Dunántúli Napló, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-14 / 88. szám
8 Duna man namo tftl áprifit 14. 1970 tői 2000 ig Atomgyorsító készUI Debrecenben Jön az automatizáció Mivel a7. automatizáció korunk egyik legfontosabb technikai je- jensége, a közvéleményben különböző nézetek alakultak ki » következő tíz—húsz év alatt betöltendő szerepéről. Lássuk hogyan vélekednek különböző szakemberek az automatizáció haladásáról: — megtízszereződnek a beruházások a termelés automatikus ellenőrzéséhez szükséges elektronikus számítógépek termelésében (1970—1975); — a teherszállító repülőgépek automatikus vezérlése (1970—1978); — közvetlen kapcsolatok a kereskedelmi vállalatok és a bankok között a kereskedelmi műveletek regisztrálása érdekében (1973—1980); — egyszerű oktatógépek széleskörű alkalmazása (1970—1975); — az igazgatási munka automatizálása, miáltal kb. 25 százalékkal csökken az adminisztrációban dolgozók száma (1970—1975); — rendkívül bonyolult oktatógépek széleskörű alkalmazása (1975—1990); — automata könyvtárak létesítése, amelyek maguk „keresik” a könyveket és „reprodukálják másolataikat” (1971—1983); — Jogi információk automatikus gyűjtése (1971—1988); — automata fordítóapparátasok létrehozása (1971—1986); — kibernetikus berendezések széleskörű alkalmazása a tervezésben és fontos döntések meghozatalában (1978—1998); — elektronikus protéziseik készítése pl. rádiólokátorok vakok részére (1978—1990); — automatikus diagnosztika (1980—1990); — önprogramozö gépek automatikus lánc-termelése (1975— 1991); — robotok széleskörű alkalmazása (1980—1995); — az „átlag-ember” intelligenciájával rendelkező elektronikus gépeik szerkesztése (1985—2000); — automatizált autóutak létesítése automata gépkocsivezetőkkel ellátott autókkal (1990—2020); — lapok és folyóiratok telexen történő házhozszállítása (1991— 2020); — közvetlen elektromechanikai kapcsolat létesítése az ember és gép között (1985—2025). Természetesen nem vállalhatunk kötelezettséget azért, hogy az előirányzottak mind valóra is válnak. Az ilyen jellegű jóslat azonban helytálló és segítségével a lehetőségek határai is megállapíthatók. Á vakok látnak Elektronikus szemeket, amelyek a vakoknak állítólag visz- sz&adják a látást, készített egy mexikói tudóscsoport. Az Amau- roscope elektronikus jeleket visz át az agyra, ami mozgásokat, körvonalakat, magasságokat, sót színeket tesz láthatóvá. Az elektronikus szem úgy működik, mint egy tv-ka inéra. A duplalencsés amauroscope-ot egy különleges szemüvegbe építették be, amely drótokkal van összekötve az aggyal. A drótokat a szemöldök fölött vezetik be a koponyába. Dr. Armando del Camp«, » Mexico City-i egyetem tudós csoportjának a vezetője, amelyhez matematikusok, fizikusok valamint elektronika-szakértők tartoznak, több mint négy éve dolgozik az amauroscope-on. Vakokkal végzett kísérleteik a legjobb eredményekkel jártak. A páciensek az elektronikus szemmel kísérő nélkül tudtak a legsűrűbb városi forgalmon át- haladnL Ötmillió volt Beszé'getés Dr. Szslay Sándor akadémikussal Korunk egyik leggyorsabban fejlődő tudománya az atommagkutatás. Magyarországon két intézetben folyik az atommagkutatás: Budapesten a Központi Fizikai Kutatóintézetben és Debrecenben a Magyar Tudományos Akadémia Atommag Kutatóintézetében (ATOMKI). — Az ATOMKI viszonylag szerény méretű és csupán 130 fős létszámmal dolgozó intézet — mondotta dr. Sza- lay Sándor Kossuth-díjas akadémikus, az intézet igazgatója. — Már régen szerettünk volna egy ötmillió voltos elektrosztatikus típusú atomgyorsítót építeni. Most kaptunk rá beruházási fedezetet és jelenleg a fejlesztési munkáknál tartunk. — A Van de Graaff típusú atomgyorsítón már több mint egy évtizede végzünk eredményes kutató munkát a maximálisan elérhető kétmillió volt erejéig. Rengeteg tapasztalatot szereztünk és a berendezés nagy szerepet játszott az egyetemi fizikusképzésben. Hogy az ötmillió voltot üzembiztosán tudjuk kezelni, a gyorsítót egy nyomáséi ló acéltartályba kell elhelyeznünk, amelyben csaknem 20 atmoszféra nyomású gáz biztosítja a szigetelést az elektromos átütés ellen. A gyorsító modelljének felépítése során is jelentkeztek már azok a technikai nehézségek, amelyek a nagy generátornál fokozottabban várhatók. Az egyik legnagyobb probléma a nagyfeszültséget kibíró gyorsító cső elkészítése. Szerencsére a Karcagi Üveggyár egyik üvegfélesége kiválónak bizonyult. — A nagy generátort egy három méter átmérőjű, körülbelül kilenc .méter magas acéltartályban helyezzük el. Ez igen nehéz technikai feladat, amelynek megoldásán dr. Koltay Ede, a fizikai tudományok kandidátusa vezetésével, gyorsító osztályunk dolgozik. Ha a generátor minden tekintetben beváltja a hozzá fűzött reményeket, Az atom gyorsító modellje akkor a hazai atommagkutatás jelentős, mértékben előrelép — mondotta dr. Szalay Sándor akadémikus. Student Response System Mindig mindenki felel A tanulni akarók ugrásszerűen emelkedő száma az egész világon gondot okoz, mivel sem az alsó, sem a magasabb fokú oktátóintézetek- ben nincsen elegendő előadó. Ezért az utóbbi években sokat kísérleteztek annak érdekében, hogy az oktatók munkáját számítógépekkel segítsék. Az amerikai Syracuse egyetemen néhány hete új tanítási rendszert próbálnak ki. amelyet a General Electric dolgozott M. Közismert tény, hogy minél kisebb egy csoport, annál könnyebben állapíthatja meg az oktató, hogy valamennyi hallgató tudja-e az, anyagot, és hogy mindnyájan figyelnek-e az órákon. Ettől függ a tanítás tempója is. A létszám növekedésével azonban gyengül a kapcsolat az oktató és a hallgatók között, egyes tanulók kevesebbet kapnak a többieknél és nehezebb a hallgatok tudásának ellenőrzése is. A Syracuse egyetem tanárai úgy vélték, hogy az ellenőrzés munkáját egy számítógép is elvégezheti. Ebből kiindulva dolgozták ki a General Electric szakemberei a „Student Response System” nevezetű rendszert, és ennek készülékeivel szerelték fel az egyetem egyik tantermének száz ülőhelyét. A hallgató az ülőhelyen kapcsolótáblát talál, amelynek segítségével választ adhat a feltett kérdésekre. A tanár felteszi a kérdést és melléje öt feleletet ad választékul. A hallgató előtt hat gomb van: öt válaszgomb és egy úgynevezett hibagomb. Azt a gombot nyomja meg, amely szerinte megfelel a helyes válasznak. Ha pedig azt hiszi, hogy tévesen válaszolt, a hibagomb rnesnyovásával törölheti feleletét és utána újat adhat A hallgatók feleletei telefonkapcsolással a General Electric kereken 200 kilométer távolságban levő számító- központjába kerülnek, és az onnan visszakerülő jelzésekből a tanár a „kapcsolópultján” azonnal látja, hány hallgató felelt, mennyi a helyes és mennyi a hibás felelet, tehát, hogy megértették-e a hallgatók az előadást, tovább mehet-e az anyaggal, vagy ismétlésre szorul egy-egy nehezebb téma. Hogy a hallgatók le ne másolhassák egymás feleleteit, a rendszer 10 másodpercen tűi nem fogadja el a feleleteket A számítógép ugyanakkor értékeli is a tanteremből közvetlenül érkező adatokat és megállapítja többek közt azt is, hogy egy bizonyos hallgató egy kérdést helyesen válaszolt-e meg, egy kérdéssorozatban milyen eredményt ért el, az óra végén pedig tév- gépírón közli a tanárral az óra eredrnnyeit és. összegező tájékozódást is ad minden haliga tóról. A berendezés segítségével tehát a tanár igen rövid idő alatt tájékozódhat növendékeinek tudásáról és ellenőrizheti teljesítőképességüket és saját teljesítményét is. Nincs új a Nap alatt? A mai automaták ősei Az emberek már régen is sokat törték a fejüket azon, hogyan könnyíthetnék meg a nehéz vagy gépies munkát. Időszámításunk előtt 110-ben jelent meg „Az automatiká- ról” című könyv, amelyet Hé- ron görög tudós írt, akit joggal tartanak az ókor egyik legnagyobb mérnökének. Kérőn "ebben a könyvben azt javasolta, hogy a szenteltvíz árusító helyett, — aki a templom lépcsőin ült és a pap által megszentelt vizet árult — automatát kell használni. A Héron által kigondolt szerkezet a következőképpen működött: az automatába dobott pénz súlyának hatására rövid időre kinyílik a csap, a víz pedig az alája állított edénybe csorog. Ugyanezen elv szerint működnek ma a cigarettát és csokoládét árusító automaták, csakhogy ezeknél csap helyett reteszt alkalmaztak. De vannak ma olyan automatáink is, amelyek pontosan ugyanúgy működnek, mint Héron ősi automatája: a kölniszóró automata készülékek. Egyébként a mechanikus vízadagolás eszméje már Héron idejében sem \olt új. A Mzánci Philon mérnök, áld 1 őszámításunk előtt a harmadik században élt és több kötetes mechanikai tankönyvet írt, már jóval Héron előtt említést tett hasonló berendezésről. Ez a szerkezet a következőképp működött: a tölcsérbe, akárcsak Héron automatája, pénzérmét dobtak, amely lehullva kinyitott egy csapot, s ezáltal a tartályból kifolyt a víz egy kanálba, amely a víz súlyának hatására lefelé hajolt és drót segítségével elmozdított egy tolókát, ez viszont kinyitott egy kis ablakot, s ezen keresztül a mosakodni akaró ember hozzájuthatott az oda helyezett dörzskőhöz. Abban az időben ez rendkívül bonyolult szerkezet volt. Mechanikája azonban oly tökéletes, hogy sok modern kereskedelmi automatán is túltesz. Héron ajtónyitó automatát is talált fel. A templom ajtaja egy sárga láng felgyulladá- sa után nyomban kinyílt, amikor pedig a láng kialudt, az ajtó bezárult A feltaláló a levegőnek azt a sajátosságát használta fel, hogy hevítésnél kitágul, lehűlésnél pedig csökken a térfogata. A régi Görögország papjai sok technikai „csodát” használtak fel saját céljaikra. Arisztotelész „A lélekről” szóló értekezésében említést tett Aphrodite istenasszony szobráról, amely bólintott a fejével és mozgott a szeme, a meglepett hívők pedig beleegyezésnek vagy elutasításnak értelmezték mozdulatait. Athe- natosz görög író „Baráti ebéd egy tudósnál” című munkájában emberi alakot mintázó automatáról írt, amely az asztal mellett ülve evett, ivott és különféle mozdulatokat tett. Ezt a monstrumot Ptolemaiosz király lakomáján mutatták be időszámításunk előtt 280-ban. Sajnos, nem tudjuk, milyen energia működtette ezeket a bonyolult szerkezeteket. Annakidején nagyon népszerűek voltak az állat-automaták. Helliosz görög író „Attikai éjszakáiban” egy emberi kéz alkotta repülő galambról ír. Helliosz szavai szerint a galambfigurát levegőáramlat segítségével mozgatták. De sok eltérő adat maradt fenn erről a galambról, amelyet egy Arhitasz nevű mechanikus készített időszámításunk előtt 390-ben. Egy dolog azonban világos: a galamb automata volt, amely sikeresen utánozta a repülő madár mozdulatait. Természetesen sok ilyen automata csak drága játékszer volt. De akadtak másmilyenek is, amelyek kizárólag gyakorlati célokat szolgáltak. Ktesztibusz görög mechanikus például az időszámításunk előtti második században vízórát talált fel, amely hosz- szú időn át működött és nagyon pontosan járt. Abul- Kasszim arab csillagász 875- ben elkészítette az égbolt modelljét, amelyen csillagok mozogtak. Ez volt az első emberkészítette planetárium. A világ legnagyobb légpárnás Járművét bocsátották vfeua Cowes-nál, Anglia déli partjain. A jármű építése másíélmilU* fontba került. Négy gázturbina hajtja, befogadó képessége utas és 34 autó. Cgy tervezik, bogy a hajó a Brit Vasútoknak végez szállítást Dover és a franciaországi Boulogne közfitt. Mesterséges horizont A közelmúltban az egész magyar sajtó beszámolt a Mecseki Ércbánya Vállalat lV-es üzemének rekordjáról: a nyolcszáz méteres mélységben dolgozó gyors vágathaj tó csapat tizenegy hónap alatt 1935 métert haladt előre, kétszáz méteres havi átlagot produkálva. A hírek a bányamérő szolgálat „rekordjáról” is megemlékeztek: a bányamérók ugyanis a csapat előrehaladását a korábban csak repülőknél, illetve rakétáknál alkalmazott giro- teodolittal irányították. A giroteodolít két-három évvel ezelőtt jelent meg a legkorszerűbben felszerelt bányaüzemekben. Alkalmazása évszázados problémát oldott meg, egyszerűvé és gyorssá téve a bányabeli tájékozódást. A külszíni és föld alatti térképek összhangjának biztosítása érdekében hagyományos módon az úgynevezett aknafüggélyes módszerrel viszik le a bányába az észak-déli irányt Az eljárás lényege, hogy az aknába két drótszálat engednek le, melyeknek aztán meghatáro- zák a külszíni rendszerben az irányszögét és a koordinátáját Lent a bányában két fixpontot alakítanak ki s az úgynevezett kapcsolóháromszögek elve alapján — a drótok külszíni adatainak fel- használásával, — szög és háromszögméréssel, bonyolult számítások útján ezek koordinátáját és irányszögét is meghatározzák. Az így nyert adatok már alkalmasak arra, hogy segítségükkel a vágatok kihajtásakor a külszíni térképekkel egyező irányt és szöget adjanak a csapatoknak, a művelet azonban drága és nem is veszélytelen: a függélyezés során ugyanis órákat töltenek az emberek a többszáz méter mély aknák ideiglenes padozatain. A giroteodolit másfél-két órára csökkenti az egész műveletet, a nagy sebességű forgómozgást végző műszer tengelye ugyanis minden körülmények között megtartja eredeti helyzetét, s így alkalmas a külszínhez viszonyított valóságos helyzet pontos megítélésére. A Magyar Optikai Művek által gyártott berendezés négy főrészből áll. Érzékelő elemből, melynek főrésze egy ingás giroszkóp (vékony, tartó szalagra, in- gésszerűen, felfüggesztett motor) ; szögméróberendezesből; követő rendszerből, mely le hetévé teszi a szögmérőberendezés leolvasását és tápegységből, mely az egész készüléket üzemben tartja. A nagy fordulatszámmal pörgő motor forgástengelye (melyet a nehézségi erő a vízszintes síkban tart), a Föld mozgásvektorából adódó erőhatás következtében a meridián síkja (álláspontunkra és a Föld forgástengelyére fektetett sík) körül szimmetrikus, gyengén csillapított rezgéseket végez. Ezeknek a lengéseknek fordulópontjait egy, erre a célra szerkesztett, autókollimátor segítségével a teodolit szögmérő berendezésén rögzíteni lehet, s ezáltal meghatározható a műszer valamely külső irányhoz viszonyított pontos helyzete. A giroteodolit — vagy ahogy a repülők mondják: a mesterséges horizont — természetesen nemcsak a mélyben hívta fel magára a figyelmet, de a magasban is folytatja hódító útját. A világűr kikémlelésére küldött rakéta-óriások valamennyiében ott van e szellemes műszer, pontosan mutatva, hol áll az űrhajó öreg Földünkhöz viszonyítva. A budapesti Rádiótechnika Gyárában elkészült a legújabb típusú magnetofon, az M—11-es mintapéldány. A készülék két magnetofon jó tulajdonságait egyesíti, vagyis: kazettáról az orsóra, illetve a kazettára Is átmásolható a felvétel. t
