Dunántúli Napló, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-18 / 115. szám

1968. május 18. Dunantmi nap 10 3 (3) A tisztogató akciók Pécs környékén, valamint a Bács­kában továbbfolytak. Május 29-ig 1193 puskát szedtek ösz- sze, de kb. 1200 hiányzó kézi­fegyvert nem találtak meg. A katonai osztagok parancsnokai jelentették, hogy Újvidék kör­nyékén a lakosság a szétvert felkelők közül sokat elbújta­tott, főleg Szenttamás község­ben. Más szökevények átszi­várogtak a Szerémségbe és a zöldkáderekhez csatlakoztak. A katonai bíróságok össze­sen 165 személyt rögtönítélő eljárással vontak felelősségre. Ebből 15 személyt halálra, 36 húsz évnél idősebb felkelőt 10 évnél nagyobb fegyházbünte­tésre, míg a többit 3—7 évre ítéltek. A vádlottak egyrésze nyiltan kommunistának, a szocialista forradalom és a nemzeti felszabadulás harco­sának vallotta magát. Az em­lítetteken kívül 100 személyt 60 napi szigorított fogsággal sújtottak, 78-nak ügyét átad­ták a polgári bíróságnak, 11 felkelő ügye pedig további el­járásra a legfőbb katonai ügyészség elé került. A fel­kelésben résztvevő többi sze­mélyt az olasz front Habsburg József főherceg vezette 6. had­sereg büntető alakulataiba osztották, ahol „József apánk” gondoskodott arról, hogy „ki­irtsák belőlük a lázadás szel­lemét”. tönösen felismerték a szövet­ségesek, köztük a bányászok bekapcsolásának szükségessé- gát. Mindez többé-kevésbé tu­datos szocialista forradalmi- ságra vallott, amely ledöntötte a nemzeti korlátokat és a fel­kelésnek internacionalista jel­leget adott. A hadseregfőparancsnokság a véres megtorláson túl azon­nali vizsgálatot rendelt el, hogy- a felkelés okait felderít­se és a mögöttük lévő esetle­ges titkos szervezeteket meg­semmisítse. A vizsgálat eredményeit összesítő jelentés megállapí­totta, hogy a felkelést „haza­térők” robbantották ki titkos forradalmi csoportok vezetésé­vel, tettük mozgató ereje pe­dig a békevágy és az impe­rialista háború gyűlölete volt. Ehhez szorosan kapcsolódott a fennálló állam- és társadal­mi rendszer fegyveres meg­döntésére irányuló ösztönös cselekvés szándéka is, amelyet „bolsevista ügynökök csem­pésztek be a legénységbe”. A jelentés továbbá a nagyfokú „szociális elkeseredésben”, a tiszti- és altisztikar „erélyte- lenségében”, a büntetések ki­szabása és végrehajtása körü­li „bűnös liberalizmusban” és a hazatérők különböző száza­dokban való szétszórásának el­mulasztásában jelölte meg az okokat. A vizsgálati eredmény fel­színességét a tények bizonyít­ják. A felkelés kirobbanása azonnal konkrét politikai cél­kitűzésekkel következett be: béke, szociális (társadalmi) és nemzeti felszabadulás, ame­lyeknek elérését a legmaga­sabb forradalmi harci formá­nak, a fegyveres felkelésnek alkalmazásában látták. A cél és eszköz tudatosítása a katonatömegekben a ma még kevésbé ismert szervezett forradalmi csoportok műve volt, amelyek ugyanakkor ösz­Sajnos a munkásosztály pártja, a szociáldemokrata párt nem tartotta szükséges­nek a katonák forradalmi ak­ciójának támogatását, sőt az „orosz példa” megismétlődésé­től való félelmében ellensé­gesen nézte csakúgy, mint a burzsoá pártok, amelyek a nemzeti függetlenségért első­sorban szavakkal harcoltak. A felkelés sajnálatos elszi­getelődésének többek között ez volt az oka, amely ugyan­akkor nem tette lehetővé, hogy a felkelők a velük szemben ■álló katonai erők sorait meg­bontsák. Ez utóbbiak parancs­nokaik által félrevezetve, nem­csak a felkelők megsemmisíté­sére voltak felhasználhatók, hanem a környékbeli lakossá­got is úgy megfélemlítették, hogy annak támogatása kime­rült a szimpátia érzésének ki­fejezésre juttatásában és a menekülők egyrészének elrej­tésében. Mindezek következtében a pécsi felkelés már eleve nem tudta elérni a klasszikus for­radalmi fegyveres felkelés szintjét. Hogy attól elmaradt, abban más tényezők is fontos szerepet játszottak. Ezek kö­zül a stratégiai cél ismereté­nek hiánya volt legdöntőbb: maguk a vezető forradalmi csoportok sem tudták, hogy a fegyveres győzelem kiharcolá­sa után mit és hogyan csinál­janak tovább. Az állam- és társadalmi rendszer megdön­tésének szándéka még a fel­kelés zenitjén is ösztönös ma­radt, s ez arra utalt, hogy a vezető csoportok korántsem tudták betölteni a forradalmi marxista párt szerepét. Az ab­ból következő tudatos szocia­lista forradalmiság hiánya eredményezte a durva takti­kai hibák elkövetését is. (Így pl. a harc menetében előfor­dult harcászati fegyelmezet­lenséget, fontos objektumok elfoglalásának elmaradását, a megvert ellenséges erők üldö­zésének elvetését, a támadás és védekezés megszervezésé­nek megvolt fogyatékosságait.) E negatív tanulságokkal együtt igen fontosak voltak azok a pozitív tapasztalatok, amelyeket a Monarchia for­radalmi erői további harcuk­ban felhasználhattak. Bebizo­nyosodott, hogy a különböző népek forradalmi harca a kö­zös ellenség ellen a nemzeti volt fenntartása mellett, de a nacionalista korlátok ledönté­sével egyesíthető. Ennek fel­tétele az internacionalista­szocialista forradalmiság, amely egyben arra is lehető­séget ad, hogy a katonatöme­gek forradalmi mozgalmait a munkásosztály vezette tömeg­harchoz kapcsolja és elszige­teltségéből kiemelje. És tanul­ság volt, hogy a még oly szer­vezett felkelés is bukásra van ítélve, ha a fennálló állam és társadalom megdöntésének ob­jektív feltételei nem érlelőd­tek meg. A nemzeti (polgári demok­ratikus) forradalmak győzelme és a béke megteremtése 1918. októberére maradt, amikor az elbukott lázadások és felkelé­sek kemény iskoláját kijárt forradalmi katonatömegek a munkásosztály és más dolgozó tömegek harcának szövetsége­seként kimagasló szerepet ját­szottak. A pécsi katonai felkelés a hozott súlyos áldozatokkal és bukásával együtt így nyer históriai értelmet és a Mo­narchia népei, mindenekelőtt a magyar és délszláv nép el­évülhetetlen, ■ nagyszerű forra­dalmi hagyományaként él to­vább. Farkas Márton A Baranya megyei és Pécs váro-.l Párthiao-tság vezetői tegnap a pártbizottság székhazában baráti beszélgetésen találkoztak az Örmény SZSZK-nak Rotort Harsatrjm, az örmény KP Központi Bi­zottsága titkárának vezetésével városunkban tartózkodó küldöttségével. A baráti találkozón Novica János, a Megyei Pártbizo tság tit á-a tájékoztatta a vendégeke; megyénk gazdasági és kulturális életéről, képünkön R. Hacsatrjan bemutatja a delegáció tagjait és köszönti a vendéglátókat Tíz új, bőhozamú kúltal gyarapodik a város Pécs a Dunántúl legkevésbé csatornázott városainak egyike Külön iskolai osztályok a nehezen nevelhető gyermekek számára Ma 140 ezer lakója van Pécsnek, s 36—37 ezer köb­méter vizet használnak el na­ponta. 1975-re a lakosság szá­ma előreláthatólag 170 ezerre, a napi vízszükséglet pedig 58 ezer köbméterre emelkedik. A hiány -22 ezer köbméter, s a kérdés, amit az élet feltesz így hangzik: honnan teremt­sük elő ezt a vízmennyiséget? Újabb szennyvíztelep ? Ezt a témát tárgyalta teg­nap délelőtt a Városi Tanács vb., s a testület elé tárt jelen­tés lelkiismeretesen, lépésről- lépésre haladva igyekezett fel­tárni a lehetséges vízforráso­kat. A legfontosabbnak a bu­dapesti és harkányi vasútvo­nal által közbefogott ún. P- területet nevezte, mely már 12 —13 ezer köbméter vizet ad naponta. Közölte, hogy újabb mohács—pécsi vízvezetékre lenne szükség. A beruházási költségek Pécsre eső hányada előreláthatólag 650 millió fo­rint. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál egy drávai víz­vezeték terve illetve az is fel­vetődött még, hogy hatalmas víztárolót létesítenének Szeder­kény—Borjúd táján, s onnan hoznák be a vizet Pécsre. Ezenkívül — ezt már Alföldi György, az Országos Vízügyi Hivatal főmérnöke jelentette be az ülésen — külön tanul­mánytervet készít Pécs víz­Tegnap délelőtt vlzrebocsátottik az elsO vitorlásokat a Pécsi tavon problémáinak megoldására a Budapesten székelő MÉLYÉP- TERV is. Több mint egymillió forintba kerül csupán a terv. Hogy mit tartalmaz tulaj­donképpen az a terv, arról sajnos nagyon hiányosak az ismeretek itt a városban. Jo­gos volt hát az észrevétel: számba kellene venni minden megoldást, s el kellene dön­teni már, hogy melyik válto­zatot választjuk a sok közül. Ha ez megvan (a Vízügyi Igazgatóság szerint hamaro­san meglesz) még mindig ott van a szennyvízkérdés. Ahogy növekszik az ivóvíz­fogyasztás, úgy nő a város szennyvíztermelése is, követ­kezésképp addig egy tapodtat sem mozdultunk, amíg nem csatornázunk, illetve nem bő­vítjük a szennyvíztisztító ka­pacitását. Pécsett jelenleg csak a lakások 53 százaléka van csatornázva, Kőszegen viszont 57, Komlón 67, Szom­bathelyen 68, Sopronban 69, Győrben 73, Oroszlányban 80, Dunaújvárosban 85 százalék. Pécs tehát a Dunántúl egyik legkevésbé csatornázott váro­sa; Az alapvető közegészség- ügyi szempontok sürgős be­ruházásokat igényelnek, ez vi­szont avval jár, hogy rövid idő alatt kétszeresére kell nö­velni a szennyvíztisztító je­lenlegi kapacitását. Vízórákkal a pazarlók ellen Láthatjuk tehát, hogy a víz- gazdálkodás roppant bonyo­lult és szerteágazó probléma. Ha a dunai vezeték mellett döntenének, a csatornázás, szennyvíztisztítás stb. költsé­geit is beleszámítva horribilis összegekre volna szükség. Nem véletlenül jegyezte meg Ambrus Jenő, a Városi Párt- bizottság első titkára: nagy örömmel fogadnánk, ha ezt a pénzt megkapnánk, de hogy valóban megkapjuk, abban nem lehetünk bizonyosak. Ezért csak üdvözölni lehet, hogy négy újabb kutat adtak át az elmúlt időszakban a budapesti és harkányi vasút­vonal által közbefogott ún. P-teríileten s további hatot akarnak átadni az év végéig. Mindemellett fokozni kellene a víztakarékosságot is. Lehe­tetlen állapotok uralkodnak. Van olyan vízórával felsze­relt családi ház is, ahol csak 30 liter/fő, viszont vannak olyan újmecsekaljai házak is, ahol 500 liter/fő a napi fo­gyasztás! Nem kívánjuk, hogy Uránvárosban is 30 liter/főre szállítsák le a nívót, hiszen ez nagyon kevés. Elfogadha­tatlan viszont a 400—500 liter is, hiszen bőségesen elegendő volna a 200 liter isi Ideje volna vízórával felszerelni a PIK-lakásokat is, el kellene érni, hogy aki több vizet fo­gyaszt, az fizesse meg azt! Még a határozatba is bele­került, hogy az ipari igénye­ket egyre inkább tisztított szennyvízből kell kielégíteni, melynek napi mennyisége ma már 24 ezer köbméter, s foly­ton növekszik. Horváth Lajos, a Városi Tanács elnöke hiá­nyolta, hogy eddig nem sok gyakorlati intézkedés történt ezen a téren. Javasolta, hogy dolgozzanak ki valamilyen rendszabályt, mely fokozot­tabb felhasználásra ösztönzi á vállalatokat. Kedvező piaci árak A vízgazdálkodást követően a vb. a gyermek- és ifjúság- védelmi munka helyzetét, il­letve a piaci forgalom alaku­lását vitatta meg. örömmel állapította meg, hogy — hála a nagy felhozatalnak, s an­nak, hogy öntöznek — a nagy szárazság ellenére sem ala­kultak aránylag rosszul a piaci árak. Ami pedig a gyer­mek- és ifjúságvédelmet illeti, a vb. utasította a Városi Ta­nács művelődésügyi osztályát, vizsgálja meg annak a lehető­ségét, nem lehetne-e a város valamelyik központi fekvésű iskolájában külön osztályt szervezni a nehezen nevelhe­tő gyermekek számára? Ha a vizsgálat, illetve az élet igennel válaszol, egy év múlva megszervezik ezen osz­tályokat. Ma a város általá­nos iskoláiban 38—40 gyermek alkot egy osztályt, ott 15—20 fős osztályokat szerveznek, hogy több idő jusson minden tanulófa. A legjobb pedagó­gusokat gyűjtik egybe, aki­ket külön dotálnak, mindent elkövetnek tehát, hogy becsű letes, törvénytisztelő állam­polgárokat neveljenek a ne- velhetetlennek minősített gyér mekekből. — Magyar — Tízé?es a Kom-ói Ifjúsági Színpad A Komlói Bányász Együttes Ifjúsági Színpada tíz évvel ez­előtt alakult. A jubileum al­kalmából május l.9-én, vasár­nap este 7 órakor a Zrínyi Művelődési Házban díszelő­adást rendeznek. Csontos Sán­dor tanár beve-etője után Mo- liere: A fösvény című víg­játékát adják elő, Nagy Mihály rendezésében. Ezzel egyidejűleg kiállítás nyílik, amely a színpad tíz­éves munkáját mutatja be. A jándék a vevőnek A fővárosi üzletekben egyre gyakrabban lehet­nek kedvezményes ak­ciók részvevői a vásár­lók. Baranyában is számos alkalom kínálkozik arra, hogy kedvező áron szerezzék be szükségle­teiket a szemfülesebb ve­vők. A megyében műkö­dő kereskedelmi vállala­tok fenntartották az idényvégi kiárusítások rendszerét. A Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat például tízmillió forint értékű ruházati cikket ér­tékesített ezen a tava­szon 30—50 százalékos^ kedvezménnyel, a Cent­rum Áruház 4—5 millió forint értékű árut hozott forgalomba ugyancsak jelentős árengedménnyel. A kereskedelmi vállala­toktól számos kezdemé­nyezést láttunk már. A földművesszövetkezeti kiskereskedelmi hálózat szaküzleteiben már ta­valy is ingyen bukósi­sakkal kedveskedtek az új motortulajdonosoknak A Vegyesiparcikk Keres­kedelmi Vállalat és a Centrum Áruház olcsó játékvásárt rendezett a közelmúltban. S most a napokban újabb „aján­dék-akció” kezdődött a Centrumban. Két tekercs Forte filmet kap díjta­lanul minden olyan ve­vő, aki a 180-tól 503 fo­rintig terjedő árú fény­képezőgépekből vásárol. Ami a közeli jövőt illeti, tudjuk, hogy jónéhány cikket kedvezményes áron enged át a kiske­reskedelemnek a Vas- és Műszaki Nagykereskedel­mi Vállalat. Hogy a ked­vezményből mennyit jut­tatnak a vevőnek, azt már a kiskereskedelemre bízzák. Ajándék a vevőnek? Mondhatjuk így is, bár ez esetben már többről van szó. A kereskedelmi vállalatok a rendelkezé­sükre álló eszközökkel próbálják megfogalmazni, hogy megnőtt a vásárlók tekintélye. Örömmel ta­pasztaljuk, hogy az üz­letekben udvariasabb, előzékenyebb lett a ki­szolgálás, közvetlenebb, barátibb az eladők-vevők közötti kapcsolat, a szak­üzletek megpróbálnak „saját” vevőkört kialakí­tani. Az elmen,lottakat összegezve erős a meg­győződésünk. hogv tény­leg kialakulóban van a „vevők piaca” és ezzel párhuzamosán most kezd tartalmat kapni a min­dent a fogyasztóért — évekkel ezelőtt nnásig hangoztatott jelszó. (Harsányi) Katonai felkelés Pécsett 1918 májusában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents