Dunántúli Napló, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-21 / 117. szám

Vn&g proletárjai, egyest) IJete* t Ara: 70 fillér Dunönlüll naplö *xv. évfolyam, n7. szám A2 MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968 m°ius 21 •ke<w „Piros pünkösd Pécsett66 Emlékiinnepség a pécsi katonai felkelés 50. évfordulója alkalmából Ha millióan sztrajko nak Franciaországban | Olasz választások Az első egyezmény | S7öve:kzei v á'ózatfejlesztés tanácsi segítséggé! Tömeges ételmérgezés j. fi pkotsinyeremény-letéti n vek so'sol s3 Budapestre A második forduló Az MSZMP Pécs városi Bi­zottsága, Pécs Város Tanácsa, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront Pécs városi Bizott­sága és a fegyveres testületek parancsnokságai Pécsett va­sárnap a 48-as téren ünnep­séget rendeztek az 1918. má­jus 20-i pécsi katonai felkelés 50. évfordulója alkalmából. A munkásmozgalmi emlékműnél a fegyveres alakulatok adtak díszőrséget, felsorakozott a díszszázad is. A teret az ün­neplő közönség, idősek, fia­talok, Pécs város dolgozói töltötték meg. A munkásmoz­galmi emlékmű mellett fel­állított emelvényen a díszel­nökségben foglaltak helyet a megyei és városi párt, állami, társadalmi és tömegszerveze­tek, a fegyveres testületek ve­zetői, képviselői, munkásmoz­galmi ^veteránok, köztük szá­mosán a katonai felkelés résztvevői, tanai. Az ünnepség délelőtt 10 óra­kor kezdődött, amikor a fel­sorakozott diszszázad parancs­noka tett jelentést Kiss Lajos vezérőrnagynak, aki ezután el­lépett a díszszázad előtt. Az emlékműnél Baracsi Ferenc, a Pécsi Nemzeti Színház művé­sze Csuka Zoltán „Piros pün­kösd Pécsett” cípiű drámai hőskölteményéből mondott részletet, majd Bogár József, az SZMT vezető titkára üd­vözlő és megnyitó szavai után ünnepi beszédet Kiss Lajos vezérőrnagy mondott. Beszé­dének bevezetőjében utalt a szocialista hazafiságra, arra, hogy népünk legjobbjai mint igazi hazafiak a legnagyobb megpróbáltatások közepette is mindig a haladás élvonalában küzdöttek. A magyar munkás- osztály forradalmi hagyomá­nyai, történelmünk legfénye­sebb lapjait jelentik, — hang­súlyozta, majd a továbbiak­ban szólott arról, hogy a Ma­gyar Néphadsereg katonái is méltó örökösként ápolják di­cső forradalmi, népi, katonai hagyományainkat, s ez nap mint nap kifejezésre jut a katonafiatalok hazafias és in­ternacionalista nevelésében, a hősök iránti mély tiszteletben. Beszédét így folytatta: — Az évfordulók mindig al­kalmat adnak arra, hogy a hét­köznapok forgatagában meg- megálljunk egy pillanatra és emlékezzünk, visszatekintsünk a régi harcokra, osztályütkö­zetekre, melyek ma is jogos büszkeséggel töltenek el ben­nünket. Az 50 évvel ezelőtt, 1918. május 20-án itt Pécsett kirobbant katonai felkelés a Nagy Októberi Szocialista For­radalmat követő magyaror­szági forradalmi fejlődés egyik jelentős állomását képezte. Pécsett a volt Frigyes-lakta­nyában elhelyezett 6. póttar­talékos gyalogezred végsőkig elszánt katonái az imperia­lista háború okozta szenvedés és hozzátartozóik nyomora, valamint saját tűrhetetlen helyzetük miatt fegyveres harcra keltek. A továbbiakban arról szó­lott, hogy a fegyveres felke­lés a túlerővel szemben ide­iglenes vereséget szenvedett, de a pécsi események azt is tanúsították, hogy már ek­kor érlelődött a munkásság, a szegényparasztság, a haladó értelmiség és a hadsereg for­radalmi összefogása. Beszédét így fejezte be: „Forradalmi őseink példájához méltóan ál­lunk helyt a nemzetközi mé­retekben folyó osztályharcban. Erősítjük szövetségünket fel­szabadítónkkal, hűséges har­costársunkkal a Szovjetunió­val, a szocializmust építő és azért harcoló népek közössé­gével. Éljen és erősödjön a forradalmi hősök példáját méltóan követő, a szocializ­must építő dolgozó népünk és hadserege megbonthatatlan testvéri egysége’’. A beszéd elhangzása után a 12-es AKÖV Bartók Béla fér­fikórusa munkásmozgalmi da­lokat adott elő, majd elsőnek az MSZMP Megyei és Városi Bizottsága koszorúját helyez­ték el az emlékmű talapzatá­ra, majd a Megyei és Pécs Városi Tanács, a hadsereg­parancsnokság és fegyveres Losonczi Pálnak, a’ Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének meghívá­sára hétfőn délben hivatalos baráti látogatásra Magyaror­szágra érkezett Zsamszran- gijn Szambu, a Mongol Nép- köztársaság Nagy Népi Hu- rálja Elnökségének elnöke és kísérete. A vendégeket Losonczi Pállal az élen ma­gyar közéleti vezetők ünne­pélyesen fogan, ák a Ferihe­gyi repülőtéren. Kiss Lajos vezérőrnagy ünne­pi megemlékezését tartja. erők, a Szakszervezetek me­gyei Tanácsa, a KISZ megyei és városi bizottsága, a Haza­fias Népfront megyei és vá­rosi bizottsága, üzemek és intézmények helyezték el a megemlékezés virágait. Az ünnepség az Internacio- nálé hangjaival és a dísz­század elvonulásával fejező­dött be. Magyar parlamenti küldöttség Belgiumban Brüsszel: A Belgiumban tartózkodó magyar parla­menti küldöttség tagjai az elmúlt hét végén megláto­gatták a Meuse folyón léte­sített ronquieres-i vízlép­csőt és a hajóátemelő be­rendezést, majd felkeresték Knokke, Brugge és Gent városát. Vasárnap este Kállai Gyu­la, a küldöttség vezetője találkozott a brüsszeli ma­gyar kolóniával. Hétfőn reg­gel Pierre Harmel belga külügyminiszter felkereste Kállai Gyulát, a magyar küldöttség vezetőjét. Véle­ményt cseréltek az időszerű nemzetközi kérdésekről, s a két ország kapcsolatairól. Találkozás a határon an Kom zomolista Pécsett KISZ-vezető Lvovban Az MSZMP Baranya megyei és Pécs városi bizottsága ne­rcben helyez el koszorút az emlékmű talapzatán Novies János elv társ és Ambrus Jenő elvtárs. A két busz, Lvovból, il­letve Pécsről körülbelül egy- időben ért Csapra, a határ- állomásra. Az Ikarusból ba­ranyai fiatalok szálltak ki, a szovjet buszból kiszálló Ivovi komszomolistákkal örömmel üdvözölték egy­mást, kis ideig kézzel-láb- bal magyaráztak, majd mindkét csoport helyet fog­lalt a másik buszában, hogy le ne késsé a „csatlakozást”. S már mentek is vissza ki­indulási helyükre a buszok, de rajtuk a testvér-megye utasai. Huszonnyolc baranyai alapszervezeti KISZ-vezető jutott el így Lvovba, cseré­be huszonnyolc Ivovi kom- szomolistát lát vendégül a Baranya megyei KISZ Bi­zottság. A szovjet vendégek vasárnap késő este érkeztek hozzánk, első programjuk tegnap délután 5 órakor vet­te kezdetét a pécsi KISZ- iskolán. Az iskola hallgatói, akiknek foglalkozásai addig­ra éppen befejeződtek, me­leg szeretettel, s a kezdet­ben mutatkozó nyelvi ne­hézségek ellensúlyozása ér­dekében tánczenével fogad­ták a Ivoviakat. A baráti találkozó megnyitójaként szovjet és magyar fiatalok tangóharmonikakíséret mel­lett együtt énekelték a Drá­ga föld kezdetű közismert szovjet dalt, majd Németh Jánosné, a KISZ-iskola igazgatója üdvözölte Volo- gya Okpüt elvtársat, a Lvov megyei Komszomol Bi­zottság titkárát, Borisz Já- csukot, a Leninszkaja Mala- gyózs című, Ivovi ifjúsági lap szerkesztőjét, a megyei és városi KISZ-bizottság je­lenlevő vezetőit és vala­mennyi Ivovi vendéget. Va­csoráig egymás életével, munkájával ismerkedtek vendégek és házigazdák, majd vidám klubest zárta a találkozót. A ivovi komszomolisták szerda estig maradnak Ba­ranyában. A párt-, állatni, társadalmi szervek és a fegyveres alakulatok képviselői megkoszorúzták a hősök emlékművét érkezett Is. Szambu mongol államfő ísriási meglepetéssel zárult II az elnökválasztás első U fordulója Szederkényben. Czinege József, a sző vetkezet eddigi elnöke, a je­lölő bizottság hivatalos je­löltje csak 230 szavazatot ka pott. Pontosan 224 voksot F ü 1 e k i János, a tsz főállat­tenyésztője. az a személy hó­dított el, akit a jelölő bizott­ság „csak” elnökhelyettesnek javasolt. Ki gondolta volna, hogy a tagság fele elnöknek akarja őt? Semmi jel sem mutatott erre a nyílt szava­zásnál! Sokan majdnem a szemüket dörgölték meglepe­tésükben, amikor kihirdették a titkos szavazás eredményét. S ami azelőtt elképzelhetet­len volt, most megtörtént: má­sodik fordulót kellett kiírni, hiszen az új tsz-törvény sze­rint kétharmados többségre van szükség. Addig kell foly­tatni a választást, amíg va­laki el nem éri. Alaposan felkavarta az ügy a kedélyeket, nemcsak Sze­derkényben. hanem a járási székhelyen is. Szederkénnyel együtt ugyanis már 12 tsz- ben választottak új elnököt illetve vezetőséget, s nem Szederkény az első hely, ahol váratlan fejleményekre került sor. Majson például a párt­tagság, a tsz-tagság szinte egy emberként kitartott ama el­nök mellett, aki a járás meg­ítélése szerint nem tudort megbirkózni a reá háruló feladatokkal. Ismét megvá­lasztották, s az időszerű me­zőgazdasági munkák elvégzé­sének üteméből meg egyebek­ből ítélve úgy dolgoznak, mint akik megtáltosodtak. Mintha kicserélték volna az elnököt és a tagságot! Arra sem számított senki, hogy valóságos kortesháború alakul ki majd Dunafalván, tehát nemcsak hivatalos el­nökjelölt lesz, hanem fellép egy nemhivatalos is, aki mö­gött egy — konzervatív ele­mekből álló, a gazdálkodás megcsontosodott, elavult for­máihoz ragaszkodó — tábor áll. s ez a tábor röplapokat gyárt ma, sőt mi több, meg­próbálja leitatni a tagságot. „Hát ide jutottunk?” — tette fel a kérdést a tsz-ve- zetők egy csoportja. Volt, aki őszinte aggodalomból, mert attól tartott, hogy nem válik be a titkos szavazás, s úgy járunk, mint Az ezeregyéj­szaka meséinek egyik hőse avval a bizonyos palackba zárt szellemmel. Másoknak viszont kapóra jött Dunafal- va, mert már az első pilla­natban megérezték, hogy oda a kényelemnek, a jövő veze­tőségválasztásai nem lesznek olyan egyszerűek és úgy­mond előre lefutottak, mint az eddigiek voltak. Nem volt nehéz belátni: a négy éven­ként megismétlődő titkos sza­vazás az egész időszakra ki­hat! Már a választás után ajánlatos meggondolni hogy vezetek, mint intézkedek, hi­szen ha rosszul döntök és cselekszem, még négy év múltán is számon kérhetik tőlem. Egyszerűen nem vá­lasztanak meg. Ami pedig azt a palackba zárt szellemet illeti, aligha kell attól tartani, hogy az valaha feltámad. Magyarán: nem kell a tsz-t. a szocializ­must félteni a titkos szava­zástól. Ezt bizonyítja a mo­hácsi járás példája is. Ama 12 tsz közül, ahol vezetőség­választást tartottak, csupán Kölkeden vonták meg a ré­gi elnöktől a bizalmat, Sze­derkényben bizonytalan még, hogy mi lesz. Tíz helyen to­vábbra is a régóta ismert nevek. Rótt Antal, Karasz László, Nyilas Lajos, Sebők József és mások kaptak 80— 90, gyakran annál is nagyobb százalékot, sőt volt olyan hely is — Lippó — ahol az elnök száz százalékot kapott! Kí­vánhatunk-e ennél többet? Kicsit tréfásan hangzik, de így igaz: még jó, hogy volt olyan hely, mint Szederkény, ahol az eredeti jelölt csak 50 százalékot kapott. Ha ugyan­is ez nincs, még avval vá­doltak volna meg bennünket netalán, hogy az elnök- meg vezetőségválasztás új formá­ja mégsem demokratikus. Hogy az ellenjelölt kapta meg a másik 50 százalékot? S hogy emiatt újabb forduló­ra van szükség? Semmi baj nem származik ebből! Sem­mit sem ért meg a dolgok lé­nyegéből az, aki elfelejti, hogy ahol a titkos szavazás van, ott ilyesmi is előfordul. Még Füleki János, az ellen­jelölt személyében sem ta­lálhat senki sem kivetni va­lót, hiszen — akárcsak Czi­nege József — régi vezető és kommunista ő is. Abból te­hát, ami Szederkényben tör­tént, csak egy apró kis szép­séghiba volt. Nevezetesen: a pártszervezet tudott arról hogy a tagság bizonyos há­nyada Füleki Jánost támo­gatja majd a titkos szavazá­son. De hogy ez a bizonyos hányad eléri majd az 50 szá­zalékot, arról nem. Követke­zésképp: nem ismerte elég­gé a közvéleményt, a köz­hangulatot. E z az a pont, ahol meg kell állnunk. A titkos szavazás bevezetése, az egész . közéletet átható demokratikus közszellem ugyanis nem egyértelmű av­val, hogy most már mindent az ösztönösségre bízunk, le­mondunk a legnemesebb ér­telemben vett befolyásolás­ról. A szederkényi kommu­nisták is megtanulták ezt, ha másból nem, a történtekből, a saját példájukból. Nem is miattuk beszéltünk erről az ügyről, s — minden félreér­tés elkerülése végett — még- csak nem is azért, hogy a szederkényi választást így, vagy úgy befolyásoljuk. Bár­ki lesz az elnök, bárkit tisz­tel meg bizalmával a három falut egyesítő tsz népe, egy bizonyos: ami Szederkényben történt, az mindenki számá­ra tanulságos! Magyar Lásrió

Next

/
Thumbnails
Contents