Dunántúli Napló, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-21 / 117. szám
Vn&g proletárjai, egyest) IJete* t Ara: 70 fillér Dunönlüll naplö *xv. évfolyam, n7. szám A2 MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968 m°ius 21 •ke<w „Piros pünkösd Pécsett66 Emlékiinnepség a pécsi katonai felkelés 50. évfordulója alkalmából Ha millióan sztrajko nak Franciaországban | Olasz választások Az első egyezmény | S7öve:kzei v á'ózatfejlesztés tanácsi segítséggé! Tömeges ételmérgezés j. fi pkotsinyeremény-letéti n vek so'sol s3 Budapestre A második forduló Az MSZMP Pécs városi Bizottsága, Pécs Város Tanácsa, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsága és a fegyveres testületek parancsnokságai Pécsett vasárnap a 48-as téren ünnepséget rendeztek az 1918. május 20-i pécsi katonai felkelés 50. évfordulója alkalmából. A munkásmozgalmi emlékműnél a fegyveres alakulatok adtak díszőrséget, felsorakozott a díszszázad is. A teret az ünneplő közönség, idősek, fiatalok, Pécs város dolgozói töltötték meg. A munkásmozgalmi emlékmű mellett felállított emelvényen a díszelnökségben foglaltak helyet a megyei és városi párt, állami, társadalmi és tömegszervezetek, a fegyveres testületek vezetői, képviselői, munkásmozgalmi ^veteránok, köztük számosán a katonai felkelés résztvevői, tanai. Az ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődött, amikor a felsorakozott diszszázad parancsnoka tett jelentést Kiss Lajos vezérőrnagynak, aki ezután ellépett a díszszázad előtt. Az emlékműnél Baracsi Ferenc, a Pécsi Nemzeti Színház művésze Csuka Zoltán „Piros pünkösd Pécsett” cípiű drámai hőskölteményéből mondott részletet, majd Bogár József, az SZMT vezető titkára üdvözlő és megnyitó szavai után ünnepi beszédet Kiss Lajos vezérőrnagy mondott. Beszédének bevezetőjében utalt a szocialista hazafiságra, arra, hogy népünk legjobbjai mint igazi hazafiak a legnagyobb megpróbáltatások közepette is mindig a haladás élvonalában küzdöttek. A magyar munkás- osztály forradalmi hagyományai, történelmünk legfényesebb lapjait jelentik, — hangsúlyozta, majd a továbbiakban szólott arról, hogy a Magyar Néphadsereg katonái is méltó örökösként ápolják dicső forradalmi, népi, katonai hagyományainkat, s ez nap mint nap kifejezésre jut a katonafiatalok hazafias és internacionalista nevelésében, a hősök iránti mély tiszteletben. Beszédét így folytatta: — Az évfordulók mindig alkalmat adnak arra, hogy a hétköznapok forgatagában meg- megálljunk egy pillanatra és emlékezzünk, visszatekintsünk a régi harcokra, osztályütközetekre, melyek ma is jogos büszkeséggel töltenek el bennünket. Az 50 évvel ezelőtt, 1918. május 20-án itt Pécsett kirobbant katonai felkelés a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követő magyarországi forradalmi fejlődés egyik jelentős állomását képezte. Pécsett a volt Frigyes-laktanyában elhelyezett 6. póttartalékos gyalogezred végsőkig elszánt katonái az imperialista háború okozta szenvedés és hozzátartozóik nyomora, valamint saját tűrhetetlen helyzetük miatt fegyveres harcra keltek. A továbbiakban arról szólott, hogy a fegyveres felkelés a túlerővel szemben ideiglenes vereséget szenvedett, de a pécsi események azt is tanúsították, hogy már ekkor érlelődött a munkásság, a szegényparasztság, a haladó értelmiség és a hadsereg forradalmi összefogása. Beszédét így fejezte be: „Forradalmi őseink példájához méltóan állunk helyt a nemzetközi méretekben folyó osztályharcban. Erősítjük szövetségünket felszabadítónkkal, hűséges harcostársunkkal a Szovjetunióval, a szocializmust építő és azért harcoló népek közösségével. Éljen és erősödjön a forradalmi hősök példáját méltóan követő, a szocializmust építő dolgozó népünk és hadserege megbonthatatlan testvéri egysége’’. A beszéd elhangzása után a 12-es AKÖV Bartók Béla férfikórusa munkásmozgalmi dalokat adott elő, majd elsőnek az MSZMP Megyei és Városi Bizottsága koszorúját helyezték el az emlékmű talapzatára, majd a Megyei és Pécs Városi Tanács, a hadseregparancsnokság és fegyveres Losonczi Pálnak, a’ Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására hétfőn délben hivatalos baráti látogatásra Magyarországra érkezett Zsamszran- gijn Szambu, a Mongol Nép- köztársaság Nagy Népi Hu- rálja Elnökségének elnöke és kísérete. A vendégeket Losonczi Pállal az élen magyar közéleti vezetők ünnepélyesen fogan, ák a Ferihegyi repülőtéren. Kiss Lajos vezérőrnagy ünnepi megemlékezését tartja. erők, a Szakszervezetek megyei Tanácsa, a KISZ megyei és városi bizottsága, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága, üzemek és intézmények helyezték el a megemlékezés virágait. Az ünnepség az Internacio- nálé hangjaival és a díszszázad elvonulásával fejeződött be. Magyar parlamenti küldöttség Belgiumban Brüsszel: A Belgiumban tartózkodó magyar parlamenti küldöttség tagjai az elmúlt hét végén meglátogatták a Meuse folyón létesített ronquieres-i vízlépcsőt és a hajóátemelő berendezést, majd felkeresték Knokke, Brugge és Gent városát. Vasárnap este Kállai Gyula, a küldöttség vezetője találkozott a brüsszeli magyar kolóniával. Hétfőn reggel Pierre Harmel belga külügyminiszter felkereste Kállai Gyulát, a magyar küldöttség vezetőjét. Véleményt cseréltek az időszerű nemzetközi kérdésekről, s a két ország kapcsolatairól. Találkozás a határon an Kom zomolista Pécsett KISZ-vezető Lvovban Az MSZMP Baranya megyei és Pécs városi bizottsága nercben helyez el koszorút az emlékmű talapzatán Novies János elv társ és Ambrus Jenő elvtárs. A két busz, Lvovból, illetve Pécsről körülbelül egy- időben ért Csapra, a határ- állomásra. Az Ikarusból baranyai fiatalok szálltak ki, a szovjet buszból kiszálló Ivovi komszomolistákkal örömmel üdvözölték egymást, kis ideig kézzel-láb- bal magyaráztak, majd mindkét csoport helyet foglalt a másik buszában, hogy le ne késsé a „csatlakozást”. S már mentek is vissza kiindulási helyükre a buszok, de rajtuk a testvér-megye utasai. Huszonnyolc baranyai alapszervezeti KISZ-vezető jutott el így Lvovba, cserébe huszonnyolc Ivovi kom- szomolistát lát vendégül a Baranya megyei KISZ Bizottság. A szovjet vendégek vasárnap késő este érkeztek hozzánk, első programjuk tegnap délután 5 órakor vette kezdetét a pécsi KISZ- iskolán. Az iskola hallgatói, akiknek foglalkozásai addigra éppen befejeződtek, meleg szeretettel, s a kezdetben mutatkozó nyelvi nehézségek ellensúlyozása érdekében tánczenével fogadták a Ivoviakat. A baráti találkozó megnyitójaként szovjet és magyar fiatalok tangóharmonikakíséret mellett együtt énekelték a Drága föld kezdetű közismert szovjet dalt, majd Németh Jánosné, a KISZ-iskola igazgatója üdvözölte Volo- gya Okpüt elvtársat, a Lvov megyei Komszomol Bizottság titkárát, Borisz Já- csukot, a Leninszkaja Mala- gyózs című, Ivovi ifjúsági lap szerkesztőjét, a megyei és városi KISZ-bizottság jelenlevő vezetőit és valamennyi Ivovi vendéget. Vacsoráig egymás életével, munkájával ismerkedtek vendégek és házigazdák, majd vidám klubest zárta a találkozót. A ivovi komszomolisták szerda estig maradnak Baranyában. A párt-, állatni, társadalmi szervek és a fegyveres alakulatok képviselői megkoszorúzták a hősök emlékművét érkezett Is. Szambu mongol államfő ísriási meglepetéssel zárult II az elnökválasztás első U fordulója Szederkényben. Czinege József, a sző vetkezet eddigi elnöke, a jelölő bizottság hivatalos jelöltje csak 230 szavazatot ka pott. Pontosan 224 voksot F ü 1 e k i János, a tsz főállattenyésztője. az a személy hódított el, akit a jelölő bizottság „csak” elnökhelyettesnek javasolt. Ki gondolta volna, hogy a tagság fele elnöknek akarja őt? Semmi jel sem mutatott erre a nyílt szavazásnál! Sokan majdnem a szemüket dörgölték meglepetésükben, amikor kihirdették a titkos szavazás eredményét. S ami azelőtt elképzelhetetlen volt, most megtörtént: második fordulót kellett kiírni, hiszen az új tsz-törvény szerint kétharmados többségre van szükség. Addig kell folytatni a választást, amíg valaki el nem éri. Alaposan felkavarta az ügy a kedélyeket, nemcsak Szederkényben. hanem a járási székhelyen is. Szederkénnyel együtt ugyanis már 12 tsz- ben választottak új elnököt illetve vezetőséget, s nem Szederkény az első hely, ahol váratlan fejleményekre került sor. Majson például a párttagság, a tsz-tagság szinte egy emberként kitartott ama elnök mellett, aki a járás megítélése szerint nem tudort megbirkózni a reá háruló feladatokkal. Ismét megválasztották, s az időszerű mezőgazdasági munkák elvégzésének üteméből meg egyebekből ítélve úgy dolgoznak, mint akik megtáltosodtak. Mintha kicserélték volna az elnököt és a tagságot! Arra sem számított senki, hogy valóságos kortesháború alakul ki majd Dunafalván, tehát nemcsak hivatalos elnökjelölt lesz, hanem fellép egy nemhivatalos is, aki mögött egy — konzervatív elemekből álló, a gazdálkodás megcsontosodott, elavult formáihoz ragaszkodó — tábor áll. s ez a tábor röplapokat gyárt ma, sőt mi több, megpróbálja leitatni a tagságot. „Hát ide jutottunk?” — tette fel a kérdést a tsz-ve- zetők egy csoportja. Volt, aki őszinte aggodalomból, mert attól tartott, hogy nem válik be a titkos szavazás, s úgy járunk, mint Az ezeregyéjszaka meséinek egyik hőse avval a bizonyos palackba zárt szellemmel. Másoknak viszont kapóra jött Dunafal- va, mert már az első pillanatban megérezték, hogy oda a kényelemnek, a jövő vezetőségválasztásai nem lesznek olyan egyszerűek és úgymond előre lefutottak, mint az eddigiek voltak. Nem volt nehéz belátni: a négy évenként megismétlődő titkos szavazás az egész időszakra kihat! Már a választás után ajánlatos meggondolni hogy vezetek, mint intézkedek, hiszen ha rosszul döntök és cselekszem, még négy év múltán is számon kérhetik tőlem. Egyszerűen nem választanak meg. Ami pedig azt a palackba zárt szellemet illeti, aligha kell attól tartani, hogy az valaha feltámad. Magyarán: nem kell a tsz-t. a szocializmust félteni a titkos szavazástól. Ezt bizonyítja a mohácsi járás példája is. Ama 12 tsz közül, ahol vezetőségválasztást tartottak, csupán Kölkeden vonták meg a régi elnöktől a bizalmat, Szederkényben bizonytalan még, hogy mi lesz. Tíz helyen továbbra is a régóta ismert nevek. Rótt Antal, Karasz László, Nyilas Lajos, Sebők József és mások kaptak 80— 90, gyakran annál is nagyobb százalékot, sőt volt olyan hely is — Lippó — ahol az elnök száz százalékot kapott! Kívánhatunk-e ennél többet? Kicsit tréfásan hangzik, de így igaz: még jó, hogy volt olyan hely, mint Szederkény, ahol az eredeti jelölt csak 50 százalékot kapott. Ha ugyanis ez nincs, még avval vádoltak volna meg bennünket netalán, hogy az elnök- meg vezetőségválasztás új formája mégsem demokratikus. Hogy az ellenjelölt kapta meg a másik 50 százalékot? S hogy emiatt újabb fordulóra van szükség? Semmi baj nem származik ebből! Semmit sem ért meg a dolgok lényegéből az, aki elfelejti, hogy ahol a titkos szavazás van, ott ilyesmi is előfordul. Még Füleki János, az ellenjelölt személyében sem találhat senki sem kivetni valót, hiszen — akárcsak Czinege József — régi vezető és kommunista ő is. Abból tehát, ami Szederkényben történt, csak egy apró kis szépséghiba volt. Nevezetesen: a pártszervezet tudott arról hogy a tagság bizonyos hányada Füleki Jánost támogatja majd a titkos szavazáson. De hogy ez a bizonyos hányad eléri majd az 50 százalékot, arról nem. Következésképp: nem ismerte eléggé a közvéleményt, a közhangulatot. E z az a pont, ahol meg kell állnunk. A titkos szavazás bevezetése, az egész . közéletet átható demokratikus közszellem ugyanis nem egyértelmű avval, hogy most már mindent az ösztönösségre bízunk, lemondunk a legnemesebb értelemben vett befolyásolásról. A szederkényi kommunisták is megtanulták ezt, ha másból nem, a történtekből, a saját példájukból. Nem is miattuk beszéltünk erről az ügyről, s — minden félreértés elkerülése végett — még- csak nem is azért, hogy a szederkényi választást így, vagy úgy befolyásoljuk. Bárki lesz az elnök, bárkit tisztel meg bizalmával a három falut egyesítő tsz népe, egy bizonyos: ami Szederkényben történt, az mindenki számára tanulságos! Magyar Lásrió
