mákat hasmái ja fel kifejezési eszközül, egy sajátságos jelző- rendszerbe beépítve. Világra­szóló mozgalom elindítója ő. 1964-ben írta: „Aki ma a ko­baltéban, vagy az agyagedé­nyekben gyönyörködik, azonos azzal, aki .ötezer év után gyö­nyörködik majd a mi villáink­ban meg a szardiniásdobo- zainkban. A legtöbb embernek az a szép, ami régi, de a Par­thenon teljesen új volt egykor, mint ahogy a mai korunk egyes létesítményei.” Vasarely abszolút optimista, mondják a műkritikusok, mert művészete „a küszöbönálló világot ábrá­zolja. s nem elviseli, hanem az ember szükségletei szerint alakítja”, és tanúsítja ő maga is, amikor azt mondja: — Az új gondolatnak röpülnie kell, hisz minden nagy művészet egykor úttörő volt, s ez min­dig így is lesz. Victor Vasa­rely az absztrakt művészet klasszikus ágából indúlt ki, a szellemi mozgás, a viták üt­köző áramlataiban dolgozik, nem lehet elvitatni időszerű­ségét. merész reagálásait, és azt. hogy korunk legnagyobb művészei közé tartozik. Thiery Árpád A tudat és a lét O CZ1NKOTAY FRIGYES képkiállítása nyílt meg - teg­nap a TIT Bartók klubjában. A kiállítást Debitzky István, a TIT művészeti szakosztályá­nak elnöke nyitotta meg. • A Bartók Klub programja Kedden, május 14-én délután 6 irakor előadás A hétmilliós Moszkva címmel. Csütörtökön, 6-án délután 6 órakor Fiatalok nűvészeti klubja. Ugyanaznap lélután 4 órakor az egészségügyi izakosztály tartja meg vezető­ségi ülését. o LÉLEK ÉS ŐSZ. Megje- ent Csorba Győző József At- ila-díjas költő új kötete. Cí­I V TÁNCZENESZERZÖK KLUBJA. A pécsi József At­tila Művelődési Ház megszer­vezte a városban élő táncdal- szerzök klubját. A klub a művelődési ház gyárvárosi épületében kapott otthont. Később meghallgatják majd azoknak a fiataloknak az elő­adását, akik táncdalénekesek szeretnének lenni. V PÉCSIEK A BUDAPESTI RÁDIÓBAN. Május 14-én, kedden este 8 óra 5 perckor a Petőfi Rádió a Pécsi Szim­fonikus Zenekar hangverse­nyét sugározza. Május 15-én, szerdán délután háromnegyed 3 órakor pedig a Petőfi Rádió műsorán Pál József költő ver-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents