Dunántúli Napló, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-21 / 117. szám

IMS. május tU Dunontoii napto 3 Szövetkezeti hálózatfejlesztés a tanácsok segítségével Beszélgetés Tárnái Ferenccel, a KISZÖV elnökével Pécsett és a megyében szol­gáltatások terén a lakosság igényeinek 53 százalékát elé­gíti ki a szövetkezeti ipar. Né­hány szakmában (fényképé­szet, egyes személyi szolgál­tatások) úgyszólván az ellátás egészét a szövetkezetek biz­tosítják. Megyei Tanács vb-a legutóbbi ülésén elismerését fejezte ki a szolgáltató szövet­kezeteknek eddigi tevékenysé­gükért De mi lesz ezután? *- Milyen változásokat je­lentett az új gazdasági mecha­nizmus a szolgáltató tevé­kenységben? — A legfontosabb: a szö­vetkezeti ipar nem kap többé helyi iparpolitikai terveket amelyek magukba foglalják a hálózatfejlesztési terveket is. Egyenlő feltételek érvényesül­nek a hitel, a piaci és ár- mechanizmus keretei között és nem a szektorális megkülön­böztetés, egyenlő kötelezettsé­gek érvényesülnek az állami költségvetést megillető járulé­kok viselésében. Egy másik lényeges változás: kevesebb a központi juttatás. Végül pe­dig: széles körben növeljük önelszámoló egységeink szá­mát, amikor is gebines elszá­molásban, másodállásban adunk munkalehetőséget. — Ha szövetkezetek a jö­vőben nem kapnak kötelező érvényű helyi iparpolitikai és hálózatfejlesztési terveket, el­képzelhető, hogy a hálózat- fejlesztés üteme lelassul, aka­dályokba ütközik, s ezáltal a lakosság igényeinek kielégíté­se szenved csorbát. Nyilván a szövetkezeteknek nem érdekük ott települni, ahol ez nem ki­fizetődő, ahol nem találják meg számításukat. Ez termé­szetesen helyes is. — A szolgáltató tevékeny­ség fejlesztésére három forrás áll rendelkezésre. Központi erőforrásból (OKISZ) vissza nem, térítendő juttatásként évente 2—2,5 millió forintra számíthatunk. Ez nem éri el a korábbi évek nagyságrend­jét. A második forrás a szö­vetkezetek rendelkezésre álló anyagi eszközei, amelyet tel­jes egészében erre a célra kí­vánnak fordítani. A saját erő­források azonban egyáltalán nem teszik lehetővé a hálózat- fejlesztést. Számításaink sze­rint például egy fodrászüzlet fenntartására és fejlesztésére évente ezer forint áll rendel­kezésre, tehát a saját erőfor­rások még a jelenlegi hálózat fenntartásra is szűkösen ele­gendők. A harmadik, egyik leglényegesebb forrás a taná­csok sokrétű támogatása. Ezen­kívül maradnak a közgazda- sági ösztönzők, mint egyéb, de lényeges források. A helyi iparpolitikai tervek híján ezek­nek kellene biztosítaniuk a szövetkezetek orientálását vízművek; csatornák haszná­latának díjai, kommunális adó). Minimális hozzájárulás megállapítására, vagy a díjak mérséklésére, kedvezmények­re lenne szükség. Mérsékelni kellene a szövetkezet-fejlesz­tési alap 60 százalékos adóz­tatását, mert a fennmaradó 40 százalék távolról sem fedezi a fejlesztési igényeket. Vidéki szolgáltató egységeink eléggé ráfizetésesek. Illetményadó- kedvezmény, vagy az adó el­engedésével tehetnék érdekel­tebbé a szövetkezeteket. A fej­lesztési alap meghitelezésének, újabban 8 évben való maxi­málása rövid idő, a megtérü­lés ideje ugyanis az eddigi ta­pasztalatok szerint 20 év, és a jövőben sem várható megrö­vidülése. Ez utóbbi kérdések­ben központi intézkedésre len­ne szükség. — Hol találhatók Pécsett és a megyében fehér foltok és mikor települ oda a szolgál­tató ipar? — Űjmecsekalján a szövet­kezeti ipar egyáltalán nem te­lepülhetett, holott ezen a te­rületen számtalan szakmában kielégítetlenek az igények (fodrászat, egyéb személyi szolgáltatások, ipari javítás, teljesen kielégítetlen a fény­képészeti igény). Valamennyi szakmában teljesen kielégítet­lenek az igények az újonnan épülő Északi körút és környé­kén, tervezve sincs itt semmi, ugyanígy az újonnan épülő szigeti városrészben, valamint a kétezer lakosú újhegyi sző­lőkben. Az X. és a III. kerület egészében úgyszintén, bár vé­leményünk szerint itt elsősor­ban a magánkisiparra kell tá­maszkodni. A megyében a kis községek szolgáltatási igényeit a szocialista szektorral kielé­gíteni nem lehet, itt szintén a magánkisipar telepítése eny­hítene a helyzeten. Fehér fol­tok még: Szászvár, Hosszúhe- tény, Boly, Villány és Bere- mend körzete. Ezenkívül ellá­tatlan területek különösen a sásdi és szigetvári járásban és a siklósi járás nagyrészében találhatók. Az illetékes ipar­hatóságokkal közös törekvé­sünk, hogy az alapvető szol­gáltatásokban a körzeti köz­ponti községek ellátását bizto­sítsuk. tőségeikhez képest milyen kedvezményekben részesítik a települni szándékozó szövet­kezetei. E kérdést a pécsi Vá­rosi Tanács VB is rövidesen megtárgyalja és nagyon remé­lem, hogy határozataival a Megyei Tanácshoz hasonlóan segíti majd a szövetkezeti ipar tevékenységének fejlődését. Elmondhatom, hogy a taná­csokkal való együttműködés­ben eddig is jó gyakorlat ala­kult ki. Később, a tényadatok ismeretében egyébként a Me­gyei Tanács VB jelezni fogja majd és javaslatot tesz a Mi­nisztertanács Titkársága Ta-* nácsszervek Osztályának: ré­szesítse előnyben a szolgálta­tásokat az árutermeléssel szemben, hogy a vidéki ellá­tást és fejlesztést biztosítani tudjuk. Miklósvári Zoltán Óriás tankok a sörnegyed felett A 80 millió forintos költ­séggel bűvülő, korszerűsödő pécsi „sömegyedben” érde­kes, látványos szakaszához érkezett a nagyszabású épít­kezés. A 24 OOO hektoliter sör befogadására tervezett ászok- és erjesztőpince ki­vitelezői újszerű technoló­giai megoldással gyorsítják a munkát. A pince berende­zéseit, elsősorban a sör tá­rolására szolgáló óriási tar­tályokat, minden szinten, még a födémezés előtt be­emelik a helyükre. Az 1800 kilogramm súlyú, egyenként 400 hektoliter űrtartalmú alumínium-tankokat hosszú­karú toronydaru „lebegteti” a „sörnegyed” fölé, s helye­zi előre elkészített lábazatá­ra. Hatvan alumínium-tar­tályt építenek be ilymódon. A tervek szerint a tankok­ban jövő ilyenkor már fo­gyasztásra alkalmas sört tá­rolnak. A pécsi sörgyár 1969-ben az eddiginél 50 000 hektoliterrel több sört ad piacra. Tovább növelte tekintélyét a magyar ipar Az első egyezmények Sztárjaink: a műszerek, autóbuszok, portáldaruk és villamos berendezések — A hálózatfejlesztés tehát ezentúl vállvetve sikerülhet. Milyen segítséget nyújthatnak a tanácsok? — Sokat jelentett a Megyei Tanács elvi állásfoglalása, hogy a szolgáltatás elsősorban nem üzleti kérdés, a szolgál­tatás — társadalmi szükség­let. Mi most a területileg il­letékes tanácsokkal az egész megyében felülvizsgáljuk a hálózatfejlesztési terveinket és 1970-ig az új helyzetnek meg­felelően alakítjuk ki. Csak ott, és úgy tudunk eleget tenni a lakosság reális és jogos igé­nyeinek kielégítésében, ahol más szervek részéről megkap­juk a szükséges támogatást, mert kizárólag saját eszköze­inkből ezt nem tudjuk bizto­sítani. A következőkben egyeztetni fogjuk a rendelke­zésre álló anyagi eszközöket (központi támogatás, szövet­kezeti források, esetleges ta­nácsi juttatás) és ezek figye­lembevételével készítjük el a közös hálózatfejlesztési terve­ket A tanácsoknak meg kell tehát vizsgálniuk, hogy lehe­Kolos Richárdnak, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnökhelyettesének ve­zetésével magyar tudósokból és szakemberekből álló kül­döttség utazott Moszkvába — a KGST tudományos és mű­szaki kutatásokat koordináló állandó bizottságának máj. 20. és 25. között lezajló szimpó­ziumára. A tanácskozás rész­vevő! „A tudományos és mű­szaki kutatások irányítása, ter­vezése és szervezése” című kutatási probléma körébe vá­gó tudományos munka ered­ményeit és programját tekin­tik át több, mint száz beje­lentett előadás alapján. A ma­gyar részvevők közül nyolcán előadást is tartanak a szim­póziumon. elrendezésű, s a padló alatt, a gépjármű közepén foglal he­lyet. A kocsi — megfelelő út­viszonyok mellett —, megha­ladja a százkilométeres órán­kénti utazósebességet. Az újdonságok között is ki­emelkedően érdekes az Egye­sült Izzó gyöngylámpagyártó gépsora, valamint az Orion színes tv-adó apparátusa. Magyar meglepetés a Csepel Művek új, hattonnás összke- rékmeghajtású tehergépkocsi­ja is. A D 462000 jelű jármű a D 450 típusú tehergépkocsi to­vábbfejlesztett változata. Die­sel motorja Csepel gyártmá­nyú. (Álló elrendezésű, négy­ütemű, vízhűtéses.) Maximá­lis erőkifejtése 145 lóerő. Ér­dekes a vezetőfülke alakja, berendezése; a kocsi „tompa­orrú’, rendkívül fordulékony. Hétfőn reggelre elkészült a vasárnapi forgalom előzetes mérlege: a meglehetősen zord időjárás ellenére több mint százezren keresték fel a vá­sárvárost, s aminek a rendező szervek külön örültek — so­kan vidékről jöttek. (Több vi­déki városból — köztük Pécs­ről —, különvonatok indultak.) A látogatók közül sokan a „t 68/2” jelzésű műszaki ki-1. advánnyal a kezükben jöttek, a könyvben ugyanis műszaki totótáblázatot közöltek, mely­nek kérdéseire a vásáron lá­tottak alapján válaszolhatnak az olvasók. A legjobb megfi­gyelőket és a legszerencséseb­beket televízióval, külföldi utazással, illetve nagyértékű vásárlási utalvánnyal jutal­mazza a Műszaki Könyvkiadó. Békés Sándor A ßH)€RnyÖ 6LÖTT A KÖNYV ÉS A KERESKEDELEM. Az ember csak szembe­sítve ámul el igazán: az utóbbi húsz-huszonkét esz­tendő kultúrforradalma bá­mulatos művelődésbeli vál­tozásokat produkált. A ri­portműsor bár gazdasági jel­legű volt, nem mehetünk el szó nélkül a jól „beszerkesz­tett” kulturális helyzetkép mellett (és méltatás nélkül) és a műsor alapkérdésére — áru-e csupán a könyv? — azonnal magkaphatjuk a reális válaszokat. Húsz év alatt 700 ezer Shakespeare- kötetet adtak el Magyaror­szágon, Ady összes művei­nek kereskedelmi bevételei­ből tíz új fiatal költő, Petőfi műveinek bevételéből tíz, Tamási Áron műveinek be- . vételéből pedig két fiatal prózaíró könyvének kiadá­sát fedezhetik és fedezik. Az a jelző, hogy olvasó nem­zet vagyunk, egy csöppet sem túlzás. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével fokozódott a gyanú, hogy az igazi irodalom, az érté­kes művek esetleg háttérbe szorulnak a sikerkörryvek mögött. A riportműsor igye­kezett megnyugtatni a nézőt, hogy erről szó sincs, a könyv nálunk nem pusztán árucikk, legalábbis nem a hagyományos értelemben. A műsor egy hallatlanul gaz­dag témaanyagot kísérelt meg felölelni, így tehát egy kissé halmozottnak is tűnt, és ezen a körülményen még az egyébként más műsorok­ból ismert, kitűnő Bán Já­nos sem tudott változtatni. Mindenesetre: a téma foly­tatásra vár! AZ A •HOSSZÚ, HOSSZÜ ÜT... A televízió művészcsere­akciójának keretében, most Jugoszláviából érkezett hoz­zánk vendégrendező, a zág­rábi Liljana Bilus, aki Zora Dirnbach érdekes, önszámí­tásokra késztető művét ren­dezte a mi stúdiónkban. A dráma konfliktusa tele van atmoszférával. Dima, aki ed­dig sorozatban és elvtelenül korrformálta magát az igaz­gatójával, aláírásaival az igazgató dicsőségét egyen­gette, és mint a dráma ele­jén azonnal kiderül, újabb szégyenletes aláírás előtt áll. A lehetetlen üzembővítéssel bíbor futószőnyeget terít az igazgató lába elé, de köz­ben a népgazdaság pénzéből százmilliókat dob ki az ab­lakon. Aláírja-e Dima az okmányt fél hatkor, vagy sem T- ez a drámai kérdés. A meglepően szép, érzelem­dús részletekben gazdag,. és a női lélek kissé egyoldalú alapállásából ábrázolt csa­ládrajzban tárul fel a tv- játék mondanivalója, amely fájdalmasan aktuális, mé­lyebbre kutatva: társadalmi továbbhaladásunk egyik alap kérdése. Az elvi-erkölcsi szilárdságról van szó, azok­ról az emberekről, akik a kezdettől fogva, mintegy alappolgárai a szocializmus­nak, és azokról a beosztá­sokról, ahol e szilárdság nélkül nem lehet dolgozni. A témának tehát nagy tár­sadalmi drámai erejé van. A megformálásnak már en­nél kisebb a sodrása. A kis­sé vontatott stílus, a több­szörösen is aláhúzott utalá­sok, a kis túloldott melo­drámák (gondoljunk csak Szása egy-két percére és Goga jelenetére) mellett a leglényegesebb kifogás, hogy a drámai helyzet konkrét időzítése nem sikerült. Az idő konkrétságának nincs súlya. Dima drámája bekö­vetkezhetett volna egy alá­írással előbb, vagy eltolód­hatott volna a következőre. A felsorakoztatott időindo­koknak (a düsseldorfi lehe­tőség megcsillanása, a fele­ség monoton agymosása, a gyerekekkel történt szimbo­likus esemény) a drámai té­telhez képest mérsékelt súllyal rendelkezik. IRÁNY A VÉNUSZ! A tv-vetélkedők igazi di­vatján már túl vagyunk, leg feljebb a már-már „klasz- szikus”-számba menő Ki mit tud, és egy-egy újabb ötlet vonja magára a nézőtábor figyelmét, de a gyerekek já­tékos érdeklődése szinte ki­meríthetetlen. Ha pedig űr­hajózásról van szó... hát, ez a legizgalmasabb. Az Irány a Vénusz! ifjú űrhajós­jelöltek négy részből álló vetélkedőjének nyolc részt­vevőjét nyolcezer jelentkező­ből válogatták ki. A szám önmagáért beszél. A gyere­kek már az első forduló­ban, a startnál (egy-két lámpalázas zavartól eltekint­ve) bámulatos tájékozott­ságról tettek tanúbizonysá­got és a Fehér Táltos űr­hajó személyzete közt külön örömmel fedeztük fel a pé­csi Telkes Józsefet, aki mint az űrhajó biológusa, a ve­télkedő startjánál már érté­kes pontokat gyűjtött a csapatnak. Az új sorozat bizonyára nagy népszerű­ségre lel majd az úttörők — s itt-ott a nagyobbak kö­zött is. (T) Tömeges ételmérgezés A hét végén a fővárosban és vidéken tömeges ételmér­gezés fordult elő. Budapesten 17 személyt szállítottak kór­házba, azokat, akik a pestlő­rinci piacon forgalomba hozott és az ecseri Törekvés Terme­lőszövetkezet által készített juhtúróból és gomolyából fo­gyasztottak. Dány községben egy nagy lakodalom után, va­sárnap a fogyasztott ételektől sokan rosszul lettek. Mintegy nyolc-tízmillió forint értékű munkát végeznek * a komlói Kossnth-bánya gépüzemének a szakemberei a most épülő pécsújhegyi iszapvíztelenítő berendezéseken. Jelenleg a szállítószalag tartószerkezetét készítik a komlói üzemben.-Szokola! felv.— — Tudomásunk szerint az új gazdasági mechanizmus vi­szonyai között a közgazdasági Ösztönzők méginkább fékezik a hálózatfejlesztést. — Az ösztönzők száma és hatékonysága valóban n©m ja­vult sőt kedvezőtlenebb hely­zetet teremtett. A hálózatfej­lesztéshez a gazdasági előnyök biztosítása indokolt lenne. Já­rási, városi és községi szin­ten például aránytalanul ma­gas terheket rónak ki szol­gáltató egységeinkre (törpe s< Magyar tudósok és szakemberek utaztak Moszkyába j (Kiküldött munkatársunk je­lenti a BNV-ről.) Az első konkrét, üzleti jel­legű megállapodások mái szombaton létrejöttek. A Ma- sinoimport szovjet külkeres­kedelmi vállalat a Magyar Hajó- és Darugyártól több tíz­millió rubel értékben rendelt öt-, illetve tizenkét ' tonnás portáldarukat, s jelentős meg­rendelést eszközölt a nagyhírű magyar hajógyártól a cseh­szlovák Strojexport vállalat is. Az MHD már a kiállítás meg­nyitásának első perceitől a külföldi szakemberek érdek­lődésének középpontjában áll — különösen az első ízben be­mutatott, 1900 tonnás tengeri kőszállító hajó modelljét ta­nulmányozták sokan. A város­ligeti tavon ringó modell ér­dekessége. hogy eredetije tel­jes egészében hegesztett kivi­telben készült. Három és félmillió rubeles üzletet kötött egymással a MOGÜRT és a szovjet Avto- export, melynek értelmében a Vörös Csillag Traktorgyár leg­újabb típusú dömpereiből szál­lít a Szovjetunió építkezéseire. A pavilonok sajtófőnökei szin­te óránként hívhatnák az új­ságírókat^ a tárgyalások állá­sa rendkívül gyorsan változik, s ha tömeges szerződés-alá­írásokra még nem is került sor, az kétségtelen, hogy szá­mos magyar kiállító közel áll ehhez az aktushoz. Félhivata­los értesülések szerint az idei vásár egyik legérdekesebb je­lensége: a magyar és külföldi vállalatok számos területen a kooperáció lehetőségeit kere­sik. A belföldi árubemutatók több tízezer cikke között ez évben is számos újdonságot talál a látogató. Ott van kö­zöttük az idei Lipcsei Tavaszi Vásár négy aranyérmese is: a MOM termometriás gyors­elemző készüléke és 3170 típu­sú analitikai és preparatív ultracentrifugája, az Élelmi­szeripari berendezés és Gép­gyártó Vállalat uborkaosztá­lyozó gépsora, valamint a MIRKÖZ STAR-12 jelű, Die­sel adagolóberendezést vizs­gáló próbapadja. Sok csodálója van az Ika­rusz új autóbuszainak. Mint ismeretes, az Ikaruszgyár új típuscsalád kialakítását hatá­rozta el, folytatva a jól bevált — közel két évtizede alkalma­zott —, családelv-programját Az új típuscsalád 200-as jel­zést kapott, s első gyártásban lévő tagja az Ikarusz 250-es luxus autóbusz. Milyen az el­ső magyar panorámabusz? Csupa-üveg, modern vonalú, a legkorszerűbb fűtő-, illetve szellőztető berendezésekkel el­látva. A MAN-motar fekvő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents