Dunántúli Napló, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-30 / 125. szám
1968. május 30. Dunömmi naoio 3 Tragédiák az országutakon (VII) Egyre több a baleset Beszélgetés a közlekedésrendészeti osztály vezetőjével A riportsorozat befejezéseként, megkerestük dr. Kovács Jenő rendőrőnagy elvtársat, a Baranya megyei Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetőjét és megkértük, hogy válaszoljon a szerkesztőségnek a közlekedéssel kapcsolatos kérdéseire. A kérdéseket és a válaszokat az alábbiakban közöljük. — Az utóbbi években a megyében csökkent, vagy emelkedett a közlekedési balesetek száma? — Emelkedett 1966-ban az azt megelőző évvel szemben 12,1 százalékkal, 1967-ben pedig 1966-hoz viszonyítva 24 százalékkal. Az azonos évszakokon belül a fenti arányok szerint tapasztalható az emelkedés. — Melyek a közúti baleseteket előidéző fő okok? — A gyorshajtás, a figyelmetlen, gondatlan vezetés, a műszaki hiba és az elsőbbségi jog meg nem adása. Ami napjainkban a legtöbb problémát okozza, az a figyelmetlen, gondatlan vezetés. — Gyakori-e a Jogosítvány nélküli vezetés? — Nem. Ha esetenként előfordul, elsősorban azokról a személyekről van szó, akik valamilyen oknál fogva a gépjárművezetéstől mint foglalkozástól el vannak tiltva, vagy 18 évnél fiatalabb, gépjárművezetésre engedéllyel nem rendelkező fiatalokról, akiknek van járművük vagy a baráti körükből szerezhetnek, és azzal vesznek részt a közúti forgalomban. A rendőrhatóság szigorúan ellenőrzi a járművezetőket és eljár a jogosítvány nélkül vezetőkkel szemben. — A tavalyi riportokban Is, most is szóba került a jogosítvány időleges bevonása. Kellő számban és neveld súllyal alkalmazza-e ezt a rendőrség? — A KRESZ 4. cikk (1) bekezdés a), b), c), d) és e) alpontjai előírják, hogy a rendőrhatóság a vezetői engedélyt meghatározott időre ideiglenesen vagy véglegesen mikor vonhatja vissza. A rendőrhatóság él ezzel a jogával, és olyan járművezetőktől, akik az említett alpontok valamelyikébe ütköző cselekményt követtek el, a vezetői igazolványt bevonja. — Sok problémát okoznak az Ittas kerékpárosok és a kl- vllágítatlan szekerek. A puszta ellenőrzés lényeges javulást nem hoz, a szabálytalanul közlekedő kerékpárosok, szekerek veszélye viszont állandó. Elképzelhető-e egy, az eddiginél hatásosabb módszer alkalmazása a szabálysértőkkel szemben? — A KRESZ 28. és 29. cikke írja elő ezekre a járművekre a kötelező felszerelési tárgyakat. Ezeknek nappal is meg kell lenni. A tapasztalat az, hogy az állati erővel vont járművek és a kerékpárok a megye területén — nagyon kevés kivételtől eltekintve — rendelkeznek is ezekkel a fel- szerelési tárgyakkal. Pótlásuk a kereskedelem szempontjából sem okoz problémát. Sok problémát okoznak viszont az ittas kerékpárosok. Szinte rendszeres, amikor a kerékpáros ital hatása alatt indul a lakása felé, vagy kivilágí- tatlanul közlekedik, nem ritka esetben a forgalommal szembe hajtja a kerékpárját. Ezek az esetek rendkívül nagy baleseti veszélyt rejtenek. Időjárásjelentés Várható időjárás csütörtök estig: időnként megnövekvő felhőzet, valószínűleg eső nélkül. Napközben helyenként kissé megélénkülő délkeleti, déli szél. A hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem lesz. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 10--15. legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 23—27 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete Siófoknál 12 órakor IS fok volt. — Most folyik a gépkocsik általános és kötelező műszaki felülvizsgálata. Ml tette szükségessé? — A KRESZ előírja: „A gépjárművet három évenként műszaki szempontból felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat a rendőrhatóság által kibocsátott felhívás alapján történik.” A műszaki felülvizsgálatot szükségessé tette az, hogy járműveink jelentős része műszakilag eléggé elhanyagolt állapotban volt, továbbá az, hogy a baleseti okok között a műszaki hibából bekövetkezett balesetek száma rendkívül magas volt. Ezeket a körülményeket a felülvizsgálat eddigi tapasztalatai is bizonyítják, mert rendkívül magas azoknak a műszakilag elhanyagolt járműveknek a száma, amelyek a felülvizsgálat során alkalmatlannak minősültek. A járművek berendelése forgalmi rendszám alapján történik, a berendelést a rendőrhatóság határo- zatilag eszközli. A határozat mellett tájékoztatót is ad, amely előírja a jármű felszerelésével kapcsolatos követelményeket. A határozat kézbesítése a felülvizsgálat időpontját megelőző 90 nappal történik. Véleményünk szerint ez az időpont elegendő ahhoz, hogy a járműtulajdonosok megfelelő műszaki állapotba hozzák járműveiket. — A mentőszolgálat érdekes javaslatot tett a baleseteknél a rendőrséggel való szorosabb együttműködésre. Mi erről a rendőrség véleménye? — Az esetek nagy többségében az a gyakorlat, hogy a mentők a baleseti helyszínelő járőrt megelőzve érnek a baleset helyszínére. A sérült személyeket, amennyiben sérülésük könnyebb, a helyszínen elsősegélyben részesítik. Ezek rendszerint a hatóságot megvárják a baleset színhelyén, míg a súlyosabban sérülteket a mentővel a legközelebbi kórházba szállítják. A baleseti járőr feladata a helyszín rögzítése után a jelenlévő tanúk meghallgatása, majd a sérült személy kórházban történő felkeresése és meghallgatása, ha ez lehetséges. Szerintünk helyes volt az az eddigi gyakorlat, amikor a balesetet bejelentő személy a mentőket értesítette a közlekedési balesetről. Nem volt helyes az, hogy a közlekedési szerveket viszont nem, és ilyenkor a mentőszolgálat hívta fel a figyelmünket. Az együttműködésünk ez ideig jó volt, ezt kérjük tovább is a mentőszolgálattól. Minden olyen segítséget, ami a baleset helyszínének alaposabb rögzítését segíti elő, köszönettel fogadunk. — A közlekedési kihágások, a balesetek új, differenciált megítélése nem jelentl-e majd egyúttal a felelőtlenség elburjánzását Is? A differenciálás nyilván a rendőrségre hárít nagy felelősséget és munkát. Ugyanakkor egyre több a gépjármű. A rendőrség hogyan tud megbirkózni a fokozódó problémákkal? — A KRESZ szabályozza a közlekedési baleseteknél előforduló eljárást. Eszerint az, aki akár vétlenül is közúti balesetet okozott, köteles azonnal megállni, és a baleset folytán veszélybe jutott, vagy megsérült személynek segítséget nyújtani, köteles haladéktalanul értesíteni a rendőrhatóságot, vagy a legközelebbi rendőrt, és a lehetőségekhez képest biztosítani kell a nyomok megőrzését, írja elő az idézett paragrafus. Az már a helyszínre érkező rendőri közeg feladata, hogy az eljárás további menetét elbírálja. Sérülés nélküli, úgynevezett „koccanásos” balesettel áll-e szemben, vagy volt veszély- helyzet, történt-e sérülés stb. Ha sérülés nélküli, csak koccanásos közúti baleset tör- tértt, akkor az intézkedő rendőr feladata az, hogy szabálysértési följelentéssel éljen. Ha a balesetből eredően veszély- helyzet állt elő, vagy sérülés is történt, akkor az eljárás általában bűnvádi. Egy bizonyos: a helyszín „mondja” meg, hogy a rendőr milyen intézkedést tegyen, illetve hogyan differenciáljon. A továbbiakban az eljárás során van jelentősége a differenciált eljárásnak. A rendőri szervek differenciált intézkedéséből nem következhet a felelőtlenség elburjánzása. Igaz, van néhány baleset, amelyet a bekövetkezés pillanatában nem jelentenek a rendőrhatóságnak, azonban elmondhatom, hogy ezek száma egyre kevesebb, és azt is, hogy a balesetet be nem jelentő személlyel szemben a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt is indul eljárás. Feladata a rendőrhatóságnak, hogy a tudomására jutott minden közlekedési baleseti ügyben a lehető legrövidebb időn belül intézkedjen, a legcélravezetőbb módon, és ebben a kérdésben a rendőrhatóság a jövőben is teljesíteni fogja a törvényben részére meghatározott kötelezettségeket. Ehhez minden társadalmi segítséget is igénybe vesz, és a jövőben is kéri ezt — fejezte be dr. Kovács Jenő rendőrőmagy elvtárs, a szerkesztőség kérdéseire adott válaszát. Thiery Árpád DÉLI PIHENŐ Szokolai István fc!v. Minden mennyiségben fogadja a borsót a konzervgyár Folytatódik a borsószüret Vasárnapi számunkban hírt adtunk arról, hogy a termelők és a Szigetvári Konzervgyár árvitája következtében leállt a borsószüret. Ez a megállapításunk csak a termelők egy részének álláspontját tükrözte, ám a többség helyesen felismerte a népgazdasági és termelői érdekeket, s a borsóKorszerűsítllc és szélesítik a Hunyadi utat. Az útépítők egyelőre az útszegélyt készítik el, majd a csatornázás befejezésével alakítják ki a végleges útfelületet szüret hétfőn ismét megindult. Kedd reggelig a Szigetvári Konzervgyárba beérkezett 12 vagon borsószemből 22,5 vagon készárut állítottak elő. Szerda reggeltől a termelő- szövetkezetek területén a gyár által kihelyezett 11 cséplőgép már teljes üzemmel dolgozik és több helyen — így a mozs- gói és a szentlászlói termelő- szövetkezeteknél — három műszakban indul meg a borsó cséplése. A betakarított termést a „finométer” nevű zsengeség- mérő műszerrel a szemnagyságra vonatkozó előírások szerint értékeli és veszi át a konzervgyár. A kiváló minőségű borsóért kilogrammonként 6,50 forintot, az elsőosztályúért 6 forintot, míg a gyengébb minőségűért arányosan kevesebbet fizetnek. A kedvezőtlen időjárás következtében előállt veszteségeket csak fokozhatná a késedelmes betakarítás. A gazdaságok ezért — a saját és a népgazdaság érdekeinek helyes felismerése alapján — most minden erőt a borsó betakarítására mozgósítanak. A termelők és a feldolgozó ipar közös érdeke, hogy az aszály által egyébként is „megtizedelt” termés mielőbb biztos „révbe”, vagyis a kon- zerves üvegekbe kerüljön. A legfontosabb, hogy a zöldborsó termelése a gazdaságok részére még a nagy termés- kiesés ellenére is kifizetődő. Valójában csak arról lehet szó, hogy a remélt haszon, a várakozásnak egy része hiúsul meg az aszály követkéztében. Másrészt túlzottan nagy kiesés csak a legkorábban termő borsófajtánál, a Glóriánál volt, hiszen a szárazság leginkább ezt sújtotta. Viszont ez a borsófajta a termelt összmennyiségnek csak mintegy nyolc százalékát teszi ki. A Juwel, a Corrreli és a többi későbbi érésű fajtáknál javuló eredményekkel lehet —- kell is — számolni. A termés fogadására a gazdaságok jelzései alapján készült fel a Szigetvári Konzervgyár. S a gazdaságok a nagytömegű betakarítást május 27-re jelezték. Ennek ellenére május 21-én már négy gép, a következő két napon pedig valamennyi üzemképes állapotban állt a gazdaságok rendelkezésére. A vita lényege az volt, hogy ki viselje a kockázatot. A termelő, vagy az ipar? — Valójában a válasz adott: mindkettőnek viselnie kell a sajátját... Hogyan értendő ez? — Úgy, hogy az esetleges veszteségekre sem vonatkoznak más szabályok, mint a nyereségre. A terméskiesésből adódó veszteségek így érintik a gazdaságokat, de nem kisebb mértékben a konzervgyárat is. A termelőket azzal, hogy a betakarítás költségei jóval nagyobbak az ideális, számított költségeknél, mivel az alacsonyra nőtt növényt kézi erővel is nehéz betakarítani és a termés gyenge. De az ipart nem kevésbé sújtják ezek a gondok, hiszen termelő kapacitását megközelítően sem tud ja kihasználni és dolgozóinak bérét, az eszközlekötési járulékot sok más költség mellett viselnie kell. S éppen a konzervgyár vállalta a legnagyobb kockázatot, amikor hozzájárult a gyökerestől kitépett borsó csépléséhez. Ennek nyomán földdel erősen szennyezett borsó érkezett a gyárba és szükségessé vált a cséplőgépek kimosásának elrendelése. Innen eredt azután a vitában felhozott „Iá- dahiány”. Ugyanis — más szabályozó lehetőség nem lévén — egyes gépekhez addig nem vittek ki újabb ládákat, amíg azok kimosása meg nem történt. Végezetül csak annyit: a mezőgazdasági termelés az időjárás függvényében történik, s a feldolgozó ipar sem vonhatja ki magát annak hatásai alól. Azonban téved, aki a termelés egy-egy mozzanatát a többitől elszakítva, kiragadva szemléli. Más kertészeti és szárazföldi növények még bőven behozhatják és bizonyára be is hozzák a korai borsó nagy kiesését, S amit nem szabad elfeledni: a másodvetésre nemcsak úgy van lehetőség, ha a silány borsót klszántják, hanem akkor is, ha azt — bármily nehéz — betakarítják és azután nyomban hozzálátnak a másodvetéshez szükséges ta- lajmunkálatökhoz. Ezt teszi már többek között — igen okosan — a mozsgói termelő- szövetkezet is. Lőrincz Janót Sugárzó saláta Vizsgálatok a leendő atomerőmű környékén Van-e valami összefüggés égy kínai magaslégköri nukleáris robbantás és a mondjuk, Pellérd környékén termesztett saláta között? Sokakat talán még a kérdés puszta feltevése is mosolyra késztet. A Megyei Minőségvizsgáló Intézet mérnökeinek azonban egyetlen arcizmuk sem rándul meg, amikor határozott igennel felelnek. Mint mondják, a tőlünk sok ezer kilométerre felrobbantott atom-, vagy hidrogén bomba hatására 3— 6 hét múlva ugrásszerűen növekszik a hazai saláta radioaktív szennyezettsége. Aggodalomra, vagy riadalomra nincs ok, mert a sugárszennyezettség még mesz- sze elmarad attól a határtól, amit a tudósok veszélyesnek minősítenek az emberre. Mindenesetre: amíg nem született meg a részleges atomcsend-egyezmény, évről évre növekedett a szennyezettség! szint, s az emberiség szembe került avval a problémával, hogy egy szép napon nem lesz táplálkozásra alkalmas élelmiszere. Ez volt az egyik döntő — ha rrem a legdöntőbb — oka annak, hogy az atomcsend-egyezmény megszületett. Bár az egyezmény megkötése óta nagyon sokat javult a helyzet, az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO kezdeményezésére világszerte rendszeresen mérni kezdték a különböző élelmiszerek rádióaktív szennyezettségét. Ennek keretében hozták létre a Megyei Minőségvizsgáló Intézet izotóplaboratóriumát is, mely ma már több mint félmillió forint értékű műszerrel, berendezéssel van felszerelve. A laboratórium különösen a saláta, sóska, spertót szennyezettségét vizsgálja, mert ezeknél — kis gyökérzet, nagy levélfelület lévén — hamar kimutatható a sugárzás esetleges növekedése. Kiterjesztették a rádióaktív méréseket a tejre szálastakarmányokra, a növendékállatok kézelőcsontjára (a porcos részeken növekszik ugyanis leginkább i sugárzás), a lisztekre és konzervekre is. Minden eddigi vizsgálat arra mutat, hogy nincs ok aggodalomra Valószínű kevesen tudják, hogy ez a kis laboratórium országos szempontból is kiemelkedő feladatot lát el Paksnál, tehát a leendő magyar atomerőmű környékén, hiszen a múlt év óta rendszeresen méri az ott található zöldségek, tej, növendékállatok kézelőcsontja (tehát az előbb felsoroltak) mesterséges rádióaktív fer- tőzöttségét. Erre azért va,n szükség, hogy ha az új atomerőmű felépül és üzemelni kezd, akkor legyen viszonyítási alap a további méréseknél. Amit ugyanis ma megállapítanak, az lesz akkor az ún. nulla-szint.
