Dunántúli Napló, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-17 / 114. szám

Wto. mfijus T7. Dimontan napio 3 „Megelőztünk, sok nyugati céget“ Divattáskákat is exportál a pécsi Kesztyűs Ktsz Félmillió pár kesztyű az idei program Új kollekció a BNV-n — A jubileumi évre is tar­talékoltunk valami újdonsá­got, — mondotta Molnár György, a ktsz elnöke. — Ez­úttal és első alkalommal bőr­díszmű áruinknak is szerez­tünk exportpartnert. Igaz, egyelőre csak a női divattás­káinknak, melyekből húszezer darabot kötött le a TANNIM- PEX szovjet megrendelésre. Reméljük folytatása is lesz, ha hozzá kalkuláljuk az idei BNV-t, ahol újabb divatkesz­tyű és bőrdíszmű kollekció­kat mutatunk be. A BNV-n kívül, — ahonnan 1964 óta minden évben vásári díjjal, illetve OKISZ-díjjal tértek haza, — természetesen más lehetőségeik is vannak a piacszerzésre. Pontosabban csak közvetett piacszerzésre, amire mindjárt meg is adta a magyarázatot a ktsz elnöke. . — Sajnos, nemcsak bara­nyai, hanem országos jelenség is, hogy a kisebb exportáló üzemek vezetői nagy elősze­retettel úgy nyilatkoznak kül­földi piacaikról, mintha azok saját kutatási, üzletkötési út­jaik eredményeként jöttek volna létre. Pedig a mi fel­adatunk elsősorban az, hogy exportüzem lévérr, ne csak tart suk az elért színvonalat, ha­nem újítsunk, frissítsünk is rajta, ha versenyben akarunk mairadni a konkurrenciával. A többi a külkereskedelmi szer­vek feladata. Ök tartják nyil­ván produktumainkat, s eh­hez igazítják lehetőségeinket is. De amikor közbevetőleg megkérdeztem, hogy ezek sze- ' rint milyen címen utaztak és utaznak ma is külföldi part­nereikhez az exportáló üze­mek szakemberei, a választ amolyan mondja, ne mondja féle szünet előzte meg. Sikerük van Kanadában — Én különválasztanám a régebbi és a mai kiküldetések értelmét és hasznosságát, no­ha formájukban nem történt lényeges változás. A kisebb exportra termelő vállalatok szakemberei általában az il­gyár tengerentúli sikerei után milyen újdonságokkal és mi­kor akarnak ők is piacot hó­dítani Kanadában. Mert abból a válaszból, hogy az idén újabb 100 ezer párral kíván­ják bővíteni eddigi 400 ezer páros női divatkesztyű ter­melésüket, nem valami köny- nyű dolog eligazodni a laiku­soknak. Mert ugye, „mit le­hessen tudni”, hogy kinek s hova szánták ezt a többletet. P. Gy. A Minisztertanács ülése Magasabb családi pótlék A Minisztertanács csütörtö- kön ülést tartott. Jóvá­hagyólag tudomásul vette a Minisztertanács és a SZOT ve­zetői között május 13-án folyt megbeszélésről szóló tájékoz­tatót. A SZOT elnökségének javas­latára a kormány módosította a családi pótlékról szóló ren­deletet. A SZOT elnöksége az üzemi balesetek és foglalkozá­si megbetegedések múlt évi alakulásáról is tájékoztatta a Minisztertanácsot. A kormány felhívta a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy gondoskodjanak a hatáskörükbe tartozó mun­kavédelmi feladatok megoldá­sáról. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter előterjeszté­se alapján a Minisztertanács rendeletet hozott a mezőőrök feladatairól, jogairól és köte­lességeiről. a termelőszövetkezetekben Rendelet a mezőőrökről A SZÖVOSZ elnöke tájé­koztatást adott a burgonya, a zöldség és a gyümölcs ez évi forgalmazására való fel­készülésről. A Minisztertanács a beszámolót megvitatta és el­fogadta. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadott rendelet és az annak végrehajtását szolgá­ló — a rendelettel egyidejűleg megjelenő — SZOT-szabályzat elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezeti* tagokat érintő intézkedéseket tartal­maz. Milliónyi segítőtárs Metánevő“ baktériumok Biológiai kutatások a Mecseki Szénbányáknál Metán. Évszázados ellensé­ge a bányásznak. Ez a szín­telen, szagtalan, íztelen gáz kisebb koncentrációban is már kábulást okoz. Ha leve­gővel keveredik, a legveszé­lyesebb robbanókeverék jöhet létre. A metán — sajnos — „jeled varr” a mecseki liász- bányák mélyén. A metánrob­banást megelőzni néha sike­rült, néha nem... Ma már külföldön is, otthon is tudo­mányos szinten veszik fel a küzdelmet a gyakran tragi­kus kimenetelű szerencsétlen­séget okozó metán ellen. Pécsett a Tolbuhin úton, a Mecseki Szénbányák kutatási osztályán Kaurek Róbert ve­gyészmérnök és csoportja, il­letve meghívott, kutatóként a Komarov Gimnázium kémi­kus-biológus tanára, Takács László végzi a kísérleteket. Kaurek Róbert bevezet a laboratóriumba. Csak ketten vagyunk ebben á nagyon ér­tékes berendezésekkel felsze­relt helyiségben. Ketten? Még néhány milliónyian. A vegyészmérnök egy le­dugaszolt kémcsövet mutat. Medúza-szerű, áttetsző sűrít­mény. — Millió baktérium meta- nicum... — mondja. Úgynevezett ferde ágáros táptalajra oltott mikroszerve­zetek ezek. A szénminta — amely „magával hozta” a még spórás állapotban lévő mik- roszervezeteket — Széchenyi- akna VIII. szintjéről való. — Kezdjük inkább az ele­jén. Tulajdonképpen milyen kapcsolat van a baktériumok és a metángáz között? — A szénben található bak­tériumok betegséget nem okoznak az emberi szervezet­ben, viszont egyesek meg­gyorsítják az öngyulladási folyamatot, következésképpen ipari vonatkozásban károsak. Vannak azonban olyan mik­Üj háromszáz adagos étterem-bü fét nyitnak a sikondai strandfür dö szomszédságában. A sásdi Építő Ktsz szakemberei már az utolsó simításokat végzik az új létesítményen. A tervek szerint még ebben a bónapban befejezik a munkát és átadják az üzemeltetőknek az új éttermet. — Szokolal Mv. — roorganizmusok is köztük, — ez esetben a metánbaktériu­mok, — amelyek a mi speciá­lis körülményeink között hasz­nosak lehetnek... — Miért csak lehetnek? — Nos, éppen ez a célunk, hogy hasznot hajtó „tevékeny­ségre” ösztönözzük őket. Ha ez sikerült, akkor megmene­külünk a legveszélyesebb „bányarémtől”, a metántól. Miről is van szó? Nagyon laza a hasonlat, de mégis: az ember oxigént lélegzik be és széndioxidot „lehel” ki. A baktérium metanicum vi­szont oxigént és metánt rea- gáltat — mondjuk így „léleg­zik be” — és széndioxidot távolít el. Tehát „elfogyaszt­ja” a metánt. A gázhalmp^- állapotú metán — miután „elfogyasztotta” — folyékony halmazállapotúvá válik, majd a „kilélegzésnél” a termék ismét gázhalmazállapotú szén­dioxiddá alakul. Ez a folya­mat ismert, de semmi haszon­nal nem jár, mert a szén­dioxid ugyan nem robbanás- veszélyes, viszont kitörést okozhat. — Itt a probléma gyökere — mondja Kaurek vegyész- mérnök. — nekünk olyan bak­térium-mutánsokat kell tulaj­donképpen „kitenyésztenünk”, amelyekből a metán és az oxigén reakciója után nem gáz, hanem folyékony halmaz- állapotú termék távolodik el és igy a metán átalakulva hatástalanná válik. A kutatásnak három sza­kasza van: 1. a spórás álla­potban lévő baktériumokat életrekeltik és tanulmányoz­zák életkörülményeiket. Ez a munka most folyik. 2. Ezután megpróbáljuk úgy befolyásol­ni a baktériumok tevékeny­ségét, hogy az hasznos legyen, azaz létrejöjjön a folyékony fázisú termék és abban az alakzatban el is távolodjék. 3. Az így „kitenyésztett” bak­tériumokat — meghatározott technológia mellett — szapo­rítják és betelepítik a szén­telepekre. — Időben mit jelent ez? — Lehet egy év, lehet tíz év is. Egyelőre ott tartunk, hogy életrekeltettük „álmaik­ból” a baktériumokat alig néhány óra leforgása alatt és most vizsgáljuk életkörülmé­nyeiket. Az idő pedig sürget. Két- három éven belül a bánya- művelést mélyebb szinten folytatják a Mecseki Szénbá­nyáknál. És ezzel nő a me­tánveszély is. Az öreg, tapasztalt bányá­szok hallatlan nagy érzékkel ismerték fel — többnyire ide­jében ’ — a metán veszélyt. A metán jelenlétét jelezte a fokozódó nyomás okozta re­csegés, a szénfalról félelme­tesen pergő széndarabok, a Davy-lámpák megnyúlt láng­ja ... Ilyenkor azonnal áram- talanítanak. Számos más jelenség is fi­gyelmeztetett a veszélyre. — 1964-ben halálos szerencsét­lenség történt Pécsbányán, Széchenyi-akna IX. szintjén. Gázkitörés volt, amelynek nyomán hatalmas szénkészlet tódult a vágatra és ez maga alá temetett két bányászt. Amíg a mentés folyt, Kaurek Róbert vegyészmérnök és Ste- fanovits István bányatechni­kus mintát vett a szénből a helyszínen, hogy megállapít­sák a szén fizikai-kémiai tu­lajdonságait. — A főtéböl vettem a min­tát, alattam pedig Stefano- vits Pista állt és egyre csak hajtogatta: Róbert fütyülj! Róbert fütyülj, vagy énekelj! — meséli a vegyészmérnök. — Nem tudtam mire vélni a dol­got, akkoriban kerültem a bányához, eléggé kevés tapasz talattal rendelkeztem még. Ehhez hozzájárult az, hogy a közelünkben a szén alatt szerencsétlen bányásztársunk feküdt holtan, ugyan miért énekeljek? Később aztán a technikus megmagyarázta, hogy a me­tán hatására az emberi hang elvékonyodik. Ha ilyent ta­pasztalt volna, akkor Stefa- novits azonnal lehúzza a mér­nököt a veszélyes magasság­ból. Ugyanis a metán köny- nyebb mint az oxigén és a felső rétegeket tölti meg elő­ször. — Az öreg bányászok tehát ismerték »a bányarém jelzését — folytatja Kaurek Róbert. — Nagyon hasznosak ezek a ta­pasztalatok, de teljes bizton­ságot nem nyújtanak. A tech­nika előrehaladása fogja meg­teremteni a lehetőségét, hogy tudományos-műszaki beavat­kozással majd legyőzzük a gázkitörést. Rab Ferenc Tüdőátültetés Edinburghban Az Edinburghi Királyi Kli­nika szóvivője bejelentette, hogy szerdán tüdőátültetést hajtottak végre a klinika se­bészei. A szóvivő az előzetes megállapodás értelmében sem a beteg, sem a műtét­ben közreműködő orvosok nevét nem hozta nyilvános­ságra. A beteg állapotát ki­elégítőnek minősítette. A páciensnek csupán fél tü­dejét távolították el és en­nek helyébe kapott újat. A jelenlegi rendelkezések szerint a termelőszövetkezeti tagok csak tizennégy éven aluli gyermekeik után jogo­sultak családi pótlékra. Az új szabályozás értelmében a csa­ládi pótlék gyermekeik tizen­hatodik, továbbtanulás esetén tizenkilencedik életévének be­töltéséig jár. Családi pótlékot kapnak a termelőszövetkezeti tagok az általuk eltartott test­vér és egy, testi vagy szelle­mi fogyatékos, illetőleg csök­kent munkaképességű, állan­dó ápolásra szoruló gyermek után is«, Mindez azt jelenti, hogy az új rendelkezés életbe lépésé­vel a termelőszövetkezeti ta­gok gyermekeire is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a munkaviszonyban álló dol­gozók gyermekeire. A rendelkezések a jogosult­ságot kiterjesztik az öregségi és munkaképtelenségi járadék­ban részesülő termelőszövet­kezeti tagokra, továbbá az egyszerűbb mezőgazdasági szö­vetkezetek (termelőszövetkezeti csoportok, szakszervezetek, hegyközségek) rendszeresen dolgozó tagjaira is. A rendelet a termelőszövet­kezeti tagok és a termelőszö­vetkezeti nyugdíjasok családi pótlékát az eddiginél maga­sabban állapítja meg. Két gyer­mek esetében az eddigi havi 140 helyett 200 forint, három vagy több gyermek után pedig az eddigi 70 helyett gyerme­kenként 120 forint családi pót­lék jár. Ugyancsak 120 forint­ra emelkedik annak az egye­dülálló szülőnek a családi pót­léka, aki egy gyermeket tart el. Külön intézkedik a rendelet az egyedülálló férfiak — mind a munkaviszonyban álló dol­gozók, mind a termelőszövet­kezeti tagok — családi pót­lékáról. Jelenleg ugyanis egy gyermek után általában csak az egyedülálló nők jogosultak családi pótlékra. Az új rendel­kezés szerint az egyedülálló dolgozó férfiak részére is jár egy gyermek után családi pót­lék, két gyermek után pedig ugyanazokban a kedvezmé­nyekben részesülnek, mint az egyedülálló nők. Az új rendelkezések az em­lítetteken kívül egyéb jogki­terjesztő és ügyvitelt egysze­rűsítő kérdéseket is szabályoz- nak_ A július 1-én hatályba lépő kormányrendelet és SZOT-sza­bályzat több mint kétszáz mil­lió forinttal emeli a gyerme- ^. kés családok részére járó jut­tatások összegét. A mezőőrökről szóló új kor­mányrendelet úgy intézkedik, hogy az állami mezőgazdasági üzemek, a termelőszövetkeze­tek, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek, a hegyközségek és az egyéb szocialista szer­vezetek mezőgazdasági terüle­teinek, valamint kisebb erdő­ségeinek és fásításainak őrzé­sét üzemi mezőőrökre kell bízni, akik az üzem alkalma­zottai, illetve az' tsz tagjai. A személyi és a magántulaj­donban lévő mezőgazdasági területeket a községi tanács végrehajtó bizottságának alkal­mazásában álló mezőőröknek kell őrizniök, ez esetben a mezőőrök foglalkoztatásával járó költségek fedezetére e földek tulajdonosai mezőőri járulékot fizetnek. Ebben a munkakörben olyan nagykorú magyar állampol­gár foglalkoztatható, aki a fegyvertartási engedély kiadá­sára vonatkozó feltételeknek megfelel, feladatának ellátását akadályozó fogyatékosságban nem szenved és ismeri műkö­dési területének őrzési szabá­lyait. A mezőőr meghatáro­zott előírások szerint lőfegyver és egyenruha viselésére és használatára jogosult, s a hi­vatalos személyt megillető fo­kozott büntetőjogi védelem il­leti meg. A mezőőr köteles minden olyan cselekményt megakadá­lyozni, amely károsítja vagy veszélyezteti a mező- és erdő- gazdasági terményeket és ter­mékeket, az állat-, a vad- és a halállományt, a gépeket és felszereléseket, a mező- és erdőgazdasági, valamint a geo­déziai építményeket, illetőleg jeleket, az üzemi vízilétesít­ményeket és utakat. Jogai — a többi között — kiterjednek a következőkre: a károsító cselekményt elkövető személyt igazoltathatja és az őrzött te­rületről eltávolíthatja. Feltar­tóztathatja az őrzött területen azt a járművet, amelyen fel­tehetően jogellenesen szerzett szállítmány van, s a jármű vezetőjét és kísérőjét igazol­tathatja; azt a személyt, aki a nála vagy a járművön lévő szállítmány megszerzésének jogosságát nem igazolja, a leg­közelebbi rendőri szervhez vagy a községi tanácshoz be­kísérheti; a károsító cselek­mény elkövetésén tettenért személytől a jogellenesen szer­zett terményt (terméket, tár­gyat, állatot) és az elkövetés­hez használt eszközöket elve­heti stb. A kormányrendelet, kihirde­tése napján lép hatályba. z [ letékes külkereskedelmi szer í vek delegáltjaiként látogattá -1 és látogatják ma is a külföld ■ partnereket, de régebben in ■ kább útiélmény, mint tapasz i talatszerzés jellege volt ; többnyire nagyon rövid terma : nusra szabott utazásoknak. Ami pedig ,a mai, pontosab 1 ban az idei évvel beköszön • tött változásokat, új lehetősé geket illeti, ezeket már a ma ga példájával igyekezett bizo nyítani. Az idei három hétij tartó kanadai kiküldetésévé] amihez a jogcímet egyelőn még kevésbé a saját, hanen inkább a Pécsi Kesztyűgyá és általában a magyar kész tyűipar még a múlt évben lét rejött és azóta szépen fejlőd* kereskedelmi kapcsolata adta , A TANNIMPEX osztályveze tőjével először a kanadai kül kér megbízottakat keresték fe és azok kalauzolásával látó gatták sorra a montreali, otta wad áruházakat. — öröm volt hallani az áru­ház vezetők és eladók elisme­rő nyilatkozatait a magyar, i hadd tegyem hozzá hogy kö­zülük is elsősorban a Pécs: Kesztyűgyár divatújdonságai­ról. De magunk is meggyőződ­tünk arról, hogy külcsínben. választékosságban és minőség­ben is messze megelőzi az olasz, a francia és egész sor más nyugati cég termékeit. Szélesebb skálán A kiküldetés nagyon sok más hasznos tapasztalattal párosult. — Mindenekelőtt azzal, hogy siker ide, siker oda bi­zony nagyon sok helyen ta­lálkoztunk a konkurrencia kezenyomával, hadmozdulatai­val, ami sok mindenre fel­hívta figyelmünket — mon­dotta. — Elsősorban arra, hogy kesztyűinket nemcsak változatosabb díszítésekkel, hímzésekkel kell a jövőben gazdagítani, hanem a színek legszélesebb skálájával is. Na és egyre szorítóbb követel­mény a mintakollekciók le­hető legrövidebb idő alatti el­készítése és kiküldése, hogy ezzel is megelőzzük a nyugati exportőröket. De még ez sem minden, ha nem biztosítjuk egyúttal a gazdaságos terme­lést is, ami rendkívül fontos szempont a nemzetközi árver­senyben. Nos, ez a különbség a régebbi és a mai kikülde­tések között — mondotta. — Nemcsak megnézni, hanem közvetlenül megismerni, tüze­tesen felderíteni a kint ta­pasztalt problémákat, ha az európai piacok után Kanadát is meg akarjuk hódítani. Csak egyetlen kérdés elől zárkózott el a ktsz elnöke. Nem adott egyértelmű választ arra, hogy az általa emlege­tett „magyar kesztyűipar” és konkrétan a Pécsi Kesztyű­A húszéves fennállását e: évben ünneplő pécsi Kesztyí és Bőrkonfekció Ktsz veze­tői nyugodt lelkiismerettel ké­szülhetnek az ünnepi beszá­molóra. Voltaképpen nem is Igen lesz más dolguk mini újabbakkal kiegészíteni az előbbi, az öt évenként sommá­zott eredményeiket. Előbb a szocialista országokat, majd a skandináv és nyugati tőkés ál­lamok piacainak sorát hódí­tották meg kiváló termékeik­kel.

Next

/
Thumbnails
Contents