Dunántúli Napló, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-07 / 82. szám
épritSs It ■ Dtmanttni rmoiö Nemcsak a kiadás több, hanem a bevétel is Milyen gazdasági kihatásokkal jár az új tsz-törvény végrehajtása Minden értekezleten elmondják, hogy milyen szép és jó, fizetett szabadságot kap már a tsz-tag is. Arról már kevesebb szó esik, hogy a fizetett szabadság évi három- százezer forint többletköltséggel jár, s valahonnan elő kell teremteni azt a pénzt!... Mert igaz: örülnek a tsz-ta- gok a szabadságnak. De nem fogadnák ám szívesen, ha amiatt csökkenne az év végi részesedés!... Ami több pénzt igényel Nem egy értekezlet szünetében hallottunk ilyen kifaka- dásokat. Ezek indítottak bennünket arra, hogy felkeressük Rótt Antalt, a véméndi Egyesült Lenin Tsz elnökét és feltegyük a kérdést: tulajdonkép pen mennyi többletköltséggel jár a fizetett szabadság bevezetése és más — a tsz- törvény végrehajtásával kapcsolatos — intézkedése lebonyolítása? „Behozhatók”-e valahonnan azok a költségek, s ha igen, honnan? — A kérdés első részével kezdeném — mondotta Rótt Antal — azzal, hogy pontos számításokat végeztünk a téma „felderítésére”. Eszerint évi egymillió forintot kell befizetnünk az SZTK-nak, s további félmilliót vesznek majd igénybe a fizetett szabadságok. Újabb háromszázezer forintot igényel az a tény, hogy a tsz kiegészíti a családi pótlékokat, tehát lehetővé teszi, hogy a tsz-tagok is annyi családi pótlékot kaphassanak, mint az ipari biztosítottak. További 50 ezer forint körüli összeget költünk házassági és bevonulási segélyre, illetve arra, hogy 15, még nem nyug- tííjképes, de a munkában már megrokkant tsz-tagunk járadékát kiegészítsük. Ott van még mindemellett a háztáji. Közismert, hogy az alkalmazottak belépése, ez a rendkívül örvendetes tény anyagi kihalásokkal is jár. Nálunk mintegy 30 holddal növekszik majd emiatt a háztáji gazdaságok összterülete. Igaz, hogy ez a 30 hold nem sok, mégis, reálisan számot . kell vetnünk avval a ténnyel, hogy 30 holddal szűkült a közös terület. S mivel ml olyan 3 és félezer forint körüli brut tó jövedelemre tudunk szert tenni egy holdról, a • 30 hold ] vagy százezer forint kieséssel jár,.. S amiből visszatérül — Ha mindent összeadunk, kétmillió forint körüli összeget kapunk — folytatta Rótt Antal. — Ha számításba vesz- szük, hogy tavaly 14 millió forintot fizettünk ki a tagoknak összrészesedés fejében, akkor igen soknak tűnik az a kétmillió. Mondhatnám: aggasztóan nagy összegnek mutatkozna, Dehát nem szabad csalj ezt nézni! Nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy van egy sor olyan dolog is, ami viszont pluszt jelent a múlt évhez képest, s ha ezeket a dolgokat összeadjuk, akkor magasabb összeget kapunk még az előbbi kétmillió forintnál is! Az elnök elmondotta, hogy 30 forinttal emelkedtek a búzaárak, s ez az egyetlen intézkedés évi 900 ezer forintot jelent számukra. (Háromszáz vagon búzát adnak el évente). Ezer forinttal többet kapnak minden hízómarháért, mint azelőtt. Ez évi 500 ezer forint. Ugyancsak félmillió forint pluszuk van a hízósertésekből, mert azok felvásárlási árát is felemelték Újabb 360 ezer forint többletet kapnak a tejért, mert a literenkénti felvásárlási árat 30 fillérrel ott is megemelték. — Igaz, hogy emelkedtek a takarmányárak is — folytatta Rótt Antal. — Egy bizonyos összeget tehát le kell számítani abból a két és negyed- millió forintos pluszból, amit az előbb „összehoztunk”. Akárhogy is számolunk azonban — összegyűjtjük a további pluszokat és levonjuk az újabb mínuszokat —, egy tény és való: nem jártunk rosszul, s az a többletkiadás, amit a tsz-törvény végrehajtása megkíván, visszatérül. Rótt Antal hozzátette, hogy a legfontosabbról még nem ' is volt szó. Ha jól hajtják végre a tsz-törvényt, annak minden résre — a nyugdíj, a háztáji stb. — arra ösztönzi a tsz- tagot, hogy serényebben dolgozzék. Ez viszont lehetőséget ad a tsz-vezetésnek arra, hogy újabb belső tartalékokat tárjon fel és szabadítson fel a szövetkezetben. A tartalékok mindenütt megvannak, csak észre kell venni és persze ki kell aknázni azokat! Mi a fontos a tsz-tagnak? Már az elején utaltunk arra, hogy nem minden tszvezető ítéli meg ilyen optimista módon a pluszok és mínuszok végső egyenlegét. Meggyőződésünk viszont, hogy ha a dolgok mélyére néznek, ők is hasonló következtetésekre jutnak, majd, mint az Sikerül leküzdeni a rákot? Vezető orvostudósok szerint remélhető, hogy a következő húsz évben sikerül — legalábbis részben — leküzdeni a rákbetegséget és megelőzni a szívinfarktusokat. Az ENSZ egészségügyi világszervezetének 20. évfordulója alkalmából hires tudósokkal készített interjúiból kitűnik, hogy a szaktekintélyek a világ élelmiszer-gondjainak megoldását és az elmebetegségek fizikai okainak megszüntetését is várják a következő két évtizedtől. Nézetük szerint eltilnteihetöTz lesznek a fertőző betegségek és nagy lépéseket tesznek majd előre az emberi kor meghosszabbításában. A film- interjúk tíz országban, köztük a Szovjetunióban készültek. előbb Rótt Antal, illetve a véméndiek, hiszen nem is történhet másképp. Ez a valóság, ez a tény! Az ilyen számítások elvégzése már azért sem volna haszontalan, mert -— arkácsak Véménden — „lezárnák” ezt a témát. Mgenyugodnának a kedélyek, s máshol is belátnák, hogy az új tsz-törvény végrehajtása elsősorban mégsem forint-, hanem mindenekelőtt társadalmi és politikai kérdés. Valljuk meg őszintén, a tsz- tagok többsége nem tanúsít nagy érdeklődést a könyvelés tartozik és követel rovata, ill. az előbbi pluszok és mínuszok összehasonlítása iránt. Mással mérik az új tsz-törvényt, s örömmel újságolják, hogy ezt is megérték: táppénzt, nyugdíjat és fizetett szabadságot kapnak ők is. — Magyar — Üzemi jutalék a vasúton A Pécsi Vasútigazgatóság területén 18 millió 741 ezer forint üzemi jutalékot fizettek ki, ami 680 ezer forinttal több az előző évi részesedésnél. Az igazgatóság központjában dolgozók 14,85 napi, a külszolgálatnál lévők pedig 13,7 napi keresetüknek megfelelő jutalékban részesültek. Az élüzem címet elnyert öt szolgálati főnökség 25 százalékos, a vezérigazgatói és igazgatói elismerést kapott 49 szolgálati főnökség pedig 15 százalékos többlet jutalékban részesült. Az egyes szakszolgálatok részére kifizetett jutalék így alakult: forgalom 7 millió 483 ezer, vontatás 4 millió 804 ezer, pályafenntartás 3 millió 691 ezer, építési főnökség egy millió 202 ezer, központ 528 ezer, szertár 467 ezer, távközlés 406 ezer, számviteli főnökség 82 ezer, egészségügyi szolgálat 58 ezer, napközik 15 ezer forint. Beremenden felkészülten fogadják a vetélytársat — Mi a véleményük az új, épülő gyáróriásról? Milyen hatást gyakorol ez a tsz-re? Ezt a kérdést tettük fel Schmidt Józséfnek, a be- remendi Dózsa Tsz elnökének. A választ három pontban lehetne összefoglalni: örülnek, hiszen beremen- diek, s az építkezés meggyorsítja a község fejlődését. Gazdaságilag sem járnak rosszul, hiszen az építkezésnél dolgozó munkássereg — kezdetben 800, a munka tetőfokán 3000 ember dolgozik az építkezésen — biztos felvevő piacot jelent számukra. Máris megnagyobbították a zöldséges kertészetüket, a korábbi két és fél vagonnal szemben három és fél vagonra növelik évi „haltermésü- ket” halastavaikon stb. Űj tej-, illetve zöldségboltot szeretnének nyitni a községben. A harmadik pont a leglényegesebb. Schmidt József arról beszél, hogy az épülő gyáróriás nagy „vetélytárs” A szakma kiváló tanulói Jók között a Tanulóként indultak el hazulról, szakmunkásként tértek vissza. Mindhárman harmadéves ipari-kereskedelmi tanulók, pontosabban csak voltak, mert A szakma kiváló tanulója versenyben olyan nagyszerű eredményt értek el, hogy azonnal kézhez kapták a szakmunkásbizonyítványt, ami különben csak június végi vizsgák után lenne esedékes. Morovics Margit (Schaffer Albert, Pécs, Alkotmány utca 4. szám alatti fodrász kisiparos tanítványa) a területi versenyen első lett. — És megkaptam a második szakmunkás bizonyítványt. — Hogy-hogy a másodikat? — Két évig tanultam a férfi fodrászatot, akkor kaptam az elsőt, három évig a női fodrászatot Schafferéknél. Nem mindenütt lehet egyszerre kettőt elsajátítani. Így aztán kétszer voltam iparitanuló. — Mi volt a gyakorlati vizsgafeladat? — Egy modem nappali vashullámot és egy modern vízhullámot kellett csinálnom. Majdnem sírtam örömömben, amikor kihirdették az eredményt. A vizsgán ott volt a főnököm is. felesége Mária néni és a fia is. — Nyilván jó hírnevet szerzett a mesternek is. — A hírnevet ő szerezte meg saját magának. A szakmában nagyon elismert ember. De Mária néni is, tulaj - dóképpen tőle tanultam a legtöbbet. Mária néni itt is, még Pesten is — ha teheti végignézi a nagy fodrászversenyeket és. amikor hazajön, a legújabb frizurákat bemutatja, megtanít rá. Margit Kozármislenyben lakik, ápja bányász, a mama a termelőszövetkezetben bér- számfejtő. A verseny első díja kéthetes üdülési beutaló. De csak egyszemélyes. Márpedig Margit menyasszony, egyedül nem megy el üdülni, így a beutalót átadta a második helyezettnek cserébe egy asztali lámpáért és más emléktárgyakért. e éveken át féloldalvást ült, különben nem látta jól a táblát. Itt kapta gerincferdülését és a gyógyulást csak a sportolás hozza meg. Alacsony növésű gyerek volt, de az utóbbi két évben mintha hirtelen megnyúlt volna. Az általános iskolai tanulmányi eredménye sem volt valami jó. Több szakmára jelentkezett, eltanácsolták a közepes iskolai bizonyítvány miatt. Bátyja tímár a bőrgyárban, ő egyengeti az öccse útját, fel is veszik. Es a lehető legszebb eredményt éri el az országos versenyben. Szívós, akarat- erős legénnyé cseperedett a gyárban. o Sokacz Marika, az űjme- csekaljai ABC áruház eladója is elég sokat kilincselt, míg a kereskedelmi tanulók országos versenyén első lett. Jelentkezett a Porcelángyárban, jó a rajzkészsége, kerámia festést tanulna. Nincs felvétel. Megy a művészeti gimnáziumba, felvételi vizsgája sikerül, de még így sem jut be a felvehető huszonnégy közé. Majd jövőre. Próbálja meg újra. — Nem akartam egy évet várni. Jelentkeztem kereskedelmi tanulónak és elég hamar elszaladt a három év, illetve csak két és fél év. A budapesti József Attila lakótelep ABC áruházában rendezik meg a gyakorlati vizsgát Munkatársnője, Ha- jabács Gizella is ott van, ő harmadik lett. De ott volt Jilly Csaba is, tanítómesterük, illetve a vizsgán nem jelenhetett meg a rendezés szabályai szerint. — Először beugrattuk Gizivel, azt mondtuk, hogy nem sikerült. Nagyon mérges lett, azt mondta, ez egyszerűen lehetetlen, el is szomorodott. De amikor megmondtuk neki, igazán örült. — Ml volt a vizsgafeladat? — Többek között kiszolgálnunk kellett tíz-tíz percen át az édesség-, illetve a csemegepultnál. A bizottság meg figyelt bennünket. — És ha éppen nincs vevő a tíz perc alatt, akkor köny- nyen megússzák a vizsgát, nem? Kineveti magát. —- Tömve volt az áruház. És különben is, voltak szervezett vásárlók. Szőke, göndörhajú, törékeny kislány, inkább úttörőkorúnak képzelhetnénk. A pécsud- vardi traktoros kislánya valóban növelte az újmecsekal- jai ABC áruház egyébként is jól megalapozott, hírnevét. A hetven főnyi személyzetből ötvenen tanulók. A „mester"’ Jilly Csaba is fiatal férfi. Bab Feres® Helyszínen végzik a kotrógép nagyjavítását a Villányi Gépjavító erőgép- műhelyének szerelői a kövácshídai tőzegbánya részére. A nagyjavítást három liet alatt végzik el. lesz számukra. Pontosabban: már most is az, hiszen már az egész környékre kiterjesztették a segédmunkás toborzást és két emberük — Kele György traktoros és Hódi István segédraktáros — már el is ment tőlük. Ök az első fecskék. Bár nehéz előre jósolni, annyi bizonyos, hogy nem ölthet végleges méreteket a a munkaerő elvándorlás, hiszen a megye egyik legrégebbi és legszilárdabb tsz-éről van szó, amelyben az elmúlt évben is 19 500 forint jövedelem jutott minden dolgozó tagra. A tízórás munkanapra eső kereset 96,86 forint. Ez nagyon szép summa. Számítások bizonyítják, hogy az átlagos tsz-tag — a háztáji hasznát is beleértve — körülbelül akkora évi jövedelemre tesz szert, mint a gyárépitke- zés segédmunkása, a külön- élési pótlékot is beleszámítva. Ennek ellenére, fel kell készülni arra, hogy mások is elhagyják a tsz-t. Mégcsak nem is lehet megharagudni ezért, hiszen elsőrendű nép- gazdasági beruházásról van szó, s valahonnan össze kell toborozni a munkássereget. A kérdés most már csak az: mi lesz, ha a beremendi Dózsa Tsz dolgozó tagságának 10, 20, sőt — mondjunk egy rendkívül valőszínűtlenül hangzó számot — esetleg 30 százaléka elmegy? — Mivel a tsz gazdag és szilárd, még a legborúlátóbbak sem jósoltak többet 30 százaléknál — mondotta Schmidt József tsz-elnök. De a példa kedvéért induljunk ki ebből a lehetőségből! Ebben az esetben 90 ember távozna el tőlük, pontosan annyi, mint amennyi ma a szövetkezet betonüzemében, építőbrigádjában, szénporos tégla- égetőjében és homokbányájában, tehát a melléküzemágakban dolgozik. Ügy vélem, semmi katasztrófa nem származhatnék abból, ha e melléküzemágak egyike, vagy másika esetleg — hangsúlyozom: esetleg! — megszűnne. E segédüzemágakat ugyanis elsősorban nem azért hoztuk létre, hogy szaporítsuk a nyereséget — bár az sem volt utolsó szempont, hiszen hasznot hoznak — hanem mindenekelőtt azért, hogy munkát adjunk egy seregnyi embernek. A melléküzemágak léte tehát azt is bizonyítja, munkaerőtartalék volt a községben, melyet nem tudott felszívni a szoros értelemben vett mezőgazdaság. Nagyon logikusan és meggyőzően hangzik, amit a tsz- elnök mond. Hátra van azonban még egy nagy probléma, nevezetesen: a gyárépítkezés során, s különösen az ultramodern üzemóriásban minden fontosabb munkafolyamatot gépesíteni fognak. Következésképp az új monstrum sokkal mechanizáltabb lesz, mint a mezőgazdaság. Közismert, hogy a fiatalok nagyon vonzódnak a géphez. Az utolsó kérdésünk tehát így hangzik: nem fogják-e majd ezért otthagyni a tsz-t? Schmidt József — mintha csak számított volna a kérdésre — elmosolyodik. Felkészültek erre is. Amikor végképp megbizonyosodtak arról, hogy valóban felépül az új gyár — az eredeti tervtől eltérően — azonnal vásároltak három új traktort és egy seregnyi munkagépet. S ez csak a kezdet, pedig már így is a megye egyik legjobban gépesített tsz-ének mondják őket. 1969- ben az egész kukorica betakarítást mechanizálni akarják. S hogy a kapálás se maradjon ki a sorból: a 850 holdnyi kukorica vetésterületén még ebben az évben bevezetik a vegyszeres gyomirtást. A többit csak azért hagyják ki egyelőre, mert ma még nem tudnák megoldani a vetésforgót, ha minden talpalatnyi helyet vegyszereznének. Ezért optimisták a Dózsa Tsz-ben, ezért néznek nyugodtan a jövő elé. Nincs okuk arra, hogy aggodalmaskodjanak. at e» 4 K De nézzük csak, mit produkáltak a fiúk! A különböző iparágakból a bőrgyártást választottuk ki, itt is a legifjabb tímársegédet, Bokrétás Ferencet A Perczel utca 25. szám alatt hátul az udvarban lakik a Bokrétás család. Szerencsém van, otthon találom a fiút, csak délután kettőkor kezdi a munkát a Pécsi Bőr- gyárban. A szakmában erős volt a „mezőny”: írásbeli vizsga a Bőripari Tanintézetben, gyakorlati másnap az Újpesti Bőrgyárban. A zsűriben kiváló szakemberek, mérnökök és az eredményhirde- I tésen maga a könnyűipari mi- I niszterasszony, Nagy József né. —.Kezet is fogott velem, ! amikor átadta az oklevelet és i azt mondta: „Gratulálok fiam, sok sikert kívánok!” Pedig I nem hittem volna, hogy má- j sodik leszek a tizenhárom ver- I senyző között. Az elsőtől csak | egyetlen ponttal maradtam el. í Az utóbbi hetekben nagyon sokat tanultam, még techni- s kumi tankönyvekből, is és ! mégis úgy éreztem, mindent | elfelejtek, mire vizsgázni kell. Közben a mania a szekrényből jókora vaskos borítékot emel ki, szedi az okleveleket, j „Ez Apádé, a bátyádé, ez is, 1 ez is... Na itt van!” Olvasom a bizonyítványt, „Kitű- : nőén megfelelt.” Gyakorlati feladat: a bőr faragása, pu~ hítása, csiszolása ... — Milyen előnyökkel jár a második helyezés? — Először is nagyon jó ér- í zés. Aztán, kaptam pénzjutal- I mat Pesten, de itthon is Bér- ] czi igazgató elvtárstól, és hát ami a legfontosabb segéd vagyok, ezután már rendes havi keresetem lesz. — Mivel foglalkozol? —- Most már több időm jut a sportolásra. A Spartacusban tájékozódási futóversenyeken veszek részt. Voltam már megyebajnok is. Az anyja közbeszól: — Pedig gerincferdülése volt... Hihetetlen akaratereje van Bokrétás Ferinek. A zsúfolt általán®» iskolai tanteremben
