Dunántúli Napló, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-09 / 83. szám
1968. április 9. ' DunQntUU tkcroiö 3 A TIT megyei küldöttgyűlése €RI190 ÍLÖTT (Folytatás az 1. oldalról.) témák fórumai. Az ismeret- terjesztés folyamatosságát és rendszerességét segítették a különböző témájú szabadegyetemek és akadémiák. A TIT kebelében két különösen jól működő részleg van. A központi nyelviskolán évente közel háromezren tanulnak. A múlt évben előkészítették az audiovizuális nyelvoktatást, egyelőre öt cso- porttot szerveztek, az anyagi, tárgyi és személyi feltételek megteremtésével már a jövő évben tovább bővítik. A Népek Barátsága Nyári Egyetem immár tíz éve szolgálja a nevében foglalt célkitűzéseket Az utóbbi négy évben a hallgatók nemzetiségi megoszlása átalakult, ma már a többség külföldi és az érdeklődésre jellemző, hogy a jelentkezőket gyakran helyhiány miatt visz- sza kell utasítani. A beszámoló megállapította, hogy a szakosztályok, a járási, a városi szervezetek élete megfelelő. A Bartók Klub átalakításának befejezése rendezte az átmeneti nehézségeket, a szakosztályi élet központja lett, helyt adott az ifjú értelmiségiek által szervezett úgynevezett rétegiklu- boknak is. A vidéken elsőnek alakult szigetvári értelmiségi klub jó tapasztalatai alapján más járási székhelyeken is létrehozzák a TIT értelmiségi klubjait, amelyek arra is alkalmasak, hogy tovább erősítsék a különböző állami, társadalmi és tömegszervezetekkel kialakult kapcsolatot. A beszámolók felett élénk vita alakult ki. Selymes Ferenc azt javasolta, hogy a njűri egyetemnek helyes lenne néprajzi jelleget adni, hiszen A Kuka-autó odakanyarodott a Köztársaság téri bölcsőde elé, csattanás, szippantás, közben Huber Lászlóné a bölcsőde vezetője kinézett az abla kon. Az autó már el is indult, de Huberné ollót vett elő, meg műanyag olajtartót, aztán Unimó mosószer üres tartályát, és tíz perc múlva készen állt egy kedves játék: Kuka-autó műanyagból. Hátúira két Moshat fiola került Kuka-edénynek, a négy kerekét pedig szétrongált játékokból szedte ki. Egy ötlet volt csupán, s tíz perc múlva fillér nélkül, érdekes és mosható játékszer lett belőle. Tegnap délelőtt tizenegy órakor mintegy félezer ilyen ötlet-játék, vagy ha úgy tetszik, játék-ötlet valósult meg Ujmecsekalján, az 5. számú, Hajnóczy utcai bölcsődében, a rendőrőrs mellett. Dr. Várbíró Béla városi gyermekgyógyász főorvos nyitotta meg a pécsi bölcsődék közös kiállítását Ez a rendezvény országos viszonylatban is előkelő helyet foglal el: harmadiknak szervezték meg, eddig csak Budapest IX. kerületében és Tatabányán volt. A kiállítás fontosságának megfelelően részt- vett a megnyitón dr. Breila István városi főorvos, dr. Sáfrány János, a III. kerületi tanács v. b. elnökhelyettese, Horváth Lajos, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete Baranya megyei Bizottságának titkára, a kerületi egészségügyi osztályok vezetői, munkatársai, gyermek- gyógyászok, s a pécsi bölcsődék vezetői és dolgozói. A félezer játék könnyen zavarba hozza a nézőket, mert nehéz eldönteni, melyik ötletesebb, melyik praktikusabb. Csak néhány példa: ablaktisztító tartályából készült piros róka, autó két Unimóból, csörgő két fenyőhabtartóból, aztán miniatűr tej csárda, továbbá helipokter, mosdókészlet, vitorlás, aztán feketefőző, szput- nyik, étkészlet, csuklós busz, valamint televízió és baba ágy. Félezer ötlet — félezer ingyen játék. De az sem utolsó szempont, hogy mindegyimegyénk valóságos kincsestára a néprajzi emlékeknek, ugyanakkor jó lenne az egyetem időszakára koncentrálni jelentősebb kulturális rendezvényeket Béla Pál elmondotta, hogy a nyelvoktatásban a következő négy évben fordulatot szeretnének elérni: a nyelvtanulók többségét audiovizuális módszerrel kívánják oktatni, ehhez segítséget kérnek a központtól is. Soltra Elemér hiányolta, hogy a TIT- ben kevés a fiatal, jobban kellene támaszkodni a felső- oktatási intézményekben dolgozó fiatal értelmiségiekre. Nagy Károly arról beszélt, hogy a mezőgazdasági technika gyors fejlődésével lépést kell tartania az ismeretterjesztésnek is. Dr. Rendeki Sándor azt fejtegette, hogy a TIT ne csak várja az igényeket, hanem tanácsoljon is időszerű témákat, előadásokat. Dr. Csendes Lajos a párt és az állami szervek elismerését tolmácsolta a TIT tagjainak, a szervezetben dolgozó kommunistáknak, amiért a négy évvel ezelőtt vállalt népművelői feladatokat eredményesen teljesítették. A legutóbbi közgyűlésen, az éves programokban1 sem tűztek maguk elé látványos terveket, de az olykor talán szürkének ható elképzetéseket becsülettel megvalósították. Amikor sokan a népművelés „válságáról” vitatkoztak, a TIT ebből elsősorban azt a következtetést vonta le, hogy megnövekedett a tömegek igénye, érdeklődése átrendeződött, s amíg nem elégítik ki, addig a látogatottság csökken. Ezen ma már túl vagyunk, a különböző szervek megtalálták helyüket, szerepüket a szocialista tudat formálásában. Most két könnyen lehet mosni. Ha pedig elrontja a gyerek, hát senki pénztárcája nem érzi meg, mindössze elő kell venni az üres műanyagtartályká- kat, meg az ollót, a tűt és a cérnát, aztán ha ügyes kézzel fognak hozzá, hamar elkészül az új játék. Azt mondja Huber Lászlóné: — Az a célunk, hogy megmutassuk: a gyermeknevelés a játék és a fantázia összefüggéseit. Hiszen a jó bölcsődei gondozónak van fantáziája, mert e nélkül sem mesét mon dani, sem játszani igazán nem tud a kisgyermekekkel. Ezek a játékok teret adnak a fantáziának, mégpedig a gyermekének is. Mi nem egyszer megmutatjuk például az UNI- MO-edényt, s a kisgyermekeket kérdezgetjük, mit csináljunk belőle. Ok mondják j meg, s ha lehetséges, a kért játék megoldása, akkor végig is nézik, hogy hogyan készül. Ez már több mint egyszerű szemléltetés, itt alkotó folyamatot is látnak a gyerekek. A kiállítás anyagát dr. Czir- fusz Jánosné, városi fővédőnő és Huber Lászlóné állította össze a város mind a tíz bölcsődéje gondozóinak munkájából. Naponta délelőtt kilenctől délután négy óráig van nyitva, hogy minden érdeklődő, így a megye bölcsődéinek dolgozói is megtekinthessék. De a félezer játékötlet legtöbbet talán a szülőknek nyújtana, akik otthon ugyancsak hasznát látnák. Hiszen a város bölcsődéiben megkezdődött folyamatot — hogy tudniillik, kilépjenek a szoros értelemben vett egészségügyi gondozás kereteiből, s bizonyos pedagógiai céltudatossággal is neveljék a kisgyermekeket — nem árt a szülői házba is átvezetni. Ezért április 18, 19, és 20-án, vagyis húsvét után, csütörtökön, pénteken és szombaton a belvárosban, a Fegyveres Erők Klubjában is kiállítják a félezer játékot, mégpedig naponta reggel nyolctól este hat óráig. Érdemes lesz megnézni. Földessy Dénes I arra kell ügyelni, hogy közöttük jó kapcsolat és együttműködés alakuljon ki. Dr. Balázsi László bejelentette, hogy remény van a pécsi bemutató csillagvizsgáló létrehozására. Mándoki László javasolta, hogy a megyei szervezet jelentessen meg önálló kiadványt, amely alkalmas lenne a tagság jobb tájékoztatására. Benkő László zárszava után Kariinger G. Tihamér okleveleket és kitüntetéseket adott át, majd a küldöttek megválasztották a TIT megyei szervezetének elnökségét, ellenőrző bizottságát és az országos tanácskozás megyei résztvevőit. A TIT megyei elnöke ismét Kariinger G. Tihamér lett, alelnökök; dr. Lissák Kálmán, Kossuth-díjas akadémikus, Móric Bertalan, a Tanárképző Főiskola igazgatója. Benkő Lászlót más munkakörbe helyezése miatt, érdemei elismerése mellett, felmentették tisztségéből és megyei titkárrá Právicz Lajost választották meg. — Szokás szerint 6-kor álltunk munkába. Apám a sütőasztalnál légféktömlőket vulkanizált, Mecseki Mátyás meg ezeket az apró olajálló gyűrűket sütötte. Mecseki bácsi már nyugdíjas, egy hónapban öt napot szokott itt dolgozni. Úgy emlékszem, beszélgettek valamit Istokovics Bélával, ö a tanuló. Arató Tamás és én távolabb álltunk és dolgoztunk ... Nagy durranást hallottam, ez olyan nyolchúszkor lehetett.. Fekete . füst és gőz csapott ki — idézte fel az eseményeket egy órával a robbanás után ifj. Sztankovics Ágoston segéd. A csodával határos módon, sérülés nélkül megúszta. Megmutatta hol állt, amikor a kétmázsás sütőasztal, mintha pehely lett volna, a levegőbe emelkedett és három méteres repülés után becsapódott mellette. Nem vesztette el fejét, a sebesültekre gondolt. Kihozta Mecsekit, Istókovicsot Az apját ketten hozták ki. Aratót az ablakhoz vágta a légnyomás, a szomszédos irodahelyiségben tartózkodó takarítónőre az ajtószárny esett rá. Pfeiffer Márton tűzoltó százados, aki a szomszédban lakik: — Éppen reggeliztem, amikor hatalmas robbanás rázta meg a levegőt Az asztal és a rajta levő csészék táncolni kezdtek. Rögtön tudtam, hogy a gumiüzem. Abbahagytam a reggelizést és lementem. A pécsi Seregély László gumikészítő kisiparos üzemében a Rákóczi út 78-ban, ahogy már ilyenkor lenni szokott, szomorú kép fogadott. Az udvaron rendőrök, tűzoltók és civil szakértők gyűrűjében megcsorbult vasdarab, a kazán levált alja. Egy eldobott véres zokni a tragédiára utal. A gumiüzem tetején megborzolt cserepek jelzik a légnyomás útját. A robbanás erős rezonanciát váltott ki, a szomszédos BM-bérházban több ablakot betört, és bent a gumiüzemben mintegy paklikártyát úgy megkeverte a berendezést. A plafonon egy kábelról olajos ing lóg, valakiről leszakította a légnyomás. A tulajdonos, Seregély László, kisiparos éppen Budapesten járt A vizsgálatok első eredményéről Rózsár Gyula főmérnököt, az Energiagazdálkodási Intézet kerületvezetőjét kérdeztük. A sütőasztal, amelyen vulkanizáltak, üreges, félig vízzel, félig gőzzel töltött. Ez tulajdonképpen a kazán. Alatta fával és szénnel tüzeltek. A robbanás előtt állítólag 6 atmoszféra nyomást mutatott a feszmérő, emellett 170 Celsius fokra szökött fel a víz hőmérséklete — de ez volt mindig a szokásos üzemmenet. Nyestkölykök születtek az áülatkertben A Mecseki Állatkertben tartott nyestpárnak kölykei születtek. Igen ritkán fordul elő, hogy fogságban szaporodjék ez a ragadozóállat. A szakemberek feltevése szerint bizonyos domesztikáló- dási — szelidülési — folyamaton mentek keresztül a nyestek. 1960 tavaszán kerültek Dél-Baranyából az állatkertbe, mégpedig egész fiatalon. A nyolc évi em- berköaelség, szoktatás és szelidítés hatására — úgy látszik — beilleszkedtek a mesterséges környezetbe és gondoskodnak utódokról is. Ápolóik természetesen nagy gonddal vigyáznak az állatkert különleges csemetéire és mamájukra. Speciális étrendet állítottak össze a szoptatónyest számára: a rendes táplálékát képező húson, tojáson és gyümölcsön kívül csukamájolajat és kecsketejet is kap. történt a robbanás. A kazán fenekén 5 merevítő van, amelyek a sütőasztalhoz rögzítik. Valamelyik merevítő szakadt volt és így a kazán alja engedett a nyomásnak. Most alapos vizsgálat következik. Kiszámítjuk, mennyi az a nyomás és hőfok, amelyet a kazán kibírt, amelynél még biztonságos lett volna az üzemelés. Mecseki Mátyást súlyos sérüléssel az I-es számú Sebészetre szállították a mentők. Ballábszárán nyílt lábtörést, testén másod- és harmadfokú égési sebeket szenvedett. Ugyancsak másod- és harmadfokú égési sebeket és nyílt combtörést szenvedett a 18 éves Istokovics Béla. Id. Sztankovics Ágostont koponya sérüléssel, kisebb agyrázkó- j dással és másodfokú égési se- ! bekkel a Megyei Kórházba, I onnan később a Bőrklinikára! szállították. Állapota súlyos. Arató Tamás szerencsére megúszta kisebb mellkasi zúzódásokkal. A szomszédos irodahelyiségben tartózkodó Magyar Istvánnét, akire az ajtó esett rá, a helyszínen elsősegélyben részesítették. Az anyagi kár felmérése folyik, hozzávetőlegesen 20—30 ezer forint. A felelősség megállapítására vizsgálat indult. rr izenegy dunántúli közép- iskolai együttes és a Debreceni Csokonai Gimnázium részvételével áprlisi 5-e 7-e között diákszínjátszó napokat rendeztek Csurgón. — Mintegy kétszáz diák gyűlt össze, hogy -részt vegyen1 a hagyományébresztésben Csokonai emlékére a költő-tanár egykori tanárkodása színhelyén. A diákszínjátszó és irodalmi színpadi mozgalom fellendítésére hivatott rendezvény ünnepélyes megnyitása után a résztvevők — Pécs, Székesfehérvár, Győr, Tatabánya, Kaposvár, Marcali, Dombóvár, Kőszeg, Zirc, Csurgó és Debrecen — iskolai küldöttségei megkoszorúzták Csokonai Vitéz Mihály mellszobrát. A háromnapos program témában, műfajban és stílusban egyaránt igen változatos bemutatókat eredményezett. Az egyfelvonásosok mellett több érdekes, új törekvéssel is találkoztunk. (Oratóriumok, irodalmi színpadi és drámai formában, irodalmi panoptikum stb.). A korszerű, játékos formák egyik fóruma A mi nemMI, BEREMEND1EK... Jóllehet, a televízió bemondónője a korrferáláskor kissé „lerövidítette” Bere- mend község nevét, a pécsiek, baranyaiak tudták, hogy miről van szó, és valószínűleg nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatták a műsort, amelyben a község legkülönbözőbb rétegeinek képviselői (főállattenyésztő, traktoros, főagro- nómus, iskolaigazgató, tsz- elnök, tanácselnök, stb.) vallottak Beremendről, s annak jövőjéről, önmagukról. A vallomásszerű megoldás általában hálás, de bizonyos értelemben fárasztó is lehet, tulajdonképpen fokozott szerkesztői és riporteri erőfeszítéseket igényel. Az ilyen jellegű riportműsorok sikere mindenek előtt attól függ, hogy a vallomások szereplői mit mondanak, hogyan mondják, milyen koncepciózus cél érdekében mondják. Mi, beremendiek ... című műsor — bár széles mozdulatokkal indult — végülis összeszűkült egy arcvonás nélküli, közepes hangulatú félórává, amelyben egyformán meg akarták a nézővel találtam a túláradó, baedeker szintű költőiséget, a falu mezőgazdasági élet- képességének bizonyítását, a cementgyár ipari lélegzet- vételeit, a községi terveket, azaz: mindent. Érthető, hogy a műsor ilyen maximális (vagy minimális?) koncepcióval csak a felületen mozoghatott, a mélyebb szociográfiai rétegekhez nem juthatott el. Több aktuális gyakorlati kérdést kellett volna felvetni, s ezeket mind egyetlen téma köré csoportosítani, s ez a téma nyilván a BCM lett volna. A megye legfontosabb ipari beruházása, a táj s a község életében pedig messze az eddigi legdöntőbb lépés a BCM építése. S csak e z a téma a közérdeklődés szempontjából is időszerűbb és súlyosabb lett volna. EGYSZER VOLT... Valószínű, hogy revüt csinálni a legnehezebb műfajok közé tartozik. A hazai revü- kultúra terén a televízió időnként megpróbálta átvenni az úttörő szerepkörét, s ez időnként sikerrel, máskor kudarccal járt, de a sikerek között ma is szívesen emlékezünk vissza például az olyan revükre, mint a Téli szerelem is volt, tehát a televízió törekvései játék volt a Pécsi Vegyipari Gépészeti Technikum színpadának előadásában, Sződy Szilárd rendezésében. Műsoruk mai fiatalok kérdéseit veti fel. Az élet, a fejlődés, a mai valóság ellentmondásaira őszinte választ keresnek ezek a fiatalok. Észreveszik, látják és kíméletlen szókimondással megbírálják a nevelésben, a családi életben, a felnőttek világában meglévő negatív jelenségeket. Jó ritmusú dokumentumriportok részleteit tanúsítják e kérdések időszerű ségét. „Nincs két arcú igazság; az embernek mindenért felelnie kell” — hangsúlyozza a műsor. Ezzel mélyen egyet is érthetünk. Kár azonban, hogy ez a koncepció — sok igazsága ellenére — nemzedéki problémát erőltet. „Csokorra köti” és nem összefüggéseiben láttatja a negatív jelenségeket. A valóság mégsem csak a felnőttek hibáiból, rossz példájából és a fiatalok meg nem értéséből áll, amit a műsor kívülről és felülről bírál. Anélkül, hogy — az „őszinte kérdésre őszinte választ” jogos igényen túl — a tízen évesek felelőssége is kelnem voltak hiábavalók. A* Egyszer volt... is a kellemes emlékek között marad meg. Cselekménye nem fárasztott, parodisztikusan mesealakú, valójában csupa irónia; zenéje kellemesen ismerős, muzikális és jó lendületű; koreográfiája helyen ként csaknem sziporkázott az ötletektől és a tempótól, de sehol sem süllyedt az átlagos alá; a díszlet (a barlangi környezet különösen) aláhúzta a groteszk meseszerűségbe hajló hangulatokat. A négy szólótáncos, illetve a Pécsi Balett (köztük a koreográfus-igazgató Eck Imre is) pedig magabiztosan helyenként bámulatos ritmusváltásokkal, virtuozitással s leheletfinom líraisággal táncolták el a revüt. Kitűnően érvényesült a Pécsi Balett óraműszerű kollektivitása, táncosainak egyénileg is érett mozgás- kultúrája, derűs fiatalságuk. Jó revüt csinálni bizonyára nagyon nehéz, de hogy nem lehetetlen, az Egyszer volt— figyelmeztet erre. BÖZSI ES A TÖBBIEK. Egy női író — legalább!* a lelke mélyén — legszívesebben a nőkről ír, utánozhatatlan és örökké a titok homályaiban derengő ki* belső dolgaikról, és ha ehhez még ráadásul rendelkezésre áll egy zseniális színésznő (Ruttkai Éva) — különösebb aggodalomra a szerzőnek és a közönségnek nem lehet oka. Most sem volt ez másképp. A tendenciózusan nőnapi történetben minden előfordul; ami az emancipáció szempontjából számításba jöhet: a férfiak mindenek előtt (s különösen a férjek) és közönyösségük, a tipikus pesti asszony kis hétköznapi taktikái, örök panaszai, ironikus mosolyai és sóhajtásai, vagyis minden, amit már-már csak közhelyekben tud kifejezésre juttatni. Pongrácz Zsuzsa tv- vígjátéka sem mentes a közhelyektől, legfeljebb a néző utólag nem ezekre gondol vissza, hanem Ruttkai Éva és Avar István „szövegen" messze túl életszerű és derűs és nem kevés iróniával telített játékára, és akkor egy árnyalattal minden értékesebb, figyelemreméltóbb fényeket kap. S különben is: ez a téma a nők szempontjából mindig időszerű, és nem annyira komoly, hogy rosszkedvre hangolná a férfiakat lő súlyt kapna, például a szülők-nevelők és a fiatalok kapcsolatában. így kissé „ezek a mai felnőttek!” — ízű ez a dokumentműsor. Értékei: arányos szerkezete, lendületes tempója, őszinte hangvétele. S nem utolsó sorban szép, kimunkált térkompoziciója, érdekes formai eszközei, a fiatalok kulturált előadása. A pécsi Nagy Lajos Gimnázium Weöres Sándor Heo- machia című egyfelvonásos drámáját mutatta be Bécsy Tamás rendezésében. A darab mitológiai keretben a zsarnoki kegyetlenség, a zsarnoki félelem és az elnyomottak fel- emelkedésének a drámája. Különös szimbolikája hidegen csillogó elefántcsont-torony művészet. A pécsiek produkciója az előadóművészet maga* színvonalán sem tudta közel hozni Weöres Sándor mondanivalóját (nem is lehet). A bemutatósorozat végeztével Csurgó főterén színes karneváli menet sorakozott fel. Korhű jelmezekben Csokonai népszerű hőseit, jellegzetes figuráit láttuk itt — Túügénybevétel miatt zedékünk efmű dokumentumingyenes, mosható és érdekes Féleser ötlet - féleser játék Három súlyos sérült Robbanás a gumiüzemben A környéken betörtek az ablakok <T) (M—z) Diákszínjátszó napok Csurgón *
