Dunántúli Napló, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-04 / 80. szám

WM. április 4. Dimontmi napio 9 Az iskola­bizottságok véleménye A különböző típusú iskolák­ban az idén mintegy 54 000 diák fejezi be tanulmányait. Ezekben a hetekben az osztályfőnökök véleményezték a 4. osztályos pá­lyázók felkészültségét, magatar­tását. Az Iskolabizottságok — ame­lyeknek tagja az iskola igazga­tója és helyettese, a párt- és a KISZ-titkár — megvita.ják, hogy ki érdemelte ki tanulmányi eredményével és magatartásával a továbbtanulást. A bizottság véleményét rávezetik a pályázók felvételi kérelmére, amelyet a középiskolák május 10-ig továb­bítanak a megpályázott felső­oktatási Intézmény tanulmányi osztályához. Az iskolabizottsá­gok, ha valakit nem javasolnak a továbbtanulásra, ezt, s a dön­tés okát nyolc napon b^lül köz­ük az érdekeit fiatallal. A felsőoktatási intézmények­ben a felvételi vizsgákat a nap­pali tagozaton június 26-a és július 20-a között tartják. A pályázókat a vizsga időpontjá­ról a felvétel» megelőzően nyolc nappal értesítik. Zöldhullám a Rákóczi úton Vila az automata villanyrendőrökről — Ki tervezze a pécsi zöldhullámot? Érdemes-e 80 ezer forintot kockáztatni annak reményé­ben, hogy esetleg 720 ezret ta­karíthatunk meg a 80 ezer árán?... Ez nem valami el­vont, hanem az élet által fel­tett kérdés. Miért kell a zöldhullám? Négy új villanyrendőrről van szó, amelyeket a Rákóczi úton kívánnak felállítani. Az elsőt a jelenlegi helyén, a má­sodikat a Rózsa Ferenc, a har­madikat az Egyetem utca, a negyediket a Kilián György utca kereszteződésénél. A nö­vekvő forgalom miatt szükség van e jelzőlámpákra. Májusra várható az új telefonkönyv Pécsett 1970-ig nem fogadnak el új előfizetőket Kisasszony! Lehet-e nyitott vagonban lepkéket szállítani? — még ilyen idétlen kérdése­ket is fel lehet tenni a buda­pesti különleges tudakozónak — (mint ahogy fel is tették — a Hétfői Hírek híradása nyomán). Néhány évvel ezelőtt Pécsett is volt ilyen különle­ges tudakozója a Postának, de a gyér érdeklődésre való tekintettel megszüntették. Ma­radt a nullanyolc (08), melyet ha feltárcsázunk, érdeklődhe­tünk az előfizetők száma és címe után, felébresztethetjük magunkat, vagy üzenetünk továbbítását kérhetjük. A legtöbb ember, szinte dömpingben, az előfizetők szá­ma és címe után érdeklődik. Ennek az az oka, hogy a Ba­nya megyei Távbeszélőnévsor felett eljárt az idő, rengeteg szám megváltozott. Kisrészben az új előfizetők miatt. A vál­tozások oka inkább a tulaj­donos változása. Pécsett, pon­tosabban Üjmecsekalján való­ságos „belső” népvándorlást figyelhetünk meg. Kisebb la­kásokból nagyobb lakásokba igyekszik mindenki, kivéve persze, akinek eleve nagy la­kásuk van. Mindezt híven tükrözi majd az új távbeszé- lónévsor. Az új telefonkönyv április végére, május elejére hagyja el a nyomdát. Ha minden si­kerül. Az összeállított névsort még novemberben megküldték a budapesti Névszerkesztő Hivatalnak. Januárban visz- szaérkezett a kefelevonat, s abban az időközben megvál­tozott számokat korrigálták, később távbeszélőn is mód nyílt bizonyos helyesbítésre. Ami igaz, igaz, elég nagy az átfutási idő, talán akadt volna nyomda, amely hamarabb el­készítette volna. Kevés az új előfizető. Pé­csett a tavalyi év elején szá­muk 6048, 1968. elején 6164, februárban 6177. Az emelke­dés onnan van, hogy tavaly Üjmecsekalján bővítettek egy mellékközpontot, hogy azokat az új létesítményeket (pl. az új gyógyszertárat), ahol arra feltétlen szükség van, ellássák telefonnal. Baranya többi köz­ségében és városában a múlt év elején 4757, év végén 4832 előfizető volt. Akadnak olyan községek, ahol a telefonszá­mokban évek óta nincs vál­tozás. Vidéken egyébként nincs a pécsihez hasonló kor­látozás, többé-kevésbé korlát­lanul fogadnak új előfizető­ket. Mikorra várható, hogy ki­elégítik a pécsi igényeket? 1970-re épül meg az új pos­taközpont. Telefonközpontja korszerűbb, Crossbar rendsze­rű lesz, szemben a mostani forgó-rendszerűvel. Tizenkét­ezer előfizetőt kapcsolhatnak rá, de kezdetben csak 11 ez­ret fognak, az új előfizetők száma tehát 5 ezer. Addig viszont telített a kapacitás, s még az újonnan épült közü- letek igényeit sem tudják ki­elégíteni, hacsak előzőleg nem jelentették be igényüket, hogy a Posta tartalékoljon számuk­ra állomást. Van rá példa Űj- mecsekalján, hogy nem. 1970-re természetesen új távbeszélőnévsort adnak ki. Megváltozik a számrendszer is, a 4 számjegyről át kell térni az 5 számjegyre, tehát vagy így: 115-32, vagy így: 11-532. A sűrűn keresett ál­lomásokat igyekeznek kerek számokkal ellátni. További ésszerűsítés az is, hogy egy több vonallal, s ennek meg­felelően a legkülönfélébb hí­vószámokkal rendelkező előfi­zető (például egy üzem) tele­fonszámát „csokorba” szedik, így: 115-32, 115-33, 115-34... és igy tovább. Könnyebb lesz megjegyezni. A négy villanyrendőrt auto- matikával akarják felszerelni, s az elektronikus agyakat úgy fogják beprogramozni, hogy a gépkocsi, mely a jelenlegi villanyrendőrtől elindulva ke­let felé tart, kényszerítve le­gyen arra, hogy az előírt 50 kilométer körüli sebességhez tartsa magát Ha ugyanis a sofőr lassabban halad, torló­dás támad, illetve a legköze­lebbi villanyrendőrhöz ér, már pirosat mutat a lámpa. Ez hát az ún. zöldhullám, így közlekednek ma már a világ legtöbb fejlett országá­nak nagyvárosaiban. Ebből indult ki a Városi Tanács építési és közlekedési osztálya is, amikor a VILLATI-tól (vagyis a Villamos Automati­kai Intézettől) megrendelte a pécsi zöldhullám tervét. Ez még a múlt évben történt, a kész tervek bármelyik nap megérkezhetnek Pécsre. Elő­reláthatólag 180 ezer forint­ba kerül majd minden auto­mata. Ha nem jön közbe valami, akkor a tanács — annak rend- je-módja szerint — szerződést köt a kivitelezésre is, tehát kifizeti azt a 720 ezer forint körüli összeget, ami a négy automatizált villanyrendőrért jár. A dolgokba azonban be­leszólt az élet. Kardos Imre, a Pécsi Köz­úti Vállalat gépészmérnöke időközben olyan automatikus villanyrendőrt produkált, amely már közel jár" ahhoz, amit a zöldhullám jelzőlám­pájától megkívánnak. Ezt a villanyrendőrt 16 300 forintért adta ót a Városi Tanácsnak, s azt állítja, hogy egy — a zöldhullámnak megfelelő kom­plikáltabbat is elő tudna ál­lítani, mindössze 20 ezer fo­rintért. Vállalni kell a kockázatot Kardos Imre ismert nevű újító és feltaláló országszerte, ö szerkesztette például az ún. úttengely sávfestő gépet, amely menet közben fehér sá­vot húz az országutak köze­pére. A hasonló rendeltetésű svájci gép egymillió 240 ezer forintba került, az övé pedig csak 80 ezerbe, s éppúgy meg­felel a célnak, mint az. Azóta a KPM megszűntette a svájci behozatalt, most már az egész országban az ő gépével festik az utakat. Automatikus villanyrendő­rét először a Szabadság út és József Attila utca sarkánál, később pedig a Rákóczi út és Bem utca kereszteződésénél próbálták ki. Az elmúlt fél év alatt alig volt vele hiba. A közlekedési szakemberek, kö­zöttük a Belügyminisztérium Közlekedésrendészeti Főcso­portfőnökségének véleménye szerint egyszerűbb, szelleme­sebb — s ennél fogva üzem- biztosabb —, mint az, amit a VILLATl-nál állítanak elő 180 ezer forintért. A valószínűség amellett szól tehát, hogy Kardos mérnök megbirkózna a zöldhullám ál­tal támasztott követelmények­kel is. Persze, a valószínűség azért még nem száz százalék. Még a nagy feltalálók élete sem volt szakadatlan sikerso­rozat, még azok is tévedtek. Következésképp annak, aki Kardos Imre vállalkozását fi­nanszírozza, fel kell készülnie erre az eshetőségre is, vállal­nia kell a kísérlettel járó koc­kázatot is. No de ti vállalja, ki tartsa a hátát ezért a kí­sérletért? Ezt a kérdést már az első, s jelenleg is működő villany­rendőr megvásárlásánál is fel­tette az élet, s akkor a Városi Tanács építési és közlekedési osztálya vállalt minden követ­kezményt. Kockázatot vállalt a pénzügyi osztály is, amikor a jelenlegi automata villany- rendőrt megvásároltéit. Akkor azonban „csak” 16 300 forin­tot kockáztattak, most viszont 80 ezer, ha nem több a tét. Nekik minden fillérről el kell számolniok, minden krajcárt számon kér tőlük a v. b.. s ha balul végződik a kísérlet, akkor... Új művészeti díjasok A KPM megbízatása A pénzügyi osztály is bizto­sítékot szeretne kapni, s ezt a felettes szervek — Városi Tanács v. b. — meg kellene adnia. Csaknem száz százalék ugyanis, hogy Kardos Imre jelenlegi, Bem utca—Rákóczi út kereszteződésénél felállított villanyrendőre beválik. Nem­rég terjedt el a híre annak, hogy az újító és feltaláló egy — még a pécsi zöldhullámnál is bonyolultabb — jelzőlámpa tervével van elfoglalva. Ez egy olyan bonyolult készülék, amelynek működésébe a for­galom automatizmusa is bele­szól. A hírek szerint az egész világon csak Londonban mű­ködik valami hasonló. Kardos Imre ultramodern jelzőlámpá­ját Balatonzamárdiban, a ba- latonszántódl utcakeresztező­désnél akarják felállítani. Kardos Imrét a KPM bízta meg e terv elkészítésével. Ha a minisztérium megbízik ben­ne, ha az egy bonyolultabb készüléket rendel tőle, akkor véleményünk szerint a Pécsi városi Tanács is nyugodtan megrendelheti a zöldhullámot. Magyar László JÓZSEF ATTlLA-DlJ ÁSOK: j A József Attila-díj I. fo­kozatát kapta Benjámin ; László költő, Gyurkó Lász- I ló, Kahána Mózes, Kérész- ! tury Dezső és Molnár Géza író, II. fokozatában Mocsár Gábor író és Szécsi Margit költő, III. fokozatában Raffai Sarolta Írónő részesült. magánénekese, Szőnyi Fe­renc, a Magyar Állami Ope­raház magánénekese, Tusa Erzsébet zongoraművésznő és Vadas Kiss László, a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese részesült. III. fokozatát Sziklay Eri­ka dalénekes, a Zeneművé­szeti Főiskola tanára és Tréfás György, a debreceni Csokonai Színház operaéne­kese kapta. A JÁSZAI MARI-DlJÁSOK: MUNKÁCSY MIHALY-DU I. fokozat: Kohut Magda, a Nemzeti Színház színmű­vésze, Somogyvári Rudolf, a Thália Színház színmű­vésze, Várady György, a győri Kisfaludy Színház igazgató-főrendezője és Zenthe Ferenc, a Madách Színház színművésze. II. fokozat: Galambos Er­zsi, a Fővárosi Operettszín­ház színművésze, Giricz Mátyás, a debreceni Cso­konai Színház főrendezője, Gyenge Árpád, a Mahách Színház színművésze, Koncz Gábor, a József Attila Szín­ház színművésze és Lorán Lenke, a Vidám Színpad színművésze. III. fokozat: Demeter Hedvig, a kaposvári Csiky Gergely Színház színművé­sze, Halász László, a szol­noki Szigligeti Színház színművésze, Kovács Gyula, az Állami Bábszínház szín­művésze, Marton Frigyes, a Magyar Rádió és Televí­zió főrendezője, Szántó Margit, a Déryné Színház színművésze, Zsudi József, a Vidám Színpad rendezője. BALÁZS BÉLA-DlJ I. fokozatát Sára Sándor filmoperatőrnek és Somló Tamás filmoperatőrnek ítél­ték. n. fokozatát Bacsó Péter, Bokor László és Kósa Fe­renc filmrendező kapta. III. fokozatában Dargay Attila rajzfilm-rendező, György István filmrendező, Katkics Ilona, az iskolate­levízió rendezője és Scho­ber Róbert, a Tv-Híradó vezető operatőre részesült. ERKEL FÉRENC-DlJ I. fokozatát az idén nem osztották ki, II. fokozatát Bozay At­tila zeneszerző, a Magyar Rádió szerkesztője, Durkó Zsolt zeneszerző és Láng István zeneszerző, az Álla­mi Bábszínház zenei veze­tője kapta: III. fokozatát Meixner Mihálynak, a Magyar Rá­dió zenei főosztálya szer­kesztőjének ítélték. LISZT FERENC-DlJ I. fokozatát Ágay Karola, a Magyar Állami Operaház magánénekese kapta. II. fokozatában Menyhárt Jacqueline, a Magyar Ál­lami Operaház magántán­cosa, Mező László gordon­kaművész, Szirmay Márta, a Magyar Állami Operaház Menetjegyét, bérletét 03 VONATRA AUTÓBUSZRA biztosítással kérj e! A nyelvész Lehr Albert háromezer szót írt össze az ittas emberről. Ilyeneket, hogy ázott, borverte, csám- porodott, gagyabugyás, ha- bókos, itkányos, käfertos, kampis, moslékos-dézsa, la­tyakos, rézműves-gyakornok, noé-macskája, veresgyurkó, zákányos ... stb. És most a legújabb: „átprogramozott”. Ez már huszadik századbeli, tükrözi is korunkat, ponto­sabban az Orion űrhajóbeli viszonyokat. „Tegnap a va­rangyok átprogramoztak” — mondta, de nem Lehr Al­bert, hanem a barátom, aki tegnap fölvette a nyereség­részesedését és éjjel kettő­kor ért haza ... Bs hogy a témánál, vagyis a nyereségrészesedésnél ma­radjunk, barátom éjjel ket­tőkor — a hajnali első buszjáraton — egy „kis” bort is vitt haza, öt litert műanyag benzines-kanná­ban. Ez eddig nagyon he­lyénvaló cselekedet, csak hogy a szigorú kalauznő a tiltó tűzrendészen rendelet ismeretében kijelentette: „Gázolajat, benzint szállíta­/\t vagyunk programozva ni az autóbuszon tilosT Bs meglepő üzleti érzékkel hoz­zátette még: „Ilyesmivel kü­lön részlegünk foglalkozik. Ha kívánja, megmondhatom a telefonszámot is!" — Nem kívánom, mert ez bor — mondta a bará­tom. — Ezt mindenki mond­hatja! — hangzott a szigorú válasz. S igaz is. Színre olyan volt, mint a gázolaj, ami pedig az illatát illeti, né­mely rossz bornak olyan szaga van, mint a rossz benzinnek. — Tessék! megkóstolni! Húzzon rá egy slukkot! — felelte a barátom és kész­ségesen nyújtotta a benzi­nes-kannát. — Tiltja a szolgálati sza­bályzat! — mondta a ka­lauznő, de aztán „vette a lapot” és emigyen szólt: — Húzza meg maga, akkor el­hiszem! S a barátom, ki már amúgy is „át volt progra­mozva”, rátapadt a kanná­ra és ivott egészen Űjme- csekaljáig. De az átprogramozás sok­féleképpen értendő. Nem­csak a nyelvész szógyűjte­ményében, hanem az elme- szakértők szótárában is ran­gos helyet kaphatna. Ol­vastam valahol, hogy a bré­mai rádió egyik vezetője, von Irmer zenepedagógus a beat-zene káros hatásával kapcsolatosan kijelentette: — A 65 p hon erősségű zaj már ártalmas, 90 phontól kezdve az egészségre tény­legesen káros a zajártalom. Körülbelül ilyen zaja van agy sugárhajtású repülőgép felszállásának. A beat-zene 120 phont is elér. Követ­kezménye tehát a hallás károsodása lehet. Azt is mondta, hogy a Rolling Stones együttes pél­dául, sikerét azon méri le, hogy a hallgatóság soraiban hányán ájulnak el. A zené­be bele is lehet halni. A régi Kínában a bűnözőket olyan ritmusokkal vallatták, amelyekre érzékenyen rea­gáltak és a végén belehal­tak. Nos, ki meri állítani, hogy a beat-fiúk nincsenek „ átprogramozv a” ? Az sem mindennapi dolog, ami nemrég történt egy pe­remvárosi utcában. Teher­autó áll meg a ház előtt, a férfiak leugrálnak, hosszú létrát támasztanak a ház végének és eltűnnek a pad­lásnyíláson. A szomszédos ház rossz alvó öreg néniké­je pedig figyeli az ablakból, a jövő-menő, szorgoskodó embereket, s azt is látja, hogy néhány fordulóval a kocsira cipelik a télen le­vágott két sertés összes füs­tölt tartozékát. Szólni ugyan nem mer (csoda-e?), csak reggel, amikor megpillantja 1 fokozatát Bolaski János festőművésznek és Göllner Miklós festőművésznek ítél­ték. II. fokozatát Berényi Fe­renc festőművésznek, Ka­ján Kalász Tibor grafikus- művésznek, Kassowitz Félix grafikusművésznek, Konfár Gyula festőművésznek, Né- meht István belsőépítésznek és Szűr-Szabó József gra­fikusművésznek nyújlották át. A III. fokozatban Czinke Ferenc grafikusművész, Heczendorfer László belső­építész, Juhász Árpád ötvös­művész, Patay László festő­művész, Pásztor Gábor gra fikusművész, ifj. Szabó Ist­ván szobrászművész és Szuppán Irén textiltervező iparművész részesült. KIVÁLÓ MŰVÉSZEK A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a szocialista kultúra terén elért eredményeik elisme­réséül a Magyar Népköz- társaság Kiváló Művésze címmel tünteti ki: Ajtay Andort, a Madách Színház Kossuth-díjas színművészét, Benkő Gyulát, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművé­szét, Hincz Gyulát, Kossuth- díjas festőművészt, és Pécsi Sándort, a Madách Színház Kossuth-díjas színművészét. Érdemes művészek A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze címmel tünteti ki Agárdy Gábort, a Nemzeti Színház Jászai Ma­ri-díjas színművészét, Elek- fy Jenő Munkácsy-díjas fes­tőművészt, Fülöp Viktort, a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas magántánco­sát, Házy Erzsébetet, a Ma­gyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekesét, Kun Zsuzsát, a Magyar Ál­lami Operaház Kossuth-dí­jas magántáncosát, Konees- ni György Kossuth-díjas festőművészt, Lehel György Liszt-díjas karmestert, Ruttkai Máriát, a veszpré­mi Petőfi Színház színmű­vészét, Szécsényi Ferenc Balázs Béla-díjas filmope­ratőrt, Tar István Munká­csy-díjas szobrászművészt, Török Viktort, a Magyar Televízió operatőrét, Vára- di Hédit, a Nemzeti Szín­ház Jászai-díjas színmű­vészét, Zentaí Annát, a Fő­városi Operettszínház Já­szai Mari-díjas színművé­szét. a ház tulajdonosát az ud­varon. — Jóreggelt szomszéd! No, mi újság, mi újság? — Mi lenne? — Csak menjenek föl a padlásra, majd meglátják, ami nincs ... / — felelte a néne. A nagytenyerü magyar fiúk tehát a padlás tartal­mát szépen átprogramozták és ha a rendőrség esetleg a kínai módszereket alkal­mazná (ezt ugyan miért ne alkalmazhatnánk, nem igaz?) az esetben nem is kellene angol beat-zenéhez folyamodniuk, megtenné a harsogó magyar beat is. De hallom, átprogramoz­zák a KRESZ-táblákat is. Nem mondom, hogy minden i autótulajdonos legnagyobb J örömére. Mert ugyan a bel­város területére mindenféle < járművel behajtani eddig S sem lehetett, most pedig az ' új táblák szövege eképpen : módosul: „Lovaskocsiknak. ' vontatóknak trabantoknak áthajtani tilos.” És ez biz- ; isten, nem is áprilisi tréfli! i Rab Ferenc ' I 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents