Dunántúli Napló, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-27 / 98. szám

április 27. napto 5 A közelmúlt története Munkásmozgalmi dokumentumok, veteránok visszaemlékezései m megyei pártarchívumban — Közread/dk a munkásmozgalmi vezetők életrajzát , Ttaooylag fiatal Intézmény • megyei pártarchivum, ennek megfelelően egy irodából és egy nem is túlságosan nagy raktárból áll az egész. De a raktárhelyiség csaknem telje­sen tele van dossziékkal, a dossziék iratokkal. Megtalál­hatók itt az MKP és MDP korszakra vonatkozó doku­mentumok, a Megyei Pártbi­zottság és a hatáskörébe tar­tozó pártszervek, valamint a párthoz tartozó egyéb szervek és intézmények (munkásőrség, pártiskola, esti egyetem, KISZ stb.) levéltári anyagai 1964-ig, veteránok visszaemlékezései, a munkásmozgalom emlékei, ez­rei kapcsolatos gyűjtemények, továbbá kis kézikönyvtár és forrásanyagok a kutatók szá­mára. Gazdag forrásanyag Az ellenforradalom után a pártbizottság irattári anyagát, pontosabban annak megma­radt részét iratmentés céljá­ból felvitték a Párttörténeti Intézet archívumába. Egyen­ként kisimogatták, nagyjából rendbe rakták a szanaszét hányt, összegyűrődött lapokat, majd 1964-ben, amikor a köz­ponti bizottság titkárságának határozata értelmében Bará­ti j'ában is pártarchivum léte­sült, ezt az irattári anyagot ismét visszahozták. Szabados Mihályné, a párt­archivum vezetője becslése szerint a mostani állomány mintegy háromszor gazdagabb az 1964-esnél, ráadásul az újabb keletű dossziék tartal­milag is magasabb színvona­lat képviselnek, áttekinthetőb­bek, jobban reprezentálják az időszak központi kérdéseit. Az állomány-többlet a járá­si bizottságoktól származik. Az 1960-nál régebbi anyago­kat selejtezés nélkül, leltároz­va küldték be a járási ügy­kezelők, selejtezésük közpon­tilag, az archívumban történt, az újabb iratok selejtezését pedig maguk a járási jogú bi­zottságok végezték a megyei archívum felügyeletével. A pártarchivum — az ar­chívum görög szó, magyarul levéltárat jelent — a levél­tárakra meghatározott szabá­Befejeződött a harkányi kollokvium rétiteken befejezte munkáját • gázkitörésekkel foglalkozó nemzetközi kollokvium. A Me­cseki Szénbánya Vállalat ren­dezésében kilenc ország szak­embereinek részvételével Har­kányban és Pécsett lezajlott nagyszabású tanácskozás alapján levonható az a tapasztalat, bogy az e témával foglalkozó kuta­tók ma már olymértékben Is­merik a gázkitörések okát, amely lényegében elegendő a védekezés megszervezéséhez, Il­letve a megfelelő védekezési el­járások kidolgozásához. lyok szerint működik. Minden beérkezett iratanyagot levél­tári rendezésnek vetnek alá, a rendezési munka az illető bi­zottság szervezeti felépítésé­hez igazodik. Minden bizott­ságról úgynevezett fond-tör- ténet készül, mely tartalmaz­za a szerv megalakulásának időpontját és körülményeit, szervezeti felépítését, az egyes osztályok hatáskörét, az appa­rátus létszámát, továbbá a bizottság hatáskörébe tartozó alapszervezetek felsorolását. A bizottságok sajátosságai sze­rint készülnek tipikus és spe­ciális fond-történetek, utóbbi­ra példa a Megyei Pártbizott­ság vagy a MÁV Pártbizott­ság szervezet-története. Tematikus leltár A rendezési munkák befe­jezése után tematikus leltárt terveznek összeállítani, hogy a különböző vizsgálatokban jól felhasználható forrásanyagok­hoz juthassanak a pártmun­kások. Jelenleg folyik a megye tör­ténelmi eseményeinek krono­lógiai összeállítása is. Első lépcsőben — a Párttörténeti Intézetben zajló országos ösz- szeállítás részeként — a fel- szabadítási harcoktól a két párt egyesüléséig, ezt köve­tően pedig az ellenforrada­lomig. Ez a tevékenység — amellett, hogy a megye ki­emelkedő történelmi-politikai eseményeinek önmagában is jelentős nyilvántartását szol­gálja — nélkülözhetetlen az általános rendezési munkála­tokhoz, megkönnyíti a kelte­zés, címzés és aláírás nélküli dokumentum-töredékek térben és időben történő elhelyezé­sét. Ha kiemelkedő történelmi eseménynek nem is tekinthe­tő, érdekes adat, hogy 1945. január 24-én — az országban elsőként — a pécsi egyetemen létesült orosz nyelvi lektorá­tus, hogy 1946. május 19-én nyflt meg a pécsi Újságíró Klub, és ha már a sajtónál tartunk, hogy 1948. április 25- én, vasárnap jelent meg a két egyesült párt lapjának, a Du­nántúli Naplónak az első szá­ma. Peyer beszéde A munkásmozgalmi emlé­kek gyűjtésében nagy segítsé­get nyújtanak a korszak ta­núi, a veteránok. A közel­múltban került az archívum birtokába egy bányászszak­szervezeti csoport 1900-as, 1901-es és 1902-es teljes tag­nyilvántartása, de arra is van­nak adatok, hogy 1944-ben a mecsekszabolcsi bányászok kö­zül kik és hány szakszervezeti bélyeget vásároltak. A hosz- szú listán több ismerős nevet fedez fel az érdeklődő. Ugyan­csak néhány hete került elő a munkásmozgalmi dokumen­tumok „sztárja”, a mecsek­szabolcsi bányamunkások szak- szervezetének 1934. december havában tartott évi közgyűlé­séről felvett jegyzőkönyv, mely Peyer Károly képviselő eddig ismeretlen, de közép­utas, munkásáruló politikájá­ra rendkívül jellemző felszó­lalását is tartalmazza. Ebben az évben az MSZMP Baranya megyei Bizottsága „Munkásmozgalmunk harco­sai” címmel megyei bibliográ­fiát jelentetett meg. A kötet, mely a Baranya megyei mun­kásmozgalom eddig ismert, ki­emelkedő résztvevőinek rövid, vázlatos életrajzi adatait adja közre, részben a pártarchivum adatai alapján készült. Kéri Tamás Csepel autók Jugoszláviában A Mogürt magyar külkeres­kedelmi vállalat, a Csepel Autógyár és a Dinara jugosz­láv külkereskedelmi vállalat — a Mogürt jugoszláviai képvi­selete — csütörtök este baráti ünnepségen, amelyet a ju­goszláv televízió is közvetített, tizenöt kiváló jugoszláv gép­kocsivezetőt jutalmazott meg. Valamennyien legalább száz­ezer kilométeren ál vezettek magyar Csepel teherautókat nagyobb javítások, fődarab- cserék nélkül, sőt ketten kö­zülük megkapták a 250 000 ki­lométeres rekord-teljesítményt igazoló emlékplakettet. Mind a tizenöt gépkocsivezető egy bel­grádi üzemben, a Szoko-Nada Stark csokoládégyárban dolgo­zik. Az április 28-ig tartó bel­grádi nemzetközi autószalonon százötven újabb Csepel teher­autót adott el a magyar kül­kereskedelem Jugoszláviának. Jugoszláviában mintegy hét­ezer magyar gyártmányú te­herautó közlekedik. Ifjúsági kulturális fórum Hogyan tölti a pécsi Ebben az évben rendezi meg a KISZ Központi Bizott­sága, együttműködve az álla­mi és társadalmi szervekkel az Ifúsági kulturális fórum országos tanácskozását. Ezt megelőzően járási, városi majd megyei szintű tanácskozások zajlanak le országszerte, mint­egy a központi tanácskozás előkészületeiként Pécsett teg­nap délelőtt 9 órai kezdettel ülésezett a városi Ifjúsági kulturális fórum a Megyei Pártbizottság tanácstermében. Vonyó József, a városi KISZ végrehajtó bizottság Gyorsjárat viszi Pestre a lyukszalagokat Fuvar számlázás számítógéppel Hogyan írják „számnyelven“ a gépkocsivezető nevét? —- A gép leáll, lia téves adatot kap szabad idejét fiatalság : tagjának megnyitója után re- j ferátumok illetve korreferá- J tumok hangzottak el a KISZ- I szervezetek és az ifjúsági klu­bokat fenntartó szervek együtt működéséről, a hazafias és honvédelmi nevelés lehetősé­geiről a művelődési intézmé­nyek munkájában, a sport és turisztika valamint a külföldi­belföldi utazások szerepéről az ifjúság szabadidejének el­töltésében és a KlSZ-szerve- zetek és művelődési intézmé­nyek feladatairól a helyi mun kásmozgalmi tradíciók ápolá­sával, új hagyományok ki­alakításával kapcsolatban. Mint központi témát, Szabó János városi KlSZ-titkár- helyettes A KISZ KB. 1964. évi „szabadidős” határozata végrehajtásának tapasztalatai Pécs városában című, első­ként elhangzott referátumát részletesebben ismertetjük. Fürge ujjak táncolnak a lyukszalagkészítő gépek bil­lentyűin. A 12-es számú Autó- közlekedési Vállalat statiszti­kai csoportjánál három „Addo X” típusú szalaglyukasztó gép dolgozik. A munka, amit itt Vudi Mária, Egyed Tiborné, Bakán Ilona és a többiek vé­geznek, nem látványos. — Nagyon kell figyelnünk minden mozdulatra — mond­ta Vudi Mária. — A gép le­áll, ha téves adatot kap. Ki­tűnő idegek kellenek ehhez a munkához. Mit mondhatnak a kívülálló számára a svéd gyártmányú, nyolccsatornás elektronikus berendezéseken készülő lyuk­szalagok? Vajda István főkönyvelő és Dunai Károly, a statisztikai csoport vezetője kalauzoltak bennünket a modem számí­tástechnika „rengetegében”. — Felügyeleti szervünk, az Autóközlekedési Tröszt üze­meltet Budapesten egy elekt­ronikus számítógépet — mond­ta Vajda István. — A lyuk­szalagokra rögzített jelek alap­ján az a gép végzi el a szá­mításokat. — Milyen műveleteket vé­gez el a vállalat számára az elektronikus számítógép? — Elsősorban fuvarlevelek elszámolására, számlázásra és a fuvarozási teljesítmények sokoldalú statisztikai elemzé­sére nyújt lehetőséget az elektronikus számítógép. Naponta három lyukszalag készül a gépeken. Ezeket egy kis csomagban a délután in­duló gyorsjáratú autóbusz vi­szi minden nap Budapestre. Az eredmény — az inkasszál­ható számlák hatalmas kötege — már a következő este, ugyancsak gyorsjáratú busszal érkezik Pécsre. A vállalatnál naponta 7— flj kSveratat épftenefc a pées—harkányi mflűttől Pogtoylg. 800 fuvarokmány adatait vi­szik át lyukszalagra. A fuvar­levél nemcsak számokat tar­talmaz. Olvasható rajta a fu­varoztató, a gépkocsivezető neve és sok más adat is. — A lyukszalag készítésnél minden adatot a számok nyel­vére fordítunk — magyarázta Dunai Károly. Egy fuvarleve­let rak elénk, s annak alap­ján ismerteti a „rejtélyes” kódszámokat. — Járművünk a Pécsi Sütőipari Vállalat ré­szére dolgozott. Ez négyjegyű kódszámmal: 1534-es jelzéssel kerül fel a szalagra. A fuvart egy GAZ típusú kocsink vé­gezte, ennek jele 06. — Hogyan írják „számnyel­ven” a gépkocsivezető nevét? — Ezt minden esetben szü­letési dátumának adatai he­lyettesítik egy hatjegyű szám formájában. Ugyanazt a mód­szert alkalmazzuk, amit az SZTK a törzsszám meghatá­rozásánál — felelte Dunai Ká­roly. Minden fuvarokmányról S2 lehetséges adat kerülhet a lyukszalagra a kódrácson meghatározott sorrend alap­ján. A számok Így lépcsőze­tesen követik egymást. A kódolásnál egyetlen lép­csőt sem lehet kihagyni, fel­cserélni. Ezért kell nagy-nagy figyelem a szalaglyukasztás­hoz. — Az alapvető tévedések el­kerülését az ellenőrző számok biztosítják — mondta a fő­könyvelő. — Ezt úgy nyer­jük, hogy összeadó villanygé­pen először összegezzük a fu­varokmány valamennyi ada­tát. Ezt az eredményt azután negatív előjellel „bevisszük” az „Addo X” gépre. A gép automatikusan összehasonlítja az egyenként betáplált adato­kat az ellenőrző számmal. He­lyes adatközlés esetén „nul­lázással” nyugtázza az ered­ményt. A többi már a Budapesten működő elektronikus számitó­gép dolga. Nem „gyerekjáték” amit végez! Naponta 7—800 pontos számlát szolgáltat. Me­mória egységében az összes adatot megőrzi és ezek alap­ján készíti el havi összesítés­ben a különféle statisztikákat. — Rendkívül előnyős, hogy a számítógép havonta külön megadja az egyes fuvarozta­ttunk számára végzett mun­kánk értékelését. Kocsitípu­sonként és az egyes kocsik által végzett teljesitményeket is összegezi, részletes elemzést ad az üzemanyagfelhasználás­ról — sorolta az új számítás­technika előnyeit Vajda Ist­ván. — A közeljövőben ki­terjesztjük a gépi adatfeldol­gozást a gazdasági elemzés­re: az elért bevételeket a számítógép segítségével viszo­nyítjuk a ráfordításokhoz. Ügy vélem, nem szorul külön ma­gyarázatra, milyen nagy se­gítség ez a vezetés számára gazdálkodásunk új viszonyai között... A számvitel gépesítése egy­szerűsíti a könyvelők, statisz­tikusok munkáját. A 12-es AKÖV-nél 15—20 adminiszt­ratív munkaerő megtakarítá­sát eredményezte, országosan 300—350 fős létszámmegtaka- ritást jelent a számítógép „foglalkoztatása”. S a meg­bízhatóság? — Előfordul-e téves számla, számítás? — A számítógép még egy­szer sem tévedett — válaszol­ta a főkönyvelő. — Így téves számla csak abból adódott né­hányszor, amikor mi eltévesz­tettük a kódolási „lépcsőt”. De az Ilyen eseteket felfedi be­vétel ellenőrzési csoportunk szuperrevíziója..; Lőrincz János Nyitnak a kerthelyiségek Néhány vendéglátó egység kert­helyisége már a vendégek ren­delkezésére áll. Április 4-től hasz­nálják az Olimpia teraszát, ápri­lis 14-től a pécsi KIOSZK és az abaligeti Camping étterem, nyári helyiségei is üzemelnek. Április 28-án, vasárnaptól további ven­déglátóegységek kerthelyiségei nyílnak meg. A Hullám étterem terasza 100, a Tettye vendéglő kertje 310, a Béke étterem Mohácson 300, a harkányi Baranya és a Bányász együttesen ezer vendéget fogad­hat kerthelyiségében április 28- tól. A harkányi Baranya kerthe­lyiségét felújították, új bútorokat kapott. A 800 férőhelyes Bányász is új berendezéssel várja vendégeit. Május elsején nyit a Misi eszpresszó Uránvárosban a Törők eszpresszó Mohácson* a Susogó vendéglő Pécsett, a pécsi Sopia­nae vendéglő, a pécsi Mecsek vendéglő-étterem, a komlói Feke­te Gyémánt, a sikondai Vadász­tanya, a szászvári Jóbarát, a har­kányi Virágcsokor, a harkányi Hangulat, a siklósi Vár étterem és presszó, a siklósi vasúti ven­déglő. Május 15-től tart nyitva a Hő­sök terei vendéglő, a Virágcsokor vendéglő és a komlói Mécseik vendéglő kertje. A pécsi Rózsa­kért május elsején üzemel, de folyamatos nyitvatartását május 24-től rendelik el. Május 30-án megnyílik Pécsett a Hotel Tourist 200 férőhelyes kerthelyisége és május 31-től a harkányi Fasor és a harkányi Zöldkert 250, illet­ve 280 vendéget befogadó ven­déglátó egység is rendszeresen nyitva tart. Az ifjúsági szövetség igen fontos feladatát képezi, hogy segítséget nyújtson a fiatalok­nak a szabadidő kellemes és hasznos eltöltésében. Maguk a fiatalok is várják a KISZ-től és a kulturális szervektől, hogy megfelelő és sokoldalú lehetőségeket biztosítsanak a szabadidő célszerű és kultu­rált felhasználásához. Hogy e kívánalomnak megfelelhessen, a KISZ-nek ismernie kell az ifjúság szabadidejének alaku­lását, és állandóan figyelem­mel kell kísérnie a fiatalok érdeklődését. — A KISZ KB 1964-es „Színes, eleven, tartalmas életet minden KlSZ-szerve- zetben” című határozatát a városi KISZ bizottság kibő­vített ülésen tárgyalta meg. Értékelte a korábbi időszak kulturális nevelőmunkáját, fel mérte a művelődés szolgála­tába állított objektív és szub­jektív lehetőségeket, megje­lölte a határozatból fakadó feladatokat, tervet dolgozott ki azok végrehajtására. A határozat hatása lemér­hető az alapszervezetek ak­cióprogramjaiban, az eleve­nebb és színesebb KISZ- munkában valamint a tagság nagyobb tömegeinek aktivi­zálódásában. — Noha a határozat vilá­gosan megfogalmazta, kezdet­ben problémát jelentett a szabadidő fogalmának egysé­ges értelmezése. Meg kellett értetnünk minden KlSZ-veze- tővel, hogy kulturális-műve­lődési szempontból a szabad­idő akkor kezdődik, amikor a munka, a tanulás, a társa­dalmi tevékenység, a közle­kedés, a fiziológiai és a csa­ládi élettel kapcsolatos elfog­laltságok befejeződnek. A KB-határozat, túl a KISZ szervezeteken, kedvező fogad­tatásra lelt a művelődési in­tézményekben is, az e szer­vekben dolgozók is megelé­gedéssel fogadták a KISZ- nek a fiatalok szabadidejé­nek kulturáltabbá tételére vo­natkozó irányelveit, javasla­tait. A határozat megjelenése óta eltelt négy év alatt, a városi KISZ bizottság végre­hajtási tervében foglaltaknak megfelelően számos területen pozitív változások következ­tek be. A terv helyes irányt szabott az ifjúsági klubok munkájának, az együttműkö­dés keretében a TIT külön­böző szakosztályai színvona­las és nagy érdeklődést ki­váltó előadássorozatot szer­veztek, új lehetőségek nyíltak a múzeumok látogatottságá­nak fokozására, a fiatalok esztétikai nevelését, érzelem­világának gazdagodását szol­gálták a könyvtárak által biz­tosított újszerű lehetőségek, a Jelenkor, a Magyar írók Pé­csi Csoportja és a Pécsett élő képzőművészek segítőkészsége. A referátumok és korrefe­rátumokat követően a jelen­lévő művelődési szakemberek értékes felszólalásaival fejező­dött be a tanácskozás. «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents