Dunántúli Napló, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-11 / 109. szám

1968. május It. Dunammi napto 3 Május 17-tői BNV Nemzetközi vetélkedő Harmincöt ország vonultatja fel termékeit — Délelőttönként tapasztalatcsere szakembereknek — Szeptemberben őszi vásár A nyitás előtti napokban már nagyüzem van a ligeti vásárvárosban: kétezernél több szerelő, építőmunkás, dekora­tőr és kertész szépíti, csino- ítja a BNV területét, hogy nájus 17-re felkészülten ad- íassák át a hazai és külföldi zakembereknek Európa egyik egszebb nemzetközi vásárát. Kz már köztudott, hogy az dén a magyar iparon kívül íarmincöt ország vonultatja él termékeit, s új kiállító­ként üdvözölhetjük Ausztrá­lét, Argentínát, Algériát Meg­kezdte tevékenységét a keres­kedelmi diplomácia is: a szer­kesztőségi íróasztalokon soka- iodnak a tájékoztatóra tavi­éi ó meghívók. Ezekből arra ehet következtetni, hogy min­ien eddiginél élénkebb, fel­készültebb vásár nyitja meg kapuit Ki mit tud? A nemzetközi gazdasági közvélemény ugyanis a szo­kottnál nagyobb figyelmet '.zentel az 1968-as BNV-nek. \z érdeklődésre jellemző, hogy íely hiányában több mint száz külföldi kiállító jelent­kezését voltak kénytelenek visszautasítani a rendezők, hi­szen a jelenlegi 260 ezernégy- :etméteres területet már nem ehet nagyobbítani. S hogy mi i nagy érdeklődés magyará­zata? Ha egyelőre még nem várhatunk csodát és teljes fordulatot, mégis lényegében íz új gazdasági mechanizmus ndítása óta ez a vásár a ma­gyar népgazdaság, a magyar par első demonstratív felvo- íulása. A vállalatok először itt tesznek tanúbizonyságot, hogyan láttak munkához, mi­lyen elképzelésekkel kezdték az újj gazdasági mechaniz­must. 'Megkezdődik a nagy­üzemi „ki mit tud” vetélkedő — a magyar iparvállalatok sok újdonsággal jelentkeznek, ímely nemcsak a hazai, ha­nem a nemzetközi piacot is érdekli. Vonzó a Budapesti Nemzet­közi Vásár a külföldiek szá­mára, hiszen az új gazdasági mechanizmusban 196P január­ja óta a vállalatok szabadab­MOTOROSOK, FIGYELEM! Pécsett a 12. számú járműbolt- ja.n május 6-án megtartott 3 db ,Pille” motorkerékpár utánfutó jutalomsorsoláson, a következő nyerőszámokat húzták ki: 114 606, 1 120 340, 8 011 017. Nyertesek m „Pille” utánfutót a birtokukban lévő sorsjegy felmutatása ellené­ben, a 12. számú jármű szakbolt­ban (Pécs, Rákóczi út 50.) átvehe- ik. Baranya megyei Vegyesipar- :ikk Kereskedelmi Vállalat. (x) ban gazdálkodnak, könnyebbé vált a külföldi termékek, gé­pek beszerzése. A BNV tehát olyan fórum, amely lehetősé­get nyújt, hogy a magyar ipar, a külkereskedelem és a kül­földi cégek kölcsönösen meg­vitassák az egymást érintő problémákat, szélesíthessék kapcsolataikat Szakosodás Az eddigi tájékoztatók és tapasztalatok alapján megál­lapítható, hogy a május 17— 27. között nyitvatartó vásáron elsősorban és főként az ex­portérdekek dominálnak majd. A kohó- és gépipari vállalatok, a könnyűipari üze­mek főként azokat a termé­keiket mutatják be, amelye­ket a szocialista vagy a tőkés országok kereskedőinek kíván­nak eladni, így a kiállítás jel­lege az idén valóban kidom­borítja a BNV nemzetközi és vásár jellegét Ha majd a vásárlátogatók gondolatában fel is merül: „Ezt mikor lehet majd a hazai üzletekben meg­vásárolni?” — vegyék figye­lembe a rendezők célkitűzé­seit elképzeléseit exportunk növelésének fontosságáról. Igaz, a fent idézett kérdése­ket többnyire csak a könnyű­ipari vagy az élelmiszeripari pavilonban lehetett hallani, de erre a kérdésre választ majd az idén első ízben meg­rendezésre kerülő őszi vásár ad. Szeptemberben a hazai ipar olyan fogyasztási cikke­ket vonultat fel, amelyeket most kezd gyártani a fogyasz­tó közönség számára. Így vi-. lágosan elhatárolják a két vá­sár lényegét tartalmát Az elhangzott nyilatkozatok­ból megállapítható, hogy az idei BNV-re a fokozódó sza­kosítás jellemző. A nagy ki­állítók letettek arról, hogy ipa­ruk teljes termelési skáláját vonultassák fel. A Szovjet­unió például a vegyipara fej­lődését kívánja érzékeltetni leginkább, s mellette csak íze­lítőt ad a többi ágak helyze­téről. A szakosítás elveinek megfelelően a hazai kiállítók — államiak, tanácsiak, vagy szövetkezetiek legyenek is — gyártmánystruktúrájuknak megfelelően közösen állítanak ki a pavilonokban. Mivel a ligeti vásárvárosban a BNV ideje alatt mindenki a legkorszerűbbet, a legfejlet­tebbet kívánja bemutatni, az jizleti tárgyalások mellett ki­váló alkalom nyílik a tapasz­talatcserére. A vásár rendezői május 20—25-ig minden dél­előtt a szakemberek számára nyitják csak meg a vásár ka­puit. Deviza nélkül A BNV kiváló áttekintést nyújt Európa, sőt a világ tech­nikájának fejlődéséről. Nem mindegy, hogy egy vállalat be­szerzendő gépének kiválasztá­sára külföldi utakat szervez-e, vagy pedig a városligeti vá­sárvárosban választhatják ki azt. A tapaszte latcsere is ha­sonló idő- és pénzmegtakarí­tást jelent. Útlevél, vízum és külföldi deviza nélkül, „villa­mosbérlettel” lehet végigjárni Európa legnagyobb üzemeit, megnézni azok termékeit, ki­próbálni gép>eit, beszerezni műszaki leírásait. Az előkészületek tehát a be­fejezéshez közelednek. A jelek biztatóak. Az 1968-as Buda­pesti Nemzetközi Vásár min­den bizonnyal tovább növeli majd a magyar ipar jó hír­nevét, szélesíti nemzetközi kapcsolatait. Szokatlan alakú, háromszorié1 ű épülettel bővítik a SZOT debreceni Vasas üdülőjét. A Nagyerdőn épülő 12 emeletes üdülőszálló ven­dégei nagyon szép pano ámában gyönyörködhetnek majd az épü­let tetőteraszáról. Az épülete*, az fiVM Hajdú megyei Építőipari Vállalat nemsokára átadja rendeltetésének. Veszélyben a rezervátum „Megfulladnak“, kiszáradnak a iák — Radikális intézkedés az erdők és nagyvadas területek védelmében Abszurd dolog, de így igaz: a fák akkor is kiszáradhat­nak, ha gyökérig vízben áll­nak. Pontosabban: előbb „meg­fulladnak”, s csak utána kö­vetkezik be a kiszáradás. A Beremendtöl Baranya és So­mogy megye határáig húzódó Dráva menti erdőségekben lé­pett fel ez a veszély még há­rom évvel ezelótt. Természeti csapások sorozata A jelenlegi és a múlt nyári szárazságot sok éven át tartó, csapadékdús, ún. vizes perió­dus előzte meg. Közben a szántóföldeket, erdőket átsze­lő vízlevezető csatornák is el- tömődtek. Nem tudott lefoly­ni a víz a Drávába, mind na­gyobb területeket borítottak be az ún. pangó, vagyis vad­vizek. Egyre jobban emelke­dett a talajvízszint, s amikor elérte a fák gyökérzetét, be­következett az, ami korábban is várható volt A víz elpusz­tította a talajban lévő mikro­organizmusokat, eltömítette, tönkretette a talajt. A szó szo­A Pécsi Faipari Ktsz specialitása Bútort nem minden héten, s még csak nem is minden évben vásárol a legtöbb csa­lád. Az igényes vásárló he­lyesen feszi, ha felkeresi a Pécsi Faipari Ktsz minta­boltját a Kossuth Lajos ut­cában, a Felső-Malom utca sarkán. Az itt kapható kár­pitozott garnitúrák nemcsak fetszetősek, de tartósak is, hiszen a kisiparra jellemző gondossággal készültek a legjobb minőségű anyagok­ból. Kétszemélyes rekamié, két fotel, négy kárpitozott szék, egy nagy ebédlőasztal és egy dohányzóasztal tarto­zik a garnitúrához, amely az ugyancsak itt kapható kom- bináltszekrénnyel minden igényt kielégítő lakószoba­berendezést képez. A pécsi mintabolt egyik különlegessége, a Faipari Ktsz speciális gyártmánya, a „minifotel”. Habszivacs és epeda bélésével kényelmes ülőbútor. Különösen jól illik a viszonylag kisméretű szobákból álló, modem la­kásokba. A karfa nélküli, pehelykönnyű „minifotel” takarítás közben sem okoz nehézséget a háziasszony­nak. Az úgynevezett „sky” műanyag bevonattal készülő kisméretű ülőbútorok előnye „MINIFOTEL" A „Sopiana“ lakószobából már 400 garnitúrát rendelt a kereskedelem az is, hogy nem kényesek a különféle szennyeződésekre, könnyen tisztíthatok. Hírt adhatunk már arról is, hogy a Pécsi Faipari Kfsz-nél elkészült egy új lakószoba, amelyik a „So­piana” nevet viseli és amely­ből már erre az érre 400 garnitúrát • rendelt a keres­kedelem. A „Sopiana” lakószoba fa­anyagát tekintve két válto­zatban jelenik meg a bú­torüzletekben. Az egyik dió­fából, a másik az ugyancsak szép karakterű egzotikus anyagból, az afrikai manzó- liafából készül. A lakószoba fő része a szekrényfal, amely három variálható, külőn-kü- lön Is jól elhelyezhető rész­ből áll. A szekrényfal köze­pén található a kihúzható kétszemélyes rekamié, amely nappalra kanapévá alakít­ható. A kanapé háttámlája ’mögött tágas ágyneműtartót alakítottak ki a lakószoba tervezői. A fekvőhely és a lakószobához tartozó három fotel epeda és habgumi bé­léssel készülnek, amivel a kényelmi szempontokat a le­hető legjobban szolgálják. Kárpitozásukhoz kék. lila, olaj zöld és más színekben különlegesen jóminőségű szövetet készítettek a kősze­gi szövőgyárban a szövetke­zet megrendelése szerinti szövésmintákkal. Egy hosz- szú asztal, egy televíziószek­rény hangulatlámpával és egy virágtartó állványzat tartozik még a garnitúrához. A „Sopiana” lakószobák szépségét emeli, tartósságul- kát növeli, hogy a szekrény­falat és a többi bútorzat fá­ból készült részeit a leg­újabb technikának megfele­lő műanyagbevonat — ellen­áll víznek, hőnek, savaknak és lúgoknak — védi a ron­gálódástól. (—) ros értelmében megfulladtak a gyökejek, majd pedig ki­száradtak a fák. Tetézte a bajokat, hogy 1965 —66-ban gyapjaspille invázió lépett fel ezen a területen. A pillék falánk hernyói néhány év alatt óriási területeken ta­rolták le a fák lombozatát. Ezért még azok a fák is el­pusztultak, kiszáradtak, ame­lyek egy ideig talán még el­len tudtak volna állni a ma­gas talajvízszintnek. Ahol pe­dig tömeges méretekben pusz­tulnak, száradnak ki a fák, ott elszaporodik s további nagy károkat okoz a szú is. A természeti csapások kö­vetkeztében egy seregnyi olyan 15—20 hektáros folt keletke­zett a vajszlói és sellyei er­dőkben, ahol ki kellett vágni minden fát. Tízezer köbméte­rekről van szó. Ebben az év­ben már 33 ezer köbméter fát vágnak ki emiatt, bár a szak­emberek további 50—80 ezer köbméternyi kiszáradt fatö­meggel számolnak. Noha még nincs pontos képük a veszély tényleges nagyságáról (most folyik egy felmérés), nem tart­ják kizártnak, hogy ha nem tennénk valamit, néhány év múlva alig maradna élő er­dőség a sellyei és vajszlói er­dészet kilencezer hektárján. Ha nincs erdő, nincs szarvas Amint látjuk, a belvizek nemcsak a szántóföldeken okoznak igen nagy károkat, hanem a mélyfekvésű erdé­szetekben is. Hogy fogalmat alkothassunk a tényleges ká­rokról, nem árt tudni, hogy az innen származó kocsányos tölgy és kőris a felszabadulás előtt még a londoni piacra is eljutott, s világszerte ismert márka volt. Kitűnő furnért gyártott belőlük a hazai piac is, nem véletlen, hogy 1900 fo­rintot fizettek egy köbméter első osztályú kocsányos tölgy fűrészáruért. A kiszáradt és szúrágta rönkök viszont csak csökkent értékű tűzifának al­kalmasak, s az erdőgazdaság csak mintegy 217 forintot kap egy köbméterért. Milliós ká­rok keletkeznek minden év­ben. Ezzel még nem teljes a lis­ta, hiszen a nagyvadak — az ■őz és különösen a szarvasok — nem tudnak meglenni a menhelyet adó erdők nélkül. Ha tehát az erdő fogyna, sőt esetleg kipusztulna, rövidesen eltűnne a tájról a híres Or­mánság vidéki szarvas is. Pe­dig nem akármilyen szarvasok élnek ezen a vidéken. Itt lőt­ték ki néhány évvel ezelőtt az ún.-tulipános bikát, melynek agancskoronája nyíló tulipán­ra emlékeztetett. A két erdé­szetet is magában foglaló re­zervátum az ország egyik leg­értékesebb, európai viszony­latban is ismert nagyvadas területe. Az innen származó trófeák egy seregnyi díjat nyerték már a világkiállításo­kon, ezért a külföldi vadászok is szívesen veszik, ha ide jö­hetnek szarvaslesre. A sellyei —vajszlói erdészet tehát ke­mény valutát is hoz az or­szágnak. Csatornák az erdőkben Az erdők kipusztulását, a további károkat csak akkor lehet elkerülni, ha csatorná­kat ásnak, s levezetik a bel­vizeket. A Mecseki Erdőgaz­daság nagy anyagi és szellemi erőket áldoz erre a munkára, s ebben az évben 600, a jövő évben pedig már 1600 hektár erdőséget akar átszelni vízle­vezető árkokkal. összehasonlításul nem árt felidézni, hogy a két erdészet összterülete alig 9 ezer hek­tárt tesz ki, ha tehát ebben az ütemben haladnak, néhány év alatt végeznek az egész belvízlecsapolással. Mivel nem­csak az erdőgazdaságban sür­gős a belvízlecsapolás, hanem a szántóföldeken, tehát a tsz- ekben is, úgy véljük, hogy az erdőgazdaság eltökéltsége, gyorsasága követésre alkalmas és méltó példa mindenki szá­mára. — Magyar — Megindult a csigaexpórt A szokatlan- tavaszi szá­razság miatt az idén kissé késve, április helyett, má­jus elején kezdődött meg a csigaszezon, mely általában 6 héten át fart, jelen eset­ben május 1-től június 15- ig. Erre az időszakra a Pé­csi Körzeti Földművesszö­vetkezet ideiglenes export­telepet létesített Kökény­pusztán, a pogányi tsz üzem­egységében, ahol május ele­je óta harminc' asszony vá­logatja, osztályozza és ex­portra csomagolja a megye minden részéből begyűjtött éticsigát. Az első vagon éticsigát május 4-én indították út­nak Kökényből Franciaor­szágba, 7-én és 10-én újabb vagon ment el. Fénv és árnvék a szigeten Éveken át járta ezt a szokatlan vidéket, világot dr. László Lajos, a Pécsi Rádió riportere. Nyaranta a mohácsi szigetiek között élt, sövénykunyhóban la­kott s éles szemmel figyel­ni kezdte az itt élő embe­reket. Már előbb is tudta, hogy a szigeten van Dunán­túl legnagyobb tsz-e: a 11 ezer holdon gazdálkodó Dunavölgye Tsz, ahol 380 paradicsomkert 7000 embert foglalkoztat. A legjobb tsz- ek egyike ez: Budapesten hat, Pécsett két elárusitó- helyük van, s minden le­dolgozott munkanapért 120 forintot keresett egy-egy dolgozó. László Lajos csakhamar észrevette: a szigetlakok nem tudnak élni a gazdag­ságukkal! Az egyre jobban erősödő, gazdaságilag izmo­sodó lakosság lelkén sötét köd ül, amely mintha nem akarna felszakadni ínég ma sem. Ezért volt kemény figyelmeztetés dr. László Lajosnak, a Kossuth Rádió csütörtök esti adásában el­hangzott egyórás mohácsi­szigeti riportja: Itt még nincs rendjén minden, itt többet kell törődni a szi­geti négy település népével! A rádióriport életből ki­vágott éles montázsai, va­lóság talajából sarjadt ka­rakterisztikus figurái a ma­guk tipizált környezetében — a kitűnő zenei aláfes­téssel — megdöbbentett. A riportműsor a fény és ár­nyék kontraszthatásaival világított rá arra: miként lehetséges az, hogy amíg a dunafalvi te j csarnok ha­vi forgalma 15 000 Ft, ad­dig az italbolté 200 000 Ft. Szinte érthetetlen, hogy amíg a mohácsi szigeten új iskolák, művelődési há2 épül, addig egy 17 éves lányka kijelenti az ország nyilvánossága előtt, hogy őt a kártyázáson kívül az ég­világon semmi sem érdek­li. — örvendetes viszont, hogy éppen egy három- gyermekes családanya rója meg a nem olvasó, nem művelődő szigeti fiatalokat. Akad olyan tsz-tag, aki­nek francia hálószobája és. Opel Rekordja van, de Fel- ső-Kandán bőven vannak emberek, akik Mohácson kívül másutt még nem jár­tak. Uj kultúra csalogat min­denfelől, ugyanakkor az új- mohácsi határban egy 43 éves férfi mint Jehova ta­núinak félként papja ré­míti a lelkeket: „Elpusztul* ez a világ, halálra vagyunk ítélve!” Az orvosok, akik háti­zsákban cipelik át a kom­pon a gyógyszerekét, elme­nekülnek innen. Nyolc év alatt öt orvos hagyta cser­ben a szigetlakokat. Az eredmény? A bátmonostori és a dunafalvi javasasz- szonryhoz járnak ráolvasá­sért gyógyulást keresve. Hogy is mondta Palkó Sándor megyei tanácselnök a riport során: „Nagyon sötétben éltek ezek az em­berek. Nem volt igényük a fényre, kultúrára. Valóság­gal rájuk kellett kénysze­ríteni.” Sajnos sok vonat­kozásban még ma is idő­szerűek ezek a megállapítá­sok. Ezért megrázóak és fel- rázóak ezek az apró riport­montázsok. Az új mohácsi te­lepülés iskolaigazgatója sze­rint: „Ha híd épülne itt, minden megváltoznék...” Valóban híd kell ide! Olyan híd, amely össze­köti az embert az ember­rel, a ma is magányos, szo­rongó lelkeket kiragadja a babonák, a kuruzslás vilá­gából, s több„ fényt, tudo­mányt, kultúrát visz a sö­vénykunyhók világába is, hogy a veszteglő akaratok helyén erő. eltökéltség, em­berszeretet szülessék. Utóvégre is, 1968-at írunk már, emberek! (—thisz) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents